Keleti Ujság, 1938. június (21. évfolyam, 122-143. szám)

1938-06-01 / 122. szám

4 Keleti újség 1938. JÚNIUS 1. — XXL ÉVF. 122. SZÁM. között. Sohasem érzem a legkisebb rosszullétet sem, mindent eszem, jól alszom és az összes társadalmi megnyilvánulásokban részt veszek Ugyan- Aolyan súlyom van mint 25 esztendős koromban. MINDEN REGGEL FÜRDŐ... MINDEN ESTE UROZOML... és íme. 40 éves koromban, legellenálóképesebb vagyok összes ismerőseim. „Az Ö­rödön a­­ egy olyan gyógyszer, amelynek vegyi össze­tétele, a gyakorlatban nagyon szerencsésnek bizonyult. A hatása folytán előálló tökéletes átöblítés és a szervek szűrőképességének , visszaállítása,mindenkinek hasznára válik, számos betegségtől meg- t óv és megvéd az idő előtti megöregedéstől. Profemor C. POUCHET,­­ A Az Urodonal a húgyutak tökéletes fertőtlenítője és a vérnyomás csodálatos szabályozója.Rendszeres használata megmenti az artritizmusban szenvedő­ket számos veszélytől, amely előbb-utóbb megtámadja őket : vese és máj­­kalika, reuma, köszvény, vesehomok, ekzéma, beteges elhízás, asztma, , /- isias, nyilaílások, migrén és érelmeszesedés. AKI URODONALT SZED, JÓL ÉRZI MAGÁT ÉsMII Megvalósult százezer ember álma Korszerű nyári szabadfürdőt kap a brasovi közönség Fürdő-, ugró- és versenymedencék, öltözők és lugasok épülnek a régi labdarúgó pálya helyén . Július elsején nyitják meg a modernül felszerelt szabadfürdőt (Brasov, május hó.) E cikket csak ezzel az egyet­len szóval lehet kezdeni: — Végre! Végre megindult a munka, hogy Brasovnak is le­gyen egy modern nyári szabadfürdője, ami mindennél inkább hiányzott ennek a százezres lélekszámot elért városnak. Ezt a várost az Isten megáldotta mindennel, ami csak kell egy városnak. Háromnyelvű, egymással bé­kében élő lakosság, fejlett kereskedelem, gyáripar, kis­ipar, termékeny síkság, hús, ózondús levegőt küldő erdők, hegyek, havasok, lépten-nyomon természeti szépségek, idegent vonzó látnivalók és üdülési lehető­ségek. Romániának legrohamosabban fejlődő városa. Ahová ömlött a pénz, az idegen s ahová ma is öm­­lik a gyárak serege, a hadiipar minden ága s vele a munkások, tisztviselők ezrei, sőt tízezrei. Mindene volt és van e városnak. Csak egy hiány­aik még ma is. A víz. A fürdő. A városnak nincs folyója, még ivóvize is alig van s itt fürdeni, úszni nem lehet. Egy százezres város, szabadfürdő nélkül. Egy üdüllőváros, tízezernyi nyári vendéggel, fürdő nélkül. Sportravágyó ifjúság viz nélkül. . Ez a magyarázata annak, hogy a környék közsé­gei, amelyeknek van elég vizük, sorra építettek strand­fürdőket. Darste, Rasnov, Cocrea, Vulcan, Halch­ in Prejmer valamennyi elhagyta Brasovot és fürdőt léte­sített, mely a városi fürdőzőkből élt. Ezrek kereked­tek fel meleg nyári napokon és lubickoltak a falusi fürdőkben. Tervek Volt elég. De a tőke valahogy nem akart befek­tetni. Itt főleg telekspekulációra alapítottak és zsebel­tek be egy év alatt százszázalékos hasznot. A város e Forrás-hegy tövében akart nagyszabású telepet épí­­teni, úszómedencékkel, csónakázó-tóval és egyéb me­sés nyári szórakozó helyekkel, de másra kellett a pénz: vágóhídra, vízvezetékre, villanyra, stadionra, gépkocsikra. A gyönyörü tervek vizbeestek és éveken át csend volt s mi brassóiak vittük a milliókat a kör­nyék községeibe. Uj terv, mely meg is valósul A tarthatatlan helyzet elsősorban a szászokat moz­gatta meg, mint akik legnagyobb hódolói a vizispor­­toknak s az ábrasovi, pontosabban bertalani szász evangélikus egyházközség közelebbről kezdett foglal­kozni a fürdő kérdésével. A tavasz folyamán megszü­letett az elhatározás. — Az egyházközség, hívei támogatásával, még a nyár folyamán nagyszabású szabadfürdőt épít Az egyházközség telekért nem ment messze. Szem­ben a bertalani szász templommal, a 222—228. számú házak mögött pár évvel ezelőtt labdarugó pálya állott,­­ melyet azonban kis méretei miatt nem használtak hi­vatalos mérkőzésekre. E kihasználatlan területre ter­vezték a fürdő építését. A 11.000 négyzetméteres telek bőségesen elég a fürdő részére. A víz megszerzése volt a nagyobb kérdés. Ismere­tes, hogy e városnak nincs folyóvize, hogy ne is be­széljünk ivóvízről. E bajon úgy segítettek, hogy for­­rással próbálkoztak, így 45 méter mélységben már ta­láltak olyan réteget, mely óránként 33 köbméter vi­zet ad. A víz hőfoka 12 Celsius. Ez pedig olyan hideg, hogy fürdésre alkalmatlan. Ezért elhatározták, hogy a felszivattyúzott vizet részint a napsütéssel, részint­­ pakurával sűtött kazánokkal megfelelő hőfokra me­­­­legítik. Négy medence A fürdésre négy medence fog szolgálni. Lesz egy 20X50 méteres versenymedence kétméteres átlagos mélységgel, vizipólómérkőzések számára is alkalmas , kiképzéssel, tribünnel többszázfőnyi közönség részére. E pályán még nemzetközi versenyeket is lehet majd­­ rendezni. A nemuszók részére 15X20 méteres, átlagosan egy­­ méter mély medencét építenek, a gyermekek részére­­ pedig külön lubickolót 30—40 cm.-nyi vízmagassággal. A jövő évben készül el a külön ugrómedence, hogy­­­ a műugrók ne ugorhassanak az úszkálok nyakába.­­ Ez 15X20 m. alapterületű lesz, a víz mélysége 4,5 m­é­­­­er. Tíz méter magas, háromemeletes ugrótorony fog állani a szélén. Az öltözők váltórendszer szerint készülnek. Vagy­­­­s valóban csak vetkőző és öltözködő helyiségek fesz­­te­nek, a ruhákat ruhatárban (2000 személy részére) he­­l­­yezik el. A medencék körül 8000 négyzetméternyi fü­­st vesztett terület lesz napozás céljára, ezenkívül lesz­­­­nek árnyékos lugasok, zuhanyok, homokos bel­­yi vendéglő. Már folyik a munka Ellátogattam a készülő fürdőtelepre. Itt már nagy munka folyik, ötven ember (érdekes, hogy csaknem mind magyarok) ássa a nagy medence­­ helyét, szekerek serege hordja a földet a tribün he­lyére. Az egyik sarokban ott látjuk a kút üregét­, kö­zelében cementcsövek. Az elhasznált viz a városi csa­tornába kerül s átlag kétnaponként az összes meden­cék vize kicserélődik. A kút közelében lesznek a szűrő, klorizáló, fertőtlenítő berendezések, úgy hogy tökéle­tesen tiszta víz kerül a medencékbe. Nyitás: Július 1. Lázas munka folyik a telepen. Igen, mert több év­tized mulasztását kell behozni és e város türelmet­lenül várja már, hogy saját falai közt fürödhessék. Talán érthetetlen egy más város lakója előtt, de tény, hogy Brasov izgalommal várja azt a percet, amikor azt mondhatja, hogy most már elérte a többi városok színvonalát, mert van már fürdője is, Mely lemossa a régi szégyent. A tervek szerint a fürdőt július 1-én nyitanák meg. Addig is a brasoviak szorgalmasan látogatják vasár­naponként a falusi fürdőket és irigykedve néznek Clujra, Aradra, vagy akármelyik kis szamosmenti köz­ségre, melynek lakói abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy csak egyet gondolnak s máris a vízben üdülhetnek. Mi addig megelégszünk a rendes hétköznapi por­fürdővel is. Székely Géza. lttetben feljelentésre kihantolták egy közismert cluji nemrég elhunyt feleségének holttestét (Cluj, május 30.) Két héttel ezelőtt gépírá­sos névtelen feljelentést kapott a cluji ügyészség. A feljelentés ügyében megindult a vizsgálat, de tartalmát és a vizsgálat eredményeit, — tekin­tettel az ügy rendkívüli kényességére, — titok­ban tartották és semmit sem közöltek a nyilvános­sággal. A feljelentésben nem kevesebbel vádolták meg T. közismert és általános becsülésnek ör­vendő cluji főtisztviselőt, minthogy ez év feb­ruár 26-án megfojtotta a feleségét , hogy a halál igazi okai leplezze, hamis iratokat mutatott be a hatóságoknak. Mi okozta a halált? Megindult a vizsgálat és megállapították, hogy a megvádolt tisztviselő feleségét néhány nappal annak halála előtt férje beszállíttatta az egyetemi klinika belgyógyászati osztályába. A klinikán az úriasszonyt Goia dr. egyetemi tanár kezelte. Az asszony február 26-án meghalt és a klinikai orvosok megállapították, hogy halálát vérmérgezés és betegségének különböző egyéb szövődményei okozták. A hatósági orvos termé­szetesen meg is adta a temetési engedélyt. A vizsgálat már folyt, amikor újabb s ezút­tal már kézírásos névtelen feljelentést kapott az ügyészség. A feljelentés megismételte a súlyos vádakat. Amikor a megvádolt tisztviselőnek a második feljelentést bemutatták, megdöbbenve kiáltott fel: — Ez az apósom írása! Az ügyészség erre elrendelte a holttest ki­­hantolás­át, ami szombaton délelőtt folyt le Bre­­ban Emil dr. .Vizsgálóbíró, Kernbach Mihály dr. törvénszéki orvosszakértő és Gazda- bírósági jegyző jelenlétében. A­.­gyilkossággal vádolt férj nem jelent meg a kihantolásnál. A kihantolás eredményeit nem hozták nyil­vánosságra. Kernbach dr. több próbát vett magá­hoz a holttestből tüzetesebb vizsgálat céljaira. Alkalmunk volt a megvádolt tisztviselővel beszélgetni. A tisztviselő, akiről nehezen lehet feltételezni azt a szörnyűséget, amivel gyanúsít­ják, kétségbeesetten tiltakozik: — Feleségem természetes halállal halt meg. Nem is történhetett volna merénylet ellene, hi­szen elhalálozása a klinika egyik kórtermében történt és maga Goia egyetemi tanár vérmérge­zésben állapította meg a halál okát. Ha akkor gyanakszik valaki, akár a feleségem családjából, akár idegen, természetesen nem elleneztem volna a boncolást sem, hogy minden gyanút eloszlassak. — Valami családi viszály következtében, — amiről nem beszélhetek, — volt apósom kíméletlen hajszát indított ellenem. Csak ezzel magyarázha­tom a feljelentést. A feleségem február 26-án halt meg és apósom a feleségem halála után még március 28-ig étkezett nálam és állandóan pén­zeztem. Ha feltehető, hogy megöltem a feleségem, miért maradt volna még hónapokig nálam? — Miért nem volt jelen a kihantolásnál? — kérdezzük. — Nem volt elég lelkierőm hozzá. Én a fe­leségemet keresztény módon eltemettettem s két gyermekemmel azóta is gyászoljuk. Úgy éreztem, hogy nincs ott rám szükség. Bízom abban, hogy a vizsgálat tisztázni fog a rágalmak alól. A vizsgál­óbí­ró a kényes természetű ügyben hétfőn kezdte meg a tanúkihallgatásokat, a ki­hallgatások eredményéről azonban egyelőre sem­mit sem közöltek a nyilvánossággal.

Next