Keleti Ujság, 1938. november (21. évfolyam, 248-271. szám)

1938-11-02 / 248. szám

Cluj, 1930 november 3. széria Ára 4 f­ej Km­iUjség Felelős Igazgató: Dr. SOMODI ANDRÁS Előfizetési árak belföldön: Egy évre 960, félévre 480, negyedévre 640, egy hóra 80 lej, Magyarországon egy évre 60, félévre 26,­­ évre 12.60, egy hóra 4.50 pengő. Kiadótulajdonos: LAPKIADÓ R.-T. Törvényszéki lajstromozási szám: 40, (Dos. No. 895. Trib. Cluj.) XXL ÉVFOLYAM. — 248. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDRE Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj, Báron E. Pop ucca 6, sz. Telef.: 15.08. Levélcím: Cluj, postafiók 101. sz. — Taxa posta lá plátitá in muiner: No. 24.256/1927, Németország és Olaszország hajlandó együttműködni a nyugati demokráciákkal Jelentős eredményei vannak a római tanácskozásoknak Szerdán Bécsben ülnek össze Ribbentrop és Ciano a magyar cseh viszály megoldására . Berlin és Róma azzal vállalták a döntőbíráskodást, hogy a határozatot az érdekelt kormányok minden feltétel nélkül elfogadják . Kánya és Chwalkowsky külügyminisztereket is meghívták Bécsbe Pozsonyban összeült a területátad kérdésekben döntő magyar-cseh katonai bizottság Bár a német külügyminiszter már szombaton hazautazott Berlinbe, a közte és Musso­lini, valamint Ciano közötti tárgyalások anyagáról még mindig csak úgynevezett kiszi­várgott hírek tudósítanak. A magyar-csehszlovák viszály ügyében történt megegyezés mellett igen fontos, az európai helyzet alakulása szempontjából megnyugtató s München szellemének további érvényesülését jelentő része Stibbentrop római útjának az az ered­ménye, hogy Németország és Olaszország hajlandók együttm­űködni a nyugati demokrá­ciákkal Angliával és Franciaországgal Ez az együttműködési készség más oldalról is megnyilvánul mint egy angol lap jelenti, az angol-olasz egyezmény küszöbön álló élet­­beléptetése után Anglia ugyanolyan tárgyalásokat kíván megindítani Németországgal is, mint amelyek az angol-olasz egyezmény megkötésére vezettek. Az érdeklődés a héten Bécs felé fordul, ahol Ribbentrop és Ciano külügyminiszterek szerdán ülnek össze a magyar-cseh kérdés eldöntésére- A magyar-cseh vegyes katonai bi­zottság már hétfőn megkezdte tanácskozásait, amelynek célja a területátadás gyakorlati módozatainak kidolgozása. Berlin és Róma kívánatosnak tasrtja a fegyverkezési egyezményt Angliával és Franciaországgal (Róma, október 31.) Mussolini, Ciano és Ribbentrop római meg­beszéléseiről nem sok szi­várgott ki a nyilvánosság elé. Jól értesült helyen Úgy tudják, hogy a megbeszéléseken a magyar­­csehszlovák viszályon kívül a következő kérdések szerepeltek: Németország és Olaszország hajlan­dók együtt­működni a nagy nyugati demokráciák­ká , mindkét állam fenntartja álláspontját a spa­nyol kérdésben s végül a fegyverkezés kérdésében Berlin és Róma egyaránt kívánatosnak tartja a megegyezést Franciaországgal és Angliával. A párisi lapok közül a ,,Temps“ a római meg­­beszélésekről — utalva Daladier és Bonnet mar­­seill-i beszédeire — azt­ írja, hogy Franciaország hajlandó fontolóra venni a németekkel és olaszok­kal való együttműködés kérdését, de szembehelyez­kednek azzal a felfogással, hogy a spanyol hábo­rúnak Franco győzelmével kell végződnie. A francia lap végül megállapít­ja, hogy a Berlin— Róma tengely változatlanul szilárd. Chamberlain újabb megbeszéléseket kíván folytatni Hitlerrel A londoni „Observer" úgy értesül, hogy az olasz,­angol egyezményt november közepéig élet­­be léptetik és azután az angol kormány a német bi­­radalommal kíván hasonló célból előkészítő tár­­gyalások­at folytatni. A „Sunday Express“ tudni­­véli, hogy Henderson berlini angol nagykövet legközelebb Berlinbe visszatérve, magával viszi Chamberlain miniszterelnöknek az európai békére vonatkozó javaslatait. Chamberlain megbeszélést óhajt folytatni Hitlerrel és lap szerint a német, gyarmati követelések egy részét az angolok haj­landók kielégíteni. A tervezett egyezmény meg­állapodásokat tartalmazna a fegyverkezések álta­lános korlátozásáról is és egyúttal megnemtáma­dási egyezményt jelentenek Németország és va­lamennyi szomszédja között. Németország és Olaszország­­ vállalta a döntőbíró szerepét A Rador távirati ügynökség budapesti jelen­tése szerint, az olasz és a német kormányok kö­zölték a magyar kormánnyal, hogy hajlandók résztvenni a magyarok és csehek között fennálló vitás kérdések megoldására szolgáló döntőbírásko­dásban. A határozat vétele után a magyar kor­mány minisztertanácsot tartott s azon megegége­­déss°l vették tudomásul a két­ nagyhatalom ma­gatartását. A nagyhatalmak azzal a kikötéssel vál­lalták el a döntőbírók szerepét, hogy az érdekelt felek minden további feltétel nélkül belemennek a döntőbíróság határozataiba. Ami Magyarorszá­got ill­­i, az illetékes magyar körök maradékta­lanul el fogják fogadni azokat a határozatokat, amelyeket Németország és Olaszország hoz. A két. nagyhatalom képviselői Crvnc gerf olasz és Rib­bentrop német külügyminiszter szerdán, novem­ber 2-án találkoznak Bécsben, míg a magyar és cseh katonai szakértők hétfőn ülnek össze Po­zsonyban, hogy a szóban forgó területek átadásá­nak módozatait megbeszéljék. Róma és Berlin álláspontja azonos a magyar-cseh kérdésben Rómából jelenti a Radar-ügynökség, hogy Róma magatartása a magyar—cseh kérdésben teljesen azonos a német birodalom é­lás­pontjával. Ugyancsak ez a jelentés közli, hogy Rómában a következő vélemény alakult ki: 1. A magyar—len­gyel és cseh kormányok között fennálló vitás kérdéseket mihamarább meg kell oldani a Duna­­medence és Csehszlovákia békéjének érdekében. 2. Magyarország törekvései iránt a legnagyobb rokon­szen­vet és szolidaritást, érzik. 8. Az új cseh kormány iránt barátságosan viseltetnek. A magyar távirati iroda közleménye azt han­goztatja, hogy a magyar—csehszlovák kérdés ala­kulásának gyors előrehaladása nagymértékben a magyar kormány és diplomácia erőteljes tevékeny­eSl^i^s*4w6iÁeM,'.'»a Magyarországgal barátsá­gos kapcsolatban lévő nagyhatalmak támogatá­­­­sán kívül. Magyarország bizalommal várja a dön­tőbírók ítéletét. A német távirati iroda közleménye a döntőbírósági eljárással kapcsolatban (Berlin, október 31.) A német távirati iroda hivatalos jelentést adott ki a magyar—cseh­szlovák kérdéssel kapcsolatban. A jelentés a következő: „A Csehszlovákiában élő magyar kisebb­ségek kérdését a Magyarország és Csehszlová­kia közötti néprajzi határ megvonásának ügyét Magyarország és Csehszlovákia az utób­bi hetekben folytatott közvetlen tárgyalások útján nem tudta megoldani. Ezért a magyar és csehszlovák kormányok azzal a kéréssel for­dultak a­ német és olasz kormányhoz, hogy ezeket a kérdéseket döntőbírósági úton oldják meg. Ribbentrop német külügyminiszter római látogatása során ezt a kérdést megbeszélte Ciano olasz külügyminiszterrel és tájékoztatta­­az olasz kormányt, hogy Németország haj­landó belemenni a kérdés döntőbírósági úton való rendezésébe­ Miután a csehszlovák és a magyar kormány kijelentették, hogy a döntő­bírósági határozatot fentartás nélkül és vég­leges rendezésként elfogadják és haladéktala­nul végrehajtják, a német és az olasz kormá­nyok elhatározták, hogy elfogadják a döntő­bíró szerepét. Ribbentrop és Ciano külügymi­niszterek ebből a célból november 2-án, szerdán Bécsben tanácskozásra ülnek össze- A magyar és csehszlovák külügyminisztereket erre a nap­ra szintén meghívták Bécsbe." A magyar és cseh külügyminisztereket is meghívták Bécsbe A bécsi tanácskozással kapcsolatban a „B­u­­dapesti Értesítő“ a következőket jelenti: „Olaszország és Németország képviselői, akik Magyarország és Csehszlovákia felkéré­sére vállalták a magyar—csehszlovák kérdés­ben a döntőbírói tisztet, szerdán ülnek össze Bécsben. Meghívást kapott Bécsbe a magyar és csehszlovák külügyminiszter is. Kánya ma­gyar külügyminiszter a meghívásnak eleget téve, Teleki Pál gróf m­agyar vallás és köz­­oktatásügyi miniszter és Csáky István gróf rendkívüli követ, meghatalmazott miniszter társaságában Bécsbe utazik. Kánya, Teleki és !

Next