Keleti Ujság, 1939. július (22. évfolyam, 146-172. szám)
1939-07-01 / 146. szám
4 K mhihsm tgg!twwmrBM»mrwh 1 1939. JULIUUS 1. — XXII. ÉVF. 146. SZÁM. Ahol most a világtörténelem legizgalmasabb tárgyalásai folynak SPIRIDONOVKA 174 MOSZKVAI QUAID ORSAV Bassebes, a Times volt moszkvai tudósítójának érdekes leleplezései a szovjet külügyminisztériumban folyó életről, Litvinov volt külügyi népbiztos sikereiről és bukásáról s más szovjet érdekességekről (Páris, janus 29.) Alig van európai olvasó, aki ne tudná, mit jelent a világ sorsának alakulásában a" Quai d’Orsay", mit a Wilhelmstrasse, mit a Downing Street, a nagyhatalmak külügyminisztériumainak ismét meg kellett tanulnunk napjainak rohanó törfeetwfarehill. Kevesen ismerik azonban az ezer titok országiak, a szovjetnek külügyi hivatalát, kevesen tudják, mit jelent a világ számára a Spiridonovka 17, Moszkva egyik csöndes uccájárnak ez a hatalmas és a háború előtti orosz életi emlékeit viselő palotája. A moszkvai nábob palotája A palotát valamikor Moszkva egyik leggazdagabb embere, Rjabusinszky, a különc orosz nábob építette. A hatalmas palotáiban a nagyszámú személyzeten Minikfi csak három ember lakott: a Rjabusinszky-házaspár és egyetlen fiuk. Ez az épület most az orosz külügyi népbiztosság reprezentációs palotája. A palota mögött húzódó hatalmas parkban teniszpályáik vannak, ezeket azonban főleg külföldiek használják, a Moszkvában élő diplomaták családtagjai és vendégei. Maga a külügyi népbiztos a felső emeleten lakik, néhány szerény szobából álló lakásban, amelyet hasonlóan a többi szovjet polgároséhoz négyzetméter szerint kell fizetnie. Az egész hatalmas épület egyébként összes szolgáival, hivatalnokaival, szakácsaival egyszerű államhivatal. A háznak saját tisztviselői kara és személyzete van, a szakácsokat és lakásokat azonban az ünnepélyes alkalmiakra a nagy moszkvai szállókból kérik: kölcsön és esetről esetre adnak nekik fizetést. Itt szokta rendezni a külügyi népbiztos a szovjet elég ritka előkelő külföldi vendégei részére a fogadásokat, estiebédeket. Egy ilyen szovjet ünnepség elég merev és hangulattalan összejövetel. A külügyi népbiztos felesége kíséretében megjelenik a földszinti nagyterembe vezető lépcső felső fokán, amikor a vendégek már összegyűltek s a téma közepéig megy, ott kezdődnek a szertartásos bemutatkozások és üdvözlések. A hallban elől áll a karbalettfőnök segédje, maga a kabinettfőnök pedig az ajtóban fogadja a vendégeket Litvinov debüse a spiridonovkai palotában Maga a palota korifeus benyomást kelt a látogatóban. Valamennyi bútoron, vázákon, képeken, szobrocskákon ott fityeg egy sárgaréztábla, a leltári számmal — akárcsak múzeumokban. Litvinov, aki a szovjet külügyminiszterei közül a leghosszabb ideig volt a spiridonowkai palota lakója, kiharcolta a kormánynál, hogy a diplomáciai kapcsolatok „melegebbé és közvetlenebbé" tétele éredkében úgynevezett külügyminiszteri magánlakást is engedélyezzenek. Errre a célra azután egy túlzott pompával berendezett villát vettek igénybe Moszkva közelében. Ide hívta Litvinov azokat a diplomatákat, akiket különösképpen akart kitüntetni, „szigorúan magánjellegű" beszélgetésre. Persze, a külügyminiszter maga is inkább csak vendég volt, mint házigazda — hiszen a magánlakást is állami ellenőrzés alatt tartották s ott is leltározva volt minden egyes bútordarab. S ott is csak néhány szobát vehetett igénybe a maga és családja részére, ha történetesen ott akart időzni. Rendkívül érdekesen írja le Nikolaus Bassebes, most megjelent könyvében Litvinov első fellépését a Spiridonovkai palotáiban. Évekkel ezelőtt történt, akkor már hosszú idő óta türelmetlenül várta Litvinov elődjének, Csucseriniek leköszönését, hiszen Csicserin évek óta már csak névleg vezette a szovjet külügyeit s a tényleges külügyi hatalom Litvinov volt. Valószínűleg még ő maga sem tudta, akkor a sztálini éra legelején, hogy milyen sehéz hivatal szakadt a nyakába. Akkor még sugárzott az arca a megelégedettségig. A nagy teremben hatalmas, kerek asztal körül külföldi újságírók ülték körüla minisztert, aki lelkesen magyarázott nekik. Azoknak a külföldi ujságí áraknak legnagyobb részét, akik akkor ott voltak, maga Litvinov utasítotatta ki az évek folyamán Oroszországból. Ez is volt úgyszólván az utolsó intimebb találkozása a világsajtónak Litvinóval — legalább is Moszkvában. Génfben igyekezett megnyerni a világsajtó rokonszenvét és ahol csak lehetett, barátkozott az újságírókkal. Egy érdekes nyilatkozat története Bassebes érdekesen írja le első találkozását Litvinoval, aki akkor még csak helyettes külügyi népbiztos volt, mintegy másfél évvel hatalomra emelkedése ellőtt. Abban az időben ugyanolyan kritikus vollt a helyzet Lengyelország és a szovjet között, mint most Lengyelország és a Harmadik Birodalom között. Naponta voltak konfliktusok. Az orosz lapok azt írtaik, hogy Varsó az eddigi külpolitikai vonalat föladta és London befolyása alatt él. Akkoriban még nagyon ellenségesen állott szemben a szovjet Angliával sem tohát súlyosabb vádat egy Oroszországgal határos állam diplomáciája ellen nem is lehetett volna emelia. Blissebeelnak akkor sikerült az egész lengyel kérdésről beható beszélgetést folytatni Istvinoval, aki azonban előre kikötötte, hogy nem tekinthető a beszélgetés interjúnak, hanem csak magánjellegű eszmecserének. A beszélgetés végén az újságíró megkérdezte, hogy nem hozhatná-e mégis nyilvánosságra a kapott értékes felvilágositásokat, erre Litvinov a következőket válaszolta: — Közölje, mint saját véleményét, vagy ha akarja adjon a dolognak más valamilyen formát, de semmi szín alatt ne tegyen említést rólam s még csak halvány utalás se legyen a cikkben rám. S ezt olyan beszélgetés után mondta, amelyben egy nagyon kényes világpolitikai kérdés legbizalmasabb részleteit is feltárta az újságíró előtt. ,,Még ma sem tudom, mit akart ezzel elérni Litvilov, írja Bassebes. Nehéz szerep az orosz külügyminiszter? Egyetlen egy államban sem olyan nehéz a külügyminiszter helyzete, mint Oroszországban. Ha a külügyminiszter nem tagja a legfelsőbb pártvezetőséginek, akkor egyszerűen csak végrehajtó szerve a pártvezetőség akaratának, készen kapja az irányelveket és az utasításokat. Litvinovnak hosszú ideig semmiféle pártfunkciója nem volt s csak két évvel ezelőtt választották be a valamikor rendkívül hatalmas befolyású központi bizottságba, amelynek azonban az utóbbi években már semmi hatalma nem volt s a központi bizottság tagjának lenni mindössze címet jelent, tényleges befolyás nélkül. Mindenesetre Litvinov volt az egyetlen orosz politikus, aki nem tagja a Politbüronnak s mégis megjelent a nyilvános ünnepségek alkalmával Sztálin oldalán a Lenin-mauzóleum emelvényén. Litvinovék bukása litvinov felesége, aki éveken át háziasszonyi tisztet töltötte be a spiridoniowkai palotában, angol nő. A szovjetálalmiban nyelvtanár-női hivatala van s egyebek között a moszkvai diplomata-akadémián an gol nyelvű előadásokat is tartott. Nagyon nehezen tudott alkalmazkodni, a szovjetviszonyokhoz, a diplomaták körében ismerték arról az oldaláról, hogy elég szabadon mondja meg véleményét s ez sokat ártott férjeinek, de sokat használt számos külföldi diplomatának. Litvinovné társaságához tartoztak azok az írók és újságírók, akikkel legnagyobb részét a terrorpörök idején elítélték. Radek is Litvinovné baráti köréhez tartozott. Egy nap azután Litvinovné eltűnt Moszkvából. Újságíró-körökben azt suttogták, hogy száműzték Szibériába. Azután kiderült, hogy a swerdlowski egyetemen tart angol nyelvű előadásokat. Sőt, amikor Munsters, a lett külügyminiszter Moszkvába érkezett s a szovjet nagyszabású ünnepségek keretében akarta fogadni, Litvinovnét repülőgépen hozták Moszkvába, hogy a spiridonowkai palotában a háziasszonyi tisztet betöltse. Állítólag Sztálin rendkívül barátságosan el is beszélgetett vele s akkoriban azt a hírt terjesztették az újságírók között, hogy családi viszály miatt költözött el az aszszony Moszkvából s hogy Sztálin kibékítette a házasfeleket. Ennek ellenére visszakerült Litvinovné Swerdiowakba s a diplomáciai fogadások meghívóiról ettől fogva hiányzott az obsigát ,,et Madame Litvinova...“ s aztán egészen megváltozott a meghívó szövege: maga Litvinov is eltávozott a spiridonowkai palotából, amelynek a falai között — ugy látszik — az új lakó sem fog sok nyugalmat találni. huszonnégy kommunista vádlott felett ítélkezett a kolozsvári katonai törvényszék (Kolozsvár, június 29.) Nyolc év óta húzódó kommunista perben hozott ítéletet szerdán a kolozsvári katonai törvényszék. 1931. novemberében Nagyváradon nagyarányú kommunista szervezkedésnek jötteknyomára. A vádlottak, számszerűit huszonnégyen tiltott nyomtatványokat őriztek Lakásaikon s egyiküknél egy sokszorosító gépet is találtak, amellyel a vád szerint plakátokat és röpcédulákat gyártottak. Nyolc esztendő folyamán számos tárgyalást tűztek ki az ügyben, de különböző akadályok miatt mindig elmaradt a tárgyalás. Szerdán valamennyi vádlott és tanú megjelent s így az ügyet letárgyalták és ítéletet is hoztak- Zenobia Gutu Panelesen dr. és Banea Eugen dr. védőbeszéde után Ítéletet hirdettek, amely szerint az ország közrendje ellen irányuló felforgató törekvések miatt Erdős Tibort, Csordás Tibort, Hillinger Lászlót, Tóth Edét, Fried Bélát, Gotlieb Miklóst, Mózer Lajost, Diecker Tibort, Vessa Jánost, Molnár Albertét hat-hat hónapi fogházra, és 3000 lej pénzbüntetésre, Avram Pertrut, Tóth Albertet, Goldberger Lászlót, Kohn Albertet pedig hét-két hónapi fogházra és 3000 lej pénzbüntetésre ítélték. Dénes Sándort, Farkas Pált, Deutsch Józsefet, Szabó Demetert és Gutmartn Erzsébetet bűncselekmény hiányában felmentették. Ugyancsak hathónapi fogházbüntetésre és 3000 lej pénzbüntetésre ítélték Neumfeld Elemért, Bartók Istvánt, Wieder Miklóst, Fazakas Józsefet és Gelb Nándort. A Kérőben konferenciázik a református Ifjúsági Keresztyén Egyesület. Szamosújvári tudósítónk jelenti: A református Ifjúsági Keresztyén Egyesület idei rendes konferenciáját a szamosmegyei Kérő községben tartja meg a közép- és főiskolás diákság széleskörű bevonásával. Az öt napra tervezett vallásos értekezlet szerdán kezdődött kétszáznál több diák, számos lelkész és teológus részvételével- Az előadók között Tavaszy Sándor dr. püspökhelyettes, Imre Lajos dr. Maksay Albert dr. és Nagy András dr. nevei szerepelnek többek között. A nagyarányú vallásos megmozdulást vasárnap ünnepélyes istentisztelet rekeszti be, melyen Vásárhelyi János püspök hirdeti az igét. FAMÍLIA PENZIÓ BMTCA Az Oradea-i — Cluji-i vonalon, gyorsvonati megállóhely. A Körös egyik szigetén, — 10 holdas fenyves parkban. Kellemes üdülőhely ! Elsőrangú ellátás. — Kitűnő konyha. Villanyvilágítás. A szobákban folyóvíz. — Strand. — Teniszpálya. Ciiferinelsra Ya B’alf állás pedagógiai felíagyeSett©1 szülök nélkül. Szolid árak. Érdeklődésre azonnal válaszolunk