Keleti Ujság, 1937. július (20. évfolyam, 146-172. szám)
1937-07-01 / 146. szám
Összeült a be nem avatkozási bizottság Az egész világ feszült figyelme várja: sikerül-e összejegyeztetni a francia-angol és német-olasz álláspontot? Német és olasz részről szenvedélyesen ellenzik az angol-francia ellenőrzési tervet A londoni tanácskozások csődje valószínűleg azt eredményezné, hogy Németország és Olaszország a benemavatkozási bizottságból is kilépnének (LONDON, június 29.) Az egész világ feszült figyelemmel fordul most London felé, ahol kedden délelőtt tizenegy órakor ült össze a benemavatkozási bizottság, hogy megvitassa a spanyol partok ellenőrzésének a német és olasz hajóhad kivonása következtében előállt új helyzetét. Fokozza a tanácskozás jelentőségét és izgalmát az a körülmény, hogy az olasz—német és angol—francia álláspontot jelenleg áthidalhatatlnaknak látszó ellentétek választják el egymástól. Az angol és francia birodalmi érdekek számára elviselhetetlen volna, ha Németország s Olaszország saját felelősségükre tennének bizonyos lépéseket a Földközi-tengeren s a spanyol jobboldal győzelmének német—olasz részről történő elősegítése is csak a két hatalom Földközi-tengeri terjeszkedését szolgálná. Németország és Olaszország viszont semmiképpen sem hajlandó hozzájárulni ahhoz, hogy a spanyol ellenőrzésben eddig betöltött helyüket most kizárólag a franciák és angolok vegyék át. Pedig Anglia és Franciaország eltökélt szándéka, hogy megvalósítja ezirányú terveit. Lordigraouth és Corbin francia nagykövet hétfőn végeztek el utolsó simításukat a spanyol partok ellenőrzésére vonatkozó francia—angol terveken. Eszerint a Földközi-tengeri spanyol partot, az angol hajók, az Atlanti Óceán felőli partvidéket pedig francia hajók fogják ellenőrizni. Minden hajó fedélzetén semleges ellenőrök lesznek. A londoni tárgyalások csődje minden valószínűség szerint azt eredményezné, hogy a németek és olaszok az ellenőrzésből való kilépés után a be nem avatkozási bizottságból is kilépnek. Ez pedig a háborús lehetőségek közvetlen veszélyét zúdítaná Európára. A német és olasz sajtó heves tiltakozása (Berlin, június 29.) Az egész német sajtó a „Leipzig“-incidenst követő londoni tárgyalások csődsértik. A tárgyalások csődje az együttműködés eszméjének és az egyetemes biztonságnak meghiúsulásával egyenlő. A lapok hangoztatják, hogy Németország a békét kívánja, de a jövőben saját maga fog gondoskodni védelmének eszközeiről és módjáról (Milánó, június 29.) Az olasz lapok egyöntetűen tiltakoznak az ellen a francia-angol terv ellen, hogy a spanyol partok ellenőrzése kizárólag Franciaország és Anglia között oszoljék meg. Arra az esetre,ha ez mégis bekövetkeznék, az olasz lapok szerint a valenciai kormány elérte célját, mert sikerült az ellenőrzésre leginkább hivatott két nagyhatalmat kirekesztenie. Pénteken ülésezik az elnöki albizottság * (LONDON, június 29.) A be nem avatkozási bizotság kedden délelőtt 11 órakor újból megkezdte tanácskozásait. Az ülés napirendjén az ellenőrzést biztosító francia-angol javaslat szerepelt. A „Press Association“ szerint a semlegességi bizottság elnöki albizottsága pénteken ülésezik. Időközben a francia és angol kormányok előterjesztik ellenőrzési tervüket a többi kormányoknak. Spanyol harctéri jelentés (Salamanca, június 29.) A nemzeti csapatokfőhadiszállásának jelentése szerint a ciscayai harctéren a nemzeti haderő a heves viharok ellenére is folyatatja előnyomulását Almacede irányában. A nemzetiek több folyón keltek át sikeresen. Többszáz kormánycsapathoz tartozó katona átpártolt a nemzetiekhez. A Havas-ügynökség jelentése szerint a jaramai fronton San Martin de Veganál a nemzeti csapatok hétfőn megrohamozták a köztársaságiak állásait. A támadás a balszárnyon indult meg s amikor a kormányerők ezen az oldalon vonták össze erőiket, a nemzeti csapatok zöme a jobbszárny felé tódult. Délelőtt tizenegy órára a támadókat visszaverték. A Villa del Rio és Porcina körzeteiben a két hadviselő fél két nap óta élénk ibaditevékenységet fejt ki lispán Még egyszer az ügyvédkérdésről (1.) Az etnikai arányszám bevezetésének főpróbája megkezdődött. Julius elsején jár le az ügyvédszövetség tanácsának megbízatása s az uj tanács az egyes kamaráknak azokból a megbizottaiból fog kialakulni, akiket most választanak meg országszerte. A tanács nemcsak az ügyvédszövetség végrehajtó szerve, hanem ő választja meg a szövetség vezetőségét is, az új vezetőségre pedig súlyos örökség száll át: neki kell végrehajtani vagy felfüggeszteni a május kilencediki nagygyűlés határozatait. A közeljövőben tehát eldől az a kérdés, hogy az etnikai arányszám meghonosítható-e az ország közéletében vezető szerepet játszó szakmai szervezetben s az ügyvédek új vezérkara a numerus" mellett, vagy ellene fog-e példát teremteni? A napokban jelent meg az ügyvédek szaklapjának, a „Buletimil Uniunii Avocator“-nak új száma s ez ez etnikai arányszám kérdésének történetére, az egyes kamarák állásfoglalására és a május kilencediki országos kongresszusra vonatkozóan sok tekintetben új és meglepő adatokat tartalmaz. Legelső meglepetésünk, hogy a kamarák korántsem siettek azzal az osztatlan lelkesedéssel Pogonai, iasi dékán indítványához csatlakozni — aki már a két évvel ezelőtt Marosvásárhelyen lefolyt nagygyűlésen felvetette a románosítás kérdését — mint ahogy azt a Micescu szócsövei s ennek nyomán a borúlátó kisebbségi sajtó is megírta. Egy év alatt csak nyolc kamarától érkezett be igen kétes értékű válasz s ezért kellett a tavalyi kongresszust elhalasztani, míg végül az idei nagygyűlés kiküldéséig harmincnégy válasz érkezett be. Ez a szám csak közvetlenül a kongresszus előtt vált teljessé. Sok panasz hangzott el a februári tanácsülésen és a májusi kongresszuson, hogy a kamarák még mindig, nem tudták kellőképen átérezni a kérdés fontosságát és gyakran kitérő, vagy kétértelmű választ adtak. Négy ókirályságibeli kamara a mai napig sem válaszolt a két évvel ezelőtt feltett kérdésekre. Az országos arányt tartva szem ellőtt, a kamarák közül csak hat nyilatkozott határozottan az etnikai arányszám ellen, ezek: Balti, Bukovina, Cetatea Alba, Csíkszereda, Olt és Udvarhely, vagyis két erdélyi és négy ókirályságbeli. Balti határozottan állítja, hogy a kamaráknak az etnikai elv alapján való elrománosítása minden törvényes alapot nélkülöz. Cetatea Alba és Bukovina nem tartja az alkotmánnyal összeegyeztethetőnnek a kamarák elrománosítását, Olt abbéké, és kisebbségi szerződésre hivatkozik, a két székely város " pedig a tételes törvények mellett a kamarák önkormányzatának alapján jelenti be tiltakozását. Ezekkel szemben a többség valóban a román hatás mellett foglalt állást. Periolanu szövetségi elnök a kongresszusi beszámolóban úgy nyilatkozott, hogy e kamarák száma negyvenöt lenne s ide számított négy olyan kamarát, közöttük Kolozsvárt és Tordát, amelyekről az ügyvédi tanács ülésén még nev emlékezett meg, hogy nem adtak határozott választ. A kolozsvári és tordai kamara elvben csakugyan a románság túlsúlya mellett foglalt állást, amit a kisebbségi kortársak sem elleneztek, de a megoldást arányszámok bevezetése helyett a kamarai önkormányzat kiszélesítésében, a nagyobb elméleti felkészültség, és hosszabb tényleges gyakorlatban, továbbá az ügy-