Keleti Ujság, 1938. február (21. évfolyam, 24-47. szám)

1938-02-02 / 24. szám

rle.’i YVTA. olvasóterme xo: -rL^ Avm S lej ]^[A.: Képesi oldal S**P',!U fi,lj,,«15«' *• gg5«———B Taxa portála plátita la _ numerar. No. 24,255-1927. KmmnUjsilG Előfizetési árak belföldön: Egész évre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon egy­évre 50, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP XXL ÉVFOLYAM, - 24. SZÁM. Felelős szerkesztő: Szász Endre. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj, Báron L. Pop u. 5. szám. Telefon: 15-08. — Levélcím:, Cluj, postafiók 10. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza és nem is őriz meg a szerkesztőség. A szovjet felajánlotta a Népszövetségnek, hogy a megtorlási szakasz alkalmazása­­képen megtámadja Japánt Litvinov bejelentésére felfakadtak a Népszövetség sebei: a semleges államok nem hajlandók azo­nosítani maguikat a szovjet­ akcióval, Beck lengy­el külügyminiszter azonnal hazautazott . Istrate Micescu azzal érvelt és ért el halasztást a zsidó panaszokkal szemben, hogy a sürgősség kimondása maga után vonná a zsidók állampolgári jogainak azonnali elvesztését Genf már régóta nem szenzációk forrása. Most azonban mégis Genf felé fordul a világ szeme, mert ezekben a napokban dől el a tá­volkeleti háború kiszélesedése s ezen keresz­tül talán az új világháború kirobbanása is. Kínának a Népszövetséghez intézett beadvá­nya idézte elő a máris heves vitákat és a leg­élesebb ellenvéleményeket kiváltó fordulatot. Kína a megtorlási szakasz alkalmazását kérte a támadó Japánnal szentben és a Távolkeleten elsősorban érdekelt Szovjetoroszország — vi­lágos, hogy Kína akciója a szovjet tudtával, sőt szorgalmazásával kezdődött, — nyomban a kínai álláspont mellé állott, sőt továbbmen­­ve, azt is felajánlotta, hogy az orosz hadsereg vállalkozik a megtorlási határozat végrehaj­tására és felveszi a harcot Japánnal. Más kö­rülmények között bizonyára komolyan szóba sem jöhetett volna a szovjet gyanús előzé­kenysége, azonban ebben az esetben úgy adó­dott, hogy Anglia és Amerika érdekei sok te­kintetben megegyeznek a szovjet érdekeivel s így történt, hogy az orosz ajánlkozás nem csak hogy nem talált visszautasításra, hanem mint komoly tárgyalási alappal foglalkoznak vele. A dolog azonban nem ment simán nem­csak azért, mert maga a két érdekelt nagyha­talom, Amerika és Anglia is csak habozva kezdte latolgatni a szovjet­ előterjesztést, ha­nem Franciaország érthető aggodalmai is megnyilatkoztak, a semleges államok pedig egyenesen szembehelyezkedtek a Litvinov­­féle tervvel s teljes határozottsággal törtek lándzsát amellett, hogy a Népszövetség a megtorlás elvének alkalmazása esetén se kö­vetelje meg a feltétlen hozzájárulást tagálla­maitól. Ami más szóval azt jelenti, hogy a tagállamok tetszésére volna bízva, csatlakoz­nak-e a megtorlási határozathoz, vagy sem. Az a tény, hogy Beck lengyel külügyminisz­ter, mihelyt a megtorlási eljárásnak Szovjet­­oroszországhoz való h­ozzárögzítése felme­rült, nyomban elutazott Génfből, ugyancsak azt bizonyítja, hogy a távolkeleti kérdés új válságba sodorta a Népszövetséget és annak mondvacsinált egységét. Minden valószínű­­­ség szerint a megoldás ismét alkalmazkodik a Népszövetség metódusaihoz és a kényes kérdés elől ismét csak halasztó határozattal fog kitérni a népszövetségi tanács­ Hasonlóképpen a döntés elől való kité­réssel napolta el a Népszövetség — mint már­­jelentettük — a zsidó­­világszövetség pana­szának érdemi tárgyalását, mellőzve a sür­gősségi eljárás kimondását. A bucuresti lapok bő részletességgel ismertetik a zsidó pana­szokra vonatkozó halasztó határozat megho­zatalának körülményeit. A bucuresti sajtó, mint Ismrate Micescu külügyminiszter nagy sikerét könyveli el, hogy a panaszok azon­nali tárgyalására nem került sor s bőven is­merteti Micescunak azt a jogi felfogását is, amivel a sürgős tárgyalás helyett a lassú és körülményes eljárás útjára sikerült terelni a romániai zsidókérdést. Micescu külügymi­niszter ugyanis hivatkozott az állampolgár­­sági törvénynek 36. szakaszára, amely szerint A Népszöveségnek az alapokmány módosítá­sával foglalkozó huszonnyolcas bizottsága hétfőn délelőtt ülésezett. Az ülésen az első szónok Tinden svéd külügyminiszter volt. Azt a reményét fejezte ki, hogy a módosítás során az alapokmány 16., a megtorlásokra vonatkozó szakaszának alkalma­zása tetszőleges lesz, ami azt jelenti, hogy a tag­államok egyénileg dönthetik el, hogy a megtor­lásokat alkalmazzák, vagy sem. Hasonló értelem­ben szólalt fel a hollandiai és a svájci megbízott is. Az utóbbi hangoztatta, hogy Svájc kitart tel­jes semlegessége mellett s ebből következik, hogy a 16. szakaszt magára nézve nem tekintheti köte­lezőnek. Litvinov erőszakolja, hogy a szovjet kapjon felhatalmazást A francia sajtó hosszú cikkeket közöl a genfi eseményekről. Az ,,Echo de Paris" szerint, Litvi­nov a távolkeleti üggyel kapcsolatban nagy te­vékenységet fejt ki Genfben. A lap szerint, Lit­vinov felajánlotta, hogy Szovjetoroszország haj­landó megtámadni Japánt a Népszövetség m­egbí­­zásából, ha cserében biztosítják nyugati határait. Az „Echo de Paris" szerint, Litvinov igyekszik erős nyomást gyakorolni Londonra és azzal fe­nyeget­ődzik, hogy ha szempontjait nem méltá­nyolják, Oroszország olyan új diplomáciai tevé­kenységbe kezd, ami nem lesz hasznára Angliá­nak. A „Daily Telegraph" azt írja, hogy a szovjet nagyban erősíti távolkeleti tengerészeti támpont­jait és állandóan küldi szárazföldi erősítéseit Ke­let felé. A „Jour" úgy, tudja, hogy Gerz­ben még­minden román állampolgár elveszti román állampolgárságát, ha idegen védelemhez fo­lyamodik. Mivel pedig a zsidó világszövetség külföldi szervezet, a külügyminiszter állás­pontja szerint a panasz tárgyalása maga után vonta volna a romániai zsidók állampol­gári jogainak azonnali felfüggesztését. Ez az érvelés döntötte el aztán a kérdést, mert a Népszövetség nyilván nem akarta a romániai zsidók tömegeit abba a helyzetbe hozni, hogy a kisebbségi jogok védelme — függetlenül a végső állásfoglalástól­ — százezreknek egyik napról a másikra bekövetkező jogvesztésével járjon, vitatták a Kínának nyújtandó támogatás kérdé­sét s a tárgyalásokat diplomáciai után folytatják. Beck bosszúsan elutazott Genfből A lengyel sajtó éles hangon ír a genfi esemé­nyekről s a lapok megemlítik, hogy Beck lengyel külügyminiszter azonnal elutazott Genfből, mi­helyt értesült a távolkeleti kérdés határozati ja­vaslatáról. A „Gazeta Polska" azt írja, hogy a Népszövetség visszaesik régi hibájába és előre el­készített határozati javaslatokat akar reákény-­­szeríteni a tanácsra. A „Kurier Poranny" cikké­nek címe: „A Népszövetség a nagyhatalmak esz­köze". , Tengerészeti együttműködésről tárgyal Franciaország, Anglia és Amerika A „Journal" úgy értesül, hogy Franciaor­szág, Nagybritannia és az Egyesült Államok közt megbeszélések indultak a távolkelet kérdésről s egyidejűleg a haditengerészeti kérdésben is. Japán részről még­ semmiféle határozott kijelen­tés sem történt arra nézve, hogy Japán csakugyan át akarja hágni a londoni szerződésben kikötött tonnahatárt. A lap szerint, a három nagyhatalom a londoni szerződés védelmi záradékának alkal­mazásáról tárgyal, amely szerint, ha más hatal­mak túllépik a határt, a szerződő felek is jogot szereztek hasonló intézkedésre. A „Daily Tele­graph" szerint, a francia kormányt súlyosan ag­gasztja az a veszedelem, hogy Anglia belekevere­dik a távolkeleti bonyodalomba. Az angol lap úgy.: A kisállamok nem hajlandók még elvileg sem belemenni a Japán elleni megtorlásokba

Next