Keleti Ujság, 1938. augusztus (21. évfolyam, 170-194. szám)

1938-08-01 / 170. szám

Awa ő lej Hétfő, 1039 augnuztns 1. MAs Képes Híradó KELETlUjSXG Felelős igazgató: Dr. SOMODI ANDRÁS y Előfizetési árak belföldön: Egy évre 8001 félévre 400 \ negyedévre 200. egy hóra 70 lej. Magyarországon egy évre 50 félévre 25 % évre 12.50, egy hóra 4.50 pengő. Kiadótulajdonos: LAPKIADÓ R.-T Törvényszéki lajstromozási szám: 47, (Dos. No. 895. Trlb. Cluj.) XXI. ÉVFOLYAM. - 170. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDRE Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj, Báron L. Pop ncca 5. sz. Telei: lfi-08. Levélcím: Cluj, posiaftók lOLsz, — Taxa postaié plátltá ín numer: No, 24.250/1037 A japán-mandzsu haláron | apám-m«m»cI*;scB haderőli sorakozta k fel A japán kormány nem fogadta el a szoyjetmagyarázlco­d«sf “ Újból kiélésedéit a japán~orosz helyiét (TOKIÓ, julius 30.) A Döméi távirati iroda közlése szerint a koreai hadsereg főhadi­szállásának közlése azt jelenti hogy a japán-mandzsu hadsereg szembenáll a szovjethad­sereggel a határon, Csang-Ku-Feng környékén, ahol a legutóbbi határösszetíizések voltak. A fesztilt helyzet nagy aggodalmat kelt Tokióban. A japán külügyminiszter visszautasította a legutóbbi határincidens ügyében átadott orosz jegyzéket s viszont a maga részéről intézett jegyzéket a szovjetkorniányhoz. Hankpuből jelentik, hogy a kínai haderő általános támadást Indított a csienszani vas­útvonal mentén. Az a terve, hogy bekerítse a japán hadsereg jobb szárnyát, amely Tahin irányában támad. Kiukiangtól délkeletre kemény harcok folynak. „Székely bánfa” — Egy bátor transzilvániai írás margójára — A háború óta eltelt két évtized az egész ma­gyar nyelvterületen élénk érdeklődést indított meg a falu ügyei iránt s amivel addig csak a közigaz. gatási hatóságok törődtek, a kérdés tanulmányo­zására társadalomkutatók és irók indultak el a vá­rosból. A mozgalom az utódállamokban kezdődőt*, ahol az uj nemzedék az elvesztett államhatalom helyébe társadalmi megszervezettségünkben ke­reste a kisebbségi magyarság népközösségi életé­nek u.i alapjait, de nem utolsó sorban elhelyezke­dés után nézett a faluban, mivel a városok egyre kevesebb magyar diplomás fiatal embert tudnak befogadni. Szlovenszkóban regősjárásnak hívták a huszas évek végén a falukutatást, mi, íranszil- vániaiak tőlük tanultuk el s a harmincas évek elején a „Fiatalok" munkaközösségében a „falu- füzetek" sorozatában tettük közzé kutatásaink eredményét. A nép és az intelligencia, a nép és a világnézetek, a falu és a nemzetiségi kérdésről szóló könyvekre odaát is felfigyeltek s Magyaror­szágon is bevezették társadalmi és közművelődési egyesületek a falumunkát. A magyarországi falu­irodalom azonban csak akkor vett nagyobb len­dületet, amikor ^ismert magyar irók, a közirás közvetlen eszközeivel az olvasóközönség széles ré­tegeinek érdeklődését is felkeltették a falu dol­gai iránt s azóta a sajtótól a parlamentig és a bíróságokig mindenkit foglalkoztat a falumunka. A falnirodalomnak tehát „konjunktúrája" van. Most tizenhét fiatal iró kiadásában nálunk is könyvsorozat indult, meg s ennek első köteteként fekszik előttünk Bözödi György „Székely Bánja" cimü, 261 oldatos, gazdagon illusztrált kötete. A könyv célja, mint, ahogy szerzője Írja, az volt, hogy „a transzilvániai magyarság legnagyobb egységben élő csoportjának, a székelységnek, mai helyzetét összefoglalóan, nagy vonalakban megraj­zolva, fölmérjem azokat az adottságokat, ame­lyeknek alapján meg lehessen keresni a jövőre nézve egy szervezettebb gazdasági és szellemi élet módjait és lehetőségeit, kisebbségi küzdelmünk érdekében." Ezért Bözödi végigvezet a székelység keserves történetén s utána helyzetképet ad Odor- heiu, Ciuc és Treiscaune megyékről, a végén pe­dig a székelyek elhagyatottságát a szászok szervezettségével összemérve vesz búcsút az olvasó­tól. A történelmi rész adatainak összegyűjtésénél minden számottevő .forrást felhasznált, Orbán Balázstól Szekfü Gyuláig s bár eredeti kutatáso­kat nem végzett, az anyag csoportosítása s a szel­lem, ami könyvét átjárja, mégis uj és meglepő. Bözödi az első, aki nyíltan szembeszáll és ezt szé­les tárgyismeret alapján teszi, azzal a „bűnös utópiával", hogy a székelyeknél mindenki sza­bad, egyenlő és nemes volt, a jobbágyságot és társadalmi súrlódásokat itt nem ismerték s a székelyek idillikus demokráciában éltek napjainkig. Rámutat a XV. századdal kezdődő tizenegy szé- ! kely lázadásra, a székelység jó részének jobbággyá ' süllyesztésére, a primőrök elnyomó uralmára, a „székely támad" és „székely bánja" várait fclépi- tésére, a XVIII. század elején beköszöntő éhín­ségre és pestisre, arra, hogy 48 után ig megmaradt a székelyeknél a jobbágyság, az arányosítás és tagosítás folytán a. székely nép felmérhetetlen ká­rokat szenvedett s mindennek a következménye a székelység tömeges kivándorlása volt a Regálba és Amerikába, az otthonmaradottaknál pedig az anyagi leszegényedés és erkölcsi züllés. A törté­nelmi résznek ezt a nyomott és borús légkörét Göbbels és Mellein beszéltek Breslaubon (Berlin, julius 30.) A külföldi németségnek ? Bívslnuban tartott nagy ünnepségén pénteken este Béniéin Komrád, a szudéta-németek ve­zére is felszólalt. Először Göbbels német pro­pagandaügyi miniszter beszélt. Hangoztatta, hogy a német birodalom politikái és gazda­sági létéért való küzdelmének középpontjában áll. A demokratikus világ nem tudja és nem akarja megérteni Németországot és kész arra, hogy a nemzeti szocializmus szétrombolásáért a legborzalmasabb háborúba dobja Európát. Most már elkéstek és egy ilyen háború sem érné el ezt a célt. • Göbbels ezután a nemzeti szocialista uralom eddigi munkáján tekintett végig s megállapította, hogy Németország egységes és erős. Külpolitikailag .felszabadi­alig töri át helyenként egy-egy reménysugár s éppen ezért a. csodával határos, hogy ez az annyi viszontagságon átment nép a mai napig is fent tudott maradni. A történelmi tények e megrázó sorozatának mindenki lelkiismeretét fel keli éb­resztenie, aki ebből a népből származott, és élte felelősséget érez. A sok önvád mellett azonban, ami a magyarországi falutanulmányoknak is alap­hangja, a szerzőnek egy másik szempontot is figyelembe kellett volna vennie. Kisebbségi hely­I zetben (márpedig a székely nép Bözödi szerint is mindig kisebbség volt), ahol az önbirálaiot nem követheti olyan mértékű segítő munka, amire csak az államhatalom birtokosai képesek, az ön- korbácsolás könnyen az ellenkező célhoz, a kiáb­ránduláshoz és reményvesztéshez vezethet. De emellett milyen képet alkot magának a székelység- ről az a jórészt állami iskolában végzett uj tran­szilvániai magyar nemzedék, amelynek a könyv íródott g amely a többségi nemzet történetét a hí* Runciman tizennégyszobás prágai lakosztályából kü­lön telefonvonal vezet Londonba, Berlinbe és Parisba Kedden érkezik a lord személyzetével együtt a cseh fővárosba, ahol azonnal átadják a cseh kormány három törvényjavaslatának és a szu- déta-német párt emlékiratának angol fordítását — Á szudéta-német párt levele Hodzsa miniszterelnökhöz (PRAGA, julius 30.) Runciman lord és felesége augusztus 3-án érkezik a csehszlovák fővá­rosba. A lordnak és kíséretének tizennégy szobát béreltek az Acron szállóban. Maga a lord és fe­lesége négyszobás lakosztályt foglal el és ezt kívánságára modem bútorokkal, egyszerűen rendezték be. Két titkárnője és titkára a személyzet többi tagjaival együtt kedden repülőgépen érkezik Prá­gába. Runciman szobájából közvetlen telefonvonal vezet Londonba, Berlinbe és Párisba. A szobákat két hónapra bérelték ki. A lord megérkezése után mindenek előtt átnyújtják neki a csehszlovák kormány három tör­vényjavaslatának és a szudéta-német párt emlékiratának angol fordítását, majd a cseh kor­mány részletesen tájékoztatja azokra a pontokra vonatkozólag, amelyekről Runciman bővebb felvi­lágosításokat kér s ezzel párhuzamosan a lord a szudéta-német párttal is felveszi a kapcsolatokat. A szudéta-német párt képviselői a cseh távirati iroda által közzétett hivatalos jelentés és a különböző lapjelentések miatt levelet intéztek Hodzsa miniszterelnökhöz s ebben felteszik a kér­dést, hogy a szudéta-német párttal közölt kormányjavaslatok a történtek után érvényesek-e, mikor számíthat a párt a kormányjavaslatok végleges szövegének kézhezvételére és fennáll-e a kormány óhaja a megbeszélések folytatására, vagy pedig már túlhaladottnak tekinti eddigi szándékait és terveit-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék