Keleti Ujság, 1938. január (21. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-02 / 1. szám

EGYETEMI KÓ .WXA. CLVA30TSHME SZEGED •, ■ V Előfizetési árak belföldön: Egész évre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy béra 70 lej. Magyarországon egy évre 60, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 62­0 pengő. Egyes számok az Tbusz elárusító kioszkjaiban. ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP XXI. ÉVFOLYAM. 1­1. SZÁM. Felelős szerkesztő: Szász Endre. i 20 oldalas újévi skám­ a Iliim lm iwi iimi n iimwi iiiiHMi i ii in uhuim mm ii i mi—itt —mnmniiiT nnnwin n ni irrnun Ilii ■mii — inrriii iiiiiiiiinTrmnMiTni'iiiwini ■mim &S 8 ol^u Kéíne® Hira *ló ____________ ^ Taxa postaifi plfitltfi te * m mmm fllHpV \c j numerar: No. 24 256—1927. «iiíij»imii> immm| KíimUjsm Ara 6 Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj, Báron L. Pop u. 0. száza. Telefon: 15-08. — Levélcím: Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza és nem is őriz meg a szerkesztil cég. Újévi számvetés / Újesztendő első napján két feladat vár a stieniílásra. Mérleget kell készíteni a tovasuhanó­­óévről és fel kell állítani valami prognózisfélét arról, mit várhatunk az újévtől? Ami a feladat első részét illeti, könnyű dolgunk lehetne, hogyha egyszerűen csak statisztikát készítenénk, szembe­állítanánk a „követel" és „tartozik" rideg tény­­sorozatát. De vájjon szükség van-e részletező, tételt tételre halmozó elszámolásra? Annyira ben­ne van agyunk minden rezzenésében, idegeinkben ,az erdélyi magyarság elmúlt évének krónikája, a saját egyéni életünkön keresztül annyira tisztá­ban vagyunk vele, mit nyert és mit vesztett a közösségünk, hogy felesleges igyekezet volna a számvetés pontosságára törekedni. A Tatarescu­­kormány négyéves uralmának utolsó esztendejé­ben még jobban lemorzsolódtunk, még j­obban meggyengültünk és a nyereségszámla javára nem írhatunk mást, mint néhány ígéretet, néhány re­ménységet és egy súlyos választási hadjárat végén azt a felemelő tanulságot, hogy a közös baj és veszély összekovácsolta a magyar erőket, fokozott kötelességtelj­esítésre bírta és immár senki sem mondhatja, hogy magyarságunk nem ismerte fel az összetartozandóságban rejlő hatalmas energia­­forrást. Ha tehát sok veszteség is ért a lezárult óesztendőben, közel két évtized keserves tapasz­talatai ráébresztettek arra, hogy magunkon kívül senkire sem számíhatunk, de bizonyosságá vált az is, hogy az ingadozást és bizonytalanságot — a kisebbségi élet gyermekbetegségeit — levetkőzték. Az új esztendő nagy fordulatot hozott Ro­mánia belpolitikai életében. Elment egy kor­mány, amelytől jót alig-alig kaptunk s amely felé nagy várakozással nem is tekinthettünk. Az új kormány még csak néhány napja vette át a kormányzás gondjait és mi feszült fi­gyelemmel néztük minden megnyilatkozását, vajjon mit fog mondani rólunk, magyarokról Goga Octavian, a költő-politikus, a legnagyobb magyar szellemóriás, Madách Imre fordítója. Ismerjük Gogának az ellenzéki vezérnek, az­­ellenzéki politikusnak nyilatkozatait és hogy­ha ezekből nem is tudunk olyan következteté­­­seket levonni, amilyenekből sorsunk gyors és örvendetes jobbulására építhetnénk, mégsem veszítjük el bizalmunkat két okból. Goga Oc­tavian maga is mint kisebbségi újságíró kezdte meg életpályáját. Ismeri a kisebbségi élet min­den nehézségét és annál jobban ismeri, mert fiatal éveiben folytatott foglalkozása is rend­szeres kapcsolatba állította a mindennapok kis és nagy eseményeivel. Elolvastuk „Domnu Notar‘‘-ját is, amely a vidéki kiskirályok el­len szóló tüzes és szenvedélyes vádirat. Gogá­nak tudnia kell, hogy kiskirályok mindig vol­tak és lesznek és ma sincs ez másként. Gogá­­tól, az egykori kisebbségi közíró-politikustól várunk tehát megértést, de ugyanezt várjuk a felelősségteljes állásba került miniszterel­nöktől is. A hatalom ormain nem egyszer ta­lálkozott már magyarokkal és meggyőződhetett róla, hogy olyan nép vagyunk, amely nem­csak kötelezettséget vállal, hanem becsületesen dolgozni is tud, a rend megőrzése nálunk nem kényszer, hanem nemzeti jellemvonás. Amit mi kérünk és ezt önérzetesen, nyíltan meg­mondjuk: a munka és a tisztességes kenyér megszerzésének joga. Ez a mi újévi kiván­ Goga miniszterelnök rádióbeszédében bejelen­tette a házfeloszlatást Megismételte felhívását a kisebbségekhez, a közszükségleti cikkek és a harmad­­ osztályú menetjegy olcsóbbítását ígérte . Máris elrendelte a zsidók italmérési és tőzsdeengedélyeinek bevonását, s lapokat is be fog tiltani ? Barátainak azt üzeni, hogy tartsanak ki mellette, mert a kormány állandó lesz (BUCURESTI, december 31.) Goga Octa­­­­vian miniszterelnök pénteken este beszédet mondott a bucuresti rádióban, melyben ismer­tette kormányának programját. — Újév kezdetén, — kezdette beszédét a miniszterelnök, — mindenki számot ad arról, amit az elmúlt esztendő folyamán végzett és amire a jövő évben készül. Ez az alkalom kü­lönösen megfelelő arra, hogy az új Románia kormányának célkitűzéseit ismertessem. A szavaim egyszerűek. Egyszerűek és határo­zottak... — A nemzeti-kereszténypártból és a nem­­zeti-parasztpártnak az idő­szavát megértő tagjaiból alakult kormány a nemzeti lelkiis­meret kormánya- Hivatása kiharcolni és elő­segíteni az egységes román nemzeti állam megszületését, harcolni a káros és felesleges idegenek ellen és megvalósítani azt az elvet, hogy Románia a románoké. Ezt óhajtja az uralkodó is, aki működésünket királyi szavá­val szentesítette és a mi programunk, a nem­zeti jóvátétel megvalósítása ellen nem is til­­takozhatik senki. A parlamentet fel kell oszlatni! Ezután arról beszélt, hogy ez a nemzeti újjászületés a legteljesebb rend­es törvényes­­ség jogában kell végbemennie. Hangoztatta, hogy aki ennek a szükségességét, mely az egész állam archimedesi pontja, nem ismeri el, az kívül áll a román nemzeti egységen é,az ellen­sége a koronának. A kormány szigorúan ra­gaszkodik az alkotmányos formához és min­den lépését törvényes alapon szándékszik meg­tenni. A parlamentet azonban fel kell­ osz­latnia, mert mai összetételében nem tud ko­moly és eredményes munkát végezni. A kisebbségek ne lássanak jogfosztást az új rendszerben — A kisebbségek ne lássanak az elkövet­kező új rendszerben jogfosztást, — folytatta beszédét a miniszterelnök. — Azoknak a ki­sebbségeknek, melyek beilleszkednek az állam­formába méltányolniok kell azt, hogy ami itt folyik, nem egyéb, mint a román fajnak" az a törekvése, hogy úr legyen a maga földjén. Aki beilleszkedik a mi államformánkba és meg­érti nemzeti törekvéseinket, nyugodtan és bé­kében élhet közöttünk.­­ A továbbiakban is a kormány békés szán­dékait hangoztatta, majd így folytatta: „Külpolitikánk irányvonala változatlan!" —­ Most pedig a határon túlra, szomszéda­inknak, barátainknak és ellenségeinknek üze­nem őszintén, nyíltan, becsületesen: ne lássa­nak bennünk ellenséges szándékokat és lépé­seinket ne lássák jogfosztásnak senkivel szem­ben. Itt nem történik egyéb, mint hogy a bé­keszerető román nép ki akarja harcolni a maga életlehetőségeit. Ez­ szigorúan belügye ennek az országnak és külpolitikánk irányvonala változatlan, minden eddigi megállapodásunkat tiszteletben tartjuk. „Még más lapok is sorra kerülnek!" Ezután beszámolt arról, hogy a kormány első intézkedéseként betiltotta a „Dimineata", „Ade­­verul" és „Lupta" című lapokat, melyeknek hangja idegen volt a románságtól, mert bomlasztó idegen eszméket terjesztett. Bejelentette, hogy a sajtóban végrehajtandó tisztogatás során még más lapok is sorra kerülnek. Az első intézkedések között volt 120 zsidó újságíró vasúti szabadjegyé­­nek megsemmisítése és az összes, zsidóknak ki­adott falusi italmérési és trafikengedélyek bevo­nása, melyeket hadirokkantaknak fognak juttatni. Állampolgárságok felülvizsgálása, nacionalizálás Rátérve a kormány jövendő munkaprogram­jának ismertetésére, bejelentette, hogy rövidesen sor kerül a háború után szerzett állampolgársági engedélyek felülvizsgálására is, mert a háború után az országot elözönlötték olyan nyerészkedő idegenek, akiknek eltávolítása nemzeti érdek. A kormány most tanulmányozza annak a lehetősé­geit, hogy az idegen vállalatokhoz kormánybiztos-

Next