Keleti Ujság, 1935. március (18. évfolyam, 49-75. szám)

1935-03-20 / 65. szám

selőház BUDAPEST V. Előfizetési árai: belföldön: Egész évre 800, félévre 41­0, negyedévre 200, egy hóm 20 lej. Magyarországon: egy évre 50, félévre 28, negyedévre 12.60, egy hónapra 8.50­­tengő. Egyes számok az Emzz elárusító kioszkjaiban. ■'■mmmmmmmmsmmmsmmmm ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP. XVIII. ÉVFOLYAM. — 65. SZÁM. Feielős szerkesztő: SZÁSZ E.NDittt. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Uni Baron L. Pop-ucca 6. szám. Telefon: 508. — Levttdmt Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza és nem í­ őrli meg a szerkesztését Anglia demarsot intéz Német­országhoz s a választól teszi függővé Simon berlini útját A német lépést követő nagy izgalom első perceiben Franciaország katonai intézkedésekre gondolt, de most már higgadtabban mér­legelik a helyzetet . Hitler „nem érti”” a világ izgatottságát A francia nagyvezérkar sürgeti a francia­­angol—olasz-orosz szerződés megkötését Az utolsó hónapok diplomáciai sürgés-forgásába világszenzációként csapott az a tény, hogy Németország törvénnyel proklamálta az általános védközöttesettséget s ez­által túltette magát a versaillesi békeszerződés rendelkezésein. A világ­diplomácia han­goztatja, hogy Németország a tizenkét hadtest, illetve harminchat hadosztály felállítá­sával semmi egyebet nem tett, minthogy utólag igazolta a­ Fehér Könyv adatait és Flandinnak azt az állítását, hogy Németország 480 ezer főnyi haderővel rendelkezik. Berlinben és Németország többi városaiban megkezdték a kaszárnyák tatarozását és t­j kaszárnyák építését. A polgári aviatika tisztikara és legénysége hétfőn felöltötte katonai egyenruháját és végérvényesen beolvadt a hadseregbe. Külföldi diplomáciai körökben hangoztatják, hogy Németország eddigi magatartá­sának már csak következménye volt az általános védkötelezettség proklamá­­lása, mert a Falke Viheyn-féle kémkedési eset óta úgy sem lehetett többé titkolni a német fegyverkezést. . Az első órákban azt beszélték Berlinben, hogy megszakadt az angol-német diplomáciai viszony (Berlin, március 18.)­ Berlinben még mindig általános izgalom uralkodik az ese­mények következtében. A nagyhatalmak ber­lini követei informatív jellegű diplomáciai lépéseket tettek. Franciaország katonai atta­séját Göring nem fogadta. A többi attasék­nak is csak egészen szűkszavú felvilágosítást adott a birodalmi kormány, mindössze any­­nyit közölt velük, amennyit a kiáltványban is nyilvánosságra hozott már. Sir Eric Phipps berlini angol nagykövet vasárnap hosszú jelentésben tájékoztatta kormányát a németországi eseményekről. Azt is bejelen­tette, hogy még e hét elején Londonba uta­zik, hogy személyesen tegyen jelentést. A hírrel kapcsolatban több helyről azt állítot­ták, hogy Németország és Anglia között megszakadt a diplomáciai összeköttetés, ezt a hírt azonban mindkét oldalról megcáfol­ták és fantasztikus koholmánynak minősí­tették. Vasárnap híre járt a német főváros­ban, hogy Sir John Simon angol külügymi­niszter berlini látogatása végleg elmarad. A berlini angol nagykövet kijelentette, hogy a m­eglepetés első óráiban csakuig nem szó volt erről, mert az angol külügyminisz­ter berlini utazásának terve a londoni meg­egyezés alapján jött létre, amely megenged­hetetlennek mondta a békeszerződés egyol­dalú megszegését. Németország már elfo­gadta tárgyalási alapul a londoni megálla­podásokat s angol részről ennek az elfoga­dásnak figyelembevételével határozták el az angol kormány megbizottainak németországi látogatását. A kedvezőtlen és feszült han­gulat azonban valamennyire enyhült már s Anglia nem tett le végleg eddigi terveiről. Most az vizsgálandó meg, hogy a jelen helyzetben megteremthető-e olyan tiszta légkör,a­mely az angol államférfiak berlini utazását lehetővé teszi. Nagy katonai parádék Berlinben és Münchenben A­ vasárnapi hősök napját nagy lelkese­déssel ünnepelte meg a német főváros. Hit­ler ötven tábornok kíséretében tekintette meg a véderők berlini csapatait. Feltűnést keltett, hogy Frigyes Vilmos extrónörökös is megjelent a díszszemlén. Blomberg had­ügyminiszter beszédet intézett a csapatok­hoz, hangoztatva, hogy Németország az ál­talános védkötelezettség proklamálása után is a béke oszlopa marad. A főváros útvona­lain óriási tömegek vonultak végig, Hitlert éltetve. Az elnöki és kancellári palota előtt egymást érték a tömegfelvonulások. A ber­lini ünnepség után Hitler repülőgépen Mün­chenbe utazott, hogy az ottani ünnepségeken is részt vegyen. A német sajtó hangoztatja, hogy az általános védkötelezettségre alapí­tott hadsereg nem támadásra, hanem véde­kezésre szükséges Németországnak. Az új világháború lehetetlen, mert annak számára szűk lenne Európa területe. A német kato­nai egyenjogúság mindenkor a béke szolgá­latában akar állani. Hitler birodalmi vezér hétfőn visszatért Münchenből a fővárosba.­­ A „Marseilles“ és a „Deutschland, Deutschland über Alles“ párbaja (Paris, március 18.) Franciaországban­ még hétfőn sem szűnt meg az az általános izgalom, melyet a német hadkötelezettségi törvény váltott ki. Az embereik tömegesen állják körül az újságárusító bódékat és is­meretlenek szólítják meg egymást, hogy a kezükben tartott újságokkal izgatottan hado­nászva vitassák meg az új helyzetet. Vasár­nap a német-francia feszültség tüntetésben is nyilvánult a francia fővárosban. A Paris­ban tartott német-francia futballmérkőzésre autókamionokon érkező­­ német csapat a „Deutschland, Deutschland über Alles“-t énekelte, mire a közönség azzal válaszolt, hogy tüntetően elénekelte a Marsellest. Va­sárnap és hétfőn izgatott hangú telefonbe­szélgetések folytak le Páris, Moszkva, Lon­don és Róma között. A francia, angol, orosz és olasz kormányok állandó összeköttetést tartottak fennn egymással.

Next