Keleti Ujság, 1939. február (22. évfolyam, 24-47. szám)
1939-02-01 / 24. szám
Harc a kommunizmus ellen j Irta: Szele Béla dr. Mikor a három világhatalom nagyjelentőségű összefogásához csatlakozott Magyarország, aláírta a kommunistaellenes egyezményt, egész Európa felfigyelt, és a világsajtó megállapította a lépés kétségtelen fontosságát. Persze, az elismerő szó mellett, hangzott el rosszabb megjegyzés is, hiszen az egyezmény kibővülése által érintett világnézeti front, felszisszenése egészen természetes. Nem oknélküli az óhaj, hogy a kommunizmust a legsürgősebben el kell szigetelni, aknamunkáját, terjeszkedését lehetetlenné kell tenni, különben keserves következmények torolják meg a mulasztást. Moszkva keze mindenfelé elér, minden ország belső életébe mérgez, csepegtet. Moszkva célja a zavarok, véres összecsapások felidézése, mert a kommunizmus a válságok, vészes ferge,legek, bomladozó államéletek, szétmálló országok talajából táplálkozik. A rettenetes világháború borzalmai és összeomlásai juttatták felszínre a földalatti üregekben lappangó eszméket és irányzatokat. A fehér cár országának tragédiája után Európa sok államát fertőzte meg az orosz miaz-jma. Mindenütt pusztulás, romlás, könyeg vére jelezte a kommunizmus útját. Testvérháboruk magasra csapó lángjai, a keresztyénség szent eszméinek lábbal tiprása, az Isten létének konok megtagadása, az emberi kultúra Nirvánába döntése volt itt is, ott is a moszkvai kéz titkos, alattomos munkájának gyászos eredménye. Ahol Lenin fiai ellenállásbaütköztek, ahol nyíltan nem bonthatják ki a sarló-kalapácsos zászlót, ott a ravaszkodás örvényeire irányították ügynökeiket. Kiadták a rendelkezést, hogy a kommunizmus előegatárjai öltsenek álruhát magukra, lopakodjanak be a polgári és nemzeti irányzatú szervezetekbe, legyenek a leghangosabb’ nacionalisták, ha kell, legyenek burzsujok, ha úgy látják jónak’; legyenek egyházias életűek, ha ettől sikert remélhetnek és így beturakodva oda, ahova álarc nélkül be nem bocsátották volna, de igyekezzenek a legegészségesebb, leghatalmasabb törzset is megörlő munkával belső egyenetlenséget, zavart, viszályt, bomlást, pusztulást előidézni, hogy aztán a füstölgő romokra kitűzhessék Moszkva vörös lobogóját. A mi kisebbségi életünkben, Erdély magyarságának belső életében is történtek ilyen kisérleltek. "A nyíltan nem boldoguló mételyhint ők ártatlan polgári ruhába bújva és a legkurucosabb mai gyárt is túlharsogó szólamokkal igyekeztek éketverni a magyarság vallási eszméktől áthatott, rendet és törvényt tisztelő szervezeteibe. Szerencsére korán elhangzott a figyelmeztetés és szöges korbáccsal fogadta a besurranókat a nemzeti és polgári öntudat. A fiaskó nem csüggesztette el a bolsevik aknamunka alkalmazottait. Itt is, ott is előtérbe tolakszik egy-egy jól ismert figura, izeg, mozog és az élet bajaival viaskodók és a balsors letiportjai között plántálgatja a bomlasztó tanok csiráit. A magyarság egészséges szervezete eddig legyőzte a kórságterjesztő törekvéseket és útját állta az aknarakó próbálkozásoknak. A magyarságnak ezentúl is résenkell lennie és gátat kell emelnie az újabb tülekedés kapaszkodásai elé. A demokrácia és népegység jelszavai nem adhatnak menlevelet az erkölcsileg vagy politikailag megbélyegzetteknek. Demokrácia, és népi egység elképzelhető a szélsőséges, destruktív elemek nélkül is. Sőt igazi demokrácia és igazi, egészséges népi egység csak azonos világnézetű és politikai erkölcsű, mellékcélokat, nem ismerő elemek között épülhet ki. (.) Európa és a világ ülései is, ép úgy, mint mi, a mi szűkebb körzetünkben, össze kell, hogy fogjanak a védekezésre, a fenyegetővörös veszedelem elhárítására. Minden kultuszállamnak minden a tisztaerkölcs pilléreire épülő országnak rá kell eszmélnie az idők parancsszavára és egységbe kell tömörülniök azoknak, akik Krisztus országának fennmaradását és az emberiség boldogulását, őszintén akarják. Cin?, 1989 február 1. szerda Ára 4 lej fllelős igazgat AlsTDf^J^^^Wt^Mulajdonos: LAPKIADÓ RyT. Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDRE Előfizetési árak bel, bal: Egy évre SCO, félévre roTMozási szám: 1$ Szerkesztőség, uáróhivatal és nyomda: Cluj, Báron E negyedévre 240, egy hóra 80 lej. Magyarországon egy (Dos. No- 89)- Trib- cluj Pop ucca B sz. Telel.: 15.08. Levélcím: Cluj, postafiók évre 50, félévre 25, 14 évre 12.50, egy kcra 4.50 pengő. XXII. ÉVFOLYAM — 24. SZÁM: 101. sz. — Taxa postaiá plátitá ín numer: No. 24.250/1927 Magi érdeklődéssel várt beszédében Hitler kancellár bejelentette : Németország igazságos részt kér a világgazdaság elosztásában sz Éles bírálatban részesítette a nyugati demokráciákat. (BERLIN, január 30) A német birodalom hétfőn ünnepelte meg a nemzeti szocialista párt uralomrajutásának hatodik évfordulóját. Ebből az alkalomból egész Németországban hatalmas ünnepségeket rendeztek és a harmadik birodalom zászlódíszbe öltözött. Nemcsak Németország, de az egész világ közvéleménye feszült érdeklődéssel fordult az évfordló felé, amelynek lgkiemelkedőbb mozzanata Hitler vezérnek és kancellárnak a berlini Krolloperában elmondott beszéde volt. Ez a feszült érdeklődés a legutolsó hetek eseményeinek, diplomáciai találkozóinak kétségtelenül rendkívül fontos tárgyalásainak friss hangulatában mindenképpen indokolt. A müncheni roestáli ujítást követő újabb nagyjelentőségű diplomáciai tárgyalások után a világ közvéleménye Mindenesetre joggal feltételezhette, hogy Hitler kancellár január 3-iki beszéde esetleg a tengelyhatalmak, helyesebben Németország újabb igényeinek, követeléseinek bejelentését is magában foglalja-A kancellár beszéde azonban nem hozott világpolitikai meglepetést. Miután a müncheni egyezményt és a szudéta-német területek átcsatolását megelőző eseményeket, a német népközösségi állam berendezkedését és célkitűzéseit ismertette, gyarmati igényeit abban a formában jelentette be, hogy a német nép igazságos elosztást követel a világ gazdasági javaiban. Meleg hitvallást tett a német-olasz barátság mellett és erélyesen szögezte le álláspontját a nyugati demokráciák felfogásával szemben. A Kroll-operában elmondott beszéd este 9 órakor kezdődött s arról a következőket közölhetjük: A birodalmi gyűlés felhatalmazását 1943 május 10-ig meghosszabbították A birodalmi gyűlés tagjai Hitler megérkezését szűnni nem akaró éljenzéssel fogadták. A gyűlést Göring marsall, a birodalmi gyűlés elnöke nyitotta meg, majd Frick belügyminiszter terjesztette elő a birodalmikormány javaslatát, amely kérte, hogy a birodalmi gyűlésnek adott felhatalmazást 1943. május 10-ig hosszabbítsák meg. A javaslatot a birodalmi gyűlés tagjai egyhangúan elfogadták. Ezután Hitler kancellár lépett a szószékre. — Amikor hat évvel ezelőtt — kezdte beszédét, — ezen az estén a fáklyák fényénél tízezer nemzeti szocialista haladt át a brandeburgi kapu alatt, a mögöttünk álló német tömegek lelke örömmámorban úszott, nekünk vezetőknek azonban aggodalommal volt telve a szívünk a dolgok további fejlődése miatt. Tizenhárommillió nemzeti szocialista tábor állott akkor mögöttem. Hatalmas szám, de még mindig nem az egész német nemzet. A többiek számtalan pártban oszlottak meg és ezeket a pártokat jóformán csak az ellenünk érzett közös gyűlölet egyesítette. Hangoztatta ezután, hogy Németországot a világháború utáni nyomorúságból csak a tizenkettedik órában történt csoda menthette meg és ez a csoda volt a nemzeti szocialista mozgalom megalakulása. A bolsevizmus különben megsemmisítéssel fenyegette volna nemcsak a német népet, hanem talán egész Európát. A vörös pestis ellen Olaszországban Mussolini, Németországban a nemzeti szociatizmus vette fel a harcot eredményesen. Azóta hat év telt el. Hat év nem nagy idő, nemcsak a népek, hanem még egy ember életében sem. Ez alatt, a hat év alatt azonban a Gondviselés intézéséből Németország történelme egyik leggazdagabb fejezetét élte át Az utolsó év alatt sikerült a szudéta-német és a volt osztrák területeket a birodalommal egyesíteni és így megvalósult a német egység álma, amelyikért évszázadokon át annyi vér folyt és annyi végtelen szenvedés pazarlódott el. Az egyesítés nem történt harc nélkül, az eredmény két évtized kemény munkájának, a nemzeti szocialista mozgalom hallatlan erőfeszítésének eredménye. Tévednek azok, akik azt mondják, hogy valósággal végzetszerűen következett be a siker, elfelejtik azt az óriási munkát, amelyet a nemzeti szocializmus végzett, amíg eljutott a mai napig. Hitler kancellár ezután azt fejtegette, hogy a világháború befejezése után Wilsorx elnök proklamálta a nemzetek önrendelkezési jogát. A németektől mégis megtagadták azt, hogy Ausztria, az Ostmark csatlakozhassák s az ebben az irányban megnyilvánult népakaratot nem vették figyelembe és a német gyarmatok népétől sem kérdezték meg, hogy hová akar tartozni. A Népszövetség megakadályozott minden módosításra irányuló törekvést s a népszövetségi alapokmány meg