Keleti Ujság, 1938. október (21. évfolyam, 221-247. szám)

1938-10-01 / 221. szám

Felelős igazgató: Dr. SOMODI ANDRÁS Előfizetési árak belföldön: Egy évre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon egy évre 60 félévre 25­0 évre 12.50, egy hóra 4.50 pengő. €8n­$, 11*8$l október 1. szombat ^ Ára 3 fej Ktk­^lUjSZÍG Kiadótulajdonos: LAPKIADÓ R.-T. Törvényszéki lajstromozási szám: 47 (Dos No. S.5 l'rib. Cluj.) XXL ÉVFOLYAM. - 221. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDRE Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj, Páron I., Pop ueca 5. sz. Telel.: 15­08. Levélcím: Cluj, postafiók 101. sz. — Taxa postaiá plátitá in numer: No 24.250 vPí7 Márton Áron A müncheni „vezérházban" egymással szemben ülnek a zöld asztal mellett Chamber­lain, Hitler, Mussolini és Dav adier. Hogy mire jutottak az első huszonnégy órában, azt e pil­lanatban még senki­ sem tudja- Ismét itt va­gyunk tehát, a várakozások feszült órájában, abban az órában, amikor remélhetőleg köz­vetlen katasztrófától nem kell tartanunk. A múltkor azt mondtuk: amíg Chamberlain Gol­desbergben van, addig nem lehet baj. Ma így formuláznák meg ezt a mondatot: „Amíg Eu­rópa vezető hatalmainak legfőbb vezetői a béke útját egyengetik, nem kell félnünk háborútól!" Ebben az aránylag nyugodt pillanatban, a nemzetközi gondokról itthoni életünk ko­rántsem világrengető, de nekünk nagyon is fontos kérdéseire vethetjük tekintetünket. Ma iktatták be a Szent Mihály templom f­lé­­bánosi tisztségébe Márton Áront, akit mi­előtt a beiktatás ünnepi szertartása bekövete­l­kezett volna, az egész erdélyi római katolikus­­ egyházmegye legfőbb lelki gondozójává,­­ apostoli kormányzóvá nevezett ki a­ Szent-­­ szék. A kolozsvári római katolikus egyház­­­község vezető lelkészi állása még akkor is nagy disz, hatalmas feladat, hogyha viselője-­­ nek kezében nem falnak össze egyúttal az egész egyházmegye rendkívüli munkatelje-­ sitményt követelő ügyeinek szálai. Boldogult Hirschier József dr. mutatta meg, mi minden­­ fér tele egy hivatása magaslatán álló és köte­­­­lességét mélyen átérző emberi életbe. Néz­­j­zü­nk a Mariánumra, amely az erdélyi­­ ma­gyarság kulturális szintjének, alkotó erejének gyönyörű szimbóluma­ Nézzünk a sétatéri palotasorra, amelynek felépítése ugyancsak Hirschier József örök érdeme s amely, hogy megvan, biztos záloga annak, hogy a kolozs­vári egyházközség hordozni tudja majd a rá­nehezedő kulturális feladatok megoldásának terhét az elkövetkezendő emberöltőkön- Hirschier József volt, aki a kolozsvári kato­likus egyház nagy alkotásait életre hívta, de Márton Áronnak az érdeme, hogy a változott viszonyok között súlyos helyzetbe került al­kotásokat bölcsességgel és eréllyel alátámasz­totta, megvédte. Rövid két esztendeig mond­hatjuk a miénknek Márton Áront és ez a­ két esztendő mégis nevezetes korszak az egyház­­község történetében. Két rövid év egg volt arra, hogy a nyugodt fejlődés évtizedeit biz­tosítsa. Nem mindennapi beiktatás volt ez. Új plé­bánost kapott , a kolozsvári katolikus egyházköz­ség, de már az ünnepségek napján le kellett szá­moljunk vele, hogy Márton Áront ezentúl csak félig mondhatjuk a magunkénak, mert tehetségét és, képességeit meg kell osztania az egész egyház­megyével, am­eynek vezetése szintén az ő kezében l öszpontosul. De tisztában vagyunk azzal is, hogy Márton Áron munkabírása, teremtő ereje olyan energiaforrás, amelyből mindkét munkaterületre bőség sem jut. Nem lehetünk annyira lokálpatrió­ták, hogy elirigyeljük a gyulai fe­hérvári püspök­ségtől azt az embert, akit a legmagasabb h­lvről eredő bizalmon felül kolozsvári hit­­nek szere­ti-te és elismerése kísér új munkakörébe. Ezt bi­zonyították a mai beiktató közgyűlés felemelő, lelkes külsőségei. Az új plébános apostoli hitet sugárzó szavai pedig azt igazolták, hogy jól vá­­ltoz­ott a kolozsvári egyházközség, de az egyház­megye apostoli kormányzójának tisztét sem ad­hatták volna méltóbb kezekbe. Megkezdődött a mü­nchseni »nérdekostferesk­ia« A müncheni „vezérház"-ban csütörtökön délután 2 órakor indult meg Cham­berlain, Hitler, Musso­­ni és Daladier történe­ti jelentőségű eszmecseréje . A négy nagyhatalmat képviseő államférfiak kísérői külön csoportban tárgyalnak. Prága bizakodó figyelemmel kíséri a müncheni megbeszéléseket A* arscpus­­saffó «mértéktartó Bazalic&cSasssal« néz a mön­cheni találkozó sikere elé . A müncheni „vezérházban" csütörtökön délután két órakor megkezdődtek azok a túl­zás nélkül történelmi jelentőségűnek mondható tanácskozások, amelyek Európa lelkiisme­­retét ébresztgetik a veszedelmes október elsejei dátum lejárta előtt negyvennyolc órával. Ez a mostani válság semmiféle világháború utáni viszállyal nem hasonlítható össze- kez­dődött a szudéta-németek nemzetiségi követeléseinek bejelentésével, folytatódott Rund­­­raan lord békéltető közvetítésének néhány hetével, aztán a dolgok teljes elmérgesedésével­­nemzetiségi jogok elismerésének jelszava az önrendelkezési jog követelésévé változott. véres csetepaték és h­íg­­ incidensek mélyítették el a válságot német emeh konfliktussá, majd világháború rémképét idéző nemzetközi bonyodalommá­ Beszélt Hitler, felállítván az­ október elsejei, feltételek nélküli területátadás terminusát és beszélt Chamberlain, re­ménykedő hangon ugyan, de a helyzet komolyságához mért határozottsággal jelentvén be Nagybritannia óvóintézkedésnek szánt katonai rendszabályait. Az a csodálatos, hogy az emberek bizakodása a feszültség csúcspontján sem szűnt meg, valami csodára vártak, aminek a végzetes események előtt valami módon be kell következnie. És csakugyan megtörtént a csoda, — ámbár ezt a csodát sokkal inkább nevezhetjük történelmi szükség­szerűségnek a szerdán délután kipattant Chamberlain, Hitler, Mussolini és Daladier müncheni találkozójának terve, sőt az erre vonatkozó hírek tényként jelentették, hogy Európa négy vezető hatalmának képviselői Münchenben személyes tárgyalások útján kí­sérelik meg megtalálni a nehéz helyzetből kivezető utat. A müncheni megbeszélések csütörtökön csaknem megszakítás nélkül folytak. Érdekes volt már a találkozó különleges munkaprogramja is A vendéglátó Hitler és a három mi­niszterelnök külön-kü­lön folytattak eszmecseréket, majd a személyek felcserélődtek és ilyenformán mind a négy államférfin megismerhette egymás nézeteit és kormányaik ál­láspontját. Aztán az államférfiak és kíséretük tagjai (mindannyian a négy nagyhatalom legreprezentatívabb és legismertebb politikai személyiségei) két csoportra oszolva kezdték meg az érdemleges vitát- Az első nap történetéről nincsenek értesülések mert a tanácsko­zások, érthető okokból, a nyilvánosság teljes kizárásával folynak, különben is a vita­anyag nagysága és az idő rövidsége határozatok hozatalára még nem vezethetett- Csak sejteni tMn­t, hogy a közös erőfeszítések első célja az október elsejei időpont meghosszab­bítása. Hogy Hitler ebben a tekintetben­ hajlamos az engedékenyégre, az valószínűnek látszik, mert különben fel sem merülhetett volna a négyhatalmi értekezlet gondolata. A másik fogas kérdés az átadandó területek kijelölése és az átmeneti megszállás formájá­nak megtalálása. Csehország két megfigyelőt is küldött Münchenbe, de mivel a meghívottak között nem szerepel Csehszlovákia, a tanácskozásokon a kikötöttek nem is vehetnek részt. Még­­ megfigyelőként fdr.és jelen Szov­jetoroszország kin viselője, mert nyilvánvaló hogy a ta­nácskozó négy államférfia közül háromnak minden törekvése arra irányul, hogy,Szovjet” Oroszország nélkül oldódjanak meg Európa sorsproblémái. H.S'fv a müncheni ..békekonferencia" mikor ér véget azt egyelőre nem lehet még tudni. Ha — amint remélni lehet, — a tanácskozások a siker jó kilátásaival indultak meg, feltehető, hogy a hét hátralevő napjain együtt maradnak a müncheni találkozó résztvevői- A tárgyalások gyors befejezése semmi esetre sem áll a béke barátainak érdekében- Csütörtökön délb­en kezdődött meg a négyes értekezlet (München, szeptember 29.) Csütörtökön délben egy óra 45 perckor k­ezdődött meg Mün­chenben az az értekezlet, amelytől egész Eu­rópa a béke megszervezését reméli. Bajoror­szág fővárosa a világ figyelmének központjá­ba került. Európa négy vezető álamférfia ült össze, hogy megakadályozza a világégést. A tanácskozás a müncheni Vezérh­ázban, Hitler kancellár dolgozószobájában folyik. Mussolini olasz miniszterelnök vonata reg­gel kilenc óra 24 perckor érkezett meg Kuf­­steinba. Hitler kanad­ár eléje utazott olasz­­ vendégének és a kafsteini pályaudvaron üd­­­­vözolta. A vonat 11 óra előtt néhány perccel érkezett meg a müncheni pályaudvarra, ahol óriási néptömeg fogadta. A várost pompásan fellobogózták és az egész vonalon nagy tömeg rájenezte Hitlert é­s Mussolinit- Hitler és Mus­solini gépkocsija után Göring, Ciano és Hess, továbbá a többi olasz és német előkelőségek kocsijai következtek. Mussolini a „Prinz Re­gen­t“ szállodában szállott meg. Tizenegy óra tájban érkezett meg . Mün­chenbe Daladier francia miniszterelnök és Chamberlain angol miniszterelnök repülőgépe. Chamberlain, Daladier és Mussolini 12 óra tájban a Vezérházba mentek. A bejáratnál Hitler kancellár üdvözölte és dolgozószobájába

Next