Keleti Ujság, 1938. július (21. évfolyam, 144-169. szám)

1938-07-01 / 144. szám

Felelős igazgató: Dr. SOMODI ANDRÁS' Előfizetési árak belföldön: Egy évre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon egy évre 50 félévre 25, 14 évre 12.50, egy hóra 4.50 pengő. 'r^­WWonos: lapkiadó. r. tv I LEU'POS­TA :i Ii-h­omozást színi:. 47. No. 895. Trib. Cl­rj­) XXI. ÉVFOLYAM. — 144. SZÁM fólius 1. Ara 3 lej Kett?iújság Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDRE Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj, Faron Pop ucca 5. sz. Telef.: 15­08. Bevételm­: Cluj, postafiók 101. sz. — Taxapostalá plátitá in nuner:­­No/24.256/1927 Magyar fratzdiasátép ®araiács©t ! Irta: Béldi Kálmán gróf Az alábbi értékes és gondolatokban gazdag és irányt mutató szempontokat felvető beszá­molót Béldi Kálmán gróf a Gazdasági és Hi­telszövetkezeti Szövetség közgyűlésén mondta el. Nagy fontosságára való tekintettel egész terjedelmében közöljük az elnöki megnyitót. Amint a közgyűlés­ elé terjesztett igazga­tósági jelentés is bizonyítja, szövetségünk a múlt évben biztos lépésekkel haladt­ali­talá­sának teljesítése felé. A helyreállott és meg­­növekedett bizalom folytán jelent­ősen emel­kedett betétállományunk és az új kölcsönök lehetővé tették, hogy tagintézetein­ket az ed­diginél sokkal nagyobb mértékben támogat­hassuk, ami intenzívebb működésre és erő­sebb fellendülésre vezetett. Az elmúlt évben is számos új szövetkezet alakult. Hitelszövetkezetek különösen azokon a vidékeken, ahol pótolniok kell azt a k­űrt,­­ ami a kisbankok megbénulása folytán tát­á­madt. A megfelelő gazdasági szövetkezetek-­­ nek talán az előbbieknél is fontosabb feladat­o­tot kell teljesíteniök. Ezek a gazdasági szö-­­ vetkezetek a termények és termékek össze-'­­ gyűjtésével, a jobb értékesítéssel, azoknak ipari feldolgozás útján való értékesebbé téte­lével, a közvetítő kereskedelem hasznának a termelők javára való biztosításával tagjaik­nak jelentékeny előnyöket biztosítanak s igy gazdasági helyzetüket lényegesen megjavít­ják. Ezek a szövetkezeteink, — amint a kiál­lításunk látogatói tapasztalhatták, — ipari és gazdasági életünkben élénk tevékenységet fejtenek ki s újabb és újabb üzletágak felka­rolásával hovatovább tért hóditnak. Kisebbségi életünkben sok gazdasági le­hetőség és rengeteg tennivaló volna. Ha az­zal a gondolattal foglalkozunk, hogy mivel lehetnénk kisebbségünknek legeredménye­sebben hasznára, mint fontos szükségesség,je­lentkezik az a gondolat, hogy gazdasági in­­téményeink egymás mellett, kéz a kézben működjenek együtt népközösségünk javára. Ezen a téren, — amint már említettem, —­­ annyi tennivaló volna, h­ogy helyes munka-­­ megosztással mindenikü­nknek bőven ma­radna tér működésének kifejtésére. De min­denig szövetkezetünk külön, sajátos céljainak elérésére alakult s igy nem tudok lemondani arról a gondolatról, amely már kisebbségi életünk kezdetén felmerült s amelyet azóta is több oldalról hangoztattak,­­ hogy gaz­­dasági intézményeink tervszerű együttműkö­désének biztosítására alakítsunk gazdasági ta­nácsot s az irányítsa egységesen gazdasági életünket. A gondolat megvalósítása nem rajtunk múlik s rendelkezésére állunk mindazoknak, akik célszerűnek látják a gazdasági tanács megalakítását, őszintén és készséggel vállal­juk az erre irányuló munkát, mert a szövet­kezeti eszmének is az egymáson való segítés a célja s az egyenlő jogok és kötelességek el­vét vallva, kizár minden hatalmi vágyat és egyéni érvényesülésre való törekvést. Ennél a kérdésnél felhasználom az alkal­­ m­at, hogy megemlítsem a „Hangya11 szövet­kezet — mondhatni — újjáalakulását s szö­vetségünk nevében üdvözöljem testvérintéz­ményünk újonnan választott elnökét, akinek egyénisége teljes biztosíték arra, hogy a „Hangyáival a köz szempontjából annyira kívánatos igaz testvéri viszony mindenkor fennálljon. Végül meg kell említenem azokat a tör­vényeket­­és rendeleteket, amelyek szövetke­zeti életünket közelebbről érdeklik. Időrend­ben az első ezek közül az úgynevezett kamat­­törvény. Ennek rendelkezései központunk jö­vőbeli eredményét, illetve nyereségét kétség­kívül csökkenteni fogja, viszont az olcsóbb kamat megkönnyíti hitelt igénylő tagjaink gazdasági helyzetét. A most legújabban ki­adott szövetkezeti törvényről és az ezt meg­előző rendeletekről meg kell állapítanom, hogy ezeknek a téves magyarázása, a hozzá­juk fűzött kombinációk s a nyomukban kelt hírek bizonyos fogalomzavarokra vezettek. Ez pedig a szövetkezeti ügyet szívükön viselő tagjainkban aggodalmat, nyugtalanságot és kishitűséget keltett. Az ezekkel kapcsolatos ügyekről Bethlen László gróf vezérigazgató — aki az illetékesekkel többizben tárgyalt Bucurestiben — bővebb felvilágosításokkal szolgált. Felvilágosításából kitűnik, hogy nincsen okunk borúlátással nézni a helyzetet, s minden reményünk megvan arra, hogy —, amint eddig is ezer nehézség között éltünk és fejlődtünk, — ezután is élni és fejlődni fo­gunk! Anglia, Franciaország, Németország és Olaszország a szovjet kizárásával igyek­szik nyugvópontra juttatni a spanyol kérdést Mussolinit megnyugtatták katonai szakértői, hogy Franco tábornok győzelmét az olasz katonák visszahívása sem veszélyezteti . Elhidegült a viszony Franciaország és a szovjet között A francia baloldali sajtó­ azt állítja, hogy Olaszországnak a Hajorca szigetére vonatokozó igényének bejelentése hatály­talanítja a pyreneusi határ elzárását (LONDON, június 29.) Az angol­ be nem­­avatkozási terv végrehajtásának ügye, ha lassan is, de úgy látszik, mégis csak előreha­lad A be nem avatkozási bizottság keddi ülé­sén elvben elintézték az önkéntesek elszállí­tásának pénzügyi részét. Az elszállítás költ­ségeit Anglia Franciaország, Olaszország és Németország vállalták és ez a négy állam fe­dezi a szovjetre eső ötödrészt is, mert a szov­jet kormány nem hajlandó fizetni. Szerdán megkezdte működését az a négy­tagú nemzetközi semlegességi bizottság, amely meg fogja állapítani, hogy a légi tá­madások nem irányultak-e polgári célpontok ellen. A bizottságban két angol, egy svéd és egy norvég katonatiszt van­­ valószínűleg egy holland tagot is behívnak Anglia tovább folytatja tevékenységét annak érdekében, hogy angol hajókat ne ér­jenek többé bombatámadások a polgárhábo­rúval kapcsolatban Perth lord római angol nagykövet hosszasan tanácskozott Ciano olasz külügyminiszterrel és kiszivárgott hí­rek szerint Olaszország megígérte, hogy latba veti minden befolyását Franco tál unióknál annak érdekében, hogy a nemzetek részéről megszűnjenek az angol hajók elleni légi tá­madások. Franco udvarias válaszban közölte Angliával, hogy a bombatámadások nem voltak szándékosak Az angol lapok értesülései szerint Franco tábornok válaszolt az angol hajók bombázása ellen tiltakozó angol jegyzékre. A válasz udvarias hangú és nyomatékosan hangsúlyoz­za, hogy az angol hajókat ért támadások egy­általában nem voltak szándékosak. Megkezdik az olasz katonák hazaszállítását Mussolini, amint, már jelentettük, katonai tanácsadóival hétfőn fontos megbeszélést foly­tatott. Diplomáciai körökben úgy tudják, hogy ezeknek a megbeszéléseknek eredményeképen közelebbről megkezdik a, Spanyolországban harcoló olasz önkéntesek visszavonását. A ka­tonai­­szakértők biztosították a Ducét, hogy Franco győzelme már bizonyos és az olasz ön­kéntesek szerepe már nem feltétlenül szüksé­ges a siker kivívásához. Elhidegült a viszony Franciaország és a szovjet között (Páris, június 29.) A barcelonai kormány nemrég elhangzott fenyegetéseinek következ-

Next