Keleti Ujság, 1937. április (20. évfolyam, 74-98. szám)

1937-04-01 / 74. szám

4 émeti Ujság XX. ÉVF. 74. SZÁM, - 1937. ÁPRILIS ! Vásárhelyi püspök egy öreg presbiter ötven­éves jubileumán A székely megye egész református papsága megjelent a ritka ünnepségen (I. G- Dúca, március 30.) Megkapó félszá­zados jubileum zajlott le I. G. Dúcán. Győrfi Pál nyolcvanéves földműves, presbiterségének ötvenéves évfordulóját ünnepelték. Az ünnep­ségen résztvett Vásárhelyi János református püspök is. A püspök feleségével hétfőn este kilenc órakor érkezett meg I. G- Dúcára s Gyárfás Pál főgondnoknál szállt meg. Az egyházfőt az állomáson híveinek nagy és lelkes tömege fo­gadta. A község nevében Sever Stanila pri­mőr köszöntötte, míg a református egyház ré­széről Gyárfás Pál főgondnok mondott üd­vözlő szavakat. Kedden délelőtt tíz órakor a jubileum kap­csán tartott istentiszteleten az egész megye papsága résztvett. Mintegy ezerötszáz ember várta a templom előtt a püspököt. Vásárhelyi püspök a­ templomban lendületes szavakkal is­mertette a jubiláns ötvenéves tevékenységét. Egy órakor, istentisztelet után, a püspök a különféle egyesületek, egyházak és intézmé­nyek küldöttségeit fogadta. A görögkeleti egy­ház nevében Radu Simion esperes, a róm. ka­­tholikus egyház küldöttségének élén Orbán János esperes-plébános, az unitárius egyház nevében pedig Ütő Lajos lelkész köszöntötte a püspököt. Üdvözölte a püspököt a lutheránus egyház, az izraelita hitközség, az unitárius fő­gimnázium, a gazdasági iskola, az odorhelyi ref. kollégium, az I. G. dúcai Jótékony Nő­egylet, a Polgári Társaskör és a református Nőszövetség, azonkívül a presbiterek és a te­kintélyes számban megjelent papság. Az üdvözlések után félháromkor három­­százegy terítékes közebéd volt. Az első pohár­köszöntőt Vásárhelyi János püspök mondta s poharát az ünnepelt egészségére ürítette. Ugyancsak pohárköszöntőt mondtak Constan­­tinescu Mihail prefektus, Jodál Gábor dr., a Magyar Párt tagozati elnöke és Fodor Boldi­zsár dr. ügyvéd. A püspök szerdán délután tér vissza Clujra. MA indul a CAPITOLban az 1936/87 év legnagyobb filmje BEETHOVEN NAGY SZERELM­E Alakítja a legnagyobb francia színész: HARRYBACK Rendezte: Abel Gance. Ez a hatalmas film a halhatatlan nagy zseni legnagyobb zenealkotásait hozza a párisi Nagyopera koncert zenekarának közreműködésével: Mondscheinsonate, Apasionate, IX. Symfonia stb. Jegyelővétel egész nap. Telefonszám: 3688 Meghalt Wlassits Gyula, a magyar felsőház volt elnöke A liberális Magyarország egyik legkiválóbb állam­­férfi a késő öregségében is a köz szolgálatában állott (Budapest, március 30.) A magyar felsőház volt elnöke, báró Wlassits Gyula volt vallás- és köz­­oktatásügyi miniszter kedden, h­úsvét harmadnap­ján 85 éves korában meghalt. A tizenkilencedes század utolsó éveiben ő volt Magyarországnak egyik legtevékenyebb kulturpoliti­kusa s legna­gyobb tekintélyű állam­férfia. Tudós ember volt, a jogi tudományoknak igazi kiválósága. A legna­gyobb felkészültséggel lépett a politikai pályára, ahol nem annyira a harcoknak, mint az alkotások­nak volt az embere. Az alkotó szabadelvűeknek a legelsőbbjei közé tartozott s mindazokba az intéz­ményekbe, iskolaügyi és általában közművelődési programba, amit magával vitt a miniszteri székbe s amit távozásakor megtagadhatat­­ul örökségként hagyott ott, belevitte a szabadelvű emberi felfo­gást, a humanizmust, aminek szelleme irányította a magyar nevelésügyet. A kilencvenes évek kezdetén Wlassits Gyula mint jeles jogász emelkedett országos hírnévre. Akkor lépett a politikai pályára is és 1892-ben választották meg először képviselőnek a Csáktor­nyai kerületben, amelynek monsttumát hosszú­­ DIPLOMÁCIAI OKIRATOKAT LOP­TAK EL BECK LENGYEL KÜLÜGYMI­NISZTER CANNESI SZÁLLODAI LAKÁ­SÁRÓL. Cannesből jelentik: Vasárnapra vir­radó éjjel betörtek Cannesban Beck lengyel külügyminiszter szállodai lakására és értékes kéziratokat vittek el egyik munkatársától. A külügyminiszter azonnal értesítette a rendőr­séget Valószínűnek tartják, hogy magának a külügyminiszternek nagy fontosságú okmá­nyait akarták elvinni időn át, később minden választáson megkapta. Pár év múltával 1895-ben már tanszéket kapott a bu­dapesti tudományegyetem jogi karán. Ugyanebben az évben Bánffy Dezső báró kormányának lett a vallás- és közoktatásügyi minisztere, ő valósította meg a gyakorlatban a felekezeti, illetőleg felekezet,­­politikai békét, amit rövid idővel azelőtt a hosszú időn át tartott egyházpolitikai harcok után tör­vénybe foglaltak. A magyar, egyetemeken átszer­vezte a jogi oktatást, kifejlesztette a műegyetemet, bevezette a műegyetemi doktorátust. Ő nyitotta meg a tudományegyetem kapuit a nők előtt s telje­s tővé tette, hogy egyetemi okleveleket nők is meg­szerezhessenek. Fejlesztette az akadémiákat s ren­geteg intézmény, iskola alapítása fűződik a nevé­hez. Sok jogtudományi és kultúrpolitikai művet irt. Amikor a miniszteri széket államtitkárának, Berzeviczy Albertnek adta át, a magyar közigaz­gatási bíróság elnökévé nevezték ki. Magas méltó­ságában gondoskodott arról, hogy a bírói lelki­ismeret szabadsága befolyásolhatatlanul alkal­mazza a törvényeket. Számos belföldi és külföldi kitüntetései között megkapta a bárói rangot is. Mint Magyarország egyik legtekintélyesebb állam­­férfia, elnöke lett az országgyűlés felsőházánk. Wlassits Gyula mintegy két héttel ezelőtt influenzában betegedett meg. Súlyosabb bonyodal­mak nélkül ment keresztül a betegségen, lábado­zása napjain azonban szobájában elesett és lábát törte. Gipszbe kötött lábbal, nagy fájdalmak kö­zött, mondhatni mozdulatlanul kellett feküdnie s e fekvéstől tüdőgyulladást kapott, amit az elöre­gedett szervezete már nem tudott kibírni. Halálá­nak híre Magyarországon mély részvétet keltett. A kormány nevében Darányi Kálmán magyar mi­niszterelnök küldött, az özvegyhez vonoet táviratot. Az öreg Simplon A világ csodája volt valamikor. Amikor megnyi­tották, azt hittük, hogy méretei, arányai, egy örökké­valóságra készülnek. Alig harminc év múlt el s most kiderült, hogy az építők nem számítottak az emberi­ség ilyen arányú fejlődésére: kicsire szabták a világ­csodát ... A Simplon-alagutról van szó. A Simplon­­ról, erről a gigászi alagutról, amit 1898-tól 1905-ig építettek szorgos munkáskezek, terveztek zseniális mérnökök, dacoltak technikai nehézségekkel, termé­szeti akadályokkal, a végén legyőztek mindent és si­került a nagy mű, összekötötték a Pennini és Lepon­­tini Alpok között a legendás Rhone völgyét, a festői Toce-völggyel... Felépült a világ leghosszabb alagútja, amelynek 73 millió frankos rettenetes költségeire a svájci Bern kanton és a felsőolaszországi városok adták össze a szükséges pénzt. Könyveket, regényeket írtak a Sim­­plonról, az emberi ész, akaraterő, találékonyság óriás csodájáról, amely ott épült az I. Napóleon által alko­tott átvezető út alatt. A mérnökök: Brandt, J­ocher, Schulz, akiknek nevét a technika történetének arany­­lapjai őrzik, legyőzték a lehetetlent, leigázták a meleg­forrásokat, amik az alagút fúrása közben váratlanul törtek elő s le akarták rombolni az emberi kéz merész munkáját.. . Elkészült a Simplon és büszkén átrobog­hatott rajta az első vonat Brieg és Iselle állomások kö­zött, húsz kilométeren keresztül futva a szédületes hegylánc legyőzött kőakadályán. Az akadályt legyőzték a mérnökök és a munká­sok, de nem számoltak az idővel. Az idő pedig har­minc év alatt akkorát rohant, hogy kicsi lett a Sim­­plon-alagút. A gépkocsi lassanként fontosabb lesz, mint a vonat, de 1905-ben, a megnyitás napján, ki gon­dolt volna még arra, hogy az Alpok útjain gépkocsik fognak járni. Most tervbe vették a Simplon kiszélesíté­sét, hogy le tudják bonyolítani az egyre növekvő gép­kocsiforgalmat, mert Svájc felismerte azokat az óriási gazdasági érdekeket, amik a kiszélesítéshez fűződnek. Ismét szorgalmas mérnökök dolgoznak az új terveken, meg fogják építeni az alagútban azt a külön utat, amelyen csak gépkocsik közlekedhetnek. Néhány év­e Londonból, Fázisból jövet most már az autók is a Sim­­plonon át futhatnak Itáliába. Két év vagy három az egész. És az öreg Simplon-alagút, e századkezdet meg­vénült csodája modernizálva tovább folytatja életét. Húsz kilométeren keresztül, benn a félelmetes hegyek méhében, vonatok és autók fognak futni. Most már igazán nem kell semmi, a modern kor követelményeinek teljes mértékben megfelel majd a híres alagút, de mi már óvatosabbak vagyunk, nem írjuk azt, amit 1905-ben a megnyitás napján hozsan­­náztak az egykori krónikások, nem írjuk azt, hogy örökre . .. Hiszen a szemünk előtt játszódott le alig valamivel több, mint harminc esztendő alatt a világ­csoda elavulása. Ki tudja, harminc év múlva, nem szo­rul-e újabb bővítésre, újabb javításra a nagy mű, ami nem is olya­n régen az emberi örökkévalóságnak ké­szült . .. — HALÁLOS GYERMEKTRÉFA. Targu­­secueséről jelenti tudósítónk: Hétfőn délután ját­szótársai egy szalmával telt pajtába zárták Hegeli András gazdálkodó hétéves kislányai, majd fel­gyújtották a pajtát. . A nedves szalma csakhamar tüzet fogott és nagy füsttel égni kezdett. A gyere­kek megijedtek és elfutottak. A járókelők észre­vették a tüzet, a szerencsétlen kislány azonban már megfulladt a tűzben.

Next