Keleti Ujság, 1934. április (17. évfolyam, 75-96. szám)

1934-04-01 / 75. szám

Pesti vasárnap Csodát műveit a pesti ta­vasz. Visszaadta Pestnek az életkedvét. Tessék csak meg­hallgatni, néhány hideg és ri­deg szám következik alább, az újságíró gyors statisztikája egy pesti vasárnapról, 1934 húsvét ünnepe előtt. Ezek a hideg és rideg számok felolvadnak a lélekkel és megdobogtatják a szivet, azt a szivet mely Pestért vérzik... A dunaparti kávéházak terraszán az aszta­lokért és székekért valóságos közelharc folyik. Déli tizenkét órától délután két óráig zsúfolva van minden helyiség. Akkor egy órai szünet következik. Három órától aztán kezdődik elölről az egész, éjfélig, éjfél utánig. Mindebben a legérdekesebb, hogy a pesti em­ber a kávéházak és vendéglők szempontjából békeidők óta nem volt fogyasztó. A régi. Jó békevilágban éltek a zónapörköltözők, a sörözők, akik bajuszt viseltek az ajkuk fölött, szép, magyaros bajuszt, melyre rá­ragadt a zónapörkölt friss, piros, paprikás leve és rá­ragadt a sör fehér babja. A „zónázás“ a háború után megszűnt, még az úgynevezett konjunktúra sem tudta feltámasztani .. . Ilyen „zónázók" manapság sincsenek Pesten. A szép, hosszú bajuszok eltűntek az ajkak fö­lött, azokkal együtt, akik a bajuszt viselték. Ellenben ott vannak a fiatalok, az aperitif és cocktail-pártiak, divatos kis dámák és elegáns fiatalemberek. A duna­­parti kávéházak déli terraszán nagyvárosias a kép, világvárosias a hangulat. Párisban, a Riviérán. Olasz­országban üldögélnek egy apró, kerek asztalkák mel­lett párosával a fiatalok és Párisból, a Riviéráról, Olaszországból jött el a déli kávéházi fogyasztás új divatja a pesti Dunakorzóra .. Az egyik divatos ká­véház tulajdonosa meséli, hogy a napi bevétele hirte­len négyszeresére emelkedett, bár a vendégsereg fel­tétlenül takarékos. A fiatalok nagyon sok esetben ket­ten isznak egy aperitifet, amit feketekávé áron kell adni, mert máskülönben még erre sem telne senki­nek ... A Városligetben csak egyetlen vendéglő zöl­dült ki a tavaszban. Még Itt sem készültek fel teljes üzemben a vendégsereg befogadására. Nyolcvan asz­talt állítottak fel és kétszáz is kevés lett volna ... A vurstli és az Állatkert első szép vasárnapján kétszer annyi vendég fordult meg, mint egy esztendővel ez­előtt. Csak a körhintás panaszkodik. Az ő bevétele tíz százalékkal esett, a tavalyihoz mérten. Újságírói lelki­ismeretességgel faggatom, mivel magyarázza ezt? Egykedvűen von vállat: — Szédült a világ amúgy is! Nincs szüksége mesterséges szédületre! . . . Virágárus asszony kerül az utamba. Ibolyát árul. Kis csokor ibolya tíz fillér . .. „Hány csokrot ad el egy nap néni“... Kétszázat, kétszázhuszat vall be, de egész biztos, hogy forgalmiadó-ellenőrnek néz és letagad ... A mezőgaz­dasági kiállításon ember-ember hátán szorongott. A borkóstoló helyekhez nem lehet közel férkőzni... A Svábhegyen délután hat órára a kirándulók mindent felettek és felittak ... Este a Hűvösvölgyi villamos egyik kocsivezetője ezt mondja: Olyan forgalmat bo­nyolítottunk le, hogy a tavalyi húsvét ehhez képest gyerekjáték!... Harminc-harmincötezerre becsülöm a vasárnapi kirándulók számát... De azt hiszem té­vedek. Azt hiszem ennél is jóval többen voltak .. (Végül még egy kis statisztika. Hogy ne legyünk ü­n­­neprontók, csak így zárójelben. A dunaparti Hangli­­kioszk negyven pincért vesz fel a nyári szezonra. A negyven állásra hatszázkilenc jelentkező volt. Az ál­lástalan pincérek hosszú libasort álltak, a Hanoiitól. .. Vigadó téren át, de a Mária Valéria uccáig.) A Keleti Újság olvasói ta­lán még emlékeznek azokra a sorokra, melyekben a pesti Operabálról számoltam be. Az Operabál dísze a felvonulás volt, a nagy operák alakjai elevenedtek meg élőképekben a vendégsereg előtt, gyö­nyörű jelmezekben. A jelmezeket főrangú dámák, dip­lomata-asszonyok és a társaság hölgyei és kisasszonyai viselték ... Az Operabál rendezői már a jövő évi „at­trakción“ törik a fejüket és ugyanakkor Fellner Alfréd bálrendező-elnököt a bíróság elé állította egy Mad­ay Károly nevű fiatalember, azzal hogy Fellner Alfréd az Operabál felvonulásának ötletét tőle „plagizálta“. Ez a derék és bizonyára jóhiszemű fiatalember írónál­ val­lotta magát a bírák előtt és nagyon csodálkozott, mi­kor a tárgyalóteremben megjelent törvényszéki hírlap­írók fejcsóválva mosolyogtak .(.. Mad­ay Károly egyéb­kié az Opera­bál ötlete ? e 'tó" Urju • Javuh)- ként keresetében előadta, hogy­­ az élőképszerű opera­­felvonulást, társaságbeli hölgyekkel és urakkal az el­múlt év nyarán Lillafüreden akarta megrendezni. Ez az ő egyéni ötlete volt, cop. by Mad­ay és a kereske­delemügyi minisztériumnak is bejelentette, nem a copy­right miatt, hanem hozzájárulás céljából, de mégis ... Szóval a tárgyalások nem sikerültek. A lillafüredi fel­vonulásból nem lett semmi, ő aztán a legnagyobb meg­lepetéssel értesült az újságokból, hogy írói ötletét Fell­ner Alfrédék elcsórták és felhasználták az Operabá­lon ... Hatezer pengő kártérítést kér Mad­ay Károly az Operabál rendezőitől. Se többet, se kevesebbet. Iga­zán szerény ember, hogy ennyivel is beérné! ... A bí­róság elrendelte, hogy szerezzék be Mad­ay úr bead­ványát, melyet a minisztériumhoz intézett. Ebből akar­ják megállapítani, hogy történt-e valóban szerzői jog­bitorlás, vagy sem? ... Nem akarunk a bírói ítéletnek elébevágni a magunk ítéletével, de tisztelettel kérdez­zük Mad­ay úrtól, úgyis mint írótól és magánember­től: a napsütés a kék ég alatt, a patak csobogása, rü­gyek pattanása, fűszál növekedése, virág­­latozása nem az ő ötlete? Vagy nem az ő írói copyrightja védi az öltözködést? Mert ezek után, amit az Operabálon lezaj­lott felvonulással kapcsolatban a bíróság elé vitt, az sincs kizárva, hogy a levegőt is ő találta ki az emberi­ség számára! Akik azon siránkoznak, hogy a pestiek ősi szokás szerint a húsvéti ünnepekre elutaznak, ahelyett, hogy itt­hon költenék a pénzüket, most megvigasztalódhatnak. Húszvétra olyan idegenforgalom van Pesten, amilyenre a legöregebb szállodai főportások sem emlékeznek. E pillanatban, 48 órával húsvét vasárnapja előtt, Buda­pest egyetlen valamirevaló szállodájában és penziójá­ban sem lehetne egy gombostűt sem elhelyezni! A bécsi idegenforgalmi irodák azt jelentik, hogy ezrével kény­telenek lemondani azokat a utasokat, akik a magyar fővárosban akarták eltölteni az ünnepet. Hasonló a helyzet Berlinben és Münchenben is. Ezekből a váro­sokból öt különvonat hozza a vendégeket Pestre. Még két különvonatot össze lehetett volna állítani a je­lentkezőkből, ha lett volna számukra hely a szállodák­ban és a penziókban . .. Sőt! A krónikás örömmel jelenti, hogy ugyanez a helyzet pünkösdre, Piros pün­kösd ünnepére sem fogad el Budapest több jelentke­zőt, mert a létszám betelt! Ilyenkor derül ki, hogy mi mindent lehetne csinálni a pesti idegenforgalom fellendítése és állandósítása szempontjából, ha n­ volna pénz, hogy egyáltalán bármit csinálni lehessen!­­ Miért megy színházba? Egy amerikai folyóirat sta­tisztikát közöl arról, mért jár a közönség színházba? Több mint tizenötezer válaszból ál­lították össze az amerikai sta­tisztikát. E szerint színházba megy jó kritika miatt a közönség 18 százaléka. A szerző neve miatt a közönség 15 százaléka. A darab elme miatt 8 százalék, a reklám miatt 19 százalék, barátok és rokonok tanácsára 21 százalék, színész, vagy színésznő kedvéért 7 százalék, mert közel volt a színház 1 százalék és végül találomra 16 százalék. Az amerikai lap megálapítja, hogy a kritika és a közön­ség együttesen több mint egyharmadát vonzza a kö­zönségnek a színházba és ezzel megelégszik ... Pestre vonatkoztatva, az ismeretek tudatában, de egyelőre adatok nélkül, majdnem ugyanezt lehetne mondasd... Egy azonban bizonyos. A pesti statisztika igazolná, hogy a színházi publikum 8—10 százaléka azért megy el, hogy valakit szidjon és ócsároljon. Szín­házat, szerzőt, szereplőt, rendezőt, mindegy, csak szidni lehessen! !­incsszállodai szoba hulvérra Vasárnap, 1931. április 1. Kamajsxa­wmmmmmmmnwmmmmm Zsíros, pattanásos arcbőrhöz púder helyett SULFAMYL KÉN PÚDER Megszünteti az arc MITESSZEREIT. Szaküzletben kapható! A Székelyföldön is rengett a föld Karsadban egy kórház mennyezete a betegekre omlott (Csíkszereda, március 31.) Tegnap este tíz óra tíz perckor Csíkszeredában is rengett a föld. A heves földlökések körülbelül hatvan másodpercig tartottak. A bútorok kimozdultak helyükből, a lakosság között nagy riadalom keletkezett, de ember­életben komolyabb baj nem történt. A lakosság nagy része a szabadba menekült és­­csak hajnal tájban tért vissza la­kásába- Reggeli jelentések szerint a földren­gést Csíkszereda környékén nagyobb körzetben érezték. A Galaţi közelében lévő Vancea községben a földrengés következtében összeomlott a tem­plom- Más községekben a primária és az isko­lák rongálódtak meg- A bârladi Beldiman kór­ház mennyezete a betegekre omlott• Itt hatal­mas pánik tört ki- Ugyanitt a líceum plafonja is bedőlt. Botoşaniban a villamosvillágítási ü­zem rongálódott meg, úgyhogy a város sötét­ségben van. ­ Mindenkihez! Alulírott Palma Cauciuc S. A. közhírré teszi, hogy egyik megbízottja folyó évi április hó 7-én városunkba érkezik. Ezen a napon az első 5 személynek, akiről megállapítja, hogy Palma kaucsuk sarkot hordanak, jutalom gyanánt fejenkén 500 azaz ötszáz lejt készpénzben fog azonnal kifizetni. A t. közönség érdekében áll, hogy a cipőin levő gumisarok Palma kaucsuk cipősarok legyen. Palma Cauciuc S.A.

Next