Keleti Ujság, 1939. február (22. évfolyam, 24-47. szám)
1939-02-01 / 24. szám
2 felelő cikkelye csak platónikus intézkedés maradt. — Mint az Ostmark fia, — folytatta emelt hangon — 1938. elején elhatároztam, hogy szülőföldemet ebben az évben visszacsatolom a német birodalomhoz és kiharcolom az önrendelkezési jog érvényesülését. Ekkor kérettem magamhoz Schuschnigg volt osztrák kancellárt• Emlékezhetnek még február 22-iki beszédemre, amelyben bejelentettem, hogy a német birodalom nem tűrheti rendezetlenül tovább tízmillió elszakított német sorsát. Hitler kancellár ezután megemsítette Schuschnigg volt osztrák kancellárral Berchtesgadenben folytatott, eszmecseréjét, amely nem végződött azzal az eredménnyel, amellyel szerette volna, majd időrendben lepergette az Anschluss előzményeit és lefolyását. — Elhatároztam, hogy véget vetek ezeknek az állapotoknak és célomat keresztül is vittem. Meg kell említenem itt, hogy nem csalódtunk a német hadseregben. Az április 10-én lezajlott választás fényes eredménnyel végződött, kilencvenz-''-'ne százalékos többséget biztosított nekünk. Németország nem tűri egyes folyamatok megakadályozását . Három és félmillió német élt a határ közelében, cseh terror alatt, akitet akaratuk ellenére ott tartottak Eztaz állapotot egyetlen világhatalom sem tűrhette volna. Benes, a cseh köztársaság volt elnöke azért mozgósította a cseh hadsereget, hogy a német birodalmat provokálja. Annak ellenére, hogy kijelentettük, mi egyetlen katonát sem mozgósítottunk, Benes biztosítékot követel, és azt állította, hogy — tekintettel a német mozgósításra — kölcsönösségi alapon rendelte el a mozgósítást, mert, erre kényszerűvé vált. Németországnak, noha szándékában, sem állt a mozgósítás, ezt a kihívást komolyan kellett venni. Elhatároztam, hogy radikálisan és végérvényesen megoldom a szudéta-német kérdést. Bizonyos újságok ebben az időben azt írták, hogy más nemzetnek, még az angoloknak sincsen ott keresni valójuk, ahol egy nemzetet az önrendelkezési joghoz kell juttatni. A jövőben sem fogjuk eltűrni, hogy más államok beleavatkozzanak belső ügyeinkbe és eltint megakorlátózzák egyes follamat kialakulását. Hitler ezután meleg elismeréssel emlékezek meg Göring miniszterelnökről, aki — mint mondta — a külpolitikai problémák megoldásában és az ő politikájának célravitelében nagy segítségére volt— Ezerkilencszázharmincnyolc — mondta a továbbiak során Hitler kancellár — egy eszme diadala volt, egy nemzet egyesült egy eszee jegyében. Amikor a katonaság bevonult az osztrák és a szudéta-német területekre, lobogónk minden akadály ellenére is jelképpé vállott az ott élő németek szivében. — Az utolsó harminc év — folytatta Hafén — egy nagy tanulsággal szolgált. Azzal, hogy egy nép ereje magában rejlik s az eseményeket nem külső behatások, hanem egy nép saját fegyelme irányítja. A német ember ma nem az, mint harminc évvel ezelőtt, hanem tettrekészebb és céltudatosabb. A népközösségi állam célja : a nép Ezután a nemzeti szocializmus szerepét és jelentőségét méltatta a német népegysége és sorsa kialakilágának szemszögéből. Rámutatott arra, hogy a nemzeti szocializmus egyetlen célja: a német nép. Fejtegette a népközösségi állam szervezetét, feladatait. Rámutatott arra, hogy a nagy német, birodalom és Olaszország szervezete és együttműködése teljes. A német népnek nem parlamentje van, hanem harcosai vannak. Ezek nagyobb joggal képviselik a német nemzetet, mint a régi parlamentek-A mai német népközösség a jövőért harcol és tudja azt, hogy feladatait korábban, vagy későbben, de meg fogja oldani- Tudja ezt, mert a német nép és a német vezetők egységesek. Tévednek a világgazdasági teológusok . Vannak, akik azt hangoztatják, hogy a németeket meg kell menteni a mai helyzetből, amelyet valami végzetes rossznak állítanak be. Egyes újságok régi recepteket ajánlanak nekünk, polgárháborút, és gazdasági válságot jósolnak. Ezeknek a demokrata világdoktoroknak sajátságos diagnózisaik vannak. Különböző lapokban sokat lehet olvasni jóslásokat. Többek közt azt is, hogy a gazdasági tönk szélén állunk és össze kell omlanunk, vagy, hogy a német nép alacsony színvonala miatt fel fog lázadni. (Nagy derültség). Ezek a világgazdasági teológusok tévednek és ezek a próféciák nem egyebek, mint vágyálmok, amelyek azt kívánják, hogy Németország menjen tönkre. — Szó se róla, Németország nehéz gazdasági helyzetben van, gazdaságpolitikánkban azonban szakítottunk a régi rendszerrel s az új rendszerrel csatát is fogunk nyerni. Mi az oka gazdasági bajainknak? Az, hogy népességünk túlságosan nagy területünkhöz viszonyítva. Ezzel kapcsolatosan legyen szabad egy tényt és egy kérdést felvetnem. A tény az, hogy Németország külső területek nélkül, gyarmatok nélkül áll és adósságokban hagyták. A kérdés pedig az, hogy jogunk van-e követeléseinket valóra, váltani? Hitler ezután megemlítette, hogy az új rendszer sokat lendített a belső gazdasági bajokon s ezért senki se csodálkozzék azon, ha a nemzeti szocialista rendszert jobbnak tartják, mint az előzőt és azon se csodálkozzanak, hogy a német nép erre a rezsimre adja le szavazatát. Németország létérdekeinek megfelelő részt kér a világgazdaságból Hitler kancellár ezután hangoztatta, hogy a német népnek a világgazdaságban való részvételre ugyanaz a joga van, mint minden más népnek. A világháborúban éppen a német nép világgazdasági törkevéseit akarták tönkretenni. Németországot, a világkereskedelemből ki akarták zárni és ezért vették el tőle gyarmatait. Tizenkétmillió embernek kellett elpusztulnia ezért a célért, amelyet a győztes hatalmak a legkülönbözőbb felelőtlen erkölcsi indokolásokkal támasztottak alá. Egyetlen nagy kérdés van a világgazdaságban: hogyan lehet igazi és igazságos elosztással minden egyes nemzetnek a maga létkövetelményeinek megfelelő részt biztosítani a világ gazdagságából? Németországnak nyolcvanmillió embere van és ezen az alapon követeli magánjait ezt a részt. A kancellár ezután azokat az érveket fejtegette, amelyeket Németország gyarmati igényeivel szemben hoznak fel. Nevetségesnek mondotta, hogy Németország, amely későn jutott gyarmatokhoz, nem volna képes olyan ténykedésre, amilyent más nemzetek négy- 1 ■száz évvel ezelőtt gyakoroltak. Egyesek aztt mondják, hogy Németországnak nincs is szüksége gyarmatokra, sőt az gazdasági megterbelést jelentene számára. Nyolcvanmillió embert nem lehet ilyen érvekkel elkábítani. Nyersanyagok nélkül nem lehet fenntartani egy államtestet. A német gazdasági terv igyekezett pótolni a szükséges nyersanyagokat, itt azonban nem alkalmazkodásról, hanem egy nagy nép jogáról van szó. Egy másik ellenvetés az, hogy Németország nem megfelelő gazdasági és kereskedelmi eszközöket, alkalmaz. Ne felejtsék el a németek ellenfelei, hogy ezeket a gazdasági eszközöket az ő tevékenységük kényszeríti reá a német népre. — A német nép nem akarja metódusait más nemzetre kényszeríteni, de saját magára sem hagyja kényszeríteni mások módszereit. Hitler ezután kijelentette, hogy Németország gazdasági problémáit más rezsim is olyan úton próbálná megoldani, mint a nemzeti szocializmus. A német nép megmutatta, ■hogy minden akadály ellenére is fokozni tudja termelését, de a gazdasági bajokat csak úgy lehet gyökeresen megoldani,ha kiterjesztik azt a teret, ahol a német nép él s ha nyersanyagokatszereznek. Ha pedig a külföldi államok gazdasági megtorlásokkal fenyegetik Németországot, csak azt mondhatja, hogy a német nép inkább meghal, de ebbe nem egyezik bele. A német nép nem fog meghalni, élni fog éspedig nem céltalanul. A német ember továbbra is a nemzeti szocializmus szolgálatába fogja állítani minden erejét. Túlfizették a német gyarmatokat a fegyverkezésre! A továbbiak során Hitler rövid visszapillantást vetett a versaillesi szerződésre és megállapította, hogy a német gyarmatok elvétele csak egyike volt azoknak a pontoknak, amelyekben a német népet kisemmizték. Óriási fegyverkezés indult meg, amelynek nagy feszültségre kellett vezetnie. 1933- ban, 1934-ben és a későbbi években egyik leszerelési ajánlatot a másik után tettem, — mondta a kancellár, — de csak jeges elutasítás volt a válasz. Ha kiszámítjuk, hogy mibe kerültek ezek a fegyverkezések, úgy beláthatjuk, hogy a német gyarmatokat ezekkel a fegyverkezésekkel már jóval túlfizették. Kétségtelen, hogy a fegyverkezés a németeknek is (Cikkünk folytatása a 12-ik oldalon.) KnrnTusm 1939. FEBRUÁR 1. — TXII. ÉVF. 54. A morva önkormányzatról is tárgyalt Brünnben Beran csehszlovák miniszterelnök Csehszlovákia békés szándékait hangoztatta brünni beszédében Beran miniszterelnök (Prága, január 30.) Beran csehszlovák miniszterelnök vasárnap a cseh nemzeti egységpárt ülésén beszédet mondott. Hangoztatta, hogy a megkisebbedett országban a gondolatok és az akarat egységével kell végezniök az építő munkát. Csehszlovákia csakis magára számíthat. Nem hisz többet az együttes biztonságban. Eltávolít nemzeti életéből minden idegen felfogást, amely legnagyobb mértékben volt szerencsétlenségének oka. Felül fogják vizsgálni az 1918. után adott állampolgárságokat s megakadályozzák a máshonnan menekülteket, hogy elvegyék az ország őslakóinak kenyerét. A cseh kulturális törekvések nem lesznek sem bal-, sem jobboldaliak, hanem nemzetiek. Türelmesek lesznek vallási kérdé-sekben, de harcolnak az istentelenség ellen. Újjászervezik a hadsereget és a tiszteknek alkalmat adnak arra, hogy részt vegyenek a gazdasági életben. Külpolitikai tekintetben Csehszlovákia nem fog érdeklődni az iránt, hogy mi történik Kínában, vagy Jávában, hanem csak a maga érdekeivel és ügyeivel törődik. — Nem kötünk olyan egyezményt, — mondotta — amely más országok ellen irányulna. Békét akarunk mindenkivel és különösképen szomszédainkkal, akikkel baráti politikát fogunk folytatni. Baráti kapcsolatban akarunk és fogunk élni legnagyobb szomszédunkkal, a német birodalommal. Azt akarjuk, hogy a külföldön élő csehek és szlovákok ugyanazokat a jogokat élvezzék, mint a Csehszlovákiában élő nemzetiségek. Beran miniszterelnök brünni tartózkodásával kapcsolatban azt írják, hogy a miniszterelnök tárgyalt több morva vezetővel, akik a szlovákokhoz hasonló önkormányzatot kívánnak. — Rezik Alice hangversenye. Rezik Alce: 1 a legfiatalabb kolozsvári zongoraműgénznő február 7-én este önálló zongorahangversenyt s rendez zenekari kísérettel a katolikus gim- názium dísztermében. Schumann: a*moll * koncertjét és Riszt: Magyar Fantáziáját xe- Inekarral s közben Scarlattt: D-dúr szonátárját, Chopin: f-moll Nocturnját és Jorgen. Koncert-Etűdjét fogja játszani — B. Székely Erzsébet képkiállítása. B. Székely Erzsébet festőművésznő, aki a budapesti Nemzeti Szalonban és a Műcsarnokban többször szerepelt már festményeivel a kiállítók között, február másodikén nyitja meg képkiállítását a pro fektúra üvegtermében. A kiállítást naponként délelőtt tíztől egyig, délután háromtól ötig és héttől nyolcig kellett megtekinteni. A belépés díjtalan.