Keleti Ujság, 1939. február (22. évfolyam, 24-47. szám)

1939-02-01 / 24. szám

2 felelő cikkelye csak platónikus intézkedés maradt. — Mint az Ostmark fia, — folytatta emelt hangon — 1938. elején elhatároztam, hogy szülőföldemet ebben az évben visszacsatolom a német birodalomhoz és kiharcolom az ön­rendelkezési jog érvényesülését. Ekkor kéret­­tem magamhoz Schuschnigg volt osztrák kan­cellárt• Emlékezhetnek még február 22-iki be­szédemre, amelyben bejelentettem, hogy a né­met birodalom nem tűrheti rendezetlenül to­vább tízmillió elszakított német sorsát. Hitler kancellár ezután megem­­sítette Schusch­­nigg volt osztrák kancellárral Berchtesgadenben folytatott, eszmecseréjét, amely nem végződött az­zal az eredménnyel, amellyel szerette volna, majd időrendben lepergette az Anschluss előzményeit és lefolyását. — Elhatároztam, hogy véget vetek ezeknek az állapotoknak és célomat keresztül is vittem. Meg kell említenem itt, hogy nem csalódtunk a német hadseregben. Az április 10-én lezajlott választás fényes eredménnyel végződött, kilencvenz-''-'ne százalékos többséget biztosított nekünk. Németország nem tűri egyes folyamatok megakadályozását . Három és félmillió német élt a határ kö­zelében, cseh terror alatt, akitet akaratuk ellenére ott­ tartottak Ezt­­az állapotot egyetlen világha­­talom sem tűrhette volna. Benes, a cseh köztár­­saság volt elnöke azért mozgósította a cseh had­sereget, hogy a német birodalmat provokálja. An­nak ellenére, hogy kijelentettük, mi egyetlen ka­tonát sem mozgósítottunk, Benes biztosítékot kö­vetel, és azt állította, hogy — tekintettel a német mozgósításra — kölcsönösségi alapon rendelte el a mozgósítást, mert, erre kényszerűvé vált. Né­metországnak, noha szándékában, sem állt a moz­gósítás, ezt a kihívást komolyan kellett venni. El­határoztam, hogy radikálisan és végérvényesen megoldom a szudéta-ném­et kérdést. Bizonyos új­ságok ebben az időben azt írták, hogy más nem­zetnek, még az angoloknak sincsen ott keresni valójuk, ahol egy nemzetet az önrendelkezési joghoz kell juttatni. A jövőben sem fogjuk el­tűrni, hogy más államok bel­eav­atkozzanak belső ügyeinkbe és elt­int megakorlát­ózzák egyes folla­mat kialakulását. Hitler ezután meleg elismeréssel emléke­zek meg Göring miniszterelnökről, aki — mint mondta — a külpolitikai problémák meg­oldásában és az ő politikájának célravitelében nagy segítségére volt­— Ezerkilencszázharmincnyolc — mondta a továbbiak során Hitler kancellár — egy eszme diadala volt, egy nemzet egyesült egy esze­e jegyében. Amikor a katonaság bevonult az osztrák és a szudéta-német területekre, lo­bogónk minden akadály ellenére is jelképpé vállott az ott élő németek szivében. — Az utolsó harminc év — folytatta Ha­fén — egy nagy tanulsággal szolgált. Azzal, hogy egy nép ereje magában rejlik s az ese­ményeket nem külső behatások, hanem egy nép saját fegyelme irányítja. A német ember ma nem az, mint­ harminc évvel ezelőtt, hanem tettrekészebb és céltudatosabb. A népközösségi állam célja : a nép Ezután a nemzeti szocializmus szerepét és jelentőségét méltatta a német­ nép­­egysége és sorsa kialaki­lágának szemszögéből. Rámuta­tott arra, hogy a nemzeti szocializmus egyet­len célja: a német nép. Fejtegette a népkö­­zösségi állam szervezetét, feladatait. Rámuta­tott arra, hogy a nagy német, birodalom és Olaszország szervezete és együttműködése teljes. A német népnek nem parlamentje van, hanem harcosai vannak. Ezek nagyobb jog­gal képviselik a német nemzetet, mint a régi parlamentek-A mai német népközösség a jövőért har­col és tudja azt, hogy feladatait korábban, vagy későbben, de meg fogja oldani- Tudja ezt, mert a német nép és a német vezetők egységesek. Tévednek a világgazdasági teológusok . Vannak, akik azt hangoztatják, hogy a németeket meg kell menteni a mai helyzet­ből, amelyet valami végzetes rossznak állíta­nak be. Egyes újságok régi recepteket aján­lanak nekünk, polgárháborút, és gazdasági válságot jósolnak. Ezeknek a demokrata vi­lágdoktoroknak sajátságos diagnózisaik van­nak. Különböző lapokban sokat lehet olvasni jóslásokat. Többek közt azt is, hogy a gazdasági tönk szélén állunk és össze kell omlanunk, vagy, hogy a német nép ala­csony színvonala miatt fel fog lázadni. (Nagy derültség). Ezek a világgazdasági teológusok tévednek és ezek a­ próféciák nem egyebek, mint vágyálmok, amelyek azt kívánják, hogy Németország menjen tönkre. — Szó se róla, Németország nehéz gazdasági helyzetben van, gazdaságpolitikánkban azonban szakítottunk a régi rendszerrel s az új rendszerrel csatát is fogunk nyerni. Mi az oka gazdasági ba­jainknak? Az, hogy népességünk túlságosan nagy területünkhöz viszonyítva. Ezzel kapcsola­tosan legyen szabad egy tényt és egy kérdést fel­vetnem. A tény az, hogy Németország külső terü­letek nélkül, gyarmatok nélkül áll és adósságokban hagyták. A kérdés pedig az, hogy jogunk van-­e követeléseinket valóra, váltani? Hitler ezután megemlítette, ho­gy az új rend­szer sokat lendített a belső gazdasági bajokon s ezért s­enki se csodálkozzék azon, ha a nemzeti szocialista rendszert jobbnak tartják, mint az elő­zőt és azon se csodálkozzanak, hogy a német­ nép erre a rezsimre adja le szavazatát. Németország létérdekeinek megfelelő részt kér a világgazdaságból Hitler kancellár ezután hangoztatta, hogy a német népnek a világgazdaságban való részvételre ugyanaz a joga van, mint minden más népnek. A világháborúban éppen a né­met nép világgazdasági törkevéseit akarták tönkretenni. Németországot, a világkereske­delemből ki akarták zárni és ezért vették el tőle gyarmatai­t. Tizenkétmillió embernek kellett elpusztulnia ezért­ a célért, amelyet a győztes hatalmak a legkülönbözőbb felelőtlen erkölcsi indokolásokkal támasztottak alá­. Egyetlen nagy kérdés van a világgaz­daságban: hogyan lehet igazi és igazságos elosztással minden egyes nemzetnek a maga létköve­­telményeinek megfelelő részt biztosítani a világ gazdagságából? Németországnak nyolcvanmillió embere van és ezen az ala­pon követeli magánjait ezt a részt­. A kancellár ez­után azokat az érveket fejtegette, amelyeket Németország gyarmati igényeivel szemben hoznak fel. Nevetségesnek mondotta, hogy Németország, amely későn jutott gyarmatokhoz, nem volna képes olyan­­ ténykedésre, amilyent más nemzetek négy- 1 ■száz évvel ezelőtt gyakoroltak. Egyesek aztt mondják, hogy Németországnak nincs is szük­­­sége gyarmatokra, sőt az gazdasági megter­­belést jelentene számára. Nyolcvanmillió em­bert nem lehet ilyen érvekkel elkábítani. Nyersanyagok nélkül nem lehet fenntartani egy államtestet. A német gazdasági terv igye­kezett pótolni a szükséges nyersanyagokat, itt azonban nem alkalmazkodásról, hanem egy nagy nép jogáról van szó. Egy másik ellen­vetés az, hogy Németország nem megfelelő gazdasági és kereskedelmi eszközöket, alkal­maz. Ne felejtsék el a németek ellenfelei, hogy ezeket a gazdasági eszközöket az ő tevékeny­ségük kényszeríti reá a német népre. — A német nép nem akarja metódusait más nemzetre kényszeríteni, de saját magára sem hagyja kényszeríteni mások módszereit. Hitler ezután kijelentette, hogy Németország gazdasági problémáit más rezsim is olyan úton próbálná megoldani, mint a nemzeti szocializmus. A­ német nép megmutatta, ■hogy minden akadály ellenére is fokozni tudja termelését, de a gazdasági bajokat csak úgy lehet gyökeresen megoldani,­­ha kiterjesztik azt a teret, ahol a német nép él s ha nyersanyagokat­­szereznek. Ha pedig a külföldi államok gazdasági megtorlásokkal fenyegetik Né­metországot, csak azt mondhatja, hogy a német nép inkább meghal, de ebbe nem egyezik bele. A német nép nem fog meghalni, élni fog éspedig nem céltalanul. A német ember továbbra is a nemzeti szocializmus szolgálatába fogja állítani minden erejét. Túlfizették a német gyarmatokat a fegyverkezésre! A továbbiak során Hitler rövid visszapil­lantást vetett a versaillesi szerződésre és megállapította, hogy a német gyarmatok el­vétele csak egyike volt azoknak a pontoknak, amelyekben a német népet kisemmizték.­­ Óriási fegyverkezés indult meg, amely­­nek nagy feszültségre kellett vezetnie. 1933- ban, 1934-ben és a későbbi években egyik le­szerelési ajánlatot a másik után tettem, — mondta a kancellár, — de csak jeges elutasí­tás volt a válasz. Ha kiszámítjuk, hogy mibe kerültek ezek a fegyverkezések, úgy beláthat­juk, hogy a német gyarmatokat ezekkel a fegy­verkezésekkel már jóval túlfizették. Kétség­­telen, hogy a fegyverkezés a németeknek is (Cikkünk folytatása a 12-ik oldalon.) KnrnTusm 1939. FEBRUÁR 1. — TXII. ÉVF. 54. A morva önkormányzatról is tárgyalt Brünnben Beran csehszlovák miniszterelnök Csehszlovákia békés szándékait hangoztatta brü­nni beszédében Beran miniszterelnök (Prága, január 30.) Beran csehszlovák mi­niszterelnök vasárnap a cseh nemzeti egy­ségpárt ülésén beszédet mondott. Hangoztatta, hogy a megkisebbedett országban a gondola­tok és az akarat egységével kell végezniök az építő munkát. Csehszlovákia csakis magára számíthat. Nem hisz többet az együttes biz­tonságban. Eltávolít nemzeti életéből minden idegen felfogást, amely legnagyobb mértékben volt szerencsétlenségének oka. Felül fogják vizsgálni az 1918. után adott állampolgárságo­kat s megakadályozzák a máshonnan mene­külteket, hogy elvegyék az ország őslakóinak kenyerét. A cseh kulturális törekvések nem lesznek sem bal-, sem jobboldaliak, hanem nemzetiek. Türelmesek lesznek vallási kérdé-­­­sekben, de harcolnak az istentelenség ellen.­­ Újjászervezik a hadsereget és a tiszteknek al­­­­kalmat adnak arra, hogy részt vegyenek a­­ gazdasági életben. Külpolitikai tekintetben­­ Csehszlovákia nem fog érdeklődni az iránt, hogy mi történik Kínában, vagy Jávában, hanem csak a maga érdekeivel és ügyeivel törődik. — Nem kötünk olyan egyezményt, — mon­dotta — amely más országok ellen irányulna. Békét akarunk mindenkivel és különösképen szomszédainkkal, akikkel baráti politikát fo­gunk folytatni. Baráti kapcsolatban akarunk és fogunk élni legnagyobb szomszédunkkal, a német birodalommal. Azt akarjuk, hogy a kül­földön élő csehek és szlovákok ugyanazokat a jogokat élvezzék, mint a Csehszlovákiában élő nemzetiségek. Beran miniszterelnök brü­nni tartózkodá­sával kapcsolatban azt írják, hogy a minisz­terelnök tárgyalt több morva vezetővel, akik a szlovákokhoz hasonló önkormányzatot kí­vánnak. — Rezik Alice hangversenye. Rezik Alce: 1 a legfiatalabb kolozsvári zongoram­űgénznő­­ február 7-én este önálló zongorahangversenyt s rendez zenekari kísérettel a katolikus gim-­­ názium dísztermében. Schumann: a*moll * koncertjét és Riszt: Magyar Fantáziáját xe- I­nekarral s közben Scarlattt: D-dúr szonátár­­­ját, Chopin: f-moll Nocturnját és Jorgen.­­ Koncert-Etűdjét fogja játszani — B. Székely Erzsébet képkiállítása. B. Székely Erzsébet festőművészn­ő, aki a buda­pesti Nemzeti Szalonban és a Műcsarnokban többször szerepelt már festményeivel a kiál­lítók között, február másodikén nyitja meg képkiállítását a pro fek­túra üvegtermében. A kiállítást naponként délelőtt tíztől egyig, dél­után háromtól ötig és héttől nyolcig kellett megtekinteni. A belépés díjtalan.

Next