Keleti Ujság, 1935. április (18. évfolyam, 76-98. szám)

1935-04-01 / 76. szám

i ­runkájá­ban résztvenni a Népszövetségen keresztül. A lengyel kormány aggodém­­ai Tierse dőltek meg (Varsó, március 30.) Lengyel politikai körökben élénk figyelemmel és feszült izga­lommal kísérték az angol miniszter moszkvai látogatását. A kormány tagjai közül többen kijelentették, hogy a keleti-paktummal kap­csolatban korai volna még azt állítani, hogy Anglia pártolja ezt az egyezményt. A len­gyel kormány továbbra is fenntartja eddigi aggodalmait a keleti-paktumra nézve. Henderson nem f«ki a fiascorui» veszélytől (London, március 30.) Henderson, a le­szerelési konferencia elnöke pénteken na­gyobb beszédben fejtegette, hogy_ Európát jelenleg nem fenyegeti közvetlen háborús ve­szély. Az összeütközések minden vonalon el­kerülhetők. — Sokan akartak rávenni, — mondta, — hogy mossam kezeimet és mondjak le ar­ról a tisztről, melyet a leszerelési konferen­cia élén töltök be. Én azonban nem hagyom el helyemet mindaddig, amíg a legkisebb re­mény is megmarad a kölcsönös megértés út­jainak egyengetésére. (London, március 30.) Illetékes helyen cáfolják azt a hírt, hogy Simon és Hitler még egyszer találkoztak volna Eden­ford el­utazása után. A londoni német nagykövet­ség azt a hírt cáfolja, mintha Hitler kijelen­tette volna Simon előtt, hogy Németország aviatikája fejlettebb, mint Angliáé. Angol körökben kétkedve fogadják a cáfolatot. Franciaország a legyőzött államok egyenjogúsításá­ban az osztrák függetlenség egyik biztosítékát látná Titulesen nem ellenzi a bizonyos mértékű Self­egy­ve­retést, de ellenértékű­ nagyobb kölcsönt kíván (Páris, március 30.)­ Diplomáciai körök­ből származó értesülések szerint szó van ar­ról, hogy Franciaország Mussolini taná­csára jegyzéket intéz Ausztriához, Magyar­­országhoz és Bulgáriához, hivatalosan érte­sítve a három országot, hogy a francia kor­mány tárgytalanoknak tekinti a békeszerző­dések katonai intézkedéseit. Franciaország és Olaszország Ausztria fegyverkezési egyen­jogúságában újabb biztosítékát látná az osztrák függetlenségnél,­ s a francia kormány Mussolinival egyetemben ezért törekszik a legyőzött kisállamoknak megadni a fegyver­kezés jogát. Párisi hivatalos körök véleménye az, hogy Titulescu bizonyos formában nem elle­nezné ezt a tervet. Erre látszik utalni Titu­­lescunak a francia sajtó számára pénteken este adott nyilatkozata, mely így hangzik: " Franciaország külügyminisztere és én minden aktuális politikai kérdésben teljes­séggel egyetértünk. Egyes francia lapok szerint, Titulescu arra az esetre, ha a kisantant hozzájárulna Ausztria, Magyarország és Bulgária bizo­­nyos mértékű felfegyverkezéséhez, Francia­­országtól ellenszolgáltatást kér. A kisantant államoknak ebben az esetben aránylagos fegyverkezési igényei vannak s Titulescu azt kívánja, hogy a hadseregfelszerelési költsé­gekhez Franciaország nagyobb kölcsönnel járuljon hozzá. Laval külügyminiszter szombaton dísz­­ebédet adott Titulescu tiszteletére. Ebéd után Laval is kijelentette a sajtó képviselői­nek, hogy közte és Titulescu között teljes az egyetértés. A francia sajtó Titulescu személyében a keleti­ egyezmény szilárd hívét látja. Hang­súlyozzák a lapok, hogy a keleti­ egyezmény körüli kérdéscsoportok súlypontja Parisra helyeződött át. Titulescu azt a véleményét fejezte ki Laval előtt hogy Franciaország és a kisan­tant közös politikájának Moszkvára kell tá­maszkodnia. Jól tenné ezért a francia kor­mány, ha a kialakult keleti politika terveivel menne Strezába. Az Echo de Parisban azt írja Pertinax, hogy Franciaország és a kis­antant együttműködése csak abban az eset­ben lehetséges, ha egyrészt sikerre vezetnek a Páris és Moszkva között ezután meginduló tárgyalások, másrészt, ha a kisantant kibé­kül Olaszországgal. Laval külügyminiszter fogadta Cseh­szlovákia és Jugoszlávia párisi követeit, majd Potemkin párisi orosz nagykövettel tárgyalt, aki hivatalosan közölte, hogy az Eden és Sztálin, illetve Litvinov között le­folyt tanácskozások sikerrel végződtek, hozzá nem járul a gáz lezárásához.­­ A város végül engedett, a gázt lezárták, a napi huszonötezer lejes összegekkel és a per­költségekkel a város tartozása egymilliókét­­százezer lejre emelkedett.­­ A gáztársaság lefoglaltatta a város állam segélyét és így a város legreálisabb bevételi forrásától esett el. Időközben a per megjárta az összes birói fórumokat, így került a legfőbb semmitőszék elé, amely itéletileg kimondotta, hogy a gáztársaság követelése, amely ekkor már közel kétmillió lejre emelkedett, jogtalan. A gáztársaságot elutasította összes követelései­vel és kötelezte a perköltségek megfizetésére is. Az ítélettel a nyolc év óta folyó perből a város igazsága derült ki és a lakosság öröm­mel, megkönnyebbüléssel fogadta a legfőbb bírói döntést, amely feloldja a város állam­segélyét is a zárlat alól és így rendszeres be­vételhez juttatja a város pénztárát. Elvesztette kétmilliós perét a földgáztársaság Dicosanmartinnal szemben Felszabadult a város államsegélye, még a költségeket is a gáztársaságnak kell fize­nie (Did­osanmartin, március 30.) A város meg­nyerte a bucureştii legfőbb semmi­tőszéknél a nyolc év óta húzódó kétmilliós perét a Román Földgáztársasággal szemben. A gázper már valóságos tengeri kígyóvá nőtt, állandóan nyug­talanította a város vezetőségét és lakosságát. A semmitőszék ítéletével kapcsolatosan dr. Folea Emil tiszti főügyész a következő nyilat­kozatot tette: — A városban két gáztársaság működött, a jelenlegi Román Földgáztársaság, az UEG jog­utódja és a már megszűnt Kisküküllői Föld­gáz Rt., később Sagamet, amely a városi háló­zat fölött diszponált. A két társaság között nem uralkodott egyetértés. A Sagamet nem tudta pontosan teljesíteni fizetési kötelezett­ségeit és volt id­őszak, amikor ötmillió lejjel tartozott az elfogyasztott földgázért. A Román Földgáztársaság felszólította a Sagametet, hogy fizesse ki a hatalmas hátralékot, mert ellenkező esetben beszünteti a gázszolgáltatást. A Sagamet nem tudott fizetni és a Román Földgáztársaság le akarta zárni a gázcsöveket A két gáztársaság vitája súlyosan érintette a fűtő és világítási anyag nélkül maradt volna, lakosságot, mert a gázszolgáltatás elvonásával holott a lakosság mindig pontosan fizette a magas gázdíjakat.­­ A vezeték lezárását a város vezetősége rendőrség bevonásával akadályozta meg, a la­kosság érdekében, mert az összes kórházakat, iskolákat, kemény tél idején, a legnagyobb decemberi fagyban nem hagyhatta fűtés nélkül.­­ A Román Földgáztársaság ezért be­perelte a várost. A per nyolc évig húzódott cs­­eh­ ófokú bíróság a várost elmarasztalta háromszázezer lej gázdíjban és napi huszonöt­ezer lej kártérítés fizetésére kötelezte, amely összeg mindaddig fizetendő, amíg a város Will. ÉVFOLYAM, 70. SZÁM. ,«.* ©LEUT A FENSÉGES KÖM­IVSZ Jlftury PÚDER ARCFESTEK CIÖKÖLŐ AJKPIROjjTO VÁLASSZÁK E KIVÁLÓ­ GYÁRTMÁNYOKAT JOHXWAJ VE2ÉtKÉPVISa£I.NJi.BJU.T­AZAS-»UKAí£SI-i£iAU 1 # A revíziós bizottság megsemmi­­s­tett egy római katholikus elemi iskola ö kényes e véte­lről szóló községi határozatot Elvi jelentőségű döntés az egy­­házi kézbe átadott iskoláét tulajdonjogáról (Cluj, március 30.) A Keleti Újság egyik legutóbbi számában jelentette, hogy Baneu (Ciuc megye) község tanácsa határozatiig­ ki­mondotta, hogy visszaveszi Ciuc-Sângeorgiu római katholikus egyházközségének iskola­­épületét A határozatot február 15-én hozta a községi tanács s az ellen a római katholikus egyházközség megsemmisítési keresetet adott be a revíziós bizottsághoz. Ezután történt, hogy Ciuc-Sângeorgiu községtanácsa szintén hasonló határozatot hozott: azzal a megokolással akar­ták elvenni az egyházközségtől az iskolát, hogy az a telekkönyvben, mint a közbirtokos­ság tulajdona van bejegyezve s mivel a köz­birtokosság jogutódja a község, illetve annak vagyonát joga van ismét hatalmába venni az iskolát. A római kath. egyházközség által épí­tett iskoláért tehát két község is kinyújtotta a kezét A helyi revíziós bizottság Fetrovan—Deciu tanácsa pénteken foglalkozott az üggyel. A római kath. egyházközség álláspontját dr. Péterffy Jenő és dr. Vargha Lajos ügyvédek képviselték a bizottság előtt. Rámutattak arra, hogy az egyházközség saját pénzéből építette az iskolát a közbirtokosság részéről erre a célra átengedett telken. A törvény értelmében a telket semmilyen határozattal nem lehet most már visszavenni, különösen nem a köz­ségi tanácsok semmi jogerővel nem bíró hatá­rozataival. A revíziós bizottság azzal az indokolással, hogy törvényellenes, megsemmisítette a hancui községi tanács határozatát. Kimondta a bizott­ság, hogy a községek, mint szerződő­ felek, nem hozhatnak saját ügyükben határozatot s iskola megszerzésére irányuló szándékukat nem hajt­hatják végre a bíróságok kikerülésével. A köz­ség csak rendes bíróság útján kérheti tulajdon­jogának elismerését. A revíziós bizottság döntésének elvi jelen­tősége van, mert ezzel elzárja az utat azok elől a törekvések elől, amelyek egyházi vezetés alatt álló iskolákat azon a címen akarnak ön­kényesen elvenni, hogy évtizedekkel ezelőtt a község adott telket az iskolának.

Next