Keleti Ujság, 1938. augusztus (21. évfolyam, 170-194. szám)
1938-08-01 / 170. szám
Awa 6 lej Hétfő, 1039 augusztus 1.MÁs Képes Híradó KELETI UJSÁG Felelős igazgató: Dr. SOMODI ANDRÁS . Előfizetési árak belföldön: Egy évre 8001 félévre 400 negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon egy évre 50 félévre 25 % évre 12.50, egy hóra 4.50 pengő. Kiadótulajdonos: LAPKIADÓ R.-T Törvényszéki lajstromozási szám: 47, (Dos. No. 895. Trib. Cluj.) XXI. ÉVFOLYAM. - 170. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDRE Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj, Báron L. Pop ucca 5. sz. Telei: lfi-08. Levélcím: Cluj, postafiók lOSsz. — Taxa postaié pláticá ín numer: No. 24.250/1037 „Székely bánja” — Egy bátor transzilvániai írás margójára — A háború óta eltelt két évtized az egész magyar nyelvterületen élénk érdeklődést indított meg a falu ügyei iránt s amivel addig csak a közigazgatási hatóságok törődtek, a kérdés tanulmányozására társadalomkutatók és írók indultak el a városból. A mozgalom az utódállamokban kezdődött, ahol az új nemzedék az elvesztett államhatalom helyébe társadalmi megszervezettségünkben kereste a kisebbségi magyarság népközösségi életének úi alapjait, de nem utolsó sorban elhelyezkedés után nézett a faluban, mivel a városok egyre kevesebb magyar diplomás fiatalembert tudnak befogadni. Szlovenszkóban regösjárásnak hívták a huszas évek végén a falukutatást, mi, transzilvániaiak tőlük tanultuk el s a harmincas évek elején a „Fiatalok" munkaközösségében a „falufüzetek" sorozatában tettük közzé kutatásaink eredményét. A nép és az intelligencia, a nép és a világnézetek, a falu és a nemzetiségi kérdésről szóló könyvekre odaát is felfigyeltek s Magyarországon is bevezették társadalmi és közművelődési egyesületek a falumunkát. A magyarországi faluirodalom azonban csak akkor vett nagyobb lendületet, amikorismert magyar írók, a közírás közvetlen eszközeivel az olvasóközönség széles rétegeinek érdeklődését is felkeltették a falu dolgai iránt s azóta a sajtótól a parlamentig és a bíróságokig mindenkit foglalkoztat a falumunka. A faluirodalomnak tehát „konjunktúrája" van. Most tizenhét fiatal író kiadásában nálunk is könyvsorozat indult, meg s ennek első köteteként fekszik előttünk Bözödi György „Székely Bánya" című, 261 oldalas, gazdagon illusztrált kötete. A könyv célja, mint, ahogy szerzője írja, az volt, hogy „a transzilvániai magyarság legnagyobb egységben élő csoportjának, a székelységnek, mai helyzetét összefoglalóan, nagy vonalakban megrajzolva, fölmérjem azokat az adottságokat, amelyeknek alapján meg lehessen keresni a jövőre nézve egy szervezettebb gazdasági és szellemi élet módjait és lehetőségeit, kisebbségi küzdelmünk érdekében." Ezért Bözödi végigvezet a székelység keserves történetén s utána helyzetképet ad Odorheiu, Ciuc és Treiscanne megyékről, a végén pedig a székelyek elhagyatottságát a szászok szervezettségével összemérve vesz búcsút az olvasótól. A történelmi rész adatainak összegyűjtésénél minden számottevőforrást felhasznált, Orbán Balázstól Szekfü Gyuláig s bár eredeti kutatásokat nem végzett, az anyag csoportosítása s a szellem, ami könyvét átjárja, mégis új és meglepő. Bözödi az első, aki nyíltan szembeszáll és ezt széles tárgyismeret alapján teszi, azzal a „bűnös utópiával", hogy a székelyeknél mindenki szabad, egyenlő és nemes volt, a jobbágyságot és társadalmi súrlódásokat itt nem ismerték s a székelyek idillikus demokráciában éltek napjainkig. Rámutat a XV. századdal kezdődő tizenegy székkely lázadásra, a székelység jó részének jobbággyá süllyesztésére, a primőrök elnyomó uralmára, a „székely támad" és „székely bánya" várait felépítésére, a XVIII. század elején beköszöntő éhínségre és pestisre, arra, hogy 48 utánig megmaradt a székelyeknél a jobbágyság, az arányosítás és tagosítás folytán a székely nép felmérhetetlen károkat szenvedett s mindennek a következménye a székelység tömeges kivándorlása volt a Regálba és Amerikába, az otthonmaradottaknál pedig az anyagi leszegényedés és erkölcsi züllés. A történelmi résznek ezt a nyomott és borús légkörét alig töri át helyenként egy-egy reménysugár s éppen ezért a csodával határos, hogy ez az annyi viszontagságon átment nép a mai napig is fent tudott maradni. A történelmi tények e megrázó sorozatának mindenki lelkiismeretét fel kell ébresztenie, aki ebből a népből származott, és érte felelősséget érez. A sok önvád mellett azonban, ami a magyarországi falutanulmányoknak is alaphangja, a szerzőnek egy másik szempontot is figyelembe kellett volna vennie. Kisebbségi helyzetben (márpedig a székely nép Bözödi szerint is mindig kisebbség volt), ahol az önbírálatot nem követheti olyan mértékű segítő munka, amire csak az államhatalom birtokosai képesek, az önkorbácsolás könnyen az ellenkező célhoz, a kiábránduláshoz és reményvesztéshez vezethet. De emellett milyen képet alkot magának a székelységről az a jórészt állami iskolában végzett új transzilvániai magyar nemzedék, amelynek a könyv íródott , amely a többségi nemzet történetét a hív . A japán-mandzsu határon japán-m«m»cs*,scB haderők sorakoztak fel A japán kormány nem fogadta el a szovjet magyarázkodást “ Újból kiélesedett a japán-orosz helyzet (TOKIÓ, július 30.) A Dömei távirati iroda közlése szerint a koreai hadsereg főhadiszállásának közlése azt jelenti hogy a japán-mandzsu hadsereg szembenáll a szovjet hadsereggel a határon, Csang-Ku-Feng környékén, ahol a legutóbbi határösszetezések voltak. A feszült helyzet nagy aggodalmat kelt Tokióban. A japán külügyminiszter visszautasította a legutóbbi határincidens ügyében átadott orosz jegyzéket s viszont a maga részéről intézett jegyzéket a szovjet kormányhoz. Hankpuből jelentik, hogy a kínai haderő általános támadást indított a csienszani vasútvonal mentén. Az a terve, hogy bekerítse a japán hadsereg jobb szárnyát, amely Tahin irányában támad. Kinkiangtól délkeletre kemény harcok folynak. Runciman tizennégyszobás prágai lakosztályából külön telefonvonal vezet Londonba, Berlinbe és Parisba Kedden érkezik a lord személyzetével együtt a cseh fővárosba, ahol azonnal átadják a cseh kormány három törvényjavaslatának és a szudéta-német párt emlékiratának angol fordítását . A szudéta-német párt levele Hodzsa miniszterelnökhöz (PRAGA, július 30.) Runciman lord és felesége augusztus 3-án érkezik a csehszlovák fővárosba. A lordnak és kíséretének tizennégy szobát béreltek az Acron szállóban. Maga a lord és felesége négyszobás lakosztályt foglal el és ezt kívánságára modern bútorokkal, egyszerűen rendezték be. Két titkárnője és titkára a személyzet többi tagjaival együtt kedden repülőgépen érkezik Prágába. Runciman szobájából közvetlen telefonvonal vezet Londonba, Berlinbe és Párisba. A szobákat két hónapra bérelték ki. A lord megérkezése után mindenek előtt átnyújtják neki a csehszlovák kormány három törvényjavaslatának és a szudéta-német párt emlékiratának angol fordítását, majd a cseh kormány részletesen tájékoztatja azokra a pontokra vonatkozólag, amelyekről Runciman bővebb felvilágosításokat kér s ezzel párhuzamosan a lord a szudéta-német párttal is felveszi a kapcsolatokat. A szudéta-német párt képviselői a cseh távirati iroda által közzétett hivatalos jelentés és a különböző lapjelentések miatt levelet intéztek Hodzsa miniszterelnökhöz s ebben felteszik a kérdést, hogy a szudéta-német párttal közölt kormányjavaslatok a történtek után érvényesek-e, mikor számíthat a párt a kormányjavaslatok végleges szövegének kézhezvételére és fennáll-e a kormány óhaja a megbeszélések folytatására, vagy pedig már túlhaladottnak tekinti eddigi szándékait és terveit. Göbbels és Mellein beszéltek Breslauban (Berlin, július 30.) A külföldi németségnek a Breslauban tartott nagy ünnepségén pénteken este Beniémi Komrád, a szudétanémetek vezére is felszólalt. Először Göbbels német propagandaügyi miniszter beszélt. Hangoztatta, hogy a német birodalom politikai és gazdasági létéért való küzdelmének középpontjában áll. A demokratikus világ nem tudja és nem akarja megérteni Németországot és kész arra, hogy a nemzeti szocializmus szétrombolásáért a legborzalmasabb háborúba dobja Európát. Most már elkéstek és egy ilyen háború sem érné el ezt a célt. • Göbbels ezután a nemzeti szocialista uralom eddigi munkáján tekintett végig s megállapította, hogy Németország egységes és erős. Külpolitikailagfelszabadt