Keleti Ujság, 1936. augusztus (19. évfolyam, 175-200. szám)
1936-08-05 / 178. szám
Előfizetési árak belföldön: Egész évre 800, félévre 400, negyedévre 100, egy bóra 70 lej. Magyarországon: egy évre 60, félévre 16, negyedévre 12150, egy hónapra 660 pengő. Egyes számok az Ebasz elárusító kioszkjaiban. ORSZÁGOS MAGYAR APÁRTI LAP, XIX. ÉVFOLYAM. — 178. SZÁM, felelős szerkesztő: Szása Endre, i\ ) rvi íj T' ff ^ $ 0 á 1 ^ ^ , - * tr Szerna, 1939. auguaxtua 5. — 19 oldal Ara 3 ^ *1, pminth pjftista tn * L. *-t r ^ , *---------v- - -Kmnyjség Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Ctnj, Bárony Pop.ucca 6. szám. Telefon: 303. — Levélcím: flnj, postafiók 10L mám, Kéziratokat senkinek sem írja vissza és nem la őriz meg a szerkesztőség. Petőfi emlékének hódolt halálának nyolcvanhetedik évfordulóján a magyarság Az ünnep szónokai: Szabó Béni és Willer Józsefi megfogadtalták a sokasággal, hogy ismét élővé teszik Petőfi kohászatét — Nagyarányú mozgalom indul meg a Petőfi-emlék helyreállitására — A Petőfi-ünnep kereteit kibővítik és országos megmozdulássá szélesítik (Sighisoara, augusztus 3) Nyolcvanhét évvel ezelőtt Sighisoarától pár kilométernyire,, a kies sikon esett el a magyar szabadságharc legendás küzdelmeiben Petőfi Sándor, a magyar nemzet halhatatlan költője. Mint minden évben most is magyar ruhába öltözött férfiak és nők vonultak fel tömött sorokban a Petőfi síremlékhez, hogy mint anynyiszor, ismét hódoljanak a nagy költő emlékének és a szabadság eszméjének, amelynek Petőfi mindmáig megtestesítője maradt. Augusztusi eső, langyos cseppjei öntözik a poros országutat, ahol a kegyeletteljes tömeg felvonul. A mostani évforduló megünneplése méltó volt az eddigiekhez. Nemcsak azért, mert a magyarság vezetői hitet tettek a nagy költő igéi mellett, hanem nagy és szent fogadalom szavai hangzottak el arra nézve is, hogy a halhatatlan költő elhanyagolt, siralmas állapotban levő síremlékét rövidesen rendbehozzák. De a megjelentek fogadalmat tettek egyúttal arra is, hogy Petőfi költészetét ismét élővé teszik, beültetik minden magyar gyermek lelkébe. Hét dalárda és három zenekar A Magyar Párt sighisoarai tagozatának vezetősége az ottani Magyar Kaszinó köré tömörült magyar intézmények társaságában hetek óta lázasan készül már a Petőfi-ünnepségre. Szombat estétől vasárnap reggelig szakadatlanul özönlöttek a résztvevők a városba. Gépkocsikon, vonaton, de sokan gyalog is A meghívó értelmében az ünnepség résztvevőinek vasárnap reggel féltizkotr kellett megjelenniük Feriházán, hogy aztán együttesen vonuljanak fel a honvédsíremlékhez. Kora reggel a Sighisoarától mintegy hat kilométernyire levő falu szövetkezetének udvarán hatalmas tömeg várta a felvonulást, amit azonban az elindulás előtt jelentéktelen Incidens zavart meg. Három fiatal odorheiyi leány, mindhárman dalárdisták, magyar ruhákban érkeztek meg a faluba a dalkör többi tagjaival együtt. A falu csendőrőrmestere megállította őket és azt követelte, hogy a szerine „irredenta** színösszeállítású ruhákat vessék le. Erre vita fejlődött ki a csendőrőrmester és a dalárda vezetői között. — Ilyen ruhát csak Magyarországon lehet hordani — mondta a csendőrőrmester. A dalárda vezetői erre azt felelték, hogy a dalárda lánytagjai ezekben a ruhákban járnak otthon is. — Ott lehet, mert ott székelyek laknak — vágott vissza ellentmondást nem ttíltó hangon a csendőrőrmester. Itt azonban nem. A dalárda vezetői végül is kénytelenek voltak engedni. A leányok levetették a kötényeike, eziután a menet akadálytalanul megindulhatott a honvédsír.emlék felé. A menetben az odorheiui Székely Zene és Dalegylet férfikara, az odorheiui Református Dalkör, a sighisoarai Kaszinó dalárdája, az albestii és fortenii dalárdák, valamint a bodogiai, a gusteritai és ferihazai fúvószenekarok vettek részt. A dalárdák zászlók alatt vonultak fel A menetet Csábos István dzsighisoarai alpolgármester, a Magyar Párt, a Magyar Kaszinó és az Országos Petőfi-bizottság elnöke vezette, mellette pedig Willer József dr., Szabó Béni és Pál Gábor képviselő, valamint Hinléder Feli Ákos dr., az odorheiyi Magyar Párt küldöttségének vezetője haladtak. Ünnepség a honvédemléknél A virágokkal borított honvédemlék előtt délelőtt 11 órakor kezdődött az ünnepség. A műsor első számaként az odorhelyi Székely Zene és Dalegylet férfikarra Kiss Elek karnagy lendületes vezényletével egy dalt adott elő. Utána Tóth Lajos dr. sighisoarai református lelkész mondott mélyenszántó imát a hősi halált halt költőért. A névtelen katona első nagy és megrázó szimbólumát szolgáltatta az emberiségnek Petőfi Sándor, — mondotta — a világszabadság első halhatatlan harcosa. Benkő József karnagy vezetésével az odorheiyi Református Dalkör Pichler Tárcza ,,Hősi gyászdalá"-t adta elő, majd a Petőfi ünnepség díszszónoka, Szabó Béni képviselő lépett az emelvényre. „Ne legyen kóbor kutyák sétatere a Petőfi-műemlék .. Szabó Béni azzal kezdte beszédét, hogy amint a menet jött, az egyik kapuban két székely öregasszony szeméből kiszökött a könny... „Ezeknél a könnyeknél nem akarok nagyobb bizonyságot tanúságul hozni arra, hogy az évenként megismétlődő Petőfi-ünnepségek a magyarság egyik legnagyobb ünnepét jelentik“ — mondotta Szabó Béni Ezután pedig Petőfi Sándor életét és önfeláldozó példáját állította a hallgatóság elé s végül felhívta a magyar ifjúságot, hogy forrjon össze a Petőfi költészetébe való elmélyülésben. A hatásos beszéd végén Szabó Béni arra kérte a hatóságok képviselőit, hogy tárgyilagosan tolmácsolják feletteseiknek mindazt, amit a Petőfi-ünnepségen láttak. Ne felejtsék el elmondani, hogy az ünnepség magyar résztvevői magyar munkát és hűséget ígérnek annak az országnak, amelynek állampolgárai, de amely országtól azt se kérik, hogy a maguknagyjait tiszteljék és megértsék. — Néhány hónappal ezelőtt — fejezte be beszédét Szabó Béni, — megdöbbentő beszámolót olvastam a „Keleti Ujság“-ban, hogy a Petőfi műemlék milyen szomorú és elhanyagolt állapotban van. Már akkor megrázott a hír, most azonban, amikor az emléksírt körülvevő gondozatlan területet megláttam, még jobban elszomorodtam. Nem nézhetjük tovább, hogy a vértanú költő emléktere kóbor kutyák sétatere legyen. Innen intézek felhívást az illetékes hatóságokhoz, akiktől méltányosságot és megértést kérek és a magyar közvéleményhez, hogy országos mozgalom segítségével méltó keretbe helyezzük ezt a műemléket. Legyen ez a műemlék évről-évre Mekkája azoknak a hatalmas tömegeknek, amelyek fajra és felekezetre való különbség nélkül csak a szeretet sugárzó, holt és mégis élő szavaktól vonzva, a szabadság és megértés jegyében fognak elzarándokolni e síkra.A beszédet a jelenlevők általános lelkesedése és fogadkozása követte. Ezután Sándor István vezetésével a sighisoarai Magyar Dalárda adott elő dalt, majd Törmösi Gyula futai unitárius lelkész és Keresztély Gyula Petőfi költeményeket szavaltak. A dalárdák után a bodogaiai, sportenii és gusteritai fúvós zenekarok szórakoztatták a közönséget. A gazdag műsort a koszorúk letétele előtt Balázs András karnagy vezetésével a sighisoarai Magyar Kaszinó dalárdája rekesztette be. Koszorúk özönét helyezték a Petőfi-műemlékre Az ünnepség befejezéseként a magyar egyesületek és intézmények nevében a kiküldöttek koszorúkat helyeztek el a lánglelkű magyar költő műemlékére. Elsőnek Tiller József dr., a Magyar Párt parlamenti csoportjának főtitkára helyezett koszorút a sírra— A romániai magyarság nagy családjának, a Magyar Pártnak nevében helyezem el ezt a szerény koszorút a magyar irodalom legkiemelkedőbb alakjának síremlékére — mondotta A magyar néptől örökölte Petőfi Sándor a költészetében megnyilvánuló büszke öntudatot, attól a néptől, amely örök szenvedések és megpróbáltatások láncolatán keresztül is a nagy költő öntudatával örökké akart és örökké fog is élni... Ezután Szabó Béni helyezte el az EMKE koszorúját a műemléken: „A múlandóság virágait hozom Neked, akinek virágai sohasem fognak elhervadni lelkeinkben...“ ,,Amiért meghaltál, nagy életeszményedért, a szabadságért, járjál közben érdekünkben'' — mondta Hindléder Fels Ákos dr., aki a Magyar Párt s odorhelyi tagozata nevében helyezett koszorút a sírra Az odorheiui Székely Dalegylet nevében Voszka István dr, az odorheiui Református Dalegylet nevében Jodál Lajos, a sighisoarai református intézmények és Kaszinó nevében pedig Csutak József helyezett el koszorút a virággal borított síremlékre. A menet ezután dal és zeneszó mellett, fegyelmezetten vonult vissza Sighisoarára. Ünnepi hangverseny A sighisoarai Petőfi-ünnepségeket gazdag műsorú ünnepi hangverseny fejezte be, amelyet a sighisoarai színházteremben rendeztek meg. A magas színvonalú hangversenyen egyrészt a délelőtti ünnepségeken szerepelt dalárdák és fúvószenekar adtak nagysikerű számokat elő, rajtuk kívül melodrámákban és jelenetekben ifj. Katona Endre, Csutak Margit, Perdy Júlia, Nadler A., Csifó László, Cse