Keleti Ujság, 1939. október (22. évfolyam, 225-249. szám)

1939-10-01 / 225. szám

XXII. ÉVF. 22­. SZÁM — 1939. OKTÓBER 1. KATJUMPBI A 99 Keleti Ujság­ az erdélyi magyar irodalomért Vasárnapi számainkban fokozott mértékben kívánjuk szolgálni irodalmunk ügyét.­­ Lehetőséget kívánunk nyújtani hasábjain­kon beérkezetteknek, fiataloknak és új tehetségeknek egyaránt Pályázatot hirdetünk regényre, egy fel­­voná­sos vígjátékra, elbeszélésre és versre A „Keleti Újság" vasárnapi Képes Híradóját — mint azt már olvasóink szíves tudomására hoztuk, — rajtunk kívül álló, elháríthatatlan szállítási nehézségek miatt, egyelőre nem tudjuk lapunkhoz mellékelni. Kárpótlásul lapunk vasárnapi számának terjedelmét húsz oldalra bővítet­tük. Előfizetőink és olvasóink hűséges tábora megértéssel vette tudomásul ezt a változást, em­i beszédes jele annak a benső, szilárd viszonynak, amely a a Keleti Újság és olvasói között fennáll. Éppen ezért úgy érezzük, olvasóink hűséges ragaszkodása és kitartása arra kötelez, hogy mint , eddig is, minden erőnket megfeszítve, kell lapunk útján, a népünk érdekében vállalt célokat min-­f­den téren minél erőteljesebben szolgálnunk, még áldozathozatal útján is• * A Keleti Újság fennállása óta mindig és minden időben tisztában volt azzal a hivatásával, amely az erdélyi irodalom szempontjából reá vár. Ezt a hivatást sohasem tévesztette szem elöl és a lehetőségek szerint igyekezett is szolgálni. Azok, akik figyelemmel kísérték az erdélyi iroda­lom megindulását és kiteljesedését, tisztában vannak azzal a lényeges szereppel, amelyet a Keleti Újság ebben a tekintetben is betöltött. Voltak idők, mikor éppen az erdélyi irodalom lendülete és diadala, bizonyos fokig felmentette az erdélyi, napisajtót az irodalom kezdeti szolgálatának fokozottabb vállalásától. Kiderült azonban, hogy éppen az irodalom és az erdélyi magyarság szel­lemi életének ápolása tekintetében a napisajtó nem tehet engedményeket kár nélkül. Ez a tapasztalatunk érlelte meg bennünk azt a gondolatot, hogy a Keleti Ujság­nak az erdélyi magyarság irodalmi élete munkálá­tában újra a legteljesebb mértékben vállalnia és fokoznia kell eddigi hivatását. Éppe­n ezért elhatároztuk, hogy az irodalom­nak szánt eddigi terjedelmen kívül a Képes Híradó elmaradásával felszabadult helyünket is arra használjuk fel, hogy újra felkeltsük azt a lelket és lelkesedést, amely az erdélyi irodalom kezdeti korának csodálatos ténye­zője volt. Amikor ezt a szándékunkat az ügy jelen­tőségéhez mért komolysággal és öntudatosság­gal bejelentjük, a cél elérése érdekében teret kívánunk nyújtani mindenkinek, aki az er­délyi irodalom ügyét tehetségével, annak ha­gyományai alapján a művészet tiszta eszközei­vel munkálni, kívánja, az erdélyi magyarság érdekében. Éppen azért PÁLYÁZATOT TŰZÜNK KI EGYFELVONÁSOS VÍGJÁTÉKRA, ELBESZÉLÉSRE, ÉS VERSRE. A szabadon választott témája, de az irodalmi és művészi, illetve színpadi szempontok­nak mindenben megfelelő vígjáték pályadíja 5000.É­lej- Beadási határideje ez év decem­ber 1. A díjnyertes vígjáték előadási joga a szerzőé marad, a Keleti Újság fenntartja azonban az előadást megelőző hírlapi közlés jogát. Az elbeszélés-pályázat I- dija 2500 — lej, II. dija 1000— lej, HL dija 500.— lej A verspályázat I- dija 1000.— lej, II. dija 600— lej, III. dija 400­— lej. A minden tekintetben irodalmi értékű elbeszélés és vers­pályaművek beadási határ­ideje november 15-A pályázatok felett a legkiválóbb írókból és szakemberekből álló bírálóbizottság dönt, melynek névsorát rövidesen nyilvánosságra hozzuk. Itt írjuk meg egyidejűleg, hogy a Keleti Újság testvérlapja a „Magyar Újság", a ma­gyar nép lelki és szellemi művelődésének érdekében szintén PÁLYÁZATOT HIRDET legkevesebb tik­iv terjedelmű erdélyi tárgy TÖRTÉNELMI REGÉNYRE­A pályadij 5000 - lej, benyújtási ideje 1940- március 1. Meg vagyunk győződve, hogy az a lehetőség, melyet a Keleti Újság és a Magyar Újság nyújt, új erőkkel és értékekkel fogja gazdag­ítani az erdélyi magyarság szellemi kincses­házát. Kivon­ultak a magyar képviselőház üléséről a nyilaskeresztes képviselők Csak akkor hajlandók hozzájárulni a pártközi béke megteremtéséhez, ha szabadlábra helyezik internálásban levő eszmetársaikat (Budapest, szeptember 29.) (Dunaposta.) A ma­gyar kormány — mint ismeretes — a külpolitikai helyzetre való tekintettel párti,iszi békét akartt létre­hozni és ennek érdekében csütörtökön pártközi érte­kezletet tartottak. Hír szerdáit ezen az értekezleten a nyilaskeresztes képviselők bizonyos feltételekhez kötötték a békéhez való hozzájárulásukat, többek kö­zött az internálásban levő nyilasok szabadlábra he­lyezését követelték. Hubay Kálmán, pártelnök pén­teken a magyar­ képviselőház ülésén napirend előtti felszólalásra kért engedélyt, ezt azonban a képviselő­­ház nem adta meg. Később a napirendhez hozzászól­va, javasolta, hogy ne csütörtökön tartsák meg a kö­vetkező ülést, k­ánéra már a mostani hét szombatján és tűzzék ennek napirendjére Teleki Fál gróf magyar miniszterelnöknek a pártközi értekezleten tett kije-­­lentését, a­m­ely szerint továbbra is fenn akarja ir­tani az internálásokat és a köztisztviselőknek a nyi­­laspárti tagságtól való eltiltását. Amennyiben a kér­dést nem tűzik napirendre, a nyilas képviselők nem vesznek részt a m­agy­a­r képviselőház további ülésein Vay László, a magyar kormánypárt elnöke válaszá­ban kijelentette, hogy nem helyesli, ha a pártközi értekezleten bizalmasan kezelt kérdéseket a képvi­selőház elé visznek, különben is Teleki miniszterel­nök a neki tulajdonított kiel­entéseket nem mondta. A magyar képviselőház nagy többsége az elnök napi­rendi indítványát fogadta el, mire a nyilas képviselők, kivonultak az ülésteremből és kijelentették, hogy nem látogatják az ölésieket, amíg nem látják újabb szükségét annak, hogy rés­zt vegyenek a képviselőház munkájában. 3 Aláírták a rom­án-német razdesi­szi egyezmény alkal­­m­azás­ának feövő évi tervezetét (Bucuresti, szeptember 28.) 02a der) A nemzetgazdasági minisztériumban pénteken délután írták alá a román—német gazdasági egyezmény jövő évi alkalmazására vonatkozó tervezetet.. I német repü­lőraj Sk­ócia feliszt (London, szeptember 29.) (Rador.) Egy német bombavető repülőraj csütörtökön meg­kísérelte, hogy Skócia felé repüljön, szándé­kuk azonban nem sikerült. Több angol va­dászrepülőgép szállott fel és visszatérésre kényszerítették a német gépeket. Galóca® Icörn'vák­én a is agyonlőtték Sárán fousn szaköll É'exyyencet ! (Marosvásárhely, szeptember 29.) Tíznapos üldö­zés után, a csendőrség rajtaütött a Galócás környéki erdőségekben bujkáló Sárán Ioán szökött fegyencen. Üldözés közben az ellentálló banditát agyonlőtték. Sá­rán hónapokkal ezelőtt megszökött ezredétől s rablá­sokból tartotta fenn magát. Csendőrkézre került s a kolozsvári katonai törvényszék tizenegy évi f­egyházra ítélte. Két héttel ezelőtt megszökött a börtönből s be­­vette magát a galócási hegyekbe. Közben két újabb betörést követett el s rettegéssel töltötte el a környék lakosságát. A csendőrség értesült búvóhelyéről s a környéken több csendőrszakasz cirkált, akik mind szo­rosabbra fogták a hurkot a bujkáló haramia körül. Az üldözés tizedik napján egy csendőrszakasz szembeta­lálkozott a banditával. Megadásra szólították fel, Sá­rán azonban fegyverét akarta használni, de a csend­­őrök reá tüzeltek és agyonlőtték. Sárán azonnal meghalt. A helyszínre hivatalos bizottság szállt ki annak megállapítására, hogy a csendőrök jogosan használ­ták-e fegyverüket. — VÁLTOZÁSOK A KOLOZSVÁRI ÍTÉLŐ­TÁBLA ÉS TÖRVÉNYSZÉK BÍRÓI KARÁBAN, őfelsége II. Károly király — Iamandi Victor igaz­ságügyi miniszter előterjesztésére — október elsejei hatállyal, az igazságügyi testületben számos előlép­tetést, áthelyezést és kinevezést írt alá. Ennek értel­mében a kolozsvári Ítélőtábla és törvényszék bírói karában az alábbi személyi változások lesznek: Pás­ztó Constantin kolozsvári Ítélőtáblás ügyészt az igaz­­ságü­gyminisztérium személyzet igazgatójává nevezték ki. Antonescu Q­. Mihail ilfov megyei törvényszéki bí­rót a kolozsvári Ítélőtáblához ügyésszé léptették elő. Kenőni Adolf Cornel kolozsvári városi járásbirót ugyanide törvényszéki bíróvá léptették elő. Dr. Lázár T. Gheorghet a tordamegyei marosludasi vidéki já­rásbírósághoz. Dr. Ardeleanu A. Ioant a tordamegyei járási vidéki járásbírósághoz. Dr. Todea V. Ioant a kolozsmegyei hidalmási vidé­ki járásbírósághoz nevez­ték ki segédbirókká. — Megölt a villám Resicán egy őr­tál­ló katonát. Tudósítónk jelenti: Hatalmas felhő­szakadás és ítéletidő pusztított, a napokban Resicán. Az utcákat áradat öntötte el s szá­mos alacsonyabban fekvő házba és üzletbe is behatolt a viz. Egy kisebb ház összedőlt s a vihar halálos áldozatot is követelt. A vasút­állomás közelében egy szolgálatot teljesítő katonát agyonütött a villámcsapás. A resicai tűzoltóság a legnagyobb erőfeszítéssel dolgo­zik a víz eltávolításán. A magyar háziiparon segít, ■er „PITVAR" SZÖVETeGE2 KT 3 E 1 5, CLSJJ, 5 TR. SULI J MANIU 3. SZÁM ALATT szerzi be a magyaros motivumú varrottas, szőttes szükségletét és ej AftofiKTánavAiT. Árunk művészies,­­­áraink olcsók. Újabban a varrottashoz szükséges FONátil" dús választékban és olcsón kaphatók

Next