Keleti Ujság, 1938. január (21. évfolyam, 1-23. szám)
1938-01-20 / 14. szám
s A Komisz kölyök Jakobfi Edit vígjátétának bemutatója Fiatal kolozsvári írónő első darabja ,,A komisz kölyök". Mielőtt nálunk színre került volna eljutott Budapestre, előadásra is elfogadták és csak azután, miután egy csomó akadály jött közbe, jutott vissza kiindulási pontjához és adták elő szép sikerrel tegnap este a mi színházunkban. Az első kérdés, ami önkéntelenül felvetődött bennünk: ugyan, miért is maradt el a budapesti bemutató, amikor ennél a darabnál lényegesen vérszegényebb színművek és vígjátékok kerültek a színház műsorára a budapesti siker csábító márkájával. Mert „A komisz könnyök"-ről meg lehet állapítani azt, hogy a témája nem a legszerencsésebb, kényes kérdéseket veti föl és ezen az utón nem is az első, de azt senki sem tagadhatja, hogy Jakobi Edith első színpadi jelentkezésénél komoly jeleit adta nem közönséges írói kvalitásainak, meglepő színpadi ismereteket árult el, párbeszédei frissek, élettel teljesek, darabja az első jelenettől kezdve emelkedik s még a harmadik felvonásban is bírja a tempót, ami pedig erőpróbája a színdarabízásnak. Ötletei soha sem elcsépeltek, a megnevettetés eszközei,el? végig megmarad az Ízlés határán s •hogyha Wedekind-i emlékeket is ébreszt, ez sem járható a rovására, mert alapjában véve az életet adja, az élet pedig tudjuk, hogy gyakran, sőt mindig önmagát ismétli. Az öregedő asszony és a jogait követelő fiatalság drámai összeütközése peregne előttünk, de nem a tragédia komor vértezdében, hanem a vígjátéki könnyedség derütfakasztó jelmezében. Valóban megcsóváljuk nem egyszer a fejünket s kétkedve kérdezzük, hogy vajjon ilyen-e az élet és ha ilyen, helyes-e, hogy tükörképet készítsenek róla, mert a tükörkép nemcsak tényeket rögzít le, hanem befolyásol is. De erkölcsi aggályainkat gyakran oszlatja el a feltörő, egészséges kacagás és a kiegyenlítő megoldás, ami jutalmaz és egyben büntet is. A színház nem végzett tehát hiábavaló munkát, amikor teret adott Jakobi Edith kétségtelen tehetségének és a közönség is elégtétellel állapíthatja meg, hogy nem egy verejtékező „helyi szerző" szárnypróbálgatásának hanem érett és sok reménnyel biztató színpadi alkotás, egy kvalitásos író beérkezésének volt a tanuja. Az előadásról csak jót mondhatunk. Különösen tiényes Aliz érdemli meg a megkülönböztetett elismerést, mert ezzel az alakításával eljutott ahhoz a ponthoz, ahol az ösztönösség és a rátermettség egy vonalba került az öntudatos művészettel. Mészáros Béla is jó volt a felszarvazott férj szerepében, de nem tudnánk komoly kifogást emelni Harmath Jolán, Ivartai Sándor, Lantos Béla alakításai ellen sem. Maria Éva egy német nevelőnő jól meglátott figurájában bizonyította be, hogy joggal keresi a színpadi érvényesülést, Rajnai Elli pedig egyenesen meglepetés vett egy benfentes cselédleány szerepében. Annyi otthonossággal mozog a színpadon, annyi jókedv és humor fűszerezte alskij fáját, hogy — nem szeretünk ugyan jósolni. •— ’de benne látjuk a jövő és pedig a közeljövő koimikáját. Arról már nem tehet Rajnai Ed h, hogy hiába próbálta üde fiatalságát elnaszkírozni, mert szerepe szerint egy idősebb lányt kellett volna játszania. Ezt a „hibát" azonban bárki megbocsáthatja a bájos és kedves színésznőnek. A közönség sok szeretettel, elismeréssel és zajos tapsokkal ünnepelte a szerzőt és a színészeket. •—a— Zerkovitz-melódia: „Látte-e már Budapestet éjjel?"... Szép és boldog volt ez a város, amikor egyik pillanatról a másikra, a villámcsapás hirtelenségével kitört a világháború. Az első háborús perceit élő Budapest, a gyanútlanul felvonuló, az elkövetkezendőkből mit sem sejtő, csatába induló magyar katonaság: Almády Miettnek és dr. Takács Péter tartalékos hadnagynak, a fiatal, halálosan szerelmes házaspárnak búcsúja a pályaudvaron (a film legszebb jelenete ez!),a végzetes ütközet, amely Péter tobolszki hadifogságával végződik, a, keserű, szivettépő napok, hónapok, évek, melyeket a fiatal férj Tobolszkban kénytelen eltölteni, az esztendők rohanása. Pesten, az apa halálával teljesen egyedül maradt Mietzs Golgovszkynak, a melegszívű, halkszavu, együttérző, lassanként végzetesen szerelmessé váló diplomatának feltűnése és az a pillanat, amikor az évek óta egyedül lézengő, lelkileg már amúgy is teljesen megzavart, akarattalan és tanácstalan Miett Golgovszky karjaiba omlik. Ezek után következik már csak a film kedvéért megváltoztatott befejezés, amely összehozza mégegyszer az orosz paraszttá vált Takács Pétert, aki fiatal orosz feleségével Zinaidával és kisgyermekével él Tobolszkban, Miettel és Golgovszkyval, aki elhozta oda feleségét- hogy az láthassa elhunytnak vélt férje sírját... Szép, érdekes és értékes ez a film, amely, ha a tartalmat legtöbbször kifogástalanul adja is vissza, természetszerűleg adósunk kellett, hogy maradjon Zilahy Lajos nagyvonalú regényének ezer és ezer hajszálfinom részletével, sok-sok izzóan érdekes fordulatával, a zseniális író leírásainak mélységes lírájával és kirobbanó drámai részleteinek hosszú sorával. A rendező legfőbb érdeme, hogy a női főszerep eljátszását Bajor Gizire bízta. A művésznő már játszott magyar filmen ezelőtt körülbelül hat évvel, akkor azonban az amerikai Paramount filmgyár rendezője és egy-két operatőrje készítette azt a filmet, amelyen Bajor Gizi egyáltalán nem arathatott sikert. Rosszul és hanyagul készítették el Bajor filmjét, Joinville-ben. A mostani filmen Bajor Gizi utolérhetetlenül finom, művészi, hatásos és nagyon szép. A film sikerét elsősorban az ő szereplése biztosította. Mellette őszinte dicséretet érdemel Jávor Pál, aki Takács szerepében férfias és kifogástalanul művészi. Az az érzésünk, hogy ebben a filmszerepében érkezett be igazán a valóban jó filmszínészek sorába. Rajnay Gábor Golgovszky és Csortos Gyula Miett édesapja szerepében vitt néhány jó pillanatot az előadásba. Aany Irén ügyesen játszotta Zinaida nem egészen nekivaló szerepét. Vértess Lajos ezúttal is kifogástalanul jó. Akom Lajos komponálta a film sikerült zeneszámait, amelyeket hatásosan egészít Zerkovitz Bála néhány békebeli, nagyon népszerű zeneszáma (F. 1.) Két fogoly Bajor Gizi első szereplése magyar hangosfilmen . _ (Budaapest, jan. hu.) Zilahy Lajos világsikert aratott Két fogoly című regényét most megfilmesítették a Magyar Filmirodában. A kitűnő Székely Istvánnak rendkívül nehéz és felelősségteljes munkája volt, amikor Zilahy- 0.1ak ezt a remekbe szabott írását filmre vitte. A film története, amely lehetőleg híven ragaszkodik a regény menetéhez, legtöbbször a hitelesség teljességével pereg le előttünk. A filmtörténet azokkal a pillanatokkal kezdődik, amikor a túlzottan aranyozott pesti lokálban felcsendül a legismertebb, békebeli . Kbieti Oisss , 1933.JANUÁR 20. — XXI. ÉVF. 14. SZÁM. Mindörökké Kovács György első fellépése hosszú betegsége után A színház legközelebbi újdonsága pénteken este O’Neill világhírű, megrázó színműve, a Mindörökké- Az annak idején óriási feltűnést keltett Különös közjáték szerzője, a Nobeldíjas amerikai lángelme legújabb darabja, témájának mindent átfogó mélységével és tragikumával csodálatosan szép eszmei tartalmával és lenyűgözően érdekes cselekményével egyike a világirodalom örökéletű alkotásainak. A darab problémája a véges emberben rejlő örök jó és rossz elkeseredett küzdelme, az isteni szeretetben és az élet szépségeiben való kételkedés megrázó drámája, amely megnyugtató és fölemelő megoldásban végződik egy régi templom falai között, ahol a főhős a megbocsájtó isteni szeretet fényében megtalálja önmagát és élete értelmét. Ez a főhős John Loving, henyorki polgár, nem több és nem kevesebb, mint a többi vergődő ember, aki kétségbeesetten harcol a hitetlenség kísérlete ellen, amely a benne és minden emberben rejlő természetes tagadás és ellenszegülés az isteni rendeltetés elleni. Ezt a testetlen lelki ellenséget csodálatos színpadi technikával és új meglátással, mint élő személyt viszi a színpadra O’Neill. MAGYAR SZ?TNTARROTT,AT MŰSORA: Szerda este %9: A komisz kölyök. (Harmadszor.) Csütörtök este %9: Láz. (Lakatos László nagysikerű színműve, negyedszer.) Péntek este %9: Mindörökké. (O’Neill világhírű színműve, a Nobel-díjas író legújabb alkotása. Kovács György első fellépése súlyos betegsége után. Erényi Böske, Harmath Jolán, Nagy István, Tóth Elek, Deésy Jenő, Szabados Árpád a főszerepekben. Premier bérlet 23. szám.) Szombat délután 5: Különös szerelem. (Olcsó helyárakkal,) Szombat este 9. Mindörökké, (Rendes bérlet 23. Iro Kettős szerepben él előttünk John Loving: az egyik a szeretet és megtisztulás után sóvárgó ember, a másik a minden szépet és nemeset megtagadó rosszabbik fele, az örök sétáin, akinek elképzelt lénye azonban a végén eltiporva, magát megadva és legyőzve hull az oltár elé. A színház ezen az eseményszámba menő bemutatón már hetek óta a legnagyobb ambícióéval és felkészültséggel dolgozik. A darab szereplői Szabados Árpád rendezővel az élnköri, nagy lelkesedéssel készülnek az előadásra, amely egyike lesz a sziniévad legszebb és legmegrázóbb estéinek. A Mindörökké kettős főszerepét Kovács György és Nagy István alakítják. Kovács György, akinek hosszas betegsége után ez lesz az első fellépése ebben a szezonban, John Loving jobbik énjét alakítja, a szeretet diadalától felemelt és megtért embert. Az örök rosszat és kételkedést. Nagy István személyesíti meg, míg a darab többi szerepében Erényi Böske, Harmath Jolán, Tóth Elek, Szabados Árpád és Deésy Jenő jutnak elsőrendű feladathoz. halmi bérlet 13. Vasárnap délután 3: Szakíts helyettem. (Olcsó helyárakkal.) Vasárnap délután 6: Mindörökké. (Harmadszor.) Vasárnap este 9: Láz. (ötödször.) Hétfő délután Egy pohár víz (Olcsó helyárakkal.) Hétfő délután 6: A komisz kölyök. (Negyedszer.), Hétfő este 9: Mindörökké. (Negyedszer.) , A KOLOZSVÁRI ROMÁN OPERA MŰSORA Szerda, január 19: Hoffmann meséi. Péntek, január 21: Boccacio. Vasárnap, január 23: (matiné) Hoffmann meséi. R KDiar Szerda, január 19. BUCURESTI. 630: Reggeli műsor. 13: Hirek. 13.10: Lemezek. 14.10: Hirek. 15: Időszerű anyag. 18: Julea Vazul zenekara, 19.15: Zenetörténeti előadás. 2015: Lemezek. 21.50: Tarka lemezek. 22.30: Hirek. 22.45: Könnyű zene. BUDAPEST. 745: Torna, utána hirek. 8.20: Étrend, közlemények. 11: Hírek. 11.20: Romantikus idők romantikus alakjai. Szücs -Salgó Mária felolvasása. 11.45: Felolvasás. 13: Déli harangszó. 13.05: Cigányzene. 14.30: Hanglemezek. 15.40: Hírek. 17.15: A rádió diákfélórája. 17.45: Időjelzés, hírek. 18: Felolvasás, 18.30: Jazz-zenekar. 19: Előadás, 19.45: Zenekar. 20.20: Az operaház előadásának ismertetése, 20.30: Glück „Május királynője", Dohnányi ,,A szent fáklya" és Liszt „Pesti karnevál" című műveinek előadása az operaházból. 23.15: Cigányzenekar, Csütörtök, január 20. BUCURESTI. 6.30: Reggeli műsor 13.10: Déli szórakoztató hangverseny. 14: Hirek. 14.30: Szórakoztató hangverseny. Utána időszerű közlemények. 18: Hanglemez hangverseny. BUDAPEST. 7.45: Torna, lemezek. 8.20: Étrend. 11: Hirek. 11.20: Felolvasás. 13: Harangszó. 13.05: Szalonzene. 13.30: Hirek. 11.20: Időjelzés. 14.30: Cigányzene. 15.40: Hirek. 17.15: Előadás. 17.45: Időjelzés. 18: Tejgazdasági tanfolyam. 18.30: Hangverseny kalapács-zongorán. 19: Bolgár népzene. 20: Csevegés. 20.30: Katonazene. 21: Berky Lili és Gőzön Gyula előadóestje. 22.45: Hírek. 23.10: Kern Aurél emlékest. 24.15: Cigányzene.