Keleti Ujság, 1937. december (20. évfolyam, 276-302. szám)

1937-12-01 / 276. szám

2 Averescu visszautasította Mansu javaslatát Martinnak az ellenzéki pártokhoz intézett együttműködési felhívására Averescu marsall is válaszolt s közölte, hogy a néppárt nem já­rul hozzá tíz ellenzéki pártok úgynevezett meg­­auntimadd­i megegyezéséhez. A zsidó párt önálló listát állít A Zsidópárt közleményt adott ki és ebben bejelenti, hogy a képviselői választásokon a párt önálló listával indul és ötven megyében Aliit- jelöltet, a szenátusi választásokba azon­ban az egyes tagozatoknak szabad kezet ad választási megegyezések kötésére. Körrendelet a választások szabadságáról A választások szabadságának biztosítására a belügyminisztérium új körrendeletet küldött szét az országba és ebben felhívja a hatóságok figyelmét, hogy a legszigorúbban tartsák be a törvényes rendelkezéseket és tartózkodjanak minden kihívástól a jelöltekkel s a választási harc vezetőivel szemben. ? MílsnuáSSSI 1937 DECEMBER 1XX.ÉVF. 273­­SZÁM. Másfél óráig tárgyaltak hétfőn Chautemps és Delbos az angol államférfiakkal Nem­ tartják valószű­künnek­, hogy Anglia a k­özépeurópai kérdésben messzemenő kötelezettségeket vállalt,ök­e Hitler Anglia hozzájárulását kérte, hogy Ausztria népszavazáson dönthessen sorsáról és Németország megegyezésre kényszerítse Csehországot a szudéta-német kérdésben (London, november 29.) Chautemps fran­cia miniszterelnök és Dellis külügyminiszter hétfőre virradó éjszaka megérkeztek a londoni Victoria pályaudvarra. A francia vendégeket a pályaudvaron Vansittart külügyi államfér­­fiú fogadta. Chautemps és Delbos a francia követségre hajtatott. Keddre a francia állam­férfiakat György angol király hívta m meg vil­lásreggelire. Hétfőn délelőtt tizenegy órakor a francia államférfiak az angol miniszter­elnökségre mentek. Chamberlain, Eden és Hatifax lord már várták őket. Az első megbeszélés fél egyig tartott és ekkor a francia vendégek a minisz­terelnöknél villásreggeliztek. A megbeszélésen részt vett Lege, a francia külügyminisztérium vezér titkára. Massigli, a külügyminisztérium politikai osztályának igazgatója, Corbin fran­cia nagykövet és Vansittart angol külügyi ál­lamtitkár, továbbá egy angol és egy francia tolmács Az angol—francia tanácskozásokkal kap­csolatban angol diplomáciai korok hangoztat­ják, hogy nem lehet szó Sem az angolt sem a francia külpolitika megváltozásáról . Lon­donban azt fogják megtárgyalni, hogy a Lon­don—Paris és a Berlin—Róma tengely közötti közeledést alig lehet remélni. A gyarmati kér­dés is tárgyalásra kerül abban a mértékben, amíg Franciaországot és Angliát közvetlenül érdekli és lehet, hogy ez lesz a tárgyalások leg­főbb pontja. A párisi „Temps“ szerint senki sem kételkedik abban, hogy a francia,­angol összetartás megerősödve kerül ki a tárgyalá­sokból. A „Le Soir" szerint a francia állam­férfiaknak meg kell győzniök angol kollégái­kat arról, hogy a dunai kérdésben Anglia ér­dekei nem kisebbek a francia érdekeknél. A lap nem tartja valószínűnek, hogy Anglia eb­ben a kérdésben messzemenő kötelezettségeket vállalna. Mit ajánlott Hitler Halistiienafe? (Budapest, november 29.) Az „Est" című budapesti lap párisi szerkesztője beszélgetést folytatott egy kitűnően értesült diplomatával, egyikével annak a hat államférfiülnak, aki köz­vetlenül ismeri a Hitler kancellár és Halifax lord közötti tárgyalások szószerinti anyagát. Az illető szerint Hitler kancellár Halifax lord­hoz a következő kérélt intézte: — Ha kötelezzük magunkat, hogy fegyve­resen nem teszünk semmit, hajlandó-e Anglia Középeurópára nézve közömbösséget kinyilat­koztatni? Mert ugyan, mit árthat Önöknek, folytatta kancellár, ha Csehszlovákiával meg­egyezünk a szendéta­ németek ügyében és te­gyük fel, elérjük azt, hogy Ausztria népszava­zás útján döntsön sorsáról. Halifax állítólag így válaszolt: — Mielőtt válaszolnék a kérdésre, meg kell kérdeznem, mit szólnak hozzá francia ba­rátaim. csalással, ©­cíh­all»«»k­assal­ással és h­ivatalos fiatalomínlai visszaéléssel vásáolta az liftyésacséfi Stefanit, a szatmári faipek­isisola Éspszijátofat (Szatmár—Satumare, november 29.) Egy évvel ezelőtt beszámoltunk azokról a nagysza­bású visszaélésekről, melyeket a szatmári ál­lami faipariskolánál fedeztek fel. Bizalmas fel­jelentés pattantotta ki az ügyet. Ennek alap­ján a minisztérium egy vezérfelügyelőt küldött Himtmár, s az megállapította, hogy Focha Ște­­fan igazgató áruba bocsájtotta a faipariskola tulajdonában levő tízezer köbméter műfűt és "a több millió lejnyi vételárat saját céljaira fel­­dította. Az is kiderült, hogy az igazgató az intézet anyagaiból az iskola műhelyeiben bú­torokat készíttetett és azokat értékesítette. Jó­kora összeget szerzett Fócsa Stefán oly módon is, hogy minden év elején háromszáz lejt szedett be a növendékektől szerszámóvadék címén. Az óvadékot az év végén nem fizette vissza■ Több éven keresztül tartott­ ez így s ebből az egyet­len tételből is hatalmas jogtalan jövedelmet biztosított magának az igazgató. Megállapítot­ták, hogy az iskola melletti pékmű­helyt is sa­ját­ üzleti vállalkozásának tekintette s ezen az úton is csaknem egymillió lejjel károsította meg az államot. A házi vizsgálat után ügyészségi vizsgálat következett s ez most vádirat kiadását ered­ményezte. Az ügyészség sikkasztás, csalás, köz- és magánokirathamisítás, valamint hiva­talos hatalommal való visszaélés címén emel vádat Foc.pt igazgató ellen. Az igazgató egyéb­ként Szatmári működése alatt jókora vagyonra tett­ szert s amint a hatóságok kiderítették: az ókirályságb­en több értékes ingatlana és eme­letes háza van, melyeket misnl a különböző után­t módon összeharácsolt pénzekből vásárolt. — Hirtelen m­eghalt Polka Tibor festő­művész. Szolnokról jelentik: Pólya Tibor a kiváló magyar festőművész ötvenhárom éves korában, hétfőre virradó éjjel, váratlanul el­hunyt. A festőművészt Szolnok Saját halot­t­a­iAftM MM. I . . *MAGYAR KÓRUS“ katolikus egyházzenei folyóirat októberi számának hangjegyei: Négy ünnepi vegyeskar, Scarlatti, Viada­llá, Marenzió és Pitonitól; Szent István kórusok Ke­­réilyi és Bárdostól. Szivem palota, (fohászok, dalocs­kák gy­er­­lekhangra). Christus vlncit hárort­sZólamra Krisztis köszöntő és a legújabb énekesrend. Kontstruk­­tiV zenefm­űvészet. Zenekultúra-kórusítottUra-feustúra. A polifónia műhelytitkaiból. Kodály Zoltán templomi Zenéje. Kántorélet. Hírek. Éneklő ifjúság. Műsorok a több elmei ezen gazdag folyóirat szövegrészének. Előfizetése egy évre 360 lej a Minervánál. Cluj Relte Matik L sz. steekle zárulk .40JADA | Úvva­jjiím­nem* | Nyolcvanéves korában váratlanul meghalt özvegy Ady Lörinczné, a halhatatlan nevű Ady Endre édesanyja. A nagyasszony hirtelen elmúlása általános részvétet és megdöbbenést keltett mindenütt, ahol magyarok élnek hi­szen Ady Lörinczné jóságos öregasszony-arca olyannyira ismerős volt mindnyájunknak. Az érmindszenti Ady-kurta i­tnőjét az Ady-kul­tusz dicsfénye vette körül s az irodalmi rajon­gók, tisztelők nagy serege az özvegy édesanya lábaihoz hordta mindazt a szeretetet és megbe­csülést, melyet a korán elhunyt nagy magyar költőnek már nem adhatott át. Ady Lőrinczné meg is érdemelte az őt körülvevő nagy tiszte­­letet, mert se költő, se senki más emberfia nem kívánhatna magának jobb édesanyát, mint amilyen ő volt. Pedig költő, prófétáló, nyug­,­hatatlan lelkek édesanyjának lenni életre szóló, súlyos feladat. Ady Lőrinczné aggodal­mak, Szivettépő fájdalmaié, könnyek és gyász között töltötte be sorsát s attól kezdve is, hogy fia elköltözött, életének minden pillanatát a költő emlékének és kultuszának szentelte. Egy­szerű, melegszívű szilágysági magyar asszony volt, gyermeket féltő anya, de a költő halála után több lett ennél: a nagy szellemi hagyaték rajongó harcosává szegődött. Utolsó hónapjai is ezzel a harccal teltek el. Életre halálra viaskodott, magának követelte az Ady-mű­vek szerzői jogát s amikor Márffy Ödön, Ady Endre feleségének második férjet felajánlotta nek­i az Ady-mű­vek jövedelmét, habozás nélkül visszautasította. Mindent, vagy semmit. Nem saját magára gondolt, nem­ a pénz kellett neki, hanem a teljes jog mindahhoz, ami fia lelkéből született. Nemesen szép gondolata volt, hogy Ady Endre emlékére alapítványt létesít az Ady-mű­vek jövedelméből s ennek a szent rögeszmének diadaláért küzdött haláláig, olyan szívós kitartással, ahogyan csak asz­­szonyok és anyák tudnak küzdeni. Nem az érmindszenti kúriában, nem itthon érte utól a halál Ady Lőrincznét. Két héttel ezelőtt Budapestre utazott, hogy virágot he­lyezzen a kerepesi emelőben levő Ady-sírra. Bánatos ünnep volt a nagyasszony lelkében: Ady Endre most lett volna hatvan éves. Ki is ment a temetőbe az öregasszony s a krizanté­mok mellé, melyeket a sírra helyezett, odahív tett egy marék érmindszenti földet is. A temetőben tett látogatása óta állandó halársejtelmek gyötörték. Mondogatta is hoz­­zátartozóinak és környezetének: úgy érzi, hogy sohasem, fogja többé viszontlátni Erdélyt. — Hamarosan találkozom Bandikámmal,— hajtogatta a nagyasszony. — Utolsó kívánsá­gom­, hogy melléje temessenek. Ady Lőrinczné vasárnap délelőtt Vincze Géza református lelkész, Ady Lajosné és Föl­­dessy Gyula társaságában a templomba indult Szent János-téri lakásából. A Krisztina kör­út 35. számú ház előtt hirtelen rosszul lett és összeesett. Egy közeli gyógyszertárba vitték, értesítették a mentőket, öreg Ady Lőrinczné azonban, m­ég mielőtt a kórházba vitték volna, a mentők gépkocsijában meghalt. Ady-versek komor zenéjét halljuk, amikor beszámolunk az új magyar gyászról. „Én meghatok és semmi, semmi. Körülbelül két asszony fogja észrevenni. Az egyik az édesanyám lesz, a másik meg egy másik asz­­szony, ki sirasson. Be Szép lesz: egy idegen sírra két asszony hordja a virágot és az át­kot"... Akkor még az a másik asszony­­is ott volt a költő szívében, később egyedül maradt az édesanyja a kietlen magyar tragédiával. Az anya pedig sohasem hordott átkot arra a sírra, most is Virágot vitt a Kerepesi temetőbe. Van egy másik verse Ady Endrének. Apját látja a költő, amint családi sirkertet mér, hosszakat lép és némán számol. A fiú figyel­mezteti: „Édesapám, talán eltérünk Ady négy sírra számított az érmindszenti temető­ben, de még ennyire sem lett szükség. Az Édes, ahogyan Ady hívta, odaköltözik a Kerepesi temetőbe, így határoztak nere Ady Lőrinczné utolsó kívánsága szerint: anya és fia közös sírban nyugodjanak. - Be­. Kaestner: Emil meg a három ikergyerek, A világhírű írónak legújabb ifjúsági könyve, Albumalak, díszkötésben, rengeteg képpel, Athenaeum kiadás, 110 lej Lepagenál Cluj. Postán utánvéttel. Kérjen teljes ingyen ka­­ragvonyi jegyzéket Lepagetól Cluj.

Next