Keleti Ujság, 1937. július (20. évfolyam, 146-172. szám)

1937-07-01 / 146. szám

Összeült a be nem avatkozási bizottság Az egész világ feszült figyelme várja: sikerül-e össze­­j­egyeztetni a francia-angol és német-olasz álláspontot?­­ Német és olasz részről szenvedélyesen ellenzik az angol-francia ellenőrzési tervet A londoni tanácskozások csődje valószínűleg azt eredményezné, hogy Németország és Olaszország a benemavatkozási bizottságból is kilépnének (LONDON, június 29.) Az egész világ feszült figyelemmel fordul most London felé, ah­ol kedden délelőtt tizenegy órakor ült össze a benemavatkozási bizottság, hogy megvi­tassa a spanyol partok ellenőrzésének a német és olasz hajóhad kivonása következtében előállt új helyzetét. Fokozza a tanácskozás jelentőségét és izgalmát az a körülmény, hogy az olasz—német és angol—francia álláspontot jelenleg áthidalhatatlnaknak látszó ellentétek választják el egymástól. Az angol és francia birodalmi érdekek számára elvisel­hetetlen volna, ha Németország s Olaszország saját felelősségükre tennének bizonyos lépé­seket a Földközi-tengeren s a spanyol jobbol­dal győzelmének német—olasz részről történő elősegítése is csak a két hatalom Földközi-ten­geri terjeszkedését szolgálná. Németország és Olaszország viszont semmiképpen sem hajlandó hozzájárulni ahhoz, hogy a spanyol ellen­őrzésben eddig betöltött helyüket most kizárólag a franciák és angolok vegyék át. Pedig Anglia és Franciaország eltökélt szándéka, hogy megvalósítja ezirányú terveit. Lord­­­ig­­raouth és Corbin francia nagykövet hétfőn végeztek el utolsó simításukat a spanyol partok ellenőrzésére vonatkozó francia—ang­ol terveken. Eszerint a Földközi-tengeri spa­nyol partot, az angol hajók, az Atlanti Óceán felőli partvidéket pedig francia hajók fog­ják ellenőrizni. Minden hajó fedélzetén semle­ges ellenőrök lesznek. A londoni tárgyalások csődje minden va­lószínűség szerint azt eredményezné, hogy a németek és olaszok az ellenőrzésből való kilé­pés után a be nem avatkozási bizottságból is kilépnek. Ez pedig a háborús lehetőségek közvetlen veszélyét zúdítaná Európára. A német és olasz sajtó heves tiltakozása (Berlin, június 29.) Az egész német sajtó a „Leipzig“-incidenst követő londoni tárgyalások csődsértik­. A tárgyalások csődje az együtt­működés eszméjének és az egyetemes bizton­ságnak meghiúsulásával egyenlő. A lapok hangoztatják, hogy Németország a békét kí­vánja, de a jövőben saját maga fog gondoskodni védelmének esz­közeiről és módjáról (Milánó, június 29.) Az olasz lapok egy­öntetűen tiltakoznak az ellen a francia-angol terv ellen, hogy a spanyol partok ellenőrzése kizárólag Franciaország és Anglia között oszoljék meg. Arra az esetre,­­ha ez mégis be­következnék, az olasz lapok szerint a valenciai kormány elérte célját, mert sikerült az ellen­őrzésre leginkább hivatott két nagyhatalmat kirekesztenie. Pénteken ülésezik az elnöki albizottság * (LONDON, június 29.) A be nem avatko­zási bizotság kedden délelőtt 11 órakor új­ból megkezdte tanácskozásait. Az ülés napi­rendjén az ellenőrzést biztosító francia-angol javaslat szerepelt. A „Press Association“ szerint a semlegességi bizottság elnöki al­bizottsága pénteken ülésezik. Időközben a francia és angol kormányok előterjesztik ellenőrzési tervüket a többi kormányoknak. Spanyol harctéri jelentés (Salamanca, június 29.) A nemzeti csapa­tok­­főhadiszállásának jelentése szerint a cis­­cayai harctéren a nemzeti haderő a heves vi­harok ellenére is folyatatja előnyomulását Al­­m­acede irányában. A nemzetiek több folyón keltek át sikeresen. Többszáz kormánycsapat­hoz tartozó katona átpártolt a nemzetiekhez. A Havas-ügynökség jelentése szerint a ja­­ramai fronton San Martin de Veganál a nem­zeti csapatok hétfőn megrohamozták a köztár­saságiak állásait. A támadás a balszárnyon in­dult meg s amikor a kormányerők ezen az ol­dalon vonták össze erőiket, a nemzeti csapatok zöme a jobbszárny felé tódult. Délelőtt tizen­egy órára a támadókat visszaverték. A Villa del Rio és Porcina körzeteiben a két hadviselő fél két nap óta élénk ibaditevékeny­­séget fejt ki­ lis­pán Még egyszer az ügyvédkérdésről (1.) Az etnikai arányszám bevezetésének főpróbája megkezdődött. Julius el­sején jár le az ügyvédszövetség tanácsának megbízatása s az uj tanács az egyes kamaráknak azokból a megbizot­­taiból fog kialakulni, akiket most választanak­ meg országszerte. A tanács nemcsak az ügyvédszövet­ség végrehajtó szerve, hanem ő választja meg a szövetség vezetőségét is, az új vezetőségre pedig súlyos örökség száll át: neki kell végrehajtani vagy felfüggeszteni a május kilencediki nagy­gyűlés határozatait. A közeljövőben tehát eldől az a kérdés, hogy az etnikai arányszám megho­­nosítható-e az ország közéletében vezető szerepet játszó szakmai szervezetben s az ügyvédek új vezérkara a numerus" mellett, vagy ellene fog-e példát teremteni? A napokban jelent meg az ügyvédek szak­lapjának, a „Buletimil Uniunii Avoca­tor“-nak új száma s ez ez etnikai arányszám kérdésének történetére, az egyes kamarák állásfoglalására és a május kilencediki országos kongresszusra vo­natkozóan sok tekintetben új és meglepő adato­kat tartalmaz. Legelső meglepetésünk, hogy a kamarák ko­rántsem siettek azzal az osztatlan lelkesedéssel Pogonai, iasi­ dékán indítványához csatlakozni — aki már a két évvel ezelőtt Marosvásárhelyen lefolyt nagygyűlésen felvetette a románosítás kérdését — mint ahogy azt a Micescu szócsövei s ennek nyomán a borúlátó kisebbségi sajtó is megírta. Egy év alatt csak nyolc kamarától érke­zett be igen kétes értékű válasz s ezért kellett a tavalyi kongresszust elhalasztani, míg végül az idei nagygyűlés kiküldéséig harmincnégy válasz érkezett be. Ez a szám csak közvetlenül a kon­gresszus előtt vált teljessé. Sok panasz hangzott el a februári tanácsülésen és a májusi kongres­szuson, hogy a­ kamarák még mindig, nem tudták kellőképen átérezni a kérdés fontosságát és gyak­ran kitérő, vagy kétértelmű választ adtak. Négy ókirályságibeli kamara a mai napig sem válaszolt a két évvel ezelőtt feltett kérdésekre. Az országos arányt tartva szem ellőtt, a ka­marák közül csak hat nyilatkozott határozottan az etnikai arányszám ellen, ezek: Balti, Buko­vina, Cetatea Alba, Csíkszereda, Olt és Udvar­hely, vagyis két­ erdélyi és négy ókirályságbeli. Balti határozottan állítja, hogy a kamaráknak az etnikai elv alapján való elrománosítása minden törvényes alapot nélkülöz. Cetatea Alba és Buko­vina nem tartja az alkotmánnyal összeegyeztet­­hetőnnek a kamarák el­román­osítását, Olt abbéké, és kisebbségi szerződésre hivatkozik, a két szé­kely város " pedig a tételes törvények mellett a kamarák önkormányzatának alapján jelenti be tiltakozását. Ezekkel szemben a többség valóban a romá­­n hatás mellett foglalt állást. Periol­­anu szövet­ségi elnök a kongresszusi beszámolóban úgy nyi­latkozott, hogy e kamarák száma­ negyvenöt­ lenne s ide számított négy olyan kamarát, közöttük Kolozsvárt és Tordát, amelyekről az ügyvédi ta­nács ülésén még­ nev emlékezett meg, hogy nem adtak határozott választ. A kolozsvári és tordai kamara elvben csakugyan a románság túlsúlya mellett foglalt állást, amit a kisebbségi kortársak sem elleneztek, de a megoldást arányszámok be­vezetése helyett a kamarai önkormányzat kiszéle­sítésében, a nagyobb elméleti felkészültség, és hosszabb tényleges gyakorlatban, továbbá az ügy-

Next