Keleti Ujság, 1938. szeptember (21. évfolyam, 195-220. szám)
1938-09-24 / 215. szám
4 KELETI UJSÉG 1938 SZEPTEMBER 24—XXI. ÉVE. 215■ SZ. HARMINC ÉV TÖRTÉNELME - DARABCÍMEKBEN Kolozsvárt eiejtett naplójában a béke boldog éveitől a háborún keresztül a kisebbségi színjátszásig, életének minden jelentősebb eseményét feljegyezte Kió Miklós, a Magyar Színház volt főrendezője . Amikor egy ember élete összefonódik a nemzet életével I. (Kolozsvár, szeptember 22.) A zöldköteles, vaskos könyvön, amely vonalaival, számaival és pirostintás bejegyzéseivel olyan, mint valami kereskedő üzleti nyilvántartása, kopott aranyozással ez a felírás olvasható: MŰSOR. Alatta, a könyv jobb alsó sarkában egy név, amelyre még sokan emlékeznek Kolozsváron: Izsó Miklós, a kolozsvári Magyar Színház volt főrendezője. A könyvben nevek, adatok, számok: a magyar színjátszás dátumokba és darabcímekbe sűrített története Három olyan évtizede, ami alatt még a színházi rendező is történelmet írt. Az album, amelyet Izsó Miklós Kolozsváron élő felesége, a kolozsvári MagyarSzinsz súgónője bocsátott rendelkezésünkre, mostanában került elő régi holmik közül. Érdemes kissé lapozgatni benne, ritkán akad ennél a száraz színházi naplónál érdekesebb és drámaibb olvasmány. Ami az utóbbi harminc év alatt történt: abékeidők utolsó éveinek nyugalma, a háború, aforradalom, a nagy átalakulás s ahogyan későbbErdély ismét feleszmélt és magára talált az új körülmények között, a kisebbségi élet minden állomása ott van az erdélyi magyar színjátszás naplójában . . . Az első állomáshely: Pozsony, majd Budapest, Temesvár 1900 októberéből, Pozsonyból kelt az első feljegyzés. Egy elfelejtett név: Rolle István, a társulat igazgatója s a „Nap és a hold", a „Bánk bán“, „A cigány", „Az Ember tragédiája" előadását hirdeti a címlap. Ott valn a naplóban a társulat névsora is. Tury Elemér, Hatvani Ede, Cserny Berta, Fehér Kamilla, Gábor Nelly s mások haladnak az élen, de valahol a névsor vége felé a segédszínészek között már ott van két név, a magyar színjátszás későbbi két nagysága: Beregi Oszkár és Fedák Sári. A pozsonyi társulatnak gyakran vannak neves vendégei. Pálmay Ilka a „Nebántsvirág“-ban lép fel, Jókainé Nagy Bella pár hónappal később az „Éva grófnő"-ben mutatkozik be a pozsonyi közönségnek. 1902-ben már Budapesten játszik Izsó Miklós. Április 26-án lép fel először Pesten az „Édes leányka" című, azóta már régi elfelejtett operettben- A színház a krisztinavárosi arénában játszik és Karácsonyi Ignác az igazgató. Ugyanez év decemberében Temesvárral kerül s itt rendezi a „Newyork szépe" című operettet, amely sokáig szerepel még a színházak műsorán. Környey Béla, Fekete Mihály, Medgyasszay Vilma, Gadányi László vannak még a társulatnál. 1905-ben Jászai Mari és Ivánffy Jenő is gyakori vendégei a temesvári társulatnak s a következő évben Leöwey Leót és Bartos Gyulát is ott találjuk a tagok között. A következő évben már ismét Budapesten játszik, együtt Márkus Emíliával és Rózsahegyi Kálmánnal. 1909-ben Nagykanizsán játszik s itt találkozunk először Abonyi Tivadar nevével is — a karban. Néhány cím a műsorból: Tökfilkó, Erdészleány, Bánk bán, Hivatalnok urak. Lehár operettzenéje ekkor már elindult hóditó útjára a magyar színpadokon s ebben az évben döbben rálőszer Európa a „sárga veszedelem" lehetőségére- A színházban sorozatosan megy Lengyel Menyhért hires darabja a „Tájfun". Az utolsó békeévek 1910. Uj állomás: Újvidék. A műsoron Kálmán Imre és Farkas Imre operettjei, aztán a János vitéz, Sári biró s a Luxemburg grófjában Feledi Boriska vendégszerepei. 1911: Pécs. A műsoron Molnár Ferenc darabjai mennek: A farkas, Az ördög. Hegedűs Gyula, Gál Gyula, Küry Klára nevei tűnnek fel a szinlapon. 1912-ben Beregi Oszkár, Márkus Emilia Rózsahegyi Kálmán, Király Ernő, Rátkai Márton játszanak Pécsett, két napon át itt vendégszerepel a híres primadona, Károlyi Leóna is-1913: Nagykanizsa. Az utolsó békeév. A műsoron Molnár Ferenc színdarabjai, Lehár, Kálmán, Farkas Imre, Jacobin Martos operettjei mennek és feltűnően sok az operaelőadás. „Ferenc József azt üzente.. A következő év 1914. Július 29-én a „Pygmalion" előadását hirdeti a műsor, de az előadást már nem tartják meg, mert . . . „Inter anna silent Musae. * Világháború miatt színházak zárva, szerződések felbontattak, minden férfi hadbavonult. Isten vezérelje fegyvereinket!" A háború miatt két hónapig, szünetel a színház s amikor „konzorciális alapon" újra megkezdi előadásait a megfogyatkozott társulat, mára kotonadarabbal nyit a színház. „Ferenc József azt üzente" a megnyitó darab s a műsoron egyre nagyobb teret hódít a kabaré. És egyre szaporodni a vöröskereszt, hadifoglyok, sebesült honvédek, hadiárvák javára rendezett előadások „Szénhiány miatt a színház zárva... " 1917. Kaposvár. A társulatban ismerős név: Csengeri Stefi. A műsor: Limonádé ezredes, Csárdáskirálynő, Kanna, bárány, özvegy kisasszony s az utolsó előadás február 26-án a „Gólem" Utána vörösbetűs bejegyzéssel megszakad a műsor: „Szénhiány miatt, kormányrendelet folytán az összes színházak zárva. “ A boltokból akkor már eltűnt a cukor, a liszt, a csokoládé és megjelentek az adagjegyek . Harmadik éve tartott a háború . . . Frontszínház 1917. április 3-án megérkezik Lembergbe az első magyar frontszínház- A társulat rendezője Izsó Miklós, tagjai: Kondor Ernő, Batizfalvy Elza, Benes Hana. A színház „parancsnoka" Nagy Lajos honvédszázados. A kis szinészcsapat végigjárja a wolhyniai mezőket s egykori balkijelentésekből még visszacsengő nevekkel találkozunk. Lemberg, Maidan, Podgorica s április 26-án a fronton, a 17 ik ezred állásában szinrekerül a „Próbaházasság". A zenekarban orosz ágyúk dobolnak . . . • Júniusban már Szerbiában jár a frontszínház. Belgrád, Kragujevác, Szarajevó, majd a „fekete hegyek országa", Montenegró következik. Június 28-án, a trónörökös halálának évfordulóján Czetinjében elmarad a „Próbaházasság" előadása. Spanyolnátha és forradalom 1918, Szeged. A társulatban feltűnik Sólyom- Janka- Még mindig Lehár és Molnár Ferenc darabjai vezetnek a műsoron. Október 23-án egy emlékezetes bejegyzés: „Spanyolnátha járvány miatt a színház hatóságilag zárva." Aztán pár sorral lejjebb, október 11-én ugyanazon az oldalon harsogó piros betűk-FORRADALOM! Az őszirózsa-forradalom . .. Juhász Gyula — szinidirektor Február 24-én a Népbiztosság rendeletére négy tagú direktórium veszi át a társulat vezetését, s a műsor szélén újabb pirosbetűs jegyzet: „Az előadás kezdete délután hatkor, vége kilenckor. Francia megszállás." A műsoron egyre gyakoribbak a munkáselőadások. Április 7-én újabb feljegyzés: „A népbiztosság Juhász Gyula írót tette meg a színtársulat vezetőjévé■“ Forog a történelem kereke. 1919. szeptember 19: „Két megölt román katona temetése miatt az előadás letiltatott." Kolozsvár Két évig szünetel a „Műsor." Ezalatt Izsó Miklós tisztviselő, biztosítási ügynök, munkanélküli. Azután 1921-ben új állomás: Kolozsvár. Janovics Jenő dr. magyar színtársulatot, szervez A nyári színházban újra felcsendül a magyar szó. Erdély él és elindult a történelemszabta új utón. Kövess József Juháló falevelek Afrikából érkező világjárók elbeszélései szerint a nyugatafrikai sziklás tengerparti vidéken vastag törzsű parti növény terem, a velincs, melynek hatalmas levelei a leghosszabb emberöltőt is túlélik. Mindennapi eset náluk egy százéves jubileum, a férgese is tovább él az egészséges embernél. A mi éghajlati viszonyaink között a fenyők örökzöldnek hitt tűlevelei is legfeljebb két évig csügghetnek anyjuk testén, utána az enyészetbe hullanak. A velincs cölöphöz hasonlóan rejti vastag törzsét a föld sziklás ágyába, teteje alig emelkedik valamit a föld színe fölé, hogy onnét kihajtsa két szalagszerű levelét, melyek lassan indulnak neki a növésnek s addig élnek majdnem, mint az egész növény. Közben pár méter hosszúra növekszenek meg, szélnek és viharnak kitartón bólogatva élik tengerparti magányukban hosszú, csendes életüket. Egyházaink, szövetkezeteink biztosító intézete a f . Minerval Biztosító Részvénytársaság Központi igazgatóság: Cluj, C. Regele Ferdinand 37. j