Keleti Ujság, 1935. augusztus (18. évfolyam, 172-198. szám)

1935-08-01 / 172. szám

Londonban különben már minden reményről lemondtak és nem hiszik, hogy a háborút el lehet­­kerülni. Hangoztatják, hogy Anglia nem lesz a Népszövetség rendőre, azonban Genfben egy nagy erkölcsi tüntetést rendez, hogy ezzel nyomást gya­koroljon mindkét félre. Az olasz álláspont (Róma, július 30.) Az olasz politikai körök továbbra is hangsúlyozzák, hogy a népszövetségi tanács csak a békéltető bizottság hatáskörének megállapítására és az italuali incidens megvizs­gálására szorítkozhatik. Olaszország nem járul­hat hozzá az ötödik döntőbíró kiküldéséhez. Mussolini lapja az olasz gyarmat ősi m­ás erkölcsi hátteréről (Róma, július 30.) A népszövetségi tanács­kozások előestéjén az olasz sajtó legkevésbé sem mérsékli hangját, sőt Olaszországnak elszántságát akarja kifejezésre juttatni. Mussolini szócsöve, a „Gonnale d'Italia“ hangoztatja, hogy a civilizált országok tekintélyét minden más meggondolás fölé kell helyezni, mert ellenkező esetben a világ rendje felborul. A civilizált országokat nem le­het ugyanazzal a mértékkel mérni, mint a félvad állapotban lévőket s így Abesszíniát nem lehet Olaszországgal egy színvonalra helyezni. Ezután a lap sorra veszi a nagy gyarmati államokat s rámutat arra, hogy míg Angliának alig valamivel nagyobb a lakossága, mint Olaszországnak, az egész világba kiterjedő gyarmatbirodalma van. Franciaországnak lakossága kisebb, mint Olasz­országé és tizenkétmillió négyzetkilométert tesz­nek ki összes gyarmatai, hatvanötmillió lakossal, míg Olaszországnak csak két és félmillió négyzet­kilométernyi gyarmata van két és félmillió lakos­sal. A cikket az a megállapítás fejezi be, hogy úgy látszik, Anglia magának akarja megtartani az egész r Hngét. Marintio, az olasz akadémia tagja kérte, hogy sorozzák be a Keletafrikába induló olasz hadseregbe. Elutazása napján a „Gazete del Po­potokban a következő felhívást intézte az olasz írókhoz és művészekhez: „Meghívlak benneteket az afrikai háborúba. Ezelőtt húsz évvel a futu­risták hangsúlyozták, hogy a háború a világ egyetlen higiéniája. Olaszország expedíciója a legtermészetesebb eszköz életének biztosítására. Abesszínia a költőknek és művészeknek nagyszerű inspirációkat szolgáltathat. Remélem, találkozni fogunk ott Itália ügyéért harcolva.“ Az abessziniai császár harcias beszéde (Addis-Abeba, július 30.) Az abesszin csá­szár meghívta az Addis-Abebaba akkreditált kül­földi követeket az olasz követ kivételével és rendkívül harcias nyilatkozatot tett előttük. Úgy értesültem, — mondotta, — hogy Olaszország hat hadtestet összpontosított az abesszin határon s a háború minden percben kitörhet, így aztán én és hadseregem nem leszünk felelősek, ha védeke­zésre szorulunk. Értesítettem a Népszövetséget az ügyek állásáról. Úgy én, mint hadseregem min­den erővel meg fogjuk védeni országunk függet­lenségét. KeiETiUjsm 1935. AUGUSZTUS 1. - XVII. ÉVF. 192. SZ. A színeseit mozgalma aggasztóan terjed Addis-Abebából érkezett jelentés szerint az­­ abesszin fővárosban egymást követik a katonai szemlék. Az abesszin hivatalos körök diplomáciai térben sem tétlenek. Hétfőn este az Abesszíniában működő japán újságírók vacsorát adtak az abesszin előkelőségek tiszteletére. A vacsorán megalakították a „Japán—Abesszínia társadalmi szövetséget“, amelynek színei az abesszin nemzeti szín (zöld-aranysárga-vörös) összekapcsolva a ja­pán felkelő nappal. Ugyanakkor megalakították a jajma-abesszin sajtószövetséget, amelynek célja az, hogy a fehér faj ellen sajtópropagandát fejt­sen ki. Ugyancsak hétfőn Addis-Abebába érkezett a japán bizottság, hogy hivatalos abesszin körökkel tárgyaljon. Ugyanis a közelmúltban kötött japán­­abesszin egyezmény szerint félmillió japán férfi telepedhetik le Abesszíniában azzal a feltétellel, hogy mindenik abesszin nőt vesz el feleségül. A háború ezt a telepítést megakadályozhatja s éppen ezért­ a japáni bizottság a háború sikere ér­dekében mindent megtesz Abesszínia oldalán. A színes fajok megmozdulása egyébként erő­teljesebbé kezd válni. Kalkuttai jelentés szerint Indiában hatalmas propaganda indult meg nem­­icsak Olaszország, hanem valamennyi gyarmati hatalom ellen. Óriási tömegek jelennek meg a népgyűléseken, amelyeken a szónokok az im­perialista hatalmak telhetetlensége ellen kelnek ki. Az angolokat komolyan aggasztja már csak azért is, mert a néhány hét óta tartó véres zavar­gások hirtelen megszűntek, a hindu és mohame­dán lakosság kibékült egymással és összefogott a­ fehérek ellen. Francia-Szomáli földjén is mind hangosab­ban hallatja szavát a feh­érek elleni propaganda. Párisi jelentés szerint a francia kormány elha­tározta, hogy a Francia-Szomáliban lévő csapato­kat megerősíti, mert komoly zavargásoktól tart. Alexandriai jelentés szerint az egyiptomi bennszülött lakosság rokonszenve szintén Abesz­­szinia mellett nyilvánul meg. Az ifjú muzulmá­nok hétfőn népgyűlést tartottak Alexandriában, amelyen a muzulmánok és a koptkeresztények óriási tömege vett­ részt. Egyesületet alakítottak Abesszínia függetlenségének védelmére. Sok egyiptomi és török tartalékos tiszt felajánlotta szolgálatait az abesszin hadvezetőségnek. Az egyiptomi piacon különben feltűnő az áremelke­dés, mert mindkét háborúra készülő fél nagy be­vásárlásokat eszközöl a különböző árucikkekből. Ancília na­gyjelentése ígű katonai intézkedései (Paris, július 30.) Anglia is komoly katonai előkészületeket tesz az Abesszíniával határos gyarmatain, ami félreérthetetlenül azt mutatja, hogy a szigetország nem fogja ölhetett kezekkel nézni a háború eseményeit. A francia fővárosba érkezett hírek szerint Egyiptom déli részén és Angol-Szudánban az angol csapatok nagyjelentő­ségű hadmozdulatokat végeznek. Az „Echo de Paris“ londoni munkatársától úgy értesül, hogy egyiptomi hivatalos körök megerősítik a szudáni és egyptomi készülődésekről elterjedt híreket. Hangoztatják, hogy a háború kitörésének pilla­natában az egyiptom és szudáni angol csapatok azonnal megszállják Göndört és a Tana-tó forrás­­vidékét, hogy így biztosítsák az angol érdekeket. Amikor az olasz csapatok óriási áldozatok árán el fogják érni a Nílus forrásvidékét, angol csapa­tokkal fogják szembetalálni magukat. A francia lap szerint London az addis-abebai angol kö­vetség védelmének ürügye alatt olyan intézkedé­seket foganatosít, amelyek Abesszínia egy részé­nek bekebelezését célozzák. (Páris, július 30.) Hétfőn egy titokzatos hajó jelent meg a Francia-Szomaliban lévő dzsibutii kikötőben óriási cementrakománnyal. Ötven tonna cementet partra tettek s azután a hajó tovább ment észak felé. Állítólag a hajónak az volna a rendeltetése, hogy a Szuezi-csatorna bejáratánál elsülyesztik s ezzel megakadályozzák a Szuezi-csatornában a forgalmat. — Ezüst ötpengősök a romániai autóke­rékben. Kecskemétről jelentik: Egy útkaparó az országúton egy autókereket talált, amely a vizsgálat megállapítása szerint romániai autóról származik. Feltűnt, hogy az autó­kerék a szokottnál jóval súlyosabb, felbon­tották és a gummijában nagymennyiségű ezüst ötpengősöket találtak. . Megfogalxult a RádiórsaSSftak­ffc Egyesülete (Cluj, július 30.) Nagy érdeklődés mellett tartotta alakuló gyűlését Erdély fővárosában a Rádióhallgatók Egyesülete. Dr. Hartha Ignác ügyvéd ismertette az egyesület célját, bemutatta az alapszabály tervezetet, amelyet egyhangúlag elfogadtak. A közgyűlés elnökké dr. Triff Ghe­­orghe kincstári ügyészt, igazgatóvá dr. Bartha Ignác ügyvédet, alelnökk­é Sofronie Gheorghe egyetemi tanárt, Negrutiu mérnököt, dr. Keresz­tes Samu ügyvédet és dr. Spitzer Józsefet válasz­totta. Az egyesület legfőbb célja, hogy megszaba­dítsa a­ rádióhallgatókat azoktól a zavaroktól, me­lyek részint más rádióhallgatók, részint pedig egyes üzemek hibájából teszik lehetetlenné a rá­dió élvezését. Mivel az egyesület vezetőségében sok előkelő és befolyásos férfiú van, remélhető, hogy az egyesületnek sikerül megvalósítania kitű­zött céljait. A szegedi ünnepségek A Szegedi Szabadtéri Játékok idejére fél­áru uta­zási kedvezmény és vizumkedvezmény érvényes. A vizumigazolvány mellé feltétlenül útlevelet kell vál­tani. A rendkívüli vizumkedvezmény augusztus 2.-án lép életbe. Az igazolvány ára darabonként 1,20 pengő, külföldön is a menetjegy irodák árusítják. Vízumiga­­zolvánnyal augusztus 17.-ig lehet átlépni a határt. A rendkívüli kedvezményen kívül féláru vasúti kedvez­mény is érvényes a szabadtéri játékokra. A külföl­diek számára július 31.-étől augusztus 22.-ig érvé­nyes a féláru utazási kedvezmény, mégpedig úgy, hogy július 31.-étől augusztus 18.-áig a Szegedre uta­zás, augusztus 3.-tól augusztus 22.-ig pedig a vissza­utazásra érvényes. A külföldi utasok számára a ha­tártól érvényes féláru utazási igazolvány ára dara­bonként 2,50 pengő. A szabadtéri játékok irodája közli, hogy gondoskodott a vendégek ellátásáról is. A szállodai elhelyezés szobánként 6—10 P., panziórend­szerrel 6—12 P., magánlakásokban az elhelyezés személyenként és éjszakánként 1.50—2.50 P. reggeli­vel együtt. Az étkezésre vonatkozólag az alábbi árak általánosak: Reggeli 26 fillértől 1 pengőig, ebéd 1 pengőtől 2­20 pengőig, vacsora pedig 66 fillértől 2 pengőig. Az iroda lépéseket tesz az irányban is, hogy a félárú utazási kedvezmény ne csak Szegedre, ha­nem Szegedről Budapestre is érvényes legyen. A sza­badtéri játékok részletes programja a következő: augusztus 3. Az Ember tragédiája. Aug. 1. Az Ember tragédiája. Aug. 9. Glaucos (újszegedi uszoda, vízi színpad). Aug. 10. A Parasztbecsület és A kremonai hegedűs. Aug. 11. Az Ember tragédiája. Aug. 12. A Parasztbecsület és A kremonai hegedűs. Aug. 13. Glaucos. Aug. 14. Az Ember tragédiája. Aug. 15. Parasztbecsület és A kremonai hegedűs. Aug. 16. Glaucos. Aug. 17. és 18. Az Ember tragédiája. Megőrült a darai plébános szyilkosa (Satu-Mare, július 30.) Turányi Károly 80 éves darai plébánost a tavasszal meggyilkolta Halászi Lajos földmíves, a plébános gondozója. Halászi és felesége, aki szintén részes volt a gyil­kosságban, azóta a satumarei fogház lakói. A törvényszék most szeptember 11-re halasztotta a bűnügy tárgyalását, mert Halászi Lajoson a fog­házban kitört az őrültség. Beszállították a sigheti elmegyógyintézetbe harmincnapos megfigyelésre. Wyomtalanu’t­e Sânt B­utu­­ resli?2Ől «aSÎte .yexeíS vasutas (Cluj, julius 30.) Tegedeanu Ioan, bucu­reşti vasúti tisztviselőt májusban Clujra he­lyezték­ Néhány nap múlva az új tisztviselő kétheti szabadságot kért és visszautazott Bu­­curestibe. Szabadsága leteltével jelentkezett Clujon a hivatalban és újabb kétheti szabad­ságot kért. A főnökség helybenhagyta a sza­badságot és Tegedeanu újból elutazott. Ettől kezdve nem látták többé Clujon a tisztviselőt. Felettesei azt hitték, hogy esetleg Bucuresti­­ben elintézte, hogy visszahelyezzék s azért nem jön hivatalába­ Néhány nappal ezelőtt a helyi számosztály főnöksége táviratot kapott, melyben arról értesítik Tegedeanut, hogy édesanyja meghalt. A távirat azt bizonyítja, hogy Tegedeanu hollétéről hozzátartozói sem tudnak. A vasútigazgatóság körözést bocsátott ki, egyelőre eredménytelenül.

Next