Keleti Ujság, 1939. február (22. évfolyam, 24-47. szám)

1939-02-01 / 24. szám

Harc a kommunizmus ellen j Irta: Szele Béla dr. Mikor a három világ­hatalom nagyjelentőségű­­ összefogásához csatlakozott Magyarország, aláírta a kommunistaellenes egyezményt­, egész Európa felfigyelt, és a világsajtó­­ megállapította a lépés kétségtelen fontosságát. Persze, az elismerő szó mellett, hangzott el rosszabb megjegyzés is, hiszen az egyezmény kibővülése által érintett világnézeti front, felszisszenése egészen természetes. Nem oknélk­üli az óhaj, hogy a kommuniz­must a legsürgősebben el kell szigetelni, aknamun­káját, terjeszkedését lehetetlenné kell tenni, kü­lönben keserves következmények torolják meg a mulasztást. Moszkva keze mindenfelé elér, minden ország belső életébe mérgez, csepegtet. Moszkva célja a zavarok, véres összecsapások felidézése, mert a kommunizmus a válságok, vészes ferge,le­gek, bomladozó államéletek, szétmálló országok talajából táplálkozik. A rettenetes világháború borzalmai és összeomlásai juttatták felszínre a földalatti üregekben lappangó eszméket és­ irány­zatokat. A fehér cár országának tragédiája után Európa sok államát fertőzte meg az orosz miaz-­j­ma. Mindenütt pusztulás, romlás, köny­eg vér­e jelezte a kommunizmus útját. Testvérhá­boruk magasra csapó lángjai, a keresztyénség szent esz­méinek lábbal tiprása, az Isten létének konok meg­tagadása, az emberi k­ultúra Nirvánába döntése volt itt­ is, ott is a moszkvai kéz titkos, alattomos munkájának gyászos eredménye. Ahol Lenin fiai ellenállásba­­ütköztek, ahol nyíltan nem bonthat­ják ki a sarló-kalapácsos zászlót, ott a ravaszko­dás örvényeire irányították ügynökeiket. Kiadták a rendelkezést­, hogy a kommunizmus előegatárjai öltsenek álruhát magukra, lopakodjanak be a pol­gári és nemzeti irányzatú szervezetekbe, legyenek a leghangosabb’ nacionalisták, ha­ kell,­ legyenek burzsujok, ha úgy látják jónak’; legyenek egyhá­­zias életűek, ha ettől sikert remélhetnek és így be­­turakodva oda, a­hova álarc nélkül be nem bocsá­tották volna, de igyekezzenek a­ legegészségesebb, leghatalmasabb törzset is megörlő munkával bel­ső egyenetlenséget, zavart, viszályt­, bomlást, pusz­tulást előidézni, hogy aztán a füstölgő romokra kitűzhessék Moszkva vörös lobogóját. A mi kisebbségi életünkben, Erdély magyar­ságának belső életében is történtek ilyen kisérle­ltek. "A nyíltan nem boldoguló mételyhint ők ártat­­­lan polgári ruhába bújva és a legkurucosabb ma­­i gyárt is túlharsogó szólamokkal igyekeztek éket­­verni a magyarság­ vallási eszméktől áthatott, rendet és törvényt tisztelő szervezeteibe. Szeren­csére korán elhangzott a figyelmeztetés és szöges korbáccsal fogadta a besurra­nókat a nemzeti és polgári öntudat. A fiaskó nem­ csüggesztette el a bolsevik­ aknamunka alkalmazotta­it. Itt is, ott is előtérbe tolakszik egy-egy jól ismert­ figura, izeg, mozog és az élet bajaival viaskodók és a bal­­sors letiportjai között plántálgatja a bomlasztó tanok csiráit. A magyarság egészséges szervezete eddig le­győzte a kórságterjesztő törekvéseket­ és útját állta az aknarakó próbálkozásoknak. A magyar­ságnak ezentúl is résen­­kell lennie és gátat kell emelnie az újabb tülekedés kapaszkodásai elé. A demokrácia és népegység jelszavai nem adhatnak menlevelet az erkölcsileg vagy politikailag megbé­lyegzetteknek. Demokrácia, és népi egység elkép­zelhető a szélsőséges, destruktív elemek nélkül is. Sőt igazi demokrácia és igazi, egészséges népi egység csak azonos világnézetű és politikai erköl­csű, mellékcélokat, nem ismerő elemek között épül­het ki. (.) Európa és a világ ülései­ is, ép úgy, mint mi, a mi szűkebb körzetünkben, össze kell, hogy fog­janak a védekezésre, a fenyegető­­vörös veszede­lem elhárítására. Minden kultuszállamnak min­den a tiszta­­erkölcs pilléreire épülő országnak rá kell eszmélnie az idők parancsszavára és egységbe kell tömörülniök azoknak, akik Krisztus országá­nak fennmaradását és az emberiség boldogulását, őszintén akarják. Cin?, 1989 február 1. szerda Ára 4 lej fllelős igazgat AlsTDf^J^^^Wt^Mulajdonos: LAPKIADÓ RyT. Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDRE Előfizetési árak bel, bal: Egy évre SCO, félévre roTMozási szám: 1$ Szerkesztőség, uáróhivatal és nyomda: Cluj, Báron E negyedévre 240, egy hóra 80 lej. M­agyarországon egy (Dos. No- 89)- Trib- cluj Pop ucca B sz. Telel.: 15.08. Levélcím: Cluj, postafiók évre 50, félévre 25, 14 évre 12.50, egy kcra 4.50 pengő. XXII. ÉVFOLYAM­ — 24. SZÁM: 101. sz. — Taxa postaiá plátitá ín numer: No. 24.250/1927 Magi­ érdeklődéssel várt beszédében Hitler kancellár bejelentette : Németország igazságos részt kér a világgazdaság elosztásában sz Éles bírálatban részesítette a nyugati demokráciákat. (BERLIN, január 30) A német birodalom hétfőn ünnepelte meg a nemzeti szocialista párt uralomrajutásának hatodik évfordulóját. Ebből az alkalomból egész Németországban hatalmas ünnepségeket rendeztek és a harmadik birodalom zászlódíszbe öltözött. Nemcsak Németország, de az egész világ közvéleménye feszült érdeklődéssel fordult az évford­­ló felé, amelynek lgkiemelkedőbb mozzanata Hitler vezérnek és kancellárnak a berlini Kroll­­operában elmondott beszéde volt. Ez a feszült érdeklődés a legutolsó hetek eseményeinek, diplomáciai találkozóinak két­ségtelenül rendkívül fontos tárgyalásainak friss hangulatában mindenképpen indokolt. A­ müncheni roestáli u­jítást követő újabb nagyjelentőségű diplomáciai tárgyalások után a világ közvéleménye Mindenesetre joggal feltételezhette, hogy Hitler kancellár január 3-iki beszéde esetleg a tengelyhatalmak, helyesebben Németország újabb igényeinek, kö­veteléseinek bejelentését is magában foglalja-A kancellár beszéde azonban nem hozott világpolitikai meglepetést. Miután a mün­cheni egyezményt és a szudéta-német területek átcsatolását megelőző eseményeket, a né­met népközösségi állam berendezkedését és célkitűzéseit ismertette, gyarmati igényeit ab­­ban a formában jelentette be, hogy a német nép igazságos elosztást követel a világ gaz­dasági javaiban. Meleg hitvallást tett a német-olasz barátság mellett és erélyesen szö­gezte le álláspontját a nyugati demokráciák felfogásával szemben. A Kroll-operában elmondott beszéd este 9 órakor kezdődött s arról a következőket kö­zölhetjük: A birodalmi gyűlés felhatalmazását 1943 május 10-ig meghosszabbították A birodalmi gyűlés tagjai Hitler megér­kezését szűnni nem akaró éljenzéssel fogadták. A gyűlést Göring marsall, a birodalmi gyűlés elnö­ke nyitotta meg, majd Frick belügyminiszter ter­jesztette elő a birodalmi­­­kormány javaslatát, amely kérte, hogy a birodalmi gyűlésnek adott felhatalmazást 1943. május 10-ig hosszabbítsák meg. A javaslatot a birodalmi gyűlés tagjai egy­hangúan elfogadták. Ezután­ Hitler kancellár lépett a szószékre. — Amikor hat évvel ezelőtt — kezdte beszé­dét, — ezen az estén a fáklyák fényénél tízezer nemzeti szocialista haladt át a­ brandeburgi ka­pu alatt, a mögöttünk álló német tömegek lelke örömmámorban úszott, nekünk vezetőknek azonban aggodalommal volt telve a szívünk a dolgok to­vábbi fejlődése miatt. Tizenhárommillió nemzeti szocialista tábor állott akkor mögöttem. Hatalmas szám, de még mindig nem az egész német nemzet. A többiek számtalan pártban oszlottak meg és ezeket a pártokat jóformán csak az ellenünk ér­zett közös gyűlölet egyesítette. Hangoztatta ezután, hogy Németországot a világháború utáni nyomorúságból csak a tizenkettedik órában történt csoda menthette meg és ez a csoda volt a nemzeti szocialista mozgalom megalakulása. A bolsevizmus kü­lönben megsemmisítéssel fenyegette volna nemcsak a német népet, hanem talán egész Európát. A vörös pestis ellen Olaszországban Mussolini, Németországban a nemzeti szocia­tizmus vette fel a harcot eredményesen. Azóta hat­ év telt­ el. Hat év nem nagy idő, nemcsak a népek, hanem még egy ember életében sem. Ez alatt, a hat év alatt azonban a Gondviselés intézéséből Németország törté­nelme egyik leggazdagabb fejezetét élte át Az utolsó év alatt sikerült a szudéta-német és a volt osztrák területeket a birodalommal egyesíteni és így megvalósult a német egy­ség álma, amelyikért évszázadokon át annyi vér folyt és annyi végtelen szenvedés pazarlódott el. Az egyesítés nem történt harc nélkül, az ered­mény két évtized kemény munkájának, a nem­zeti szocialista mozgalom hallatlan erőfeszí­tésének eredménye. Tévednek azok, akik azt mondják, hogy valósággal végzetszerűen kö­vetkezett be a siker, elfelejtik azt az óriási munkát, amelyet a nemzeti szocializmus vég­zett, amíg eljutott a mai napig. Hitler kancellár ezután azt fejtegette, hogy a világháború befejezése után Wilsorx elnök proklamálta a nemzetek önrendelkezési jogát. A németektől mégis megtagadták azt, hogy Ausztria, az Ostmark csatlakozhas­sák s az ebben az irányban megnyilvánult népakaratot nem vették figyelembe és a né­met gyarmatok népétől sem kérdezték meg, hogy hová akar tartozni. A Népszövetség meg­akadályozott minden módosításra irányuló tö­rekvést s a népszövetségi alapokmány meg­

Next