Keleti Ujság, 1940. május (23. évfolyam, 98-122. szám)
1940-05-18 / 111. szám
KeIXTI Z&J&JZ’Q 1940. MM J Q S 18 Lérfiszörnyen a futószalagon ötvenezer hadi repülőgép gyártására kért felhatalmazást a kongresszustól Roosevelt, az Egyesült Államok elnöke. Megdöbbentőennagy szám lennene még ekkor is, ha „csak 50 000 gépről lenne egyszer mindenkorra szó, de az államfő ezt a hatalmas tömeget egy év alatt és a jövőtől kezdve évenként lesvánja elkészíttetni az U.S.A. hadserege számára. A most folyó európai háború, amelyről Duff Cooper brit propagandaügyi és hírszolgálati miniszter első rádiószózarában, mint minden idők legngyobb csatájáról emlékezett meg, vme, megteremtette az első tanulságot: katonailag és harcászatilag a repülőgépeké a jövő. Erről az eredmények szülő valóságról bizonyára nem álmodtak a repülés első hősei és vértanúi. Lilienthal, a Wrightfivérek, Sarvtos Dumont, Lathani, Bleriot nem is gondolhatták, hogy a huszadik század műveit emberei ezt, a talán mindennél nagyobb horderejű találmányt, alig néhány évtizeddel a „hősi, kísérletezések" kora után, teljes mértékben a rombolás szolgálatába fogják állítani. Vannak erre — kétségtelenül — kény-szerítő körülmények is. A tengeri haderők, a hatalmas csata- hajószörnyek, egyrészt lassúságuk, másg részt elemhezkötöttségük miatt, — hiszen csak a vizeken fejthetnek ki tevékenysséget, — kezdik elveszíteni jelentőségüiket. A szűrte elképzelhetetlen gyorsasá- got, mozgékonyságot kifejtő repülőgépek viszont mindenhol ott varrnak, ahol szükség van rájuk. A csapatszállító re-pülőgépek embereket, a teherszárítók félelmet és muníciót röpítenek egyik országból a másikba, hegyeken, völgyeken, szakadékokon és vizeken át. Nincs aka-dály, amely eléjük tornyosulna, mert a levegő határai, ha nem is végtelenek, de a mai ember előtt még azok. A repülőgép nem kíván sínpárakat és mestereségesen, hosszú idő és fáradtságos napok- hetek évek alatt elkészülő utakat, amelyeket ara olyan könnyű hasznavehetetlenné tenni. A levegő e szörnyei meg- oldják a hadvezérek eddigi legnagyobb problémáját: az utánpótlási lehetősége- j két. Szorosan összekapcsolják az előre- tolt csapatokat a tartalékkal, a tortádé- j két a hadvezetőséggel és azt az anyaor- szaggal. Mozgékonyságukat, tevékenységüket csak hasonló ténykedéssel lehet tehát ellensúlyozni és ezért, ha csak az emberiség ki nem ábrándul most a pusztításból, a jövőben minden állam legfontosabb védelmi és támadó eszközei lesznek. Ötvenezer gép előállítási ára már csillagászati szám. Különösen az olyan országok számára nagy, amelyek nem dollárokban számolnak. Az Egyesült Államok azonban megtehetik, hogy mérhetetlen nagy területű birtokaik védelmére ezt a költséget előteremtsék. Mégis gondolkozásra kell késztetnie egyszer az emberiséget, hogy hol lehet ennek az állandóan fokozódó iramnak a véget Hol az a pont, amelyet a véges eletnek okvetlenül meg kell jelölnie majd, amikor eljön a reális számítások és az ősszelhasonlítások ideje? Amikor újra meg újra kimutatják, hogy a pusztítás költségeinek parányi hányadaiból is jólétet lehetne teremteni, gondtalanabb életet, amely amúgy is olyan rövid. Egyelőre azonban aligha lehet szó a megállásról. A megindult lavina tovább I gördül a maga útján. Akik belesodród- lak, együtt rohannak vele. A kívülállók I pedig mindent elkövetnek a veszély el- hárítására és elszigetelésére. Ezt fokozott I felszereléssel és védelmi eszközeik teljes kiépítésével akarják elérni. A régi I igazság: „ha békét akarsz, készülj a há- borúra" teljes mértékben érvényesült. I Roosevelt elnök indítványát és elhatározását korai lenne tehát beavatkozott szándéknak minősíteni. Inkább el lehet fogadni azt a magyarázatot, hogy az Egyesült Államok kormányzata hatalmas lehetőségeinek birtokában döntő tényezővé akarja erősíteni légi erejét, abból a célból, hogy az egyszer elkövetkező békénél az egyenlőség és a méltányosság elvét juttassa érvényre. fgye r.) A JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK. A román politika állandó kettős célja: a semlegesség és az őrködés nagyfontosságú minisztertanácsot tartott a kormány Bucuresti, május 17. (Rador) A kormány tagjai csütörtök este Tatarescu miniszterelnök vezetésével minisztertanácsot tartottak. Tatarescu miniszterelnök beszámolt a nemzetközi helyzetről s rámutatott a román politika állandó és folytonos jellegére, amelynek kettős célja: a semlegesség és az őrködés. Belső területen a kormány folytatni fogja az 1939 november 30-iki nyilatkozat reform programjának végrehajtását. Késedelem nélkül megvalósítják a köztisztviselők fizetésének összhangba hozatalát s a társadalombiztosítás megszervezését. A gazdasági helyzet feletti uralom érdekében újabb intézkedéseket tesznek. Bejelentette még a miniszterelnök, hogy a kormány tagjainak részvételével folytatni fogják a tartományok fővárosaiban a nagygyűléseket. A földművelésügyi miniszter a mezőgazdasági hadjárat végrehajtásáról számolt be, amely a rossz idő ellenére is kielégítő eredménnyel járt A belügyminiszter az idegenellenőrzésre és rémhírterjesztés meggátolására tett legutóbbi intézkedéseket ismertette. A minisztertanács ezután helybenhagyta a június 8-i, őfelsége II. Károly király tízéves uralkodása alkalmával rendezendő nemzeti ünnepségek programját. Nagy csapást ma miért a kínaiak a japánokra a Han-folyó melleit® ütközetben Csung-King, május 17. (Rador.) A kínai haderő szóvivője újságíróik előtt nyilatkozott a Han-folyó mellett lévő csatáról. Kijelentette, hogy a két évvel ezelőtt vívott bankaui csata óta ez a legnagyobb összecsapás a kínai és japán erők között A japánoknak eddig ötezer emberük halt meg és sebesült meg a példátlanul heves ütközetben. A kínaiak 2000 tehergépkocsit, 3000 kocsit, 60 páncélos kocsit zsákmányoltak. A kínai hadsereget nagyban segítette az állandó és viharos eső, amely akadályozta a japán repülők és gépesített osztagok tevékenységét. Jelentős sikereket értek el a japán csapatok TOKIÓ, május 17. (Rador.) A német távirati iroda közli a Kínában harcoló japán haderő hivatalos jelentését. Eszerint a japán csapatok Hopej tartomány északi részén Szujing körzetében megtizedelték a kúriai erőket, elfoglalták Tinguyenmegerősített várost és áttörték a kínai védelmi vonalakat Ling- Kingnél, Wutangonnál és Tajpingszinnál. Keleíporo.^xorsxáglfan pedlils. le Vllmcs excsdsxáx Berlinből jelentik: Vilmos excsászár a hírek szerint elhagyja Doornt és egyik keletporoszországi birtokán telepszik le. A német kormány állítólag megadta erre az engedélyt, azzal a feltétellel, hogy a volt császár teljesen magánemberként fog szerepelni. * » Hinnen pénteken ezentúl számonként is vásárolható az önálló JOGI KA Mindenki nélkülözhetetlen lapja Tk A1 ** aH. rs*, 9 NINCS OLYANFOGLALKOZÁS, AMELYNEK jWM T ff c 1 NE lenne szüksége ha | IDŐT ÉS PÉNZT TAKARIT MEG VELE | NEM SZENVED KÁRT, ELKERÜLI A BÜNTETÉST Mert a Jogi Kalauzt A MEGJELENÉS UTÁN NYOMBAN KÖZLI AZ ÖSSZES TÖRVÉNYEK ÉS RENDELETEK PONTOS MAGYAR SZÖVEGÉT ÉS MAGYARÁZATÁT Négy oldalas szám ára 3 L, nyolc oldalas szám ára 5 L M©sí fizessen elő rá! Előfizetőknek jelentős kedvezmény! Ezért: I 7 Itt levágandó és beküldendő! Tek.i Lapkiadó rt. Cluj—Kolozsvár Str. Báron L. Pop No. 5. Megrendelem a kiadásukban megjelenő ...TOGI KALAUZ" hetilapot folyó év I ...........................................................................................................................-tól kezdődően ! Egész erre 180 lejért , . ... . ... . ... . , a meg nem felelő sorok törlendők ! , Félévre . 100 1"""^ 1 Kedvezményesen a Keleti Újsággal együtt havi 90 lejért Az előfizetési dijat.......................................................................................utján beküldtem 1 Név: _______________________________Kölysés:............................................................... 9 ucca, házszám: _______________________________________ i. F.: ___________________________ A cégalapítások új rendje A cégalapítások engedélyezése terén az elmúlt két évben mélyreható változások következtek be. Eredetileg az a törvényes rendszer uralkodott, hogy ha valaki önálló kereskedő, vagy cégjegyzésre kötelezett iparos akart lenni, ebbeli szándékát bejelentette az illetékes kamara cégjegyző hivatalánál, amely a bejelentést tudomásul vette és az új céget bejegyezte. A kérelmezőnek csak azt kellett igazolnia, hogy román állampolgársággal rendelkezik s amennyiben az a szakma, amelyben a kérelmező működni óhajtott, képesítést kívánt, igazolnia kellett, hogy a szükséges képesítést megszerezte. A cégjegyzési törvény 1938. év végén életbeléptetett módosítása azt a rendszert gyökerében megváltoztatta. Mindenekelőtt előírta, hogy a cégalapításért kérelmezőnek egyebeken kívül igazolnia kell azt is, hogy az illető szakmában meghatározott időn át működött. E feltétel alól azonban a minisztérium felmentést is adhat. Másodsorban előírta a módosító törvény, hogy a minden szükséges igazoló okmánnyal ellátott cégbejegyzési kérést az e célra alakult bizottságok bírálják felül amelyek nemcsak a kérelmező igényjogosultságát veszik figyelembe, hanem azt is megvizsgálják, vájjon az új cég alapítása célszerű és hasznos-e? Ennek a két fogalomnak meghatározását azonban a törvény már nem állapítja meg, így tehát lényegében a cégjegyzési kéréseket elbíráló bizottságok diszkrécionális joga annak a megállapítása, eldöntése, váljon az új cég működésének engedélyezése hasznos és célszerű-e, vagy sem. Mindazok, akik a gyakorlatban eltöltött időre vonatkozó követelmény alól felmentést akartak kapni, kérésüket a nemzetgazdasági minisztériumhoz adták be és ott indokoltnak tartott esetekben a felmentést meg is adták. Újabb jelentések szerint, a nemzetgazdasági minisztérium e felmentés megadását a jövőben azoknak a bizottságoknak a jóváhagyásától teszi függővé, mely bizottságok a magánvállalatoknál alkalmazott román személyzet védelméről szóló törvény értelmében és e törvény végrehajtásának ellenőrzésére megalakultak és évek óta működnek. Ezek a bizottságok az ilyen kérések elbírálásánál ugyanazokat a szempontokat tartják szem előtt, amelyek alapján a magánvállalatok alkalmazottainak megoszlását ellenőrzik. A cégjegyzési kérések elbírálásába tehát egy új hatósági szerv kapcsolódott be, amely ezentúl a maga hatáskörében bírálja el, várjon a cégbejegyzésért kérelmezőnek joga van-e a cégjegyzési törvény rendelkezéseinek enyhítését kérnie. Azok az iparosok és kereskedők, akiket erre a nemzeti munkavédelmi bizottságok jogosultaknak tartanak, a törvényben előírt gyakorlati idő igazolása nélkül is bejegyeztethetik cégeiket, míg azoknak, akik ezt a jóváhagyást nem kapják meg, feltétlenül alkalmazkodniuk kell a megkövetelt több éves gyakorlat igazolásához. Ezt a követelményt pedig nemcsak az önálló kereskedőkkelés iparosokkal szemben támasztja a törvény, hanem a vállalatok alkalmaztatási viszonyban lévő vezetőivel szemben is. (r. v.)