Keleti Ujság, 1938. augusztus (21. évfolyam, 170-194. szám)

1938-08-01 / 170. szám

2 mwssmmi Fotó ■■■■■■■ F?f®­­ér et| | vásár Szakfényképész fotó folyóiratok Romá­niában szerkesztőségi fiókot létesítettek. Kér­jük a f­ényképeseket, hogy küldjék be úgy sa­ját, mint fényképez') is­merőseik Címét a Fotó­élet romániai szerkesz­­tőségi fókjához CLUJ, Str. Reg. Maria t­r. 27, hogy mi díjmentes mu­­t­atványszámot küldhes­­sunk a fotóa­matőröknek 4$ a FOTÓÉLET,­­ fotó­kereskedőknek a Fotó-­­ vásár — és a hivatásos (p fényképészeknek a dnSBBE «*■ vatalos tankönyvekből tanulta, a maga történel­méről pedig először a Bözödi könyvéből szerez tudomást? A székelység mai helyzetének tárgyalásánál felrótták a szerzőnek, hogy tulajdonképpen csak Odorheiu megyéről ad kimerítő képet, Ciucot és Treiscaunet futólag ismerteti, Mures, Aries és Brasov ,székelyeiről pedig meg sem emlékezik. E szerkezeti aránytalanságok mellett azonban elő­nyére kell felhoznunk, hogy az ismertetett három megyében is éles szemmel látja meg a mai bajokat s jóformán minden problémát érint, ami a szé­­kelység elevenébe vág. Nagy igazságtudat és er­kölcsi bátorság kell ahhoz, hogy Bözödi ilyen nyíl­tan írja meg mindazt, ami a székely falunak ma fáj s a mai helyzetről adott reális kép enyhíteni látszik azokat a hibákat, amiket a székely múlt egyoldalú beállításával elkövetett. Ez a helyzetkép azonban helyenként elmosódott, máshol hiányos. "A székely megyék birtokmegoszlása egyáltalán nem megnyugtató, de feudalizmusról, a magyar­­országi falukutatók mintájára túlzás ott beszélni, ahol a legnagyobb birtok 250 hektár körül mozog s ezeknek is egy része közbirtokossági erdő és le­gelő. Annál megdöbbentőbbek az egyke és a ki­vándorlás adatai. Kitűnik, hogy a romániai ma­gyarság legnagyobb tömbje állandó apadásra, leg­jobb esetben stagnálásra van ítélve. Az egyes köz­ségek belső viszályainak részleteibe is bepillan­tást nyújt a szerző, itt azonban helyenként csak a vitában álló párt egyikének, vagy másikának szemszögéből nézi a dolgokat s így az odorheiy­­megyei Váleni község esetében is téved. A tomesti és roanai papok nagyszerű népvezető munkáját valóban példának lehet felhozni, de ilyen van még egy néhány a székelyeknél s ezeknek a bemuta­tása mindjárt derűsebb légkört teremtett volna s felkelthette volna bennünk a reményt, hogy a kísérleteik valamikor összekapcsolódhatnak egyet­len széles magyar népnevelő mozgalommá. ■ Bözödi György könyve állja a bírálatot s e megjegyzéseknek egy része ne­m­­ is neki szól, ha­nem mindazoknak, akik az ő nyomdokain elin­dulnak újból felfedezni Transzilvániát. Mindjárt a kezdetben jó leszögezni, hogy a háború előtti ro­mantikus szemlélethez hasonló hiba volna, ha ez­után csak a bajokat emelnék ki, főként pedig azo­kat, amelyeken már nem lehet segíteni. A teljes valóság feltárására nemcsak a sokat, emlegetett transzilvániai realizmus kötelez, hanem az a fele­lősség is, amit Bözödivel együtt mindnyájan ér­zünk az iránt a nép iránt, amelyiknek a meg­tartása érdekében nemcsak a múlt illúzióival kell leszámolnunk, hanem a jövő kibontakozásának útját is meg kell mutatnunk. A könyvnek egyébként érdeme az is, hogy el­­beszélésszerűen és közérthető nyelven van meg­írva, ellentétben az eddigi transzilvániai falutör­ténetek és monográfiáktal, amelyek inkább tudo­mányos igényekkel léptek fel. A székelységről ilyen összefoglaló és részletes munka Szádeczky Lajos tíz év előtti székely története óta nem jelent, meg, a maga nemében pedig éppen úttörő jelen­tőségű Bözödi könyve. A könyv minden oldala a szerző népe iránti felelősségérzését és kritikai sze­­retetét tükrözi vissza s ezért a Bözödi György munkája, — az említett szempontoktól eltekintve, — nemcsak jó könyv, hanem szép emberi csele­kedet is. Gr. Mikó Imre KamaJSÉG 1931. AUGUSZTUS 1. - XXI. ÉVF. 170. SZÁM (Elsőoldali cikkünk folytatása.) tátta magát az elszigeteltségtől, barátai van­nak a világ minden részében. A német nép visszakapta önbizalmát és büszkeséggel fog­lalta el helyét a többi világhatalmak között. Holnein hangoztatta, hogy a külföldi né­metség a német együttérzést akarja kifejezni a breslaui találkozóról. Megköszönte a biro­dalom részéről készített nagyszerű fogad­tatást. — Mi, külföldi németek, megadjuk állama­inknak, ami megilleti őket, de népünknek is, ami megilleti. Lelkiismeretesen tiszteletben tartjuk azok iránt az államok iránti kötele­zett­ségjeinket, amelyekhez tartozunk, de mint különböző államok polgárai is tagjai mara­dunk a német népközösségnek és szabadon al­kalmazzuk faji jellegünk törvényeit. Mint a legnagyobb európai külföldi német népcsoport képviselője az összes külföldi németek nevé­ben kijelentem, hogy mindnyájan elválasztha­tatlan részei vagyunk a német népnek. A francia sajtó szerint Németország minden igyekezete az, hogy megjavítsa kapcsolatait Angliával (Páris, július 30.) A francia sajtó egybe­hangzóan azt jelenti, hogy értesülései szerint, Németország minden erővel arra törekszik, hogy minél előbb és minél hatékonyabban meg­javítsa Angliával való kapcsolatait. A ,,Le Jour‘­ az „Echo de Paris1" és más lapok olyan értelmű meg­jegyzéseket fűznek azokhoz a hírekhez, amelyek szerint Wiedemann kapitány újból Londonba láto­gat. Egy dolog bizonyos, — írja a „Le Jour“. — Berlin semmiféle lehetőséget sem hanyagol el az Angliával való kapcsolatai megjavítására. Német­országban arra az elhatározásra jutottak, hogy a csehszlovák kérdésben sem tesznek semmi döntő lépést, amíg a Berlin—London kapcsolatok, olya­nok maradnak, mint amilyenekké az osztrák csat­lakozás és a május 21-iki események után lettek. Úgy látszik azonban, hogy a német kormány tá­mogatja azt a felfogást, amelyet Henlein, a szu­­déta­ németek vezére karlsbadi beszédében kifej­tett. A közeljövőben a berlini kormány, minden valószínűség szerint, tovább fogja folytatni erő­feszítéseit az Angliával való jó kapcsolatok léte­sítésére s az is lehetséges, hogy az ebben az irány­ban folyó megbeszélések nemcsak a csehszlovák kérdéssel, hanem a két állam közötti összes vitás kérdésekkel is foglalkozni fognak. & Co. parkettezők legolcsóbban vállalunk új parkett lerakást, javítást és gyalulást. — Cluj: Strada Baron L. Pop 2. Elesett az arabokkal vívott harcokban egy­­rh­erlai zsidó fiatalember (Gherla, július 30.) Transzilvániai ha­lottja van a palesztinai forrongásoknak. Pa­lesztinából hír érkezett a gherlai zsidó hitköz­séghez, hogy Farkas Mihály, gherlai kereskedő Béla nevű fia elesett az arabokkal vívott egyik ütközetben. A kalandvágyó fiatalember tizenöt évvel ezelőtt nyomtalanul eltűnt Gherláról. Szülei és nőtest­vére hosszú ideig nem kaptak élet­jelt tőle, végre egy nap vól érkezett Palesz­tinából az eltűnt fiatalembertől. Farkas Béla közölte levelében, hogy jól van, de nagy har­cot folytatott a létfenntartásért, amíg gyöke­ret tudott verni az idegenben. Mindent meg­próbált, napszámos is volt egy darabig, végre sike­rült bejutnia a palesztinai zsidó haderő kö­telékébe s mint határszéli lovasrendőr tel­jesített szolgálatot. A gherlai fiatalember rendszeresen be­számolt életéről hazaküldött leveleiben. El­mondta, hogy testvéri barátságra lépett egy arab fiatalemberrel, akitől, — hogy szolgála­tát még jobban ellássa, — arabul is megta­nult. A sors azonban beleszólt életébe, bele­lkerült a palesztinai forrongás forgatagába­n egy ütközetben halálos sebesülés érte. Talán éppen annak az arabnak a golyója terítette le, akivel örök barátságot fogadott. A Palesztinában elesett fiatalember hoz­zátartozói iránt az örmény városban általá­nos részvét nyilvánult meg. 1938. évi Ír Őszi Lipcsei Mintavásár Kezdete: A­z Augusztus 11A/a­ 60'/0-os vasúti kedvezmény Németországban Az összes felvilágosításokat adják: A transilvaniai német kereskedelmi grémiumok szövetsége, mint transilvaniai tiszteletbeli képvi­­selet. Lensor 26, telefon 377, valamint a a kerületi képviseletek a sibiui német kereskedelmi grémium Sibiu, Gassner Hans alelnök, Str. Regina Maria Nr. 8 és Dr Ernst Beer bankigazgató, Cluj, Calea Victoriei 3, vagy a lipcsei mintavásári hivatal lipcsenketp­ég, Németországban. Német—francia kereskedelmi tárgyalások (Berlin, július 30.) A német közgazdasági lapok részletese­n foglalkoznak a német—fran­cia kereskedelmi tárgyalásokkal. A „Wirt­­schafte-politische Dienst", a nemzeti szocia­lista párt közgazdasági lapja megállapítja, hogy Franciaország szállítói között Német­ország a második helyen áll az Egyesült Ál­lamok után, megelőzve Angliát és Belgiumot. Franciaország és Németország között ezidő­­szerint a kereskedelmi forgalomban egyensúly van. A „Deutsches Volkswirt“ sajnálatosnak tartaná, ha Franciaország politikai okokból csökkentené a német áruk átvételét. Kétmillió lejes alap a műtrágya fogyasztás fokozására (Bucuresti, július 30.) Ionescu-Sisesti föld­művelésügyi miniszter "a műtrágyagyárak ki­küldötteivel való tanácskozás után közölte, hogy kétmillió lejes alapot szánt a műtrágya használatának elősegítésére. Ebből az összeg­ből kétszáz-háromszázezer lejt adnak a mű­trágya­fogyasztás elősegítésére, a többiből pe­dig ötezer lejes prémiumot adnak minden olyan vagon után, amely meghaladja a múlt évben termelt vagonok számát. ­ Enyhe lefolyású kanyaró­járvány lé­pett fel Caras megyében Lúg­ói tudósítónk jelenti: A megyebeli Moldva Noa községben és környékén az utóbbi nap­okban veszedel­mes kanyarójárvány lépett is. Az egészség­ügyi hatóságok­­minden szükséges intézkedést megtettek a járvány továbbterjedésének megakadályozására. Hi­vatalos közlés szerint a kanyarójárványnak nincs halálos áldozata és igen enyhe lefolyásúnak mutatkozik. Nyelvtudás , kenyér Kérvényt kell írnunk? Fellebbezést kell be­adnunk! Vizsgára kell készülnünk ?_,_ De hogyan ta­nuljuk meg a román kifejezéseket? Vegyünk elő egy jó szótárat! Szótárra mindenkinek szüksége van! Rövid ideig mélyen leszállított ár mellett kaphatók a közismert Andrássi-féle szótárak. Román—magyar rész fűzve 60 lej helyett 60 lej. Román—magyar rész egész vászonkötésben 35 lej helyett 55 lej. Magyar—román rész fűzve 75 lej helyett 40 lej. Magyar—román rész egész vászonkötésben 100 lej helyett 65 lej. Mindkét rész egybekötve, egész vászonban 160 lej helyett 120 lej. A legolcsóbb teljes, szakszerű kéziszótárak, diá­kok, tisztviselők, ügyvédek, kereskedők, iparosok, ta­nárok, stb. számára, mindennapi használatra. A rendelés összegének előzetes beküldése mellett a szótárakat portómentesen szállítja a MINERVA IRODALMI É­S NYOMDAI MŰINTÉZET RT. könyv­­terjesztő osztálya, Cluj, Str. Báron L. Pop 5. (Után­­vételes küldés lényegesen többe kerül.) Rendelje meg az Andrássi szótárakat még ma!

Next