Keleti Ujság, 1935. április (18. évfolyam, 76-98. szám)
1935-04-01 / 76. szám
Taxa postsiA plAtica. In evsw«: No. 24-25«—1837. Elöfisetée* árak belföldön: Egész évre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy bóra 70 lej. Magyarországon: egy évre 60, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az [busz elárusító kioszkjaiban. nétm, tfVtS* aprHi* I* — Arm 4 !®y ORSZAGOS ilAGYAKPARTI LAP. XVIII. ÉVFOLYAM. — 76. SZÁM. Felelős szerkesztő: .12.ASZK.MLA Szerkesztoség, kiadóhivatal és ajeaulat Cluj Baron L. Pop-ucca 6. uám. Telefon: SA — Uifleto: Cluj, postafiók UL szám. Kéziratokat senkinek séta küld vissza és nem U őri meg a szerkesztését. képviselőház BUDAPEST Hol van az adott szó? Az adott szó becsületének tisztelete hiányzik és azért kell annyit tűrni, szenvedni. A román sajtóban is megjelent most annak az előadásnak a szövege, amit Simon angol államférfia, jelenleg az európai békebiztosító munkát vezető külügyminiszter a közelmúlt napokban Párisban tartott. A francia politikai és szellemi élet előkelőségei előtt arról az angol alkotmányos rendszerről kellett előadást tartania, mert vállalta ezt a feladatot, amelynek olyan nagy a tekintélye a világ előtt s amelynek olyan sokat köszönhet a világtörténelem. Minden állam politikai életében annyi hivatkozás történik az angolok alkotmányszentségére, valahányszor védeni akarják azokat az alapjogokat, amelyeknek számára bástyákat építettek az alkotmányban. Simon, akinek államférfim nagysága csak most bontakozott ki az európai kontinens népei előtt, megjelent a nyilvános előadás párisi emelvényén s puritán egyéniségének egyszerűségével és őszinteségével azt mondotta: angol alkotmány nincs. Amiről annyit beszélnek és írnak , amiről neki előadást kellene tartania, nincsen. Az angol állampolitika s az angol polgár külsősége is az, hogy Angliában nincsen alkotmány. Nem létezik. Legalább is olyan értelemben, amilyent a többi országok közjogai ismernek. De van alkotmányosság olyan, amit minden nemzet iskolapéldaként tisztelhet. Az angol embernek abban van a büszkesége, hogy olyan alkotmányra, amilyent a mi közjogi tételeink annak tartanak, az angol nemzetnek nincsen szüksége. Az angol közjog nem ismeri ezt a szót és fogalmat: alaptörvény. Nem szükséges, hogy az állami lét alapjaiul szolgáló jogtételeket és formákat olyan törvényekkel biztosítsák, amelyeknek a megváltoztathatatlanságát minden esetleges szándék, vagy lazító, bomlasztó irányzat ellen eleve védjék. A magna carta óta hoztak ugyan közjogi részlettörvényeket is, de ezek semmiben sem különböznek az olyan törvénybeli intézkedéstől, amilyennel például a sebzárlat ügyét szabályozták. Nincsen szükség alaptörvényre, nem féltek és nem félnek attól, hogy egyik kormányrendszer a másik elleni tülekedésében egy hajszálnyi rést is üthetne a polgárjogok ősi biztosítékain s az alkotmányos életnek még a formaságain sem. Mert van bizalom. Bizalom az emberekben és a nemzedékekben. Van becsület, amely törvényerőt ad a kiejtett emberi szónak, amit nem büntető rendelkezések, nem szurony, erőszak tesz kötelezővé, hanem az angol lélek. Van nemzeti hagyomány, amire ráépült, mint sérthetetlen és megszeplősíthetetlen örök erkölcsi alapra a nemzeti léleknek a fejlődése. Nem hisz egyetlen angol ember sem abban, hogy ezt az erkölcsi alapot meg merné valaha is valaki tagadni, sérteni, hogy ez a hit, igazságnak a hite. És ebben van az angol nemzetnek az a nagysága, amit nem kell félteni s ami megadja a biztonság nyugalmát minden angol államférfinak és minden angol politikusnak a számára. Pártharcok végigviharozhatnak a szigetországon, de a szentség előtt, melynek egyetlen biztosítéka a becsület, mindig valamennyien hódolattal hajolnak meg. A Simon párisi előadását lefordították sok nyelvre: Angliának nincsen, alkotmánya, nincsen írásos alkotmánytörvénye. S mintha ez az előadás éppen a legjobbkor hangzott volna el a La Manche innenső partjain, ahol a bizalmatlanság most tombol és kezd mindent elpusztítóan uralkodni az emberek között és a nemzetek fölött. Nekünk, ebben az országban van olyan alkotmánytörvényünk, amiben a megváltoztatás ellen keményhangú óvintézkedéseket írtak körül. Vannak megváltozhatatlannak szentesített alaptörvényeink s ezek közé tartozik a kisebbségi jogokat biztosító nemzetközi szerződés is, amire nagyhatalmak vezették rá a pecsétes garanciákat. Jó, hogy az angol nemzet nagyságának a titka, az alkotmányosság erkölcsi alapja megmutatkozott a puritán angol államférfi előadásában az európai gondolkozók előtt. Az adott szó szentségének a sérthetetlenségében több nemzeti erő van, mint a törvények betűiben. V Sztálin francia-cseh-orosz védelmi és segélynyuitási szerződést javasol a keleti paktum helyett Az indiai konnun’s^a propaganda mefjsxenteleset sfj©vl© illecj a szovjetStorm Any Edennek — Paris81**n f© ▼©lődóSf az a perT» hogy a legrYoz«8t IttSisSIamoSt JeÜjegyverezésétr© rejarantalják az osztrák függeltenségei (Páris, március 30.) A Temple moszkvai tudósítója közli, hogy az Eden és Sztálin között lefolyt tanácskozások során orosz részről francia-orosz-cseh kölcsönös védelmi és segélynyújtási szövetség kötését indítványozták az esetleges támadó ellen. Németország és Lengyelország előtt a szerződés nyitva hagyná a csatlakozás útját, de abban az esetbenho a két állam nem volna hajlandó belépni a szerződő felek közé, a szövetkezett három hatalom, nagy fegyveres erejére támaszkodva, szemmel tartaná Németországot és Lengyelországot. Oroszország mindössze annyit kér Angliától, hogy a terv ellen, mely nem egyéb, mint a keleti paktum csonkább formája, ne dolgozzék és semmilyen formában se bátorítsa fel a keleti egyezmény ellenzőit. Sztálin felvetette a keleti háború és béke kérdését Eden és Sztálin találkozása a legszívélyesebb hangulatban folyt le. A tárgyalások után, melyek egy óra és tíz percen keresztül tartottak, Eden megtekintette a Kremlt. A lord ezután kijelentette az újságíróknak, hogy megbeszélései a szovjet vezetőjével igen érdekesek voltak és mély benyomást tettek rá. A beavatottak szerint Sztálin azt is megkérdezte Edentől, hogy Anglia szabad kezet ad-e Németországnak Keleten a háború és béke tekintetében? Miután Eden tagadólag válaszolt, a távol Kelet problémái kerültek megbeszélésre. Eden csak annak a kijelentésére szorítkozott, hogy Anglia politikája Európában és Ázsiában egyaránt a Népszövetségre támaszkodik. Végül gazdasági kérdések megvitatása következett. A szovjet propaganda megszüntetését ígérik az oroszok Eden egyik bizalmasa kijelentette, hogy angol részről szóba hozták az Indiában, Hongkongban, Sanghaiban és egyebütt folytatott bolseviki propagandát. Orosz részről megígérték, hogy a szovjet kormány beszünteti az angol fennhatóságok alatt álló területeken a propagandát. A moszkvai angol nagykövet úgy nyilatkozott, hogy bár igen sok eltérés mutatkozik az angol és orosz kormány felfogása között, az ellentétek nem olyan súlyos természetűek, hogy a minden vonalon való megegyezést remélni ne lehetne. (Páris, március 30.) A „Matin“ jelentése szerint a pénteki moszkvai megbeszéléseken Sztálin a távol Kelet problémáit és a biztonsági kérdést vitatta meg Edennel. Az orosz diktátor kifejezte azt a nézetét, hogy bármely helyi összeütközés világháborúra vezethet. A béke megmentése érdekében kifejtett erőfeszítéseket nem szabad többé szűk határok közé szorítani. A távol keleti Locarno mindenképpen üdvös, akár Japán csatlakozásával, akár anélkül kötik meg azt. Litvinov vidéki birtokán . . . (Moszkva, március 30.) Eden főpecsétőr moszkvai tárgyalásai lényegben befejeződtek. Szombaton Litvinov vidéki birtokán folytattak még nem hivatalos jellegű megbeszéléseket. A Reuter-iroda jelentése szerint Eden lord moszkvai útja kitűnő sikerrrel járt és eloszlatta a szovjet félelmét. Orosz részről is kijelentették, hogy Szovjetoroszország hajlandó a béke megszervezésének 9 999 99999 9999 911»9 999 909*9"»»9999 999 99 9999 90999»»