Keleti Ujság, 1936. július (19. évfolyam, 148-174. szám)
1936-07-01 / 148. szám
Megtalálták az öt héttel ezelőtt eltűnt iskolásleány holttestét (Petrosani, június 29.) Mintegy öt héttel ezelőtt megírtuk, hogy Mária Nicolae tizenhat esztendős leány a petrosanii „Scoala Profesionala" negyedik osztályos tanulója, akit egyik tanárnője valamilyen csekélységért megdorgált, nyomtalanul eltűnt otthonról. Hozzátartozói öngyilkosságra gyanakodtak és ezért jelentést tettek a hatóságoknak. A környéket kétszáz csendőr kutatta át, de az eltűnt leánynak, — bár országosan is körözték, — nem sikerült nyomára bukkanni. Már végképpen eredménytelennek látszott a kutatás, amikor most, öt hét múlva egy halász jelentette a csendőrségen, hogy a régi határnál, két szikla között oszlásnak induló holttest fekszik- A megjelölt helyre kiszállt a csendőrség Nicolae Maria hozzátartozóival. A szülők már csak a ruhájáról és a cipőjéről ismerték fel a több mint egy hónappal ezelőtt eltűnt leányt. A bizottság megállapította, hogy az életunt leány hat méter magasról ugrott a vízbe. A holttestet hazaszállították. Az öt héttel ezelőtt még viruló szép leányt nagy részvéttel temették el. * * Rendelet a cégtáblák és reklámok aviatikai felbélyegzéséről magyarul dr. Mandel Forditó Irodában, Cluj, Memorandului 24. Ara 10, vidékre 20 lej, ■ jobbra fordul. Rendületlen hitét a történelem ismeretének és a nemzetközi szervezetekkel való érintkezésnek köszönheti. Az ír- és lengyelországi példák igazolhatják, hogy elnyomással, a jogok csorbításával, vagy megtagadásával a nemzeti érzést megsemmisíteni nem, ezt csak fokozni lehet. Nem azok tehát az igazi hazafiak, akik hangos szóval, gyűlölködéssel rombolnak, hanem akik rendet, békét akarnak és tudnak teremteni. A mi közéletünkben is most egymást üldözik a nagyhangú jobb, még jobb és legjobb hazafiak és a történelem logikája szerint közeleg az óra, amelyben megértik, hogy az igazi hazaszeretettől áthatott hazafi nem gyűlöletet hirdet, hanem békét akar és békét teremt. Az ország miniszterelnöke és a legnagyobb ellenzéki párt vezére egyaránt szükségét érzik annak, hogy felemeljék figyelmeztető szavukat ezekkel a túlzó hazafiakkal szemben és beismerjék, hogy az ország állampolgárainak egy negyedét elpusztítani nem lehet és proletárrá tenni bűn az állammal szemben és az ország állampolgárainak egy negyedét állampolgári és emberi joguktól megfosztani olyan törekvés, amely az egész művelt viág megvetését hozza meg. Sajnos a beismerés, a hiírdetés és az ennek megfelelő cselekvés közötthosszú az út és a miniszterelnök bevallott felfogása és a kormány tényei között még távolról sincsen harmónia. Ennek azonban — úgy hiszi — elsősorban külpolitikai okai vannak, A román-magyar viszony megjavításáért. Mi a magyar kisebbség tagjai fájdalommal látjuk, hogy a nemzetközi viszony Románia és Magyarország között még mindig nem alakult olyanná, amilyenné mi óhajtanánk. Iorga professzor annak idején, amikor a román-jugoszláv iskolaegyezményt a szenátusban tárgyalták és Gyárfás szenátor azt kérte a kormánytól, hogy az abban a szerződésben lefektetett elvek a magyar népkisebbségre is érvényesüljenek, nyíltan megmondotta, hogy a népkisebbségiek helyzete attól függ, hogy a fajtestvéreik által alkotott országokban és Románia között milyen a Willer József dr. ezután az országos pártközpont és Bethlen György gróf országos elnök nevében üdvözölte új elnöki tisztében Jakabffy Elemér dr.-t és az uj tisztikart. Vázolta azt a nehéz munkát, amelyet a parlamenti csoportnak kell végeznie. Nem lehet kicsattanó sikerekkel dicsekedni ott, ahol kimondottan az a cél, hogy a magyar elemektől megtisztítsák a tisztviselői kart. Pedig az ezt k iső nemzetközi viszony. Bármennyire nemzetközi szerződésekbe ütközik is ez a felfogás, sajnos az tapasztalható, hogy egész Európában zsinórmértékül szolgál. Sem a mi kormányunk, sem a magyar kormány nem veheti szerénytelenségnek, ha hangot adunk annak az óhajunknak: keressék és találják meg a megegyezés lehetőségének útját, hogy a mi ,,Prügelknabe“ szerepünkben egy kissé enyhébb bánásmódhoz jussunk. A főtitkári jelentés, Páll György dr. olvasta fel ezután főtitkári jelentését. Először a kisebbségi helyzet általános rosszabbodását állapította meg, majd a belső munkára tért át és a következőkben foglalta össze a párt alapelveit. 1. A nemzeti eszme. 2. A keresztény valláserkölcsi felfogás, amely a szeresd felebarátodat, mint tenmagadat elvnek a megtestesülése. Ezt az elvet nem keresztény tagjaink is készséggel vallják. 3. A szociális igazság. 4. Demokrácia. Ezután elhangzottak a pénztári és ellenőri jelentések is, melyeket a közgyűlés tudomásul vett. Az új tisztikar. A jelentések elfogadása után az új tisztikart választották meg. Mégpedig egyhangú közfelkiáltással a következőket: Elnök dr.Jeskábffy Elemér. Ügyvezető elnök: dr. Unyár Adolf. Alelnökök: dr. Kakuk János, dr.Szathmáry Lajos, dr. Gyulay János. Főpénztáros: Bogma Gyula. Ellenőrök: Lőrincz István és Tóth Sándor. Az elnöki tanácstagokat titkos szavazás után választották meg. Dr. Aczél Oszkár, Becsky István, Becsó István, Debreczeni István, Demkó Géza, Dóczy Árpád, dr. Hajdú Frigyes, Horváth Antal, Jancsó Károly, Keresztes József Koppány Rezső, Kubán Endre, dr. Kun Ferenc, Lázár László, dr. Lizsék Zoltán, Lukács Jenő, Martzy Mihály, Péter János, dr. Raskó Sándor, Reed G. Géza,dr. Oberszt Zoltán, Szappanos Gyula, Takács Kálmán, Teleki Endre, Tóth Benjámin, Valkai György, Városi Kálmán, dr. Veterány Viktor, követő nyomor, az elszenvedett igaztalanság érzése, elképzelhető milyen nyomokat hagy a lelkekben. El kell már egyszer hinniük a román kormányoknak, hogy a magyar képviselők, mint a kisebbségi kérdés komoly szakértői, konstruktív gondolatokkal, jó szándékkal és építő munkával akarnak az ország és népkisebbségük javán dolgozni. Elég szomorú, hogy ebben a munkában a testvér kisebbség lépten-nyomon rajtunk köszörüli ki a kését és a megértés helyett a gyűlölködés fegyveréhez nyúl. A fővárosi eseményekkel kapcsolatban megállapította, hogy azok mögött mélyreható hatalmi kérdések bújnak meg. Ezektől az eseményektől minekünk még kritikailag is messze kell állatunk, mert sohasem szabad két verekedő közé harmadiknak belépni. Szabó Béni: „Csak önmagunkra számíthatunk!" Szabó Béni arra mutatott rá, hogy a magyar tömegeknek egyszer már reá kell jönniük arra, hogy a reázúdult nehézségekből csak saját erejükből tudnak kijutni. Ebben a nagy kialakulásban mindenkinek ki kell vennie a részét és nem lehet azt várni, hogy a vezetők csináljanak meg mindent. A jogos kritikát mindenkor szívesen fogadják, de engedjék meg, hogy a jogos kritika fegyverével ők is élhessenek. Vájjon a magyar tömegek megteszik-e a kötelességüket, meghozzák-e azokat az áldozatokat, amelyeket kisebbségi sorsuk reájuk rótt? Különösen azok, akiket helyzetük akár képességeiknél, akár vagyoni helyzetüknél fogva a vezetésre predesztinál. Nem lehet kívánni, hogy egyes emberek pénzt, idegeket, munkát, mindent adjanak, míg mások csak a kritika könnyű fegyverével éljenek. Éppen ezért megfelelő anyagi erőkkel kell megtölteni a kereteket és különösen általános gazdasági átépítésre van szükség. Ezután gyakorlati felvilágosítást adott az új törvény alapján az iparjogról és ipartörvényről, melyet a közgyűlésnek különösen iparos tagjai hallgattak nagy figyelemmel. Az ifjúsági szakosztály javaslata. A Magyar Párt bánsági tagozatának ifjúsági szakosztálya a következő határozati javasatot terjesztette a közgyűlés elé: Mondja ki a Magyar Párt, hogy nemzeti létünk és anyanyelvünk megvédése érdekében, népünk valláserkölcsi megerősítését a jövőben fokozott mértékben áll keresztény egyházaink mellé és minden erejéből támogatja azok tevékenységét. Mondja ki továbbá a Magyar Párt, hogy a jövőben minden erejéből a magyarság gazdasági beszervezéséhez fog és tevékenységének legfontosabb irányvonalául a gazdasági megerősítés célkitűzését követi. Az ifjúság indítványát a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Végül Jakabbfy Elemér dr. a közgyűlést lelkes hangulatban berekesztette. * Vasárnap délután 3 órakor a Sörgyár udvar nyári helységében nagy nyári ünnepség kezdődött, amelyen a magyarság ezrei vettek részt. Az ünnepség méreteire jellemző, hogy három zenekar szogáltatta a zenét. Este az ifjúság rendezésében táncmulatság volt hétfő hajnalig. WáSI©r: «Ne várjunk kicsattanó sikereket ott, alsól a tisztviselői kar „megtisztítása“ a cél !» 1936.JÚLIUS 1. - XIX. ÉVF. 148. SZÁM A közigazgatási választások sürgős kiírásáért indított harcot a diciosanmartini Magyar Párt (Diciosanmartin, június 29.) Szombaton tartotta az Országos Magyar Párt tarnavamica megyei tagozatának intézőbizottsága rendes félévi ülését. Első ízben folyt le az ülés a diciosanmartini új hivatalos helyiségben. Az intézőbizottsági tagok nagy számban vettek részt a gyűlésen. Pekry Géza vármegyei intézőbizottsági elnök mindenek előtt dr. Bornemissza János volt vármegyei árvaszéki elnök- intézőbizottsági tag haláláról emlékezett meg. Az elhunyt érdemeit az intézőbizottság jegyzőkönyvileg örökítette meg. Ezután gróf Bethlen György országos elnökről emlékezett meg Pekry Géza. Az intézőbizottság megbízta Pekry Géza elnököt, hogy tolmácsolja a tagozat jó kívánságait gróf Bethlen Györgynek, aki már tíz éve viseli az országos elnök nehéz tisztségét és biztosítsa őt a tagozat változatlan szeretetéről és bizalmáról. Pekry Géza elnök ezután ismertette az építendő magyar közművelődési ház érdekében megyeszerte megindult mozgalom eddigi eredményeit- A folyó ügyekről dr. Vajda Béla főtitkár tett jelentést Az intézőbizottság ezekután a július 18-án Sft- Gheorghen rendezendő országos nagygyűlésre jelölte ki a következő kiküldötteket: Gvidó Béla- Gál Béla, gróf Béldi Gergely, dr. Vajda Gyula, gróf Haller István, dr- Barabás Béla- gróf Bethlen Ádám és Szathmáry Gyula. Részletesen megtárgyalták a Pekry Géza elnök és dr. Vajda Béla főtitkár által előterjesztett kérdéseket s az intézőbizottság megadta a szükséges utasításokat az elnöknek- Ezek közül a kérdések közül, mint országos jelentőségű, kiemelkedik az időközi bizottságok kérdése Az intézőbizottság a megye közigazgatásának időközi bizottságokkal való vezetése ellen most ismételten és erélyesen tiltakozott, utasította az elnökséget, hogy az országos központ és a parlamenti csoport útján minden rendelkezésre álló törvényes eszközzel szorgalmazza a megyei, városi és községi választások mielőbbi elrendelését. Felkéri az intézőbizottság a pártközpontot, hogy terjessze elő a kérdést a sftgheorghei nagygyűléselé Az intézőbizottság megállapította, hogy az 1936 március 27-i új közigazgatási törvény 137-ik szakasza szerint az időközi bizottságok működése legfeljebb négy hónapra terjedhet, így az intézőbizottság tiltakozik az ellen, hogy a közigazgatási választásokat a törvény világos rendelkezésének bármilyen félremagyarázásával ismét elhalasszák.