Keleti Ujság, 1934. október (17. évfolyam, 224-249. szám)

1934-10-14 / 235. szám

XVII. ÉVFOLYAM, 235. SZÁM, KELETI­ UJS&G Remény van rá, hogy végre törvényesen is elismerik a magyar evangélikus egyházkerületet A kultuszminiszter belátja, hogy igazságtalanság történt az evangélikusokkal (Arad, okt. 12.) Az ágostai hitvallású evangélikus egyházkerület október 17-től 19- ig tartja Nagyváradon rendes évi közgyűlését, amelyen Purgly László egyházkerületi fel­ügyelő és Print Lajos evangélikus püspök el­nökölnek. Purgly László egyesztendős felügye­lői működését eredményes munka jellemzi. Amint elfoglalta a hívek bizalmából magas hivatalát, első feladatai közé sorolta, a buka­resti önálló evangélikus egyházmegye meg­szervezését. Ez rendkívül sok munkát igényelt, mert nagy nehézségeket kellett leküzdeni. Frint Lajos püspökkel együtt többször uta­zott le Bukarestbe, míg végre fáradozását si­ker koronázta, amennyiben megalakulhatott a közel kétezer tagot számláló bukaresti ma­gyar evangélikus egyház, sőt jelentősebb ösz­­szeg gyűlt már egybe az újonnan felépítendő templom céljára is.Ebben azonban még nem merült ki az egy­házkerületi felügyelő tevékenysége. Frint La­jos püspökkel együtt többizben jelent meg Le­­padatu vallásügyi miniszternél, hogy a romá­niai magyar evangélikus egyházkerület tör­vényes elismerése ügyében interveniáljon. Törvényjavaslatot is terjesztettek a miniszter elé, amely véglegesen rendezné ezt a régen va­júdó kérdést. Lepadatu kultuszminiszter nagy megértést mutatott és kilátásba helyezte tel­jes jóindulatát. A miniszter nyíltan megmon­dotta, hogy úgy az aradi evangélikus, mint a nagyváradi református püspökséggel nagy igazságtalanság történt és ez feltétlen orvos­lásra szorul. Megígérte, hogy a parlament elé viszi a két püspökség törvényes elismerését, aminek egyedüli akadálya, hogy a költségve­tésben nincsen fedezet reá, mert a törvényes elismerés egyben azt is jelenti, hogy a püs­pökségeket ugyan­úgy államsegéllyel kell tá­mogatni, mint a többi felekezeteket. Másik fontos feladata volt Purgly László felügyelőnek és Frint Lajos püspöknek az úgy­nevezett szórvány­beli híveknek lelkipásztorral való ellátása. A püspökség három utazó lel­kész­ állást óhajt szervezni, ez azonban csak úgy lehetséges, ha az állam évi 180.000 lej se­gélyt ad erre a célra és erre vonatkozólag tör­tént intervenció Bukarestben­ Gróf Tisza.f Bölöny József háromezer holdas öröksége (Budapest, október 12-) Néhány nappal ez­előtt került nyilvánosságra a múlt héten el­hunyt özv. Bölöny Józsefné Nedeczky Ferike végrendelete, amelyben a magyar közönség élénk meglepetésére, mintegy háromezer hol­das ugrai birtokát Tisza István gróf egyik unokájára, Tisza Józsefre hagyományozta az­zal a feltétellel, ha a fiatal Tisza-gróf a Bö­­löny-nevet felveszi. Az ugrai Bölöny-vagyon, amely most egy kétségtelenül érdekes örökség tárgyává lépett elő, valaha a Biharban rendkívül nagy szere­pet vitt és befolyásos Usfrem­-családnak volt a domíniuma. Valamikor ezerhatszázas években élte az Ugray-család fénykorát. Mi sem jellem­zőbb e család hatalmára, mint az alábbi törté­net: Az Ugrayaknak egyidőben igen sok bajt okozott a Körös folyó sűrűn ismétlődő ára­dása. Vetésüket, legelőjüket éveken át pusztí­totta az akkor még meg nem rendszabályo­zott folyó rakoncátlansága. Az Ugrayak meg­unták a sok bosszúságot s egy szép napon job­bágyaikkal nekifogtak a Körös-meder meg­változtatásának. Hónapok munkájával sike­rült is nekik eltéríteni a Körös vizét eredeti folyásából, úgy, hogy az új meder a jelenlegi Komádi község határába került, a régi meder helyén pedig megmaradt a mai napig is lát­ható holt meder. Komádi környéke akkor az Eszterházy­­családé volt. Elképzelhető, mekkora volt az Ugrayak befolyása, hogy a már akkoriban is rendkívül hatalmas Eszterházyaknak le kel­lett nyelniük az Ugrayak önkényeskedését, vagy ha akarjuk azt a békát, amit a rájuk zú­dított Körös vize sodort magával az ármente­­sített Ugray-birtokról. Bölöny József, aki néhány évvel ezelőtt hunyt el, anyai nagyatyja örökségeként jutott az ugrai birtokhoz, minthogy anyai felmenői ősei az Ugrayak voltak­özv. Bölöny Józsefné Nedeczky Ferike most nyilvánosságra került végrendelete a régi ugrai birtokkal meglehetős dilemmába hozhatja az örökösül kijelölt Tisza József gró­fot, illetve a fiatal gróf gyámját, Rakovszky Ivánt. Tudvalevő ugyanis, hogy Tisza Józsefre nézve az örökösödés joga akkor következik be, ha Tisza József felveszi a Bölöny nevet- Hogyan került a Bölöny-végrendeletbe ez a kikötés? Bölöny József valamikor politikailag el­lenfele volt Tiszáéknak, de később benső ba­rátság fejlődött ki közöttük. Ennek a barát­ságnak erősödésével Bölöny fejében gyakran megfordult, hogy m­agvaszakadtával vagyonát reáhagyja Tisza István leszármazottaira. Több ízben tett még Tisza István életében is olyan kijelentéseket, hogy ha Tiszának valamelyik fiát az ő keresztnevére keresztelnék, azt a gyermeket megtenné örökösévé- Tiszáék nem vették komolyan a dolgot, különben is a Tisza­­családban a József név nem volt megszokott. Mégis megtörtént, hogy Tisza István fiá­nak három gyermeke közül a legif­jabbat, a je­lenleg tizenhatéves Tisza Józsefet Bölöny ke­resztneve után keresztelték el. Ezerkilencszáztizennyolcban, az októberi forradalom idején nemcsak Tisza István halt meg, de követte öt fia, ifj. Tisza István is pár napon belül. A Tisza-unokák apa nélkül ma­ 7 radtak s gyámságukat, mint ismeretes, később Rakovszky Iván, volt magyar belügyminisz­ter vállalta, aki ifj. Tisza István özvegyét nőül vette. Bölöny József régi kijelentéseire idők során sok por ülepedett. Ki sem gondolt már Tiszáék környezetében a keresztneves örökségre. És most, özv. Bölöny Józsefné ha­lála után mégis élő valóságként támad fel a jóidőkben sokat hangoztatott örökhagyomá­­nyozás a névviselés kötelezettségével egybe­­fűzve. Igaz, hogy eredetileg csak a kereszt­névről, a Bölönyné-féle végrendeletben pedig már a Bölönyek vezetéknevéről van szó, mint az örökösödés előfeltételéről. Egy magvaszakadt család utolsó sarja, a halálát túlélő özvegye útján szeretné nevét összefűzni a Tisza-névvel, melynek élete vé­géig hűséges tisztelője volt. Bölöny József neve egybefűzve a Tisza-névvel... Régiség tekintetében nem rosszabb név egyik sem a másikánál. Kérdés azonban, mit fog határozni a név­viselés kérdésében az ifjú Tisza gróf és gyámja Rakovszky Iván? A Bölöny-végrendeletben az az alternatíva áll, hogy amennyiben Tisza József gróf nem veszi fel a Bölöny-nevet, az ugrai birtokot nem ő, hanem a budapesti Magyar Nemzeti Szín­ház örököli. Egy baráti név felvételével Tisza József gróf nyerhet háromezer holdat, a saját családi nevének hozzátoldás nélkül való megtartásával pedig adhat háromezer holdat a Magyar Nem­zeti Színháznak-Várjon melyik név mellett fog dönteni?! ÚJ KÖNYVEK Van Vechten: Néger mennyország. Egy nagy ko­kott perzselő ése kegyetlen szerelmében elporladó fia­tal néger író és egy finomarcú, aranybarna borsi lány története Carl Van Vechten világhírű könyve. Írója a legnépszerűbb amerikai írók egyike, de a Néger menny­ország nemcsak Amerikában, hanem az egész világon ismertté tette magát. A könyv most jelent meg az Athenaeum 2 pengős könyveinek sorozatában, egyen­ként 3—400 oldal, díszes vászonkötésban, fehér papí­ron 60 lej minden könyvkereskedésben, vagy Lepage­­nál Cluj. Kérje a 36 kötetes sorzat teljes jegyzékét. A szerelem olasz regényírója, Guido de Verona, a mai olasz regényirodalom egyik legérdekesebb repre­zentánsa. Népszerűsége D’Annunzióhoz közeledik. Re­gényeiben ott ragyog az olasz ég forró napsugara, stílusa a virágos kert ezer színét tükrözi, a viharzó szenvedélyek leírásánál egyforma erővel tudja érté­kelni a szerelem örömtől ittas, ujjongó pillanatait és az emberfeletti fájdalom szívet véreztető érzéseit. Cléc divatszalon kábító és forró regény. Athenaeum-kiadás, kitűnő kiállítás, egész vászonkötés, 54 lej minden könyv­­kereskedésben, vagy Lepagenál. Cluj. Sinclair Lewis: Művészek. Egy nagy amerikai kar­rier története. Hogyan lesz egy kis vidéki szállod­a­­boyból Amerika egyik legnagyobb hotelkirálya, ho­gyan rendül meg helyzete a karrier csúcspontján és hogyan kezdi elölről a harcot rendíthetetlen hittel és lelkesedéssel. Az amerikai társadalomnak nagyszabású keresztmetszetét és két testvérnek nagyszerű össze­hasonlító arcképét adja. Az egyik a nagy szervező, a látszólagos „prózai“, „száraz“ üzletember, a másik az „idalista“ költő. Az Athenaeum Nagy Regényei soro­zatában jelent meg egyenként átlag 400 oldal, nagy alak, fehér papír, díszes vászonkötés. (A sorozat köte­tei: Wells: Mi lesz holnap, Thomas Mann: Jákob Maurois: VII. Edward, Mereskovszki: Az ismeretlen! Jézus, Thomas Mann: József) 144 lej minden könyvke­reskedésben, kiadóhivatalunkban, vagy ahol nincs, Le­­pagenál, Cluj. Kérje az Athenauem sorozatok jegy­zékét. Mielőtt Bukarestbe utazna­­ kérjen felvilágosítást a Wagon CitsHCook utazási irodától­­­ vagy a kiadóhivatalunktól az olcsó egyéni utazásokról ! !

Next