Keleti Ujság, 1936. augusztus (19. évfolyam, 175-200. szám)

1936-08-01 / 175. szám

XIX. évf­ m. SZ. —­írá& AUGUSZTUS 1. KnmWsm Titulescu bejelenti, hogy Románia kellő időben kérni fogja a galați Duna­­bizottság megszüntetését Megalázónak tartja, hogy az 1856-ban szervezett bizottság ítélkezhessék a román bíróságok megkerülésével — A ro­mán kívánság nem revízió, hanem az 1921-ben kelt jog­­szabályokon alapszik . A román kormány az érdekelt államokkal folytatott jegyzékek útján akarja dűlőre vinni a kérdést (Pária, július 30.) T i t u I e s c u külügymi­niszter a „Tempo“ genfi tudósítójának nyilat­kozott az európai Duna-bizottság kérdéséről. A külügyminiszter azzal kezdte, hogy ez a kérdés diplomáciai jegyzékváltás tárgya lesz, de csak abban a pillanatban, amikor a román királyi kormány szükségesnek látja. Romániának az az álláspontja, hogy az 1856. évi párisi egyezmény alapján felállított, Ga­­latiban székelő európai bizottságot meg kell szüntetni. Ez a bizottság már idejét múlta és megenged­hetetlen ellenőrzést jelent az idegenek részéről az ősi földön, így csak a Bécsben székelő nemzetközi Duna­bizottság maradna meg.­­ A kérdés, amit Románia fel akar vetni, nem szerződés-reviziió, hanem a Duna-rendszer egy­ségesítésének kérdése. Egyetlen olyan nemzet­közi folyam sincsen ugyanis a világon, melyet két bizottság ellenőrzésének vetnének alá. — Ellentétes a román méltósággal — mondta a francia lap munkatársának Titu­lescu •— hogy mi, románok, a Dunát illetőleg felségjogaink korlátozását elfogadjuk- Ezt Ro­mániában senki sem fogadná el. Titulescu ezután kitért arra, hogy az euró­pai Duna-bizottság az utóbbi időben milyen pénzügyi nehézségekkel küzd, majd kijelen­tette, hogy a román kormány nem térhet el annak nyílt kijelentésétől, hogy a Fekete ten­gerbe torkoló, léte gyökerét alkotó folyamot nem engedi bedugulni. A bizottságnak közigaz­gatási megbízatása is van, egymaga, vagy má­sok segítségével megállapítja a kihágásokat, jegyzőkönyveket vesz fel, tanukat idéz be, első és utolsó fokon ítél­ő határozatokat hoz a sa­ját nevében. E határozatokat az európai Duna­­bizottsághoz lehet megfellebbezni, amely egy­idejűleg tábla és semmitőszék is. h) A határozatokat azonban sohasem lehet megtámadni az ország rendes bírói fórumai előtt. A bizottság két tagjának, akik a bűnügyek fe­lett ítélkeznek, jogában áll a pénzbírságba a bizottság tuajdonában levő eszközökben, vagy a számára készített munkálatok folytán oko­zott kárt belefoglalni. Tehát a bizottság bíró és panaszos egy személyben. A bizottság ezenkí­vül felmentéseket és engedményeket adott egyre másra s minden előjogát a független Ro­mánia területén gyakorolja.­­ — Várjon, az L­jrománia helyzetét — kér­dezte ezután Titulescu — amely a világháború áldozatainak és a békeszerződéseknek gyümöl­cse. össze lehet-e ténylegesen egyeztetni egy olyan rendszerrel, amelyet 1856-ban, a román fejedelemségek számára alkottak? A húszmillió ember számára jól megszervezett román igazságszolgáltatás vájjon nem tudja teljes pártatlansággal néhány hajó jogait bizt­­osítani? Ez annyit jelentene, hogy nem isme­rik a románokat, akik a nemzetközi életben mindig hajlandók voltak közreműködni, bár­milyen áldozatokat is kértek tőlük, éppen ma, amikor dogmát csinálnak a jogegyenlőségből és a méltóságból. A román kormány törvényes után, tehát az érdekelt kormányokhoz intézendő jegyzé­kek útján akarja elérni az európai Duna bizottság megszüntetését. A román kormány nem akar revíziót, hanem az 1921-ben kelt jogszabályok alapján, ame­lyek szerint a francia, angol, olasz és román kormányoknak "jogukban áll az európai Duna­­bizottságot megszüntetni, ilyen értelmű meg­egyezést akar létrehozni. A bécsi nemzetközi Duna-bizottság illetékességét csupán ki kell terjeszteni, pontosan a jelzett feltételek mellett, vezetői, a színigazgatók felelősek. A színigaz­gatók a társulatoknál szinte hónaponként vál­toztak, a fizetéseket csak nagyon gyengén, vagy egyáltalába nem teljesítették, a szezont önkényesen megrövidítették s nem törődtek azzal sem, hogy a felhalmozódott új szinész­­anyag legjobb erőit válogassák ki. — Én mindezekről jelentést tettem a mi­­nisztériumnak s megneveztem azokat az igaz­gatókat is, akikhez, nincs többé bizalmam s akiktől véleményem szerint feltétlenül el kell venni a koncessziókat. Arra is gondunk lesz, hogy a koncessziókat fényképpel lássuk el, hogy azt többé ne lehessen másra átruházni- Ezeket a kérdéseket egyébként a készülő színházi törvény fogja véglegesen rendezni. Megszüntetik a színi­kerületeket. — Külföldi művészeket, — folytatta Isac — ezután is csak legfeljebb két hetes vendég­­szereplésre engedünk be, aminek az a célja, hogy az itteni színészek kenyere biztosítva legyen- Szinikerületek pedig a jövőben nem lesznek. Minden társulat ott játszhatik, ahol akar, de két héttel előbb be kell az illetékes hatóságnál jelenteni ezt a szándékát. Erre a rendelkezésre azért van szükség, hogy a ke­rületi beosztás által előidézett rengeteg bot­rány és torzsalkodás megszűnjön. Hogy miért helytelen a kerületi rendszer megváltoztatása, erre nézve más helyen mon­dunk véleményt. Itt csak annyit írunk meg, hogy az intézkedés éppen ellenkező hatást fog előidézni, mint amit Isac vár tőle. A műkedvelők ellen. Nyilatkozott Isac Emil a műkedvelő elő­adásokról is. Szerinte a műkedvelők komo­lyan veszélyeztetik a hivatásos színészek megélhetését, s ezért a műkedvelő előadások tartását nem hogy elősegíteni hanem meg­nehezíteni szándékszik. — Ma már — mondotta — majdnem minden iparágnak megvan a maga külön műkedvelő gár­dája és ezek minden képzettség és rátermettség nélkül tartanak előadásokat, legtöbb esetben zsú­folt ház előtt, ugyanak­kor pedig a színház üres nézőtér előtt játszik. Erre való tekintettel addig is, amig meglesz a színházi törvény, csökkenteni fogjuk a műkedvelő előadások engedélyeinek szá­mát s megszorítjuk a műkedvelők műsorát is. Vég­ül azt tette szóvá Isac, hogy a magyar színtársulatok az utóbbi időkben elhanyagolják a román szerzők darabjainak műsorra tűzését, pe­dig ez a kultúrközeledés legcélravezetőbb eszköze. Az a színigazgató, aki játszási engedélyt kap, az országban bárhol játszhatik Hogy a színigazgatók ne adhassák át másnak az engedélyt, fény­képes koncessziókat kapnak . A műkedvelő színjátszást meg akarják nehezíteni - Isac Emil színészet­­felügyelő nyilatkozata (Cluj, július 30.) Még csak most ért vé­get a színházi évad, de máris időszerű a szín­házi engedélyek kiadása- A kávéházak terra­­szai, legalább is ezt mutatják, mert ősi szo­kás szerint valósággal elözönlötték a szerző­désre váró színészek. Amit helyesebben úgy­ fogalmazhatunk meg, hogy szerződésre áhí­tozó hölgyek és urak, akik színészeknek mondják magukat- Mert hiszen az évek óta sokszor elpanaszolt válságnak ez az egyik fő oka. Kevés a színész és rengeteg az álszínész­. Természetesen emellett éppen elég válságuk van még. Mindenekelőtt a magyar közönség súlyos anyagi helyzete, a városi magyar la­kosság elszegényedése, a tömeges elbocsájtá­­sok, ami szintén nem kicsinyelhető le. Min­den elbocsájtott tisztviselő jó néhány meg nem váltott színházjegyet jelent évenként. Az is köztudomású,, hogy az országrészünket elözönlő kisebbségellenes hullám sem használ a magyar színházaknak- Ez ugyanis együtt jár elkerülhetetlen zaklatásokkal és más olyan intézkedésekkel, amelyek a magyar színészet helyzetét ugyancsak megnehezítették. Mindezeken felül még egy nagy veszede­lem fenyegeti a romániai magyar színjátszást­ Beszélgettünk Isac Emil színészeti felügyelő­vel, aki munkatársunknak többek között azt is kijelentette, hogy a szépművészeti minisz­térium megszünteti a kerületi rendszert és a koncessziókat az egész országra szólóan adja ki. Isac Emil azonban elfelejtette megma­gyarázni, hogy mi ennek az újításnak a gya­korlati haszna? Mert megvalljuk, így első hallásra egyáltalában nem látjuk a rációt az intézkedésben. Egyébként sorra megyünk Isac Emil ki­jelentésein: Fényképes színigazgatók. — A kisebbségi színészet, különösen pe­dig a vidéki színészet helyzetének leromlása nemcsak anyagi, hanem erkölcsi okokban ke­resendő. Ezért pedig elsősorban a társulatok 3 Egymillió kétszázezer lej biztosí­tási díjat kap a szerencsétlenül járt Olteanu kapitány özvegye (Bucuresti, július 30.) Megírtuk­­már, hogy Olteanu, kapitányt, a legkiválóbb román repülők egyikét halálos szerencsétlenség érte. Az aviatikai körök a szerencsétlenségre nem tudnak magyará­zatot találni, valószínűnek tartják azonban, hogy a szerencsétlen pilóta a melegtől erősen megrit­kult levegőjű térrészbe jutott. Ezt a feltevést lát­szik igazolni a légügyi alminisztériumnak az a rendelete is, amely szerint a kánikulás napokon nappal minden repülés tilos Gyakorlatozni csu­pán hajnalban öttől hétig és este héttől tízig le­het. Olteanu kapitány özvegye egyébként férje, után egymillió kétszázezer Lej biztosítási díjat kap kézhez. * Antikvár könyvek (Kisfaludy Sándor­­ összes költeményei. Kazinczy Ferenc: Váloga­tott mankói. Wells: Az istenek eledele. Wells: Ambikor az üstökös eljön.) vászonkötésben, kötetenkint 40 lejért kaphatók kiadóhivata­lunkban Cluj, Sir. Baron L. Pop 5 r+XoujrtS! Crystallin és Treple a legmodernebb. Az egész világ hgalmát bírja, mert minő­ségileg pótolhatatlan. — Ne fogadjon el „OLLA“ helyett silány utánzatokat.

Next