Keleti Ujság, 1936. augusztus (19. évfolyam, 175-200. szám)
1936-08-01 / 175. szám
XIX. évf m. SZ. —írá& AUGUSZTUS 1. KnmWsm Titulescu bejelenti, hogy Románia kellő időben kérni fogja a galați Dunabizottság megszüntetését Megalázónak tartja, hogy az 1856-ban szervezett bizottság ítélkezhessék a román bíróságok megkerülésével — A román kívánság nem revízió, hanem az 1921-ben kelt jogszabályokon alapszik . A román kormány az érdekelt államokkal folytatott jegyzékek útján akarja dűlőre vinni a kérdést (Pária, július 30.) T i t u I e s c u külügyminiszter a „Tempo“ genfi tudósítójának nyilatkozott az európai Duna-bizottság kérdéséről. A külügyminiszter azzal kezdte, hogy ez a kérdés diplomáciai jegyzékváltás tárgya lesz, de csak abban a pillanatban, amikor a román királyi kormány szükségesnek látja. Romániának az az álláspontja, hogy az 1856. évi párisi egyezmény alapján felállított, Galatiban székelő európai bizottságot meg kell szüntetni. Ez a bizottság már idejét múlta és megengedhetetlen ellenőrzést jelent az idegenek részéről az ősi földön, így csak a Bécsben székelő nemzetközi Dunabizottság maradna meg. A kérdés, amit Románia fel akar vetni, nem szerződés-reviziió, hanem a Duna-rendszer egységesítésének kérdése. Egyetlen olyan nemzetközi folyam sincsen ugyanis a világon, melyet két bizottság ellenőrzésének vetnének alá. — Ellentétes a román méltósággal — mondta a francia lap munkatársának Titulescu •— hogy mi, románok, a Dunát illetőleg felségjogaink korlátozását elfogadjuk- Ezt Romániában senki sem fogadná el. Titulescu ezután kitért arra, hogy az európai Duna-bizottság az utóbbi időben milyen pénzügyi nehézségekkel küzd, majd kijelentette, hogy a román kormány nem térhet el annak nyílt kijelentésétől, hogy a Fekete tengerbe torkoló, léte gyökerét alkotó folyamot nem engedi bedugulni. A bizottságnak közigazgatási megbízatása is van, egymaga, vagy mások segítségével megállapítja a kihágásokat, jegyzőkönyveket vesz fel, tanukat idéz be, első és utolsó fokon ítélő határozatokat hoz a saját nevében. E határozatokat az európai Dunabizottsághoz lehet megfellebbezni, amely egyidejűleg tábla és semmitőszék is. h) A határozatokat azonban sohasem lehet megtámadni az ország rendes bírói fórumai előtt. A bizottság két tagjának, akik a bűnügyek felett ítélkeznek, jogában áll a pénzbírságba a bizottság tuajdonában levő eszközökben, vagy a számára készített munkálatok folytán okozott kárt belefoglalni. Tehát a bizottság bíró és panaszos egy személyben. A bizottság ezenkívül felmentéseket és engedményeket adott egyre másra s minden előjogát a független Románia területén gyakorolja. — Várjon, az Ljrománia helyzetét — kérdezte ezután Titulescu — amely a világháború áldozatainak és a békeszerződéseknek gyümölcse. össze lehet-e ténylegesen egyeztetni egy olyan rendszerrel, amelyet 1856-ban, a román fejedelemségek számára alkottak? A húszmillió ember számára jól megszervezett román igazságszolgáltatás vájjon nem tudja teljes pártatlansággal néhány hajó jogait biztosítani? Ez annyit jelentene, hogy nem ismerik a románokat, akik a nemzetközi életben mindig hajlandók voltak közreműködni, bármilyen áldozatokat is kértek tőlük, éppen ma, amikor dogmát csinálnak a jogegyenlőségből és a méltóságból. A román kormány törvényes után, tehát az érdekelt kormányokhoz intézendő jegyzékek útján akarja elérni az európai Duna bizottság megszüntetését. A román kormány nem akar revíziót, hanem az 1921-ben kelt jogszabályok alapján, amelyek szerint a francia, angol, olasz és román kormányoknak "jogukban áll az európai Dunabizottságot megszüntetni, ilyen értelmű megegyezést akar létrehozni. A bécsi nemzetközi Duna-bizottság illetékességét csupán ki kell terjeszteni, pontosan a jelzett feltételek mellett, vezetői, a színigazgatók felelősek. A színigazgatók a társulatoknál szinte hónaponként változtak, a fizetéseket csak nagyon gyengén, vagy egyáltalába nem teljesítették, a szezont önkényesen megrövidítették s nem törődtek azzal sem, hogy a felhalmozódott új szinészanyag legjobb erőit válogassák ki. — Én mindezekről jelentést tettem a minisztériumnak s megneveztem azokat az igazgatókat is, akikhez, nincs többé bizalmam s akiktől véleményem szerint feltétlenül el kell venni a koncessziókat. Arra is gondunk lesz, hogy a koncessziókat fényképpel lássuk el, hogy azt többé ne lehessen másra átruházni- Ezeket a kérdéseket egyébként a készülő színházi törvény fogja véglegesen rendezni. Megszüntetik a színikerületeket. — Külföldi művészeket, — folytatta Isac — ezután is csak legfeljebb két hetes vendégszereplésre engedünk be, aminek az a célja, hogy az itteni színészek kenyere biztosítva legyen- Szinikerületek pedig a jövőben nem lesznek. Minden társulat ott játszhatik, ahol akar, de két héttel előbb be kell az illetékes hatóságnál jelenteni ezt a szándékát. Erre a rendelkezésre azért van szükség, hogy a kerületi beosztás által előidézett rengeteg botrány és torzsalkodás megszűnjön. Hogy miért helytelen a kerületi rendszer megváltoztatása, erre nézve más helyen mondunk véleményt. Itt csak annyit írunk meg, hogy az intézkedés éppen ellenkező hatást fog előidézni, mint amit Isac vár tőle. A műkedvelők ellen. Nyilatkozott Isac Emil a műkedvelő előadásokról is. Szerinte a műkedvelők komolyan veszélyeztetik a hivatásos színészek megélhetését, s ezért a műkedvelő előadások tartását nem hogy elősegíteni hanem megnehezíteni szándékszik. — Ma már — mondotta — majdnem minden iparágnak megvan a maga külön műkedvelő gárdája és ezek minden képzettség és rátermettség nélkül tartanak előadásokat, legtöbb esetben zsúfolt ház előtt, ugyanakkor pedig a színház üres nézőtér előtt játszik. Erre való tekintettel addig is, amig meglesz a színházi törvény, csökkenteni fogjuk a műkedvelő előadások engedélyeinek számát s megszorítjuk a műkedvelők műsorát is. Végül azt tette szóvá Isac, hogy a magyar színtársulatok az utóbbi időkben elhanyagolják a román szerzők darabjainak műsorra tűzését, pedig ez a kultúrközeledés legcélravezetőbb eszköze. Az a színigazgató, aki játszási engedélyt kap, az országban bárhol játszhatik Hogy a színigazgatók ne adhassák át másnak az engedélyt, fényképes koncessziókat kapnak . A műkedvelő színjátszást meg akarják nehezíteni - Isac Emil színészetfelügyelő nyilatkozata (Cluj, július 30.) Még csak most ért véget a színházi évad, de máris időszerű a színházi engedélyek kiadása- A kávéházak terraszai, legalább is ezt mutatják, mert ősi szokás szerint valósággal elözönlötték a szerződésre váró színészek. Amit helyesebben úgy fogalmazhatunk meg, hogy szerződésre áhítozó hölgyek és urak, akik színészeknek mondják magukat- Mert hiszen az évek óta sokszor elpanaszolt válságnak ez az egyik fő oka. Kevés a színész és rengeteg az álszínész. Természetesen emellett éppen elég válságuk van még. Mindenekelőtt a magyar közönség súlyos anyagi helyzete, a városi magyar lakosság elszegényedése, a tömeges elbocsájtások, ami szintén nem kicsinyelhető le. Minden elbocsájtott tisztviselő jó néhány meg nem váltott színházjegyet jelent évenként. Az is köztudomású,, hogy az országrészünket elözönlő kisebbségellenes hullám sem használ a magyar színházaknak- Ez ugyanis együtt jár elkerülhetetlen zaklatásokkal és más olyan intézkedésekkel, amelyek a magyar színészet helyzetét ugyancsak megnehezítették. Mindezeken felül még egy nagy veszedelem fenyegeti a romániai magyar színjátszást Beszélgettünk Isac Emil színészeti felügyelővel, aki munkatársunknak többek között azt is kijelentette, hogy a szépművészeti minisztérium megszünteti a kerületi rendszert és a koncessziókat az egész országra szólóan adja ki. Isac Emil azonban elfelejtette megmagyarázni, hogy mi ennek az újításnak a gyakorlati haszna? Mert megvalljuk, így első hallásra egyáltalában nem látjuk a rációt az intézkedésben. Egyébként sorra megyünk Isac Emil kijelentésein: Fényképes színigazgatók. — A kisebbségi színészet, különösen pedig a vidéki színészet helyzetének leromlása nemcsak anyagi, hanem erkölcsi okokban keresendő. Ezért pedig elsősorban a társulatok 3 Egymillió kétszázezer lej biztosítási díjat kap a szerencsétlenül járt Olteanu kapitány özvegye (Bucuresti, július 30.) Megírtukmár, hogy Olteanu, kapitányt, a legkiválóbb román repülők egyikét halálos szerencsétlenség érte. Az aviatikai körök a szerencsétlenségre nem tudnak magyarázatot találni, valószínűnek tartják azonban, hogy a szerencsétlen pilóta a melegtől erősen megritkult levegőjű térrészbe jutott. Ezt a feltevést látszik igazolni a légügyi alminisztériumnak az a rendelete is, amely szerint a kánikulás napokon nappal minden repülés tilos Gyakorlatozni csupán hajnalban öttől hétig és este héttől tízig lehet. Olteanu kapitány özvegye egyébként férje, után egymillió kétszázezer Lej biztosítási díjat kap kézhez. * Antikvár könyvek (Kisfaludy Sándor összes költeményei. Kazinczy Ferenc: Válogatott mankói. Wells: Az istenek eledele. Wells: Ambikor az üstökös eljön.) vászonkötésben, kötetenkint 40 lejért kaphatók kiadóhivatalunkban Cluj, Sir. Baron L. Pop 5 r+XoujrtS! Crystallin és Treple a legmodernebb. Az egész világ hgalmát bírja, mert minőségileg pótolhatatlan. — Ne fogadjon el „OLLA“ helyett silány utánzatokat.