Keleti Ujság, 1938. augusztus (21. évfolyam, 170-194. szám)

1938-08-03 / 171. szám

IX7. ÉVF. 171. SZÁM. — 1938. AUGUSZTUS 3. K­unimism CURTEA DE ARGESBEN GYÁSZISTENTISZTE­LET VOLT MÁRIA KIRÁLYNÉ HALÁLA U­TÁN! KILENCEDIK NAPON, őfelsége Károly király, Mihály nagyvajda trónörökös, Miklós herceg és Habsburg Antal főherceg kíséretében elhagyja a templomot ...sas r mm SHD 1 Mafezer zarándok jelenetében, lelkes hangulatban zajlott le a Petőfi ünnep Románok és szászok az ünneplő sokaságban — Lévay Lajos ünnepi beszédében kifejezést adott annak az óhajnak, hogy Transzilvánia népet találjanak egymásra Petőfi sírjánál (Sightyoara, augusztus 1.) Petőfi Sándor halálának nyolcvankilencedik évfordulóján az albertini síkon felállított Petőfi-emlékműnél rendezett ünnepségre már szombat délután megkezdődött a népvándorlás. Évek óta nem volt ilyen nagyszabású a Petőfi-ünnep. Transzilvánia­ minden városából küldött­ségek, neves zarándokcsoportok érkeztek hó­dolni a nagy magyar költő emlékének. Vona­tok, társasgépkocsik, szekerek ,ontották a ven­dégeket s a környező falvak lakossága rende­zett sorokban, gyalogosan vonult fel. A tár­­gymuresi székely legényegylet küldöttsége kerékpárral érkezett Sighisoarára. A lelkes székely legények két napig voltak uton, hogy jelen lehessenek az ünnepségen. Az ünnepség rendezősége mindent megtett annak az érdekében, hogy a zarándokok ez­reit elhelyezzék és a Petőfi-ünnep lefolyása minél zavartalanabb legyen. Az utcákon kar­szalagos rendezők igazították útba a vendé­geket. A karszalagon csak ez a szó állt: „Pe­tőfi". Sok ezer emberből állott a zarándok­menet Vasárnap délután öt órakor indult el az ezrekmnenő zarándokmenet, az albertit síkom­­ felállító 14 Petőfi-emlékmű­höz. A menet élén is az alherjai fúvós­zenekar haladt. Utána az •• odorheiui székely dalárda, a teiusi római ka-­­ tolikus dalárda, az odorheiui IKE, a sighiso­­­arai IKE, a sighisoarai ,,Székely Alkalmazot­­t­­ak Társasága", végül a „Magyar Kaszinó" * tagjai haladtak. Ott láttuk a menetben a ma­­ji gyár közéleti vezetők közli­ dr. Gyárfás Elek I­­mért és Paál Gábort is. Románok és szászok Petőfi hódolói között Amikor az ünnepi sereg az albesi Petőfi­­emlékmű­höz érkezett, az emlékmű körül felso­rakozott a környező falvak ünneplésre össze-­­ gyűlt lakossága. Ünneplő ruhás székelyek, de­­ románok és szászok is sorakoztak egymás­­ mellé, levett kalappal, hogy hódoljanak Petőfi­­ Sándor emlékének. A körülbelül hatezer főnyi­­ tömeg teljesen betöltötte az emlékmű előtti térséget. A zarándokok elhelyezkedtek az emlékmű körül és Balázs Endre alberti taní­tó vezény­letével a hatezer főnyi tömeg elénekelte a ki­­rályhi­­muszt. Azután Nagy Béla unitárius lelkész lépett az emlékmű előtt fölállított, vi­rágokká, és zöld gályákká­ borított emel­­j­­vényre. Nagy Béla megrázó erejű imája nyi­­p­tatta meg az ünnepséget. Utána a sighisoarai­­ magyar kaszinó dalárdája Jánossy-Tárcza ? „Erdélyi Szimfóniáját" énekelte, majd az ün- 5 nepség díszszónoka, Lévay Lajos odorhelyi ta­­nítóképezdei tanár lépett a szónoki emelvényre. .. J" Lévay Lajos ünnepi beszéde — Petőfi lelkével találkozunk itt, magyar testvéreim, szeretett zarándok társaim s ide­­genajku embertestvéreim. — kezdte beszédét. Petőfi lelke van itt elrejtve ezekben a drága rögökben, a csipkebokrok aljában, a forrás , tiszta vizében és a virágok illatában, s róla beszél itt minden: az édesanya Petőfi dalaival az ajkán ringatja a magyar jövendőt... Ezután Petőfi életéről és nagyraszóló pél­dájáról beszélt az ünnepi szónok. Beszédében számos olyan ismeretlen adatot hozott nyilvá­nosságra, amiről nem tudtak az eddigi Petőfi kutatók. — Petőfi sírja azért fekszik itt az alberrti síkságon, — mondta befejező szavaiban, — ahol három nép, a román, magyar és a német találkozik, hogy végre itt, Petőfi sírjánál egy­másra­ találjanak az együtt élő népek és meg­ismerjék egymást. A mélyen megrázó ünnepi beszédet a több­­ezer főnyi tömeg sir­ csendben hallgatta végig. Az odorhelyi székely dalárda egy megze­nésített Petőfi-verset, (Petőfi—Auspitz: Ali van nekem a szerelem) adott elő, azután Imets Béla Petőfi „Egy gondolat bánt, engemet" cí­mű versét szavalta el. A „Magyar ifjakhoz" című Petőfi-verset Bartos Albert szavalta. Mindkét szavalatot szűnni nem akaró taps jutalmazta. A teiusi római katolikus dalárda Petőfi-dalokat énekelt. Bokor Dénes a „Rab" című verset adta elő. Egyik leghatásosabb száma volt az ünnepségnek a „Jövendölés" című Petőfi-vers, melyet az „odorhelyi ifjú­sági ker­eszt­ényegyesület" pompásan fegyelme­zett szavak­kórusa adott elő. A sighisoarai re­formátus dalárda és a Kolping dalárda ma­gyar dalokat énekelt, az alberrti református fúvós zenekar Petőfi-dalokat játszott, végül a műsor befejezőszámaként Izsák Domokos harisnyás székely költő Petőfihez irt ódását adta elő nagy hatással. Az emlékmű megkoszorúzása A műsor lezajlása után következett az ün­nepség második része, a Petőfi emlékmű meg­koszorúzása. Az EMKE nevében dr. Bartha Ignác oluji ügyvéd, a Református Dalárda ne­vében Toska, István, a transzilvániai fiatal írók nevében Bányai László, ezer bucuret?kii magyar gyermek nevében Hegyi. Mózes refor­mátm? ,lelkész, az odorhelyi székely dalárda nevében Hegyi Gyula, a brasovi magyar mun­kások nevében Kiss Gyula, a sighisoarai Szé­kely Társaság nevében dr. György Zsigmond és a Magyar Kaszinó nevében dr. Rózsa Sán­dor helyezett el koszorút az emlékművön. A megható ünnepség ezzel véget is ért, de a sok ezernyi tömeg csak lassan kezdett osz­ladozni. Még megtekintették az emlékmű mö­götti ligetben felállított és — anyagiak hiá­nyában — bizony siralmas állapotban levő Petőfi-emlékmúzeumot, azután lassan gyérül­ni kezdett az alberti fensík, ahol nyolcvanki­lenc évvel ezelőtt Petőfi Sándor elesett. Egy megszokott vendég hiányzott ebben az évben az albesti Petőfi-ünnepről. Papp Gyula odorheiyi iparos harminckilenc év óta minden évben gyalogosan zarándokolt el Al­bertibe, hogy jelen lehessen az ünnepélyen. Az odorheiyi zarándokok elmondották, hogy eb­ben az évben is lelkesen készülődött már az MEGJELENT A WILBUR--SZENT-I VAN­Y1 A MI UNITÁRIUS ÖRÖKSÉGÜNK című könyve. A szabadelvű kereszténység törté­netének a legteljesebb összefoglaló munkája. Külön érdekessége a 163 képből álló „Unitárius képcsarnok." Felöleli a kis transilvaniai unitárius egyháztól a hatalmas angol és ame­rikai unitárius egyházig és onnan a Fülöp-szigetekig és a csehszlovákiai unitárius egyházakig az unitáriusok részletes és teljes történetét. A hatalmas, öszesen 526 oldalas munka ára fűzve csak 150 tej, kötve 180 lej, amatőrpéldány, famentes pa­píron és diszkötésben 220 lej. Vidé­kieknek a pénz és 10 lej portaköltség­­ előzetes beküldése ellenében azonnal­­ szállítjuk. Megrendelhető a Keleti Újság kiadóhivatalá ban, Clu , Str. Báron L. Pop 5. útra, amikor hirtelen megbetegedett s pár héttel ezelőtt meghalt. A vendégszerető alberti magyarok Az ünnepség vendégeinek nagy részét Al­berti község lakossága látta vendégül. A cluji­­ zarándokok nagy részének is a derék alberti­­ magyarok adtak szállást s amikor a vendégek­­ fizetni akartak, igy hárították el: „A­­Petőfi Sándor emlékéért idejűiteknek mi is áldozha­tunk ennyit az alberti síkon hősi halált halt költő emlékéért".­­ Azzal búcsúzott, hogy hivatalos útra megy és lakása pincéjében megmérgezte ma­gát. Miskolcról jelentik: Vasárnap délben a miskolci Nagyvas nevű­ területen lévő pin­­céjében holtan találták meg dr. Haraszty La­jos vasúti jogügyi tanácsost. A vizsgálat meg­­állapította, hogy gyorsan ölő méreggel kö­vette el öngyilkosságát és már néhány napja holtan feküdt a pincében. Családjától azzal búcsúzott el, hogy hosszabb hivatalos útra megy. Az öngyilkosság okát nem sikerült ed­dig megállapítani. Haraszty leánya a napok­ban akart megesküdni és ugyancsak közelebb­ről avatták volna doktorrá fiák. ■ '«• 5

Next