Keleti Ujság, 1938. szeptember (21. évfolyam, 195-220. szám)

1938-09-24 / 215. szám

4 KELETI UJSÉG 1­938 SZEPTEMBER 24—XXI. ÉVE. 215■ SZ. HARMINC ÉV TÖRTÉNELME - DARABCÍMEKBEN Kolozsvárt eiejtett naplójában a béke boldog éveitől a háborún keresztül a kisebbségi színjátszásig, életének minden jelentősebb eseményét feljegyezte Kió Miklós, a Magyar Színház volt főrendezője . Amikor egy ember élete összefonódik a nemzet életével I. (Kolozsvár, szeptember 22.) A zöldköteles, vaskos könyvön, amely vonalaival, számaival és pirostintás bejegyzéseivel olyan, mint valami ke­reskedő üzleti nyilvántartása, kopott aranyozással ez a felírás olvasható: MŰSOR. Alatta, a könyv jobb alsó sarkában egy név, amelyre még sokan emlékeznek Kolozsváron: Izsó Miklós, a kolozsvári Magyar Színház volt főrendezője. A könyvben ne­vek, adatok, számok: a magyar színjátszás dátu­mokba és darabcímekbe sűrített története­ Három olyan évtizede, ami alatt még a színházi rendező is történelmet írt. Az album, amelyet Izsó Miklós Kolozsváron élő felesége, a kolozsvári Magyar­­Szinsz súgónője bocsátott rendelkezésünkre, mos­tanában került elő régi holmik közül. Érdemes kissé lapozgatni benne, ritkán akad ennél a száraz színházi naplónál érdekesebb és drámaibb olvas­mány. Ami az utóbbi harminc év alatt történt: a­­békeidők utolsó éveinek nyugalma, a háború, a­­forradalom, a nagy átalakulás s ahogyan később­­Erdély ismét feleszmélt és magára talált az új kö­­­rü­lmények között, a kisebbségi élet minden állo­­­mása ott van az erdélyi magyar színjátszás napló­jában . . . Az első állomáshely: Pozsony, majd Budapest, Temesvár 1900­ októberéből, Pozsonyból kelt az első fel­jegyzés. Egy elfelejtett név: Rolle István, a tár­sulat igazgatója s a „Nap és a hold", a „Bánk bán“, „A cigány", „Az Ember tragédiája" előadá­sát hirdeti a címlap. Ott valn a naplóban a társu­lat névsora is. Tury Elemér, Hatvani Ede, Cserny Berta, Fehér Kamilla, Gábor Nelly s mások halad­nak az élen, de valahol a névsor vége felé a se­­gédszínészek között már ott v­a­n két név, a magyar színjátszás későbbi két nagysága: Beregi Oszkár és Fedák Sári. A pozsonyi társulatnak gyakran vannak neves vendégei. Pálmay Ilka a „Nebánts­­virág“-ban lép fel, Jókainé Nagy Bella pár h­ó­­nappa­l később az „Éva grófnő"-ben mutatkozik be a pozsonyi közönségnek. 1902-ben már Budapesten játszik Izsó Mik­lós. Április 26-án lép fel először Pesten az „Édes leányka" című, azóta már régi elfelejtett operett­ben- A színház a krisztinavárosi arénában játszik és Karácsonyi Ignác az igazgató. Ugyanez év decemberében Temesvárral kerül s itt rendezi a „Newyork szépe" című operettet, amely sokáig sze­repel még a színházak műsorán. Környey Béla, Fekete Mihály, Medgyasszay Vilma, G­adány­i László vannak még a társulatnál. 1905-ben Jászai Mari és Ivánffy Jenő is gya­kori vendégei a temesvári társulatnak s a követ­kező évben Leöwey Leót és Bartos Gyulát is ott találjuk a tagok között. A következő évben már is­mét Budapesten játszik, együtt Márkus Emíliával és Rózsahegyi Kálmánnal. 1909-ben Nagykanizsán játszik s itt találko­zunk először Abonyi Tivadar nevével is — a kar­ban. Néhány cím a műsorból: Tökfilkó, Erdész­­leány, Bánk bán, Hivatalnok urak. Lehár operett­zenéje ekkor már elindult hóditó útjára a magyar színpadokon s ebben az évben döbben rá­­lőszer Európa a „sárga veszedelem" lehetőségére- A színházban sorozatosan megy Lengyel Menyhért hires darabja a „Tájfun". Az utolsó békeévek 1910. Uj állomás: Újvidék. A műsoron Kálmán Imre és Farkas Imre ope­rettjei, aztán a János vitéz, Sári biró s a Luxem­burg grófjában Feledi Boriska vendégszerepei. 1911: Pécs. A műsoron Molnár Ferenc darabjai mennek: A farkas, Az ördög. Hegedűs Gyula, Gál Gyula, Küry Klára nevei tűnnek fel a szinlapon. 1912-ben Beregi Oszkár, Márkus Emili­a­ Ró­­zsahegyi Kálmán, Király Ernő, Rátkai Márton játszanak Pécsett, két napon át itt vendégszerepel a híres primadona, Károlyi León­a is-1913: Nagykanizsa. Az utolsó békeév. A műsoron Molnár Ferenc színdarabjai, Lehár, Kálmán, Farkas Imre, Jaco­­bin Martos operettjei mennek és feltűnően sok az operaelőa­dás. „Ferenc József azt üzente.. A következő év 1914. Július 29-én a „Pygmalion" előadását hir­deti a műsor, de az előadást már nem tartják meg, mert . . . „Inter anna silent Musae. * Világháború miatt színházak zárva­, szerződések felbontattak, minden férfi hadbavonult. Isten vezérelje fegy­vereinket!" A háború miatt két hónapig, szünetel a szín­ház s amikor „konzorciális alapon" újra meg­kezdi előadásait a megfogyatkozott társulat, már­a kotonadarabbal nyit a színház. „Ferenc József azt üzente" a megnyitó darab s a műsoron egyre na­gyobb teret hódít a kabaré. És egyre szaporod­ni a vöröskereszt, hadifoglyok, sebesült honvé­dek, hadiárvák javára rendezett előadások­ „Szénhiány miatt a színház zárva... " 1917. Kaposvár. A társulatban ismerős név: Csengeri Stefi. A műsor: Limonádé ezredes, Csárdáskirály­nő, Kann­a, bárány, özvegy kisasszony s az utolsó előadás február 26-án a­ „Gólem" Utána vörös­­betűs bejegyzéssel megszakad a műsor: „Szénhiány miatt, kormányrendelet folytán az összes színházak zárva. “ A boltokból akkor már eltűnt a cukor, a liszt, a csokoládé és megjelentek az adagjegyek . Har­madik éve tartott a háború . . . Frontszínház 1917. április 3-án megérkezik Lembergbe az első magyar frontszínház- A társulat rendezője Izsó Miklós, tagjai: Kondor Ernő, Batizfalvy Elza, Benes Hana. A színház „parancsnoka" Nagy Lajos honvédszázados. A kis szinészcsapat végigjárja a wolhyniai mezőket s egykori balkijelentésekből még vissza­csengő nevekkel találkozunk. Lemberg, Maidan, Podgorica s április 26-án a fronton, a 17 ik ezred állásában szinrekerül a „Próbaházasság". A zene­karban orosz ágyúk dobolnak . . . • Júniusban már Szerbiában jár a frontszín­ház. Belgrád, Kragujevác, Szarajevó, majd a „fekete hegyek országa", Montenegró következik. Június 28-án, a trónörökös halálának évfor­dulóján Czetinjében elmarad a „Próbaházasság" előadása. Spanyolnátha és forradalom 1918, Szeged. A társulatban feltűnik Sólyom- Janka- Még mindig Lehár és Molnár Ferenc darabjai vezet­nek a műsoron. Október 23-án egy emlékezetes bejegyzés: „Spanyolnátha járvány miatt a színház hatósági­lag zárva." Aztán pár sorral lejjebb, október 11-én ugyanazon az oldalon harsogó piros betűk-FORRADALOM! Az őszirózsa-forradalom . .. Juhász Gyula — szinidirektor Február 24-én a Népbiztosság rendeletére négy tagú direktórium veszi át a társulat vezetését, s a műsor szélén újabb pirosbetűs jegyzet: „Az elő­adás kezdete délután hatkor, vége kilenckor. Fran­cia megszállás." A műsoron egyre gyakoribbak a munkáselőadások. Április 7-én újabb feljegyzés: „A népbiztosság Juhász Gyula írót tette meg a színtársulat vezetőjévé■“ Forog a történelem kereke. 1919. szeptember 19: „Két­ megölt román ka­tona temetése miatt az előadás letiltatott." Kolozsvár Két­ évig szünetel a „Műsor." Ezalatt Izsó Miklós tisztviselő, biztosítási ügynök, munkanél­küli. Azután 1921-ben új állomás: Kolozsvár. Janovics Jenő dr. magya­r színtársulatot, szer­vez­ A nyári színházban újra felcsendül a magyar szó. Erdély él és elindult a történelem­szabt­a új utón. Kövess József Juh­­áló falevelek­ ­Afrikából érkező világjárók elbeszélései szerint a nyugatafrikai sziklás tengerparti vi­déken vastag törzsű parti növény terem, a vel­­incs, melynek hatalmas levelei a leghosszabb emberöltőt is túlélik. Mindennapi eset náluk egy százéves jubileum, a férgese is tovább él az egészséges embernél. A mi éghajlati viszo­nyaink között a fenyők örökzöldnek hitt tűleve­­lei is legfeljebb két évig csügghetnek anyjuk testén, utána az enyészetbe hullanak. A velincs cölöphöz hasonlóan rejti vastag törzsét a föld sziklás ágyába, teteje alig emelkedik valamit a föld színe fölé, hogy onnét kihajtsa két szalag­­szerű levelét, melyek lassan indulnak neki a nö­vésnek s addig élnek majdnem, mint az egész növény. Közben pár méter hosszúra növeksze­nek meg, szélnek és viharnak kitartón bólogat­va élik tengerparti magányukban hosszú, csen­des életüket. Egyházaink, szövetkezeteink­­ biztosító intézete a f . Minerval Biztosító Részvénytársaság Központi igazgatóság: Cluj, C. Regele Ferdinand 37. j

Next