Keleti Ujság, 1940. január (23. évfolyam, 1-22. szám)

1940-01-04 / 1. szám

XT 70 7. ÉVF. 1. SZÁM. — 1940. JANTJAH 3. Keleti Ujság Aiaterilla négyszázötvesimillió del!!rrt fordít nemzetvédelmi célokra (Washington, január 2.) (Rador.) Johnson, az Egyesült Államok hadügyminisztere közölte, hogy minégyszázötvenmillió dollárt fordítanak nemzetvé­delmi célokra. Ezért az összegért főképpen repülőgép és tankel­hárító ágyukat vásárolnak. Norman Davis az amerikai Vöröskereszt elnöke kijelentette, hogy a Vöröskereszt nyolcszázötvenezer dollárt fordított $ a finnországi és lengyelországi háború áldozatainak felsegítésére. Szakadatlan támadnak az oroszok­ a L*~idogx*tó környékén Németország nem tekinti a semle­gesség megsértésének, ha a skan­dináv államok átengedik a finneknek szánt hadianyagot Észak­finnországb­an s* fagyoout átáll negyven fok­ra százfoll a hőmérséklet ni a hadmű­veletet, csaknem teljesei* szfnielem­el*. A v­iszavonulló szovjet csapatok­ nyomatain a finn Ca npaVo,( átu­lólag elértétt Pelsamoh — A­­Szövetségesek sorolattévl is telje­­sitik a finn hadianyagmegremleléseket (STOCKHOLM, január 2.) (Dunaposta.) Az északfinnországi harcvonalon — svéd la­pok szerint’ — –12 oroszok lemondtak minden nagyobb harci tevékenységről. Ezen a vidé­ken már mintegy tízezer önkéntes táborozik s a szovjet hadvezetéségnek jelenleg nem áll elegendő erő rendelkezésére, hogy újabb támadást kezdjen. Svédországban úgy tudják, hogy Finnországban jelenleg tizenötezer külföldi önkéntes van. Zürichi jelentés úgy tudja, hogy a finn csapatok az oroszok üldözése közben elérték Petsamot. Ugyanaz a forrás jelenti hogy a finnek négy helyen nyomultak be orosz terü­letre­(LONDON, janár 2­) (Dunaposta.) Az egész angol sajtó megállapítja, hogy azok a győzelmek, amelyeket a finnek az utóbbi hetekben az oroszokkal szemben arattak, messze felülmúlták Finnország barátainak legvérmesebb reménységeit is. A finnek nagy győzel­met arattak a Kiásta tónál a szovjet csapatok fölött. A szovjet katonaság­­a befagyott tavon akar áthaladni’ amikor a finnek a tó körüli erdőségekből gépfegyver-tűzzel árasztották el őket. Ugyanakkor a finn repülők bombákat dobtak a tó jegére’ úgyhogy az több helyen beszakadt és a szovjet katonák nagyrésze a vizbe fulladt. HELSINKI’ január 2.) (Tindor.)) A finn ha­di jelent­és szerint Suomisalmitól nyugatra a finnek fényes győzelmet aattak a 11­3 számú szovjet hadosztály ellen, amelyet h­íresen megsemmisítettek. Az oroszok sok halottat hagytak hátra. A finnek ISO tehergépkocsit,, 27 ágyút és egyéb hadianyagot zsákmányoltak. Karéliában a szovjet csapatok a Tudoga- tó jegén próbáltak előnyomulni. Ezt a szándékot a finnek meghiúsították. Ezen a helyen élénk tüzérségi párbaj forrrt. Keljánál Möcsül­ónál a finnek nagymennyiségü hadianyagot és önműködő fegyvert zsákmányoltak. Az orosz légierő és hajóhad több támadást inté­zett a finn partok ellen, de minden eredmény nélkül. December 31-én Karéliában a szovjet repülőgépek sebesültszállító vonatot bombáztak, amelyen feltűnően látszott a vörös kereszt jelzés. Egy szovjet repülőgépet lelőttek. (MOSZKVA, januuár 2) A szovjet csapatok főparancsnoksága december 31én kiadott jelentése szerint semmi jelentős esmény nem történt. A szovjet légierő több vidéken is si­keres bombázásokat hajtott végre. (Stockholm, január 2.) (Rador.) A Havas ügy­­nökség jelentése szerint Németország nem tekinti a semlegesség megsértésének, ha a skandináv államok hadianyagot engednek át területükön Finnország ré­szére. A Finnországnak nyújtott segítséget nem kí­vánják semmiféle tekintetben korlátozni s nem tekin­­tik olyannak, amely Anglia érdekeit szolgálja. Kétezer katonát és tisztet röpítettek levegőbe a finn aknák (Helsinki, január 2.) (Rador.) A Stefani olasz távirati iroda jelenti a következőket: Salmijaärvi­től délre orosz dandár át akart haladni azon a szoro­son, amelyet a finnek aláaknáztak. Amikor az orosz dandár aláaknázott területre ért, az felrobbant, úgy, hogy az orosz katonai egységben levő 2000 katona és tiszt kivétel nélkül elpusztult.­­ (Helsinki, január 2.) (Stador.) Katonai körök­ben kijelentették, hogy szombatig nem érkezett meg­erősítő hír arról, hogy a sível felszerelt finn csapa­tok áthaladtak volna a Leningrád—Mar­rinsk vas­­útvonalon. Az orosz csapatoknak rendkívül elkesere­dett és heves harc után sem sikerült csak rendkívül kis területen előnyomulniok a keleti arcvonalon J­uosalla és Petsamo környékén. Délen 180 kilomé­terre a Ladoga tótól Lieksa irányában az oroszok előrenyomulását megállították és visszavonulásra kényszerítették őket egész Repoláig úgy, hogy ezen a környéken jelenleg a harcok már orosz területen folynak. Azokat az orosz csapatokat, amelyek meg­kísérelték, hogy a Ladoga tótól északra levő Ilomantsi irányában előrenyomuljanak, feltartóztatták. Még délebbre 90 kilométernyire Eglajaeriitől szintén megállították az előnyomuló orosz csapatokat. A Ka­­réliai föld­nyelven a Manmerheim vonalat csak Taipe­­lejohi környékéin sikerült az oroszoknak elérniük, a többi részeken az orosz támadást a finnek visszaver­ték. Negyvenfokos hideg m­att az északi finn-orosz hadműveletek szünetelnek (Helsinki, január 2.) (Rador.) A helsinkii Sano­­m­at című lap munkatársa jelenti, hogy Finnország északi részén a hőmérséklet mínusz negyven fokra szállott alá, úgyhogy a hadműveletek csaknem telje­­sen szünetelnek. Csak járőrtevékenység folyik. A pet­­samoi övezetben megállapították orosz csapatok je­lenlétét, de csak az oroszok sinyomairól. Ezen a vidé­kem a finn csapatok jobbszárnya egészen az északi határig húzódik. Az oroszok nem nagyon merészelnek elkalandozni a végtelen hőmezőkön és csak a Rove­­nieitől az Északi Jeges-tenger felé vezető úton közle­kednek. A finnek viszont ezt az utat sok helyen alá­aknázták és nagy veszteségeket okoznak a szovjet csa­patoknak. Az út ezenkívül nagy erdőségeken vezet át és a finnek ezekből intéznek meglepő támadásokat a szovjet csapatok ellen. (LONDON, január 2.) (Dunaposta.) Hétfőn egész nap szakadatlanul egymást érték a szovjet csa­­patok támadásai a Ladoga-tótól a Viipuriig felé ve­­zető vasútvonalig terjedő negyven kilométeres arcvona­lon. A szovjet itt százötvenezer embert vetett harcba. A finneknek eddig sikerült a szovjet támadásokat visszaverni. 38 finn katona hőstette (Helsinki, január 2.) (Rador.) A Havai ügynök­ség újabb adatokat közöl arról a csatáról, amely de­cember 11-ike és 23. között Tolvajaervi közelében zajlott le. A háború kezdetekor a finneknek ezen a szakaszon csak határőrei tartózkodtak. December 6- ikán indították meg az oroszok támadásukat Tolva­jaervi ellen erős tüzérségi előkészítéssel. December 10-ikén megérkeztek a finn erősítések és megindult a küzdelem. A finn csapatok átkaroló mozdulatokkal próbálkoztak s december 11ikén nagy erővel támad­tak, hogy visszafoglalják azt a hidat, amely a Tolva­jaervi földszorost uralja. Az oroszok a hidat megerő­­sítették s melléje több ágyút és gépfegyvert állítot­tak fel. A tüzérségi előkészítés után a finnek mind­össze harmincnyolc emberből álló különítménnyel tá­madtak. A bátor csapatból harminc ember elpusztult, sikerült azonban a különítménynek szétrombolnia a gépfegyverf­észkeket és megszállották a hidat. De­cember 14-­ike és 23-ika között a finnek fokozatosan támadtak és méterről méterre hódílt­ ták vissza a Tol­vajaervi földtezárást. December 21-én egy friss szov­jet hadosztály érkezett, de ezt a finnek felmorzsol­ták. December 24-i­kén a finnek visszafoglalták Tol­­vajaervit és Aglaervitől nyugatra Silaiaki mellett foglaltak állást. Ezekben a harcokban a finnek har­­m­inc kilométerre szorították vissza a szovjet csapa­­tokat és sikerült nagyon jó stratégiai állásra, szert tenniük. Húszezer orosz súlyos veresége (Sto­ckholm, január 2.) (Rador.) A Havas je­lenti a következőket: A Svanska D«TMM»­ jelentése szerint Suomasalvi környékén a finnek ellen harcban álló 20 000 orosz súlyos vereséget szenvedett. A finn csapatok Khuno közelében áttörték az orosz határt. Anglia és Franciaország soron kívül teljesítik a finnek hadianyagrendeléseit (London, január 2.) (Dunaposta,­ A Daily Tele­­graph szerint a szövetségesek azzal kezdik meg Finn­ország megsegítését, hogy soron kívül sürgősen k­­resítik a finnek által Angliában és Franciaországban rendelt hadiranyag szállítását, amelyet a nyugati há­­ború kitörése miatt megszüntettek A lap szerint Olaszország nemcsak repülőgépeket és más hadianya­got, hanem önkénteseket is küld a finnek segítségére és nagymértékben megkönnyítette az önkéntesek ki­utazását A dániai és skandináv segélymozgalom (Kopenhága január 2.) (Rador) A finnek ja­vára, megindított dániai segélymozgalom egyree na­­gyobb méreteket ölt. Már karácsony napja előtt száz ágyas segélyvonatot indítottak útnak Finnországba, amelyen hat sebészorvos és húsz ápolószemély mű­ködik. Ennek a segélyvonalnak az összes költségeit a dán vöröskereszt fedezi. A Norden nevű skandináv egyesületnél eddig 18 000.000 frankot jegyeztek le a finnek segélyalapja javára. A dán mezőgazdák egye­sülete élelmiszereket küld a finnek részére és az első élelmiszereket szállító vonat 43 vagonnal már el is indult Finnországba. Újabb svéd önkéntesek indultak Finnországba (Stockholm, Január 2.) (Rador.) Hétfőn és ked­den újból többszáz önkéntes indult el Svédországból Finnorszába. Az önkéntesek legkülönbözőbb társadal­­mi osztályokhoz tartozó tizennyolc-ötvenöt éves egyé­nek, Különösen sok munkás kérte felvételét az ön­­kéntes különítménybe. A következő napokon Újabb önkéntes csapatok indulnak a finnek megsegítésére Finn tiltakozás az észt kormánynál (Stockholm, január 2.) (Rador.) A Havas Iroda jelentése szerint, a finn kormány tiltakozott az észt kormánynál amiatt, hogy a tallini kikötőben szovjet hadihajók tartózkodnak.

Next