Keleti Ujság, 1935. március (18. évfolyam, 49-75. szám)
1935-03-13 / 59. szám
Tex» p«iUn plin. In turner*, No. 24.356—1820. Elörüsütési árak belföldön: Egész évr o 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: egy évre 60, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. i&9ra£ ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP, XVIII. ÉVFOLYAM. — 59. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ JENIKIS. Szerda, rsss. mftreauâ ÎS. — .am ^5 *®i Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj Baron L. Fop-ucca 5. «-¡Am. Telefon: SOS. — Levél dm: Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek «sa küld vissza és nem is őriz meg a szerkesztőség. 2'JDAPEST V. Bethlen György gróf a kisebbségi jogok alkotmányos biztosításáról Nyilatkozat a román sajtóban a Magyar Párt álláspontjáról az alkotmánymódosítás kérdésében— Minden hiábavaló, ha a szabadságjogok felfüggesztése kormányzási rendszerré válik Az alkotmány módosításának kérdését mindegyre felvetik román politikai körökben és a román sajtó részéről megkeresés érkezett Bethlen György grófhoz, mint a parlamenti pártok egyik elnökéhez, hogy mi a Magyar Párt álláspontja ebben a kérdésben. Bethlen György grófnak a nyilatkozata megjelent a Mişcarea Minoritare cimű kőnyomatosban s most egyes román lapok foglalkoznak vele. Szószerint közli a Dimineaţa legújabb száma. A Magyar Párt elnökének e nyilatkozata a következőkben foglalja össze a párt álláspontját: A kisebbségek az alkotmányban — Az alkotmány mindenesetre módosítandó már azért is, mert az 1923. évi alkotmánymódosítás alkalmával figyelmen kívül hagyták azt, hogy az új Romániában kisebbségi nemzetek is vannak, amelyeknek az államban levő helyzetét nem lehet a jogegyenlőség általános elvi kinyilvánításával elintézni. A jogegyenlőség csak akkor van meg, ha a nemzeti kisebbségekhez tartozó polgárok szabadságjogainak biztosításánál a nemzetiség külön figyelembe vétetik. Ezzel a román állam csak a kisebbségi szerződésben elvállalt nemzetközi kötelezettségének tesz eleget, ami 1923-ban elmulasztatott, holott a kisebbségi szerződés I. cikkéből következik az alkotmánynak ilyen kiegészítése. Ez a cikk ugyanis kimondja, hogy Románia az abban foglalt rendelkezéseket alaptörvényekül ismeri el, amelyekkel semminemű törvény sem ellenkezhet. Ezt annál inkább meg kell tenni, mert Románia az egyetlen állam az új és megnagyobbodott államok sorában, amelynek alkotmányában a kisebbségek jogairól még említés sincsen téve. A jogegyenlőségért . Ehhez képest megfelelő rendelkezéseket kell felvenni az alkotmányba, amelyek a minden tekintetben teljes jogegyenlőségen kívül a vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó állampolgárok részére biztosítják az anyanyelven való oktatást úgy a költségükön fenntartott, mint az állami tanintézetekben, valamint saját iskoláiknak a közköltségvetésekből való aránylagos segítését. Fel kell venni az alkotmányba az erdélyi székely és szász közületeknek önkormányzatát vallási és nevelési ügyekben. — Ki kell mondani, hogy a nem román nyelvű állampolgárok a közhatóságokkal való érintkezésben anyanyelvüket használhatják, a hivatalokkal való érintkezésen kívül pedig minden téren bármely nyelvet szabadon használhatnak. Ki kell mondani, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgároknak joguk van nyelvüket, nemzetiségüket és nemzeti sajátságaikat megtartani és ápolni. Az erőszakos elnemzetietlenítésnek minden módja tilos és büntetendő. A szabadságjogok — Hasonló rendelkezések foglaltatnak a csehszlovák alkotmány 128—134. szakaszaiban. Nincsen elfogadható akadálya annak, hogy amit a csehszlovák állam megtenni szükségesnek látott, a román állam is megtegye. — Az alkotmánynak nagy fogyatkozása, hogy bizonyos elsőrendű fontosságú rendelkezéseknél ez a fenntartás foglal helyet: „a külön törvények által megállapított feltételek mellett,“ így a tanszabadságnál, az egyesülési és gyülekezési szabadságnál, sőt még a bírói elmozdulatlanságnál is. Ilyen fenntartások jogállamban nem engedhetők meg. Külön törvény csak az alkotmányban kimondott alapelv részleteit szabályozhatja, de az alkotmányban kimondott alapelvet nem lehet egy külön közönséges törvénnyel korlátozni vagy megsemmisíteni. Az ilyen fenntartások tehát feltétlenül elhagyandók. A népképviseleti jog — ilyen kijátszása az alkotmányos szabadságnak az egyesülési jognak a jogi személyiséggel való kombinálása, mert az utóbbira szubjektív jog nincsen, márpedig a hatóságok csak a jogi személyiséggel bíró egyesületeket ismerik el. A parlament tagjainak mandátumát ne a kamara és szenátus igazolják, hanem a Semmitőszék, mert a kormányon levő párttól objektív elbírálást várni nem lehet. Meg kell szüntetni a jogegyenlőtlenséget, amely fennáll a szenátus hivatalbóli tagjainál a román egyházak és az elismert felekezetek között. A bírói elmozdíhatlanságon kívül ki kell mondani a birói összeférhetetlenséget is, mert csak a kettő együtt adja a birói függetlenséget. Vissza a központosítás útjáról . Az alkotmány szerint a megyei és községi igazgatást a decentralizáció alapjára kell helyezni. Ez a rendelkezés csak írott betű maradt. Románia a leginkább centralizált államok közé tartozik. A mai alkotmány a régi, 1866. évbeli alkotmánynyal szemben visszaesést mutat, mert az utóbbiban nemcsak a decentralizáció volt kimondva, hanem az „independenţă comunală“ is, vagyis az önkormányzat. Ez utóbbiról az alkotmányban szó sincsen. E tekintetben a mai román állam erősvisszaesést mutat nemcsak az újonnan szerzett területeken létezett fejlett önkormányzattal szemben (a magyar és osztrák területekről nem is szólva ez még Besszarábiában is megvolt), hanem a régi Románia e részbeni állapotával szemben is, miután ott legalább a községi önkormányzat megvolt, míg ma valódi önkormányzat nem létezik. Önkormányzati alapon . Az önkormányzat a szabad államnak mellőzhetetlen kelléke. Még az egykor anynyira centralizált Franciaországnak is ma fejlett önkormányzata van. Szigorúan meg van óva ebben az az alapelv, hogy a megye és község a saját ügyeit önállóan intézi, a központi hatalom ellenőrzése csak a hatáskörök betartásának ellenőrzésére terjed ki és a kormánynak nincsenek olyan jogai, mint Romániában, amelyekkel az önkormányzat működését megsemmisítheti. Az államszervezésnek elsőrendű követelményei Romániában a valódi önkormányzat létesítése. Biztosítékok nélkül . Minden alkotmány nemcsak a közcélok megvalósítására hivatott szerveknek és azok működése alapelveinek a meghatározása, hanem egyben azoknak a biztosítékoknak is foglalata, amelyek mellett az egyén és a társadalom a maga működését, szabadon kifejtheti. A legjobb alkotmány is illuzóriussá válik, ha az abban biztosított szabadságok periodikus felfüggesztése kormányzati rendszerré válik. — Romániában ez a helyzet. Nemcsak megfelelő alkotmány kell tehát, hanem az államélet normális menete, mert enélkül jogállamról szó nem lehet.