Keleti Ujság, 1939. december (22. évfolyam, 277-302. szám)
1939-12-01 / 277. szám
r T,Vk 50 iDn-W" Ciaxf, 1919 december 1. péntek Borszle Ára 4teffgmyBton Felelős Igazgató: Dr. SOMODI ANDMMffllBIflBJdonos: LAPKIADÓÉIT. Fieldon szerkesztő : NYIRŐ JÓZSEF Kefizetési árak belföldön: Egy évre 960, félévre 480/lIUFOSTA LEU székl lajstromozás! szám: 47. Szerkesztőség, kiadóhivatal,és nyomda: Cluj, Báron Iá 34 évre 840, egy hóra 80 lej Magyarországon előfizetés: ' No. 895. Trib Cluj. VP'op b. 6. sz. Telefon: MOL sz. Levélcím: rostafiók 101. egy évre 60 félévre 85, 0. évre 12.50, egy hóra 4,50 .vr * ve ’ n„„ „„ Tpx» postaid plátítá inHmmerar confonn aprobáru ,pengd, egyes szám hétköznap 16, vasárnap 26 fillér* XXII, EVFOLYAM. 277* SZAM. Dirogén, comercial^• Numero: 30524/1939# Gafencu külügyminiszter nagyszabosú külpolitikai beszámolót tartott a törvényhozó testületek külügyi bizottsága előtt (Bucuresti, november 29-) (Rador.) Gafencu külügyminiszter szerdán a képviselőház és a szenátus külügyi bizottsága előtt nyilatkozott az ország külpolitikai állásfoglalásáról. A nagyfontosságú külpolitikai nyilatkozat a következő: — Abban a beszédemben, amelyet a képviselőházban június 19-ikén volt alkalmam tartani, megvilágítottam külpolitikánk békés céljait. Hangoztattam akkor, hogy egy olyan ország, amely nem akarja mások javait, de határozottan védi a magáéit, a biztonság kezessége mások számára is. Ma meg fogjuk vizsgálni, hogy mi országunk helyzete az európai háború kigyulladása utáni harmadik hónap nemzetközi eseményei között. Nyugodt lelkiismerettel léptünk be ezekbe a kemény időkbe, amelyeknek véres eseményeitől másokat is megmentve szerettünk volna látni. Készen állunk arra, hogy megtegyük kötelességünket a haza iránt. Hadseregünktől távol minden támadó gondolat és őrködve áll a határokon. Nem vontuk ki magunkat, semmiféle együttműködés alól, amelyet azért ajánlottak fel, hogy megerősítsük magunk körül a gazdasági és politikai állapotokat. Arra törekedtünk, hogy az ilyen együttműködést távol tartsuk minden támadó, vagy kizárólagossági szellemtől és mindig arra törekedtünk, hogy a legnagyobb igazságosságot tanúsítsuk úgy külső kötelezettségeink teljesítése tekintetében, mint teljes függetlenségünk érintetlenségének megvédésében. A németekkel kötött egyezmény és az angol-francia biztosítékok ,— önök ismerik azokat a gazdasági törvényes intézkedéseket, amelyeket nemrégiben tettünk olyan államokkal kapcsolatban, amelyekhez fontos és egymást kiegészítő érdekek fűznek- A Németországgal kötött gazdasági egyezményre gondolok. Ezek a kapcsolatok nemcsak a kereskedelem eszközeinek, hanem igazi békeeszközöknek bizonyultak. Ismerik önök azokat a baráti biztosítékokat, amelyeket Franciaország is Anglia adott nekünk. Ezek az általános és határozott kifejezésű biztosítékok segítségünkre voltak azoknak a törekvéseinknek fokozásában, hogy állandósítsuk meghitt kapcsolatainkat az említett államok felé. A harcban álló nagyhatalmakkalugyanolyan kapcsolatok kötnek öszsze, mint a múltban és ugyanilyen érzelmekkel viseltetünk irántuk. A háború kitörésekor úgy a szeptember 4-iki minisztertanács, mint a királyi tanácsosok Őfelsége, a király elnöklete alatt szeptember 6-ikán megtartott tanácskozása kinyilvánította, hogy Románia megőrzi eddigi békés magatartását és folytatja a légkör megjavítására irányulótörekvéseit szomszédaival, követve a be nem avatkozás és a semlegesség szabályait, amennyiben a viszály nem ériti érdekeinket, függetlenségünket és területi épségünket s ugyanakkor tiszteletben tartjuk fennálló kötelességeinket és kapcsolatainkat. A lengyel helyzet okozta változás A külügyminiszter ezután megemlítette azt a nyilatkozatot, amelyet Ritmiand Calinescu elhunyt miniszterelnök tett a semlegesség szigorú megőrzése érdekében foganatosított intézkedésekről. — Szeptember 17-én — folytatta a külügyminiszter — új helyzet állott elő. A lengyel kormány értesített arról az óhajtásáról, hogy Romániában akar védelmet keresni. Ugyanaznap estéjén az országba érkezett a köztársasági elnök, a lengyel hadsereg legfőbb parancsnoka és a lengyel kormány összes tagjai. Ugyancsak szeptember 17-én a szovjet kormány tudomásunkra hozta, hogy mivel a lengyel állam és kormány megszűnt létezni, a szovjet haderő főparancsnoksága rendeletet adott csapatainak, hogy lépjék át a lengyel határt. Kormányunk ezzel egyidejűleg közleményt adott ki, hangoztatva, hogy Románia tovább is megőrzi a szigorú semlegességet a hadviselőkkel szemben és őrűödik határaink biztonsága fölött, ülendő volt, hí/*1# a lengyel menekülteket egy szomszéd népnek kijáró rokonszenvel fogadjuk, másrészről tisztáznunk kellett kapcsolatainkat a Szovjetunióval. Válaszolva Oroszország semlegességi nyilatkozatára, tudomására hoztuk a szovjetunió kormányának azt az óhajtásunkat, hogy a semleges politika alapján megőrizzük Oroszországgal való békés kapcsolatainkat. Kapcsolatok a Szovjettel Az Oroszországgal való kapcsolatok kérdésében Gafeney külügyminiszter hivatkozott a Briand—Keling jegyzőkönyvre. — A Szovjettel való kapcsolataink még jobban tisztázódván, még pontosabb megegyezést is kötöttünk egyes biztonsági kötelezettségek pontosabb meghatározására. A Szovjetoroszország részéről irántunk tanúsított békés magatartásra válaszoló akciónk ezeknél a szerződéseiknél is jobban bizonyította azt az állandó akaratunkat, hogy távoltartjuk magunkat minden olyan világnézeti vagy politikai kezdeményezéstől, amelyet szomszédaink ellen irányulónak lehetne tekinteni. Az erős és független Románia a biztonság kezessége a körülöttünk levő államokra is. Teljesíteni akarjuk népünk hivatását ezen a földön, amely a mi birtokunk, amelyhez századok kötöttek, jó egyetértésben azokkal a szomszéd népekkel, amelyek ugyancsak békában munkálják sorsukat. Keleti szomszédunkat illetően meg vagyunk győződve, hogy népeink hivatása bárhol is találkozik, a Dnyeszternél vagy a Fehesz tengernél, nem áll egymással szemben ellenségesen és hiszünk abban, hogy a szovjet köztársaság által hangoztatott békepolitika és a román állam által követett függetlenségi politika között megegyezés van. Ugyanezekkel a gondolatokkal követtük azokat a tárgyalásokat, amelyek nemrégiben Szovjetoroszország és Törökország között folytak, örömünkre szolgál, hogy Szovjetoroszország és Törökország jó kapcsolatai nem szenvedtek a tárgyalások időleges megszakadása következtében. Számot adhatunk magunknak arról, hogy milyen szorosan kapcsolódnak függetlenségi politikánk békés szándékai a Balkán-szövetségbe tömörült államok politikájához. szomszédállamok és Románia . Rokonszenvel követjük a jugoszláv államnak szomszédaival való kapcsolatai megjavítására irányuló törekvéseit, amelyek közben megőrzi élénk kapcsolatait velünk és a balkáni barátaival. Törökország mindig lojális eljárásában a vele szomszédos országok és tengerek biztonsága iránti gondok és a háborúnak ezekre a területekre való kiterjedésnek megakadályozására irányuló akaratot látunk. — Görögország a háború veszedelmeivel szemben hangoztatta Olaszországgal való barátságát. Az a tény, hogy Olaszország ugyanezen az útán hangoztatta a balkáni béke iránti természetes érdekét, a legélénkebb visszhangra talált úgy nálunk, mint a többi baráti fővárosokban. Olaszországnak az a történelmi küldetése, hogy ezekben a nehéz napokban a háború pusztításaitól mentesen őrizze meg az európai rend eszméjét, nagy és áldásos befolyással lehet Keleten is. Bulgásia — Megelégedéssel vesszük tudomásul azt a nyilatkozatot amelyben Bulgária tudtul adta szomszédainak a békére és semlegességre irányuló akaratát. Meg vagyunk győződve, hogy a túl sokáig tartó félreértések után Bulgária a szomszédaival való megértés politikájában megtalálhatja megerősödésének és fejlődésének lehetőségeit. Ami minket illet, sohasem titkoltuk, hogy baráti együttműködést óhajtunk. A Magyarorszggal való viszony . Hasonlóképen mindig arra törekedtünk, hogy megértő és világos politikával egyengessük a Magyarországgal való kapcsolatainkat Három hónappal ezelőtt a szomszéd állam közölte velünk aggodalmait azokkal a természetes védelmi intézkedésekkel kapcsolatban, amelyeket, az általános zűrzavar mai idejében a határokon tettünk. Megnemtámadási szerződésre vonatkozó határozott ajánlattal válaszoltunk. Olyan ajánlattal, amely kifejezi a dunavölgyi béke szolgálatára irányuló akaratunkat. — Noha nem olyan választ kaptunk, amilyent óhajtottunk, tovább folytattuk annak megvizsgálását, hogy a bledi értekezleten megállapított elvek alapján megegyezésre jussunk. Az ezen az úton elért eredmények részben kielégítőek voltak. Egyes megegyezéseket kötöttünk a határforgalom szabályozására. Jugoszlávia együttműködésével sikerült a határon egymással szembenálló védelmi csapatok számát is csökkenteni. Jelzem a jóakarat más bizonyítékai között a magyar kormánynak azt a gesztusát is, hogy a budapesti parlament elé terjesztette ratifikálásra a Gojdu alapra vonatkozó megegyezést. Annál jogosultabb tehát megdöbbenésünk a magyar külügyminiszter egy újabb beszéde fölött■ Vannak bizonyos szavak, amelyek nem gyakorolnak hatást a józan ésszel és a mértéktartás érzésével rendelkező , latin temperamentumra akár meglepnek minket, akár megvidámítanak, de sohasem rémítenek meg. A külügyminiszter ezután Csáky magyar külügyminiszternek a két állam közötti légkör "fertőtlenítésére" vonatkozó kijelentését tette szóvá. — Ami engem illet. — folytatta — ez alkalomból is óvakodni fogok a könnyű, de haszontalan polémiától, abban a meggyőződésben, hogy két nép kg(Cikkünk folytatása a 12 oldalon.)