Keleti Ujság, 1936. január (19. évfolyam, 1-21. szám)

1936-01-01 / 1. szám

XIX- ÉVF. 1. SZÁM, 1936. JANUÁR 1. KELETTÜÍSZ3 P^WbeDÖRZSÖLÉS*) jfeV / nem cs°k helyi hatású! § okán azt hiszik, hogy a DIANA sósborszesszel való be­nA|fd°'S° Ps.csakls. helyi hatású, hogy ennek a kiváló szer­kl* ^Ll o? fZe'*fua ^ 0tt f^|t,k,ki áldásos befolyásu­kat, ahol alkalmazták Nagy tévedési A DIANA sósbor­szesz alkatrészeit felszívj a bőr és azon keresztül az egész vérkeringés. A hatás általános, kiterjed az egész­­ ?.fr?reS,auZue?ész !zerve,zetre- A vérkeringés meggyor­­ sul, élénkebb lesz es vele az egész szervezet tetődül. ! DIANA sósborszesszel való bedörzsölés az egész szervezetet felüdiu­l . Minden percben kitörhet az orosz—japán háború A mandzsu külügyminiszter nyilatkozatát Moszkva olyan nyílt kihívásnak tekinti, ami majdnem egyér­telmű a hadüzenettel . Cáfolják azt a hírt, hogy a nankingi kormány hozzájárult volna Kínának Japán protektorátus alá helyezéséhez Hírek a világsajtóban Japán és Németország szovjetellenes egyezményéről Távol keleten nagy események vannak készülőben. A „Keleti Újság“ már hírt adott Hirota japán külügyminiszter hivatalos nyilatkozatáról, mely szerint Japán impériuma alá akarja vonnni Kínát és Mandzsúriát és ezzel a világ legnagyobb birodalmát szándékszik megteremteni- Hirota szenzációs nyilatkozata óriási megdöbbenést keltett Londonban, New­ yorkban és Moszkvában egyaránt. Az angol sajtókörök szerint a japán külügyminiszter kijelentése egyelőre csak kísérleti ballonnak tekinthető, hogy a hozzászólásokból Japán ki­­hámozhassa, meddig mennek el a nagyhatalmak a grandiózus terv elleni állásfoglalásban. Azokat a híreket, hogy a nankingi kormányt Japánnak máris sikerült a koncepció elfoga­dására bírni, határozottan megcáfolják. De hogyha a távolkeleti világbirodalom kialakulásának terve még csak embrionális ál­lapotban van is, annál fenyegetőbb az orosz—japán háború kitörésének veszélye. Mindkét hatalom a maga puffer-államán keresztül (Japán a mandzsu, kormány, Oroszország a mon­gol kormány útján igyekszik ősi ellenségét megfélemlíteni) üzenget egymásnak, de egyide­jűleg háborús intézkedéseket tesznek mindkét részről. Sőt, hogy a világháború veszedelne még fenyegetőbb legyen, Németország is beleszól a koncertbe, mert állítólag német—japán egyezmény jött létre a kommunizmus elleni harcra vonatkozólag. Nőttön-nő a háborús feszültség (London, december 31.) Nőttön nő a hábo­rús feszültség. Mongólia és Mandzsúria között minden percre várható a háború kitörése. A feszültség az utolsó huszonnégy órában mond­hatni a kirobbanásig fokozódott és most már a legkisebb szikra is elég ahhoz, hogy a Távol­­kelet nagy háborúja meginduljon. Az ellensé­geskedések kitörését sietteti az a körülmény is, hogy Mandzsúria tulajdonképen Japánt- Kül­­sőmongólia pedig Szovjetoroszországot jelenti. A „Daily Mail“ pekingi távirata szerint Mand­zsúria külügyminisztere hivatalos nyilatkoza­tot adott ki, amelyet félig-meddig hadüzenet­nek is lehet tekinteni. A nyilatkozat szerint Mandzsúria nem tekinti rendezett államnak külső Mongóliát, hanem az ország tőszomszéd­ságában fekvő veszedelmes és titokzatos terü­letnek. Az ebből a helyzetből származó kérdé­seket Mandzsúria teljes függetlenséggel, saját belátása szerint és saját érdekeinek figyelembe vételével fogja megoldani. Japán-német egyezmény és katonai szövetség. "­ (Tokió, december 31.) A japán lapok je­­lentési szerint Mongólia és Oroszország között titkos katonai szerződés jött létre. Moszkvából érkezett értesülés úgy tudja, hogy a szovjet kormány ideiglenesen lezárta a Mandzsúria és Szibéria közti határt. Az intézkedést az ezen a vidéken dühöngő pestisjárvánnyal indo­kolják. Oroszország lezárta a mandzsu határt. (Paris, december 31.) A Radiopress távirati iroda értesülése szerint Németország és Japán között már hosszabb idő óta tárgyalások foly­nak a két országnak Oroszországgal szemben való együttes fellépéséről. Hitler kancellár hír szerint közölte a berlini angol nagykövettel, hogy a német és japán kormányoknak a Com­­intern és általában a kommunizmus elleni harcra vonatkozó megegyezését parafálták. Ebben a közlésben természetesen nem esett szó a német—-japán katonai megegyezésről) ami pedig állítólag szintén létrejött. A megjelent cáfolatok ellenére a Radiopress fentartja azt az értesülését, hogy ugyanezen a megbeszélésen Hitler hangoztatta, hogy szívesen köt Angliá­val szerződést a kölcsönös légi támogatásra. A németek szerint az angol közvélemény szí­vesen látná ennek az egyezménynek létrejöttét, amely biztosítná Angliát minden Németország felől jövő légi támadás ellen. Németország arra is hajlandó volna, hogy egy ilyen meg­egyezés szellemében visszatérjen a Népszövet­ségbe, ha Anglia javaslatára a népszövetségi alapokmányban bizonyos változtatásokat esz­közölnek. ­ Új otthonba költözik a Népek Szövetsége (Genf, december hó.) Genfben most végzik az utolsó simításokat a Népszövetség óriási palotáján. Az épület, amely a versaillesi kirá­lyi kastéllyal együtt Európa leghatalmasabb épülettömbje lesz, tavaszra már készen is áll és a Népszövetség bevonulhat új otthonába. A Népszövetség csaknem valamennyi tagállama hozzájárult ennek az épületkolosszusnak elké­szítéséhez. Franciaország ajándékozta a köz­gyűlési terem berendezését, Anglia pedig a ta­nácsterem falburkoló reliefjeit. Egy spanyol festő készítette a népszövetségi tanács szalon­jának freskóit és a délafrikai Unió külön ha­jón küldte a tanácskozó termek faldíszeit. Csaknem diplomáciai bonyodalom támadt egy ajándék kép miatt A karácsonyi vakáció rövid időre félbesza­kította a munkálatokat. Jelenleg már három óriási terem áll teljesen befejezve- A főtitkár szobáját Hollandia rendezte be, ők készültek el legelőször. A második helyen futott be Ausz­tria. A kis tanácsterem bútorzata osztrák ke­zek munkája és a gobelinek a bécsi Várból költöztek át Genfbe. Az egyik gobelin körül majdnem diplomáciai bonyodalom támadt- Ausztria pompás ajándéka ugyanis Bécsnek a törökök által való ostromát, ábrázolja. A mű­vészet azonban végül is győzött a politika fe­lett, különösen mikor valaki azt a megjegy­zést tette, hogy egy ilyen harcias kép a tanács termében éppen arra fogja indítani a tanács­tagokat, hogy annál jobban küzdjenek a há­ború ellen. A harmadik két szoba a gyorsírók terme. Itt minden egyszerű és a célnak megfe­lelő. A titkárság:: négyszázötven szoba A népszövetségi titkárság irodái — nem kevesebb mint négyszázötven szoba — köze­lebbről szintén elkészülnek. A padlót min­denütt kaucsuk burkolja. Közel áll a befeje­zéshez a tanácsterem is, amelyet Svájc aján­dékozott és amely hatvanezer svájci frankba került. Legértékesebb dísze egy kép lesz, amely­nek egyedül negyvenezer frank az ára. Ez is Svájc ajándéka. A tizenhármas számú tanács­kozó termet bresciai márvánnyal díszítik­ Ezt Olaszország ajándékozta. Kétezerötszáz ülőhely a tanácsterembe A Népszövetség palotája három óriási szárnyból áll. A jobb szárnyban helyezik el a könyvtárt, a bal rejti magában a titkárság helyiségeit, a középsőben lesznek a tanácskozó termek, a jövő nagy genfi csatáinak színhelye. Ez a középső rész van még a legkezdetlegesebb állapotban. A húsz méter magas, negyven mé­ter széles és negyven méter hosszú tanácster­met még nem fedték be, csak a vörös falak ál­lanak, olyan az egész, mint valami ünnepi já­ték díszlete. Kétezerötszáz ülőhely lesz ebben a tévém­ben, ezek közül hétszáz a hallgatóság részére. A nagy előcsarnokban javában dolgoz­nak a munkások, a Népszövetség gondolatának megfelelően a legkülönbözőbb nyelveken be­szélgetnek. Mindenik ország, amely részt vesz a palota felépítésében, elküldte a maga szakmun­kásait. Igazi „bábeli“ épület lesz a genfi pa­lota.

Next