Keleti Ujság, 1940. május (23. évfolyam, 98-122. szám)
1940-05-03 / 99. szám
1940 MAJZJ S 3 üfeim titoa -J£L_ VARO/ROL-KRO/PA ASzékely anyaváros, a Vion csendes, de kitartó munka folyik az életért PARÁNY-TÖRTÉNELEM ... Ősembert településre mutató adatok is vannak. Krisztus előtt a harmadik évezredből származó kerámiai maradványokat találtak a város melletti Budváron. A hagyomány úgy tudja, hogy Attila udvarhelye is itt volt. Kezdetben Telegd néven szerepel. 1301-ben említik először Udvard várát, amely a székely ispánok, alispánok, kapitányok, főkapitányok lakóhelye volt. Több székely nemzetgyűlést tartottak itt. Hunyadi János egy birtok ítélkezésében szerepel először az Udvarhely név. Mint Székelyudvarhelyt először Bethlen Gábor kezdi említeni. A várost többször feldúlták, felégették, martalócok és törökök.* KEVÉS OLYAN HANGULATOS ÉS SZÉP VÁROSRÉSZLET van Erdélyben, mint a Szent Miklós kegye, a katolikus templommal és az iskola épületekkel uralja a várost.* SZELLEMI PANGÁS... erre panaszkodnak azok, akik aggodalommal éltelve figyelik, hogy egyre kevesebb a társadalmi rendezvény Székelyudvarhelyt. Nem is olyan régen országos hírű műkedvelő gárdájuk volt, amely komoly előadásokon bizonyította be rátermettségét. Most hosszú hónapok telnek el, amíg valamit rendeznek. A hetven évet betöltött Székely Dalegylet, Székelyudvarhelyi Református Dalkör, a Polgári Kör, a Kereskedelmi Kör jelentik a társadalmi életet. A filharmonikusok társasága is beszüntette tevékenységét. Igen szép élet van az IKE.egyesületben, ahol a fiatal református iparosok a maguk munkájával építették házukat és gondozzák kertjüket. (Dicséretet érdemel a páratlan szorgalommal, lelkesedéssel vezető Váró György dr. fiatal ügyvéd.) * VÉGRE PARTFÜRDŐ!... Évek óta sürgetett nagy hiányosságot old meg a város az idén: szemben a sétatérrel, a Küküllő partján, felépítik a szabadtéri fürdőt. Egy lépéssel több, hogy Székelyudvarhely valóban fürdővárossá váljék * DRÁGASÁG! — panaszkodnak a háziasszonyok. Holott azelőtt nem volt drága a város. A piacon nyolc lejért sem lehet tejet kapni.* A SZEJKE VÍZ a híres ásványos ivóvíz, melyet számozott korsokkal házhoz szállítanak bivalyfogaton, elsejétől szintén megdrágult. 70 lej ezentúl havonként az udvarhelyiek mindennapi itala.#• EGYIPTOMI SÖTÉTSÉG borul este kilenc óra után az udvarhelyi utcákra. Légvédelmi intézkedés? Dehogyis! A villanyműveknél néhány héttel ezelőtt különös üzemzavar történt és emiatt sötét a város. Egy munkás éppen reggelizett az egyik asztalnál és a szalonnához való sóért kisidel a szomszéd szobába. Abban a pillanatban az egyik gépről hatalmas alkatrész vált le és az alig elhagyott szék fölött a kapcsoló márványlapjához vágódott. Ha a munkást találja — biztos halál a következménye. A márványtábla darabokra fért és emiatt sötét ma a város. * HÁZAK ELŐTT FEHÉRRE MESZELT KÖVEK figyelmeztetik az idegent: tífuszjárvány a városban! Hat haláleset volt. Szerencsére most már csak szórványosan fordul elő újabb megbetegedés.* A TURISTÁK SZÁMA FELTŰNŐEN MEGNÖVEKEDETT — no nem éppen kedvtelésből. Nincs fa a székelyudvarhelyi piacon. Az emberek versenyt gyalogolnak egészen Fenyődig, hogy egymás orra elöl fogják el a befele igyekvő fásszekereket. A négy középiskola, szakiskola és több elemi iskola közül két nevezetes tanintézete emelkedik ki erdélyi jelentőséggel. AHOL ERDÉLY REFORMÁTUS TANÍTÓNŐ UTÁNPÓTLÁSÁT NEVELIK A református tanítónőképző jelenleg a romániai reformátusság egyetlen tanítónőket nevelő intézménye. A királyhágómelléki püspökség is ideküldi a tanítónői utánpótlást. Négy püspök alatt teljesedett ki az intézet a mai színvonalra. Kenessey püspök vetette fel a gondolatot, Nagy Károly püspök szervezte, Makkay püsspök idején valósult meg és Vásárhelyi püspök idején fejti ki mai szép tevékenységét. A gyönyörű berendezésű intézetben a jelenlegi háromszáz növendék között számos katolikus és unitárius lány is tanul. Mert az intézet egyik büszkesége éppen az, hogy nem domborítják ki annyira a felekezeti jelleget és a lányokat is egymás megbecsülésére tanítják. Az intézet kitűnő nevelésének messze földön híre van, még azok is, akik nem kapnak tanítónői állást és férjhez mennek, mint anyák is nagyszerűen hasznosítják az ottan tanultakat. Könyvtárukban számos nagyértékű ritkaság van. Tornatermük, melynek színpada székely kaput ábrázol — Haáz F. Rezső műve — és páratlan szépségű a maga nemében. Az intézetet a sok székelyes és magyaros hímzésű kézimunka kedvessé, derűssé teszi. Érdekes, hogy ezelőtt tíz évvel, amikor még Nagyváradon volt az intézet, a növéndékeknek mindössze 4,4 százaléka volt udvarhelymegyei. Most 54,2 százalék a megyéből és 32,2 százalék Udvarhelyről kerül ki. Az intézet irányítja tehát a megye nőnevelését, Váróné Csató Gabriella kitűnő igazgatásával. AZ ŐSI KATOLIKUS FIÚGIMNÁZIUM amely egész diáknemzedéket — a mán közélet számos kiválóságát — bocsátotta szárnyra, a fejlődésnek valóban örvendetes jeleit mutatja. Az intézet, amely az utóbbi években annyi nehézségen ment át, és alig tíz évvel ezelőtt az elnéptelenedés fenyegette, most néhány tanuulót már nem is tudtak felvenni létszámtöbblet miatt. Egyik legbiztatóbb tünet: a földműves szülők gyermekeiket egyre nagyobb számban küldik a gimnáziumba. Jelenleg 51 udvarhelymegyei földműves ifjú tanul az intézetben, melyet Boga Lajos dr. igazgató, a kiváló pedagógus vezet nagy hozzáértéssel, alkotásával. — Néhány magyaros bútortervet készítettem, ez minden — mondja. — A képző gazdasági ügyeit kell intéznem, ez ma bizony sok gondot okoz és másra alig jut időm. (A szemem megakad egy pompás vásznon. Még csak vázlat, de máris erőteljes.) — A „Lövétei lakodalom". Sajnos, nincs időm rá, hogy folytassam. (Kár!... Ilyen székely kép nem igen készült még. A színpompás festmény szinte él: az ember hallja a csárdást táncoló lábak dobbanását szoknyák suhogását, a táncosok lihegését, a kurjongatást. Reméljük a nyári nagyvakációban elkészül a „lakodalom".). BÁNYAI JÁNOS, az ismert geológus, tanár a „Székelység" szerkesztője, aki nemrégen lányának Bányai Editnek, szerkesztésében — kiadta az első székely divatlapot, most érdekes és valóban közhasznú kérdéssel foglalkozik. — A borvízkérdés, a székelyföld annyi természeti kincse között is az egyik legfontosabb kérdést foglalkoztat most. A székely,földi ásványos bor és gyógyvizek ies részét hasznosítják csak, nagyobb része elvész. Ebben a kérdésben van egy tervem és ebbe a munkába a nagyközönséget is szeretném bevonni. Hogy hogyan? Erről legközelebb cikket írok a ,,Keleti Ujság“-ban. TOMCSA SÁNDOR éppen billiárdozás közben került ceruzánk elé. Gyönyörködve szemlélte saját játékát: „mondjátok meg hogyan tudhatok én ilyen jól?" — kérdezte társaitól, miközben felírta a számot, mellyel ,,busszal vezetett". Két „sorozat" közben mondja: — Uj darabomon dolgozom Témája? Az ember, aki fellázad a családi zsarnokság ellen. Egészen új téma. Nagy kedvvel írom. Címe? Az még nincs. Azt a legnehezebb adni. Nehezebb, mint az egész darabot megírni. (Szólt olyan bánatosan, ahogyan csak egy humorista tud nézni s felhajtott egy fröos. 1861.) DR. RÉVAY GYÖRGY nyugalmazott főszolgabiró, az ismert nevü zeneszerző, akinek sok szép számát játszák Erdélyszerte, hoszszabb ideje nem jelentkezett új szerzeménynyel. —Keveset dolgozom mostanában — mondja — Egyik készülő iskolai ünnepélyen játszák közelebbről egyik számomat. (Akik ismerik Révay György színes, ötletes, magyaros szerzeményeit, őszintén sajnálják, ha a zeneszerzésben is nyugalomba vonulna.) Tevékeny munka .. • A KATOLIKUSOKNÁL, akik lélekszámban szinte annyian vannak, mint a többi felekezetek együttvéve, szép hitélet van, összes egyesületeik és intézményeik élénk munkát fejtenek ki. Sae Antal főesperes vezeti az udvarhelyi plébániát. A REFORMÁTUSOKNÁL két jelentős lépésre készülnek: óvodát és református tanonciskolát akarnak létesíteni. Dávid György lelkész vezetésével a presbiterek huszonöt csoportban végzik el a református hívek összeszámlálását, amely már hosszú idő óta rem történt meg. AZ UNITÁRIUSOKNÁL, ha kicsiny is egyházuk, szép munkát végeznek Sigmond József lelkész vezetésével. Két évvel ezelőtt épült szép kulturházuk, * „MINDEN JEGY ELFOGYOTT” — az az évtizedek óta nem látott bűvös tábla többször s ott díszelgett a Szabadkai-társulat pénztárablaka fölött. Amire már csak az öreg székelyudvarhelyiek emlékezhetnek , megtörtént. Aki napokkal előbb nem váltott jegyet, bizony kivül maradt... Újabb bizonyíték arra, hogy Székelyudvarhely magyar közönsége szomjúhozza a magyar szót, csak éppen, hogy feltételnek állítja: színvonalas legyen! Mert bizony sok kisebb társulat utánvéttel utazott el a városból.* EZÜSTRÓKÁK A VÁROS HATÁRÁBAN • • Nem valami természeti csoda ez: Vánky Kálmán dr. fogorvos tizholdas telepén már 30—10 ezüstróka-család bundája várja, hogy — prémmé váljék .«• Társasutazásunk mai állomása: Odorheiu (Székelyudvarhely) Az olvasónak bemutatja : Horosz Béla A „székely anyaváros", — Orbán jellemése szerint — a székelyföld legérdekesebb, legklasszikusabb helye. A székelység központja méltán érdemli meg a „Székely Athén“ elnevezést, hiszen számos iskolájával évszázadok óta terjeszti a művelődést. A Küküllő partján, az idebéklő Hargita tövében szerényen húzódik meg ez a városka, amely ha hátmmaradott is (...nincs vízvezetéke és az uccát macskafej kövezet borítja... (...ha gazdasági élete nem is lüktető) ...hiszen valamikor kifelejtették a vasúti főhálózatból... ha csak a sós ésmás ásványos fürdője miatt, fürdőváros jellegétől várhat is némi fellendülést... ez az ősi város semmit sem vesztett a maga jelentőségéből. Ennek a városnak szelleme van, amely nemzedékeket nevelt. Az ítélők joggal büszkék, amikor kimondják: — Udvarhelyi vagyok! Két nagyjelentősségű tanintézet A református tanítónőképző A róm. kath. fiugimnázium Ki, min dolgozikk ? Írók, tudósok, művészeik élnek Székelyudvarhelyt. Többen mint Erdély bármely más kisebb városában. Nyirő József aki hosszú évekig élt itt gyönyörű magyar stílusú házában, már csak ,,vendégségbe" utazik Székelyudvarhelyre, ahova számos baráti kapocs fűzi: ő már kolozsvárinak számít. Akik otthon vannak — lássuk: hogyan élnek, miként tevékenykednek ? Öt kis villáminterjú: ki min dolgozik a székelyudvarhelyi ismert nevek közül? TOMPA LÁSZLÓ, akinek új verskötete nemrég készült el, most piheni ki az átmenetileg megjelenését szüneteltető „Székely Közélet" szerkesztésének fáradalmait. — Csak most látom, — mondja — hogy milyen szellemi robotmunka az újságírás. Most több időm van a magam számára. — Újabb verseken dolgozik? (A kérdés elég szerencsétlen, mert Tompa László szinte sértődötten mondja). — Nekem a versírás nem dolog hanem magasabbrendű élmény! Sajnos, alig ritkán van részem benne. (Az interjú ezzel be is fejeződik, mert ezután inkább ő kérdez a kolozsváriakról). HAAZ REZSŐ a kiváló festőművész és rajz tanár, aki soha el nem évülő érdemeket szerzett a tanítónőképző pompás, a maga nemében egyedülálló néprajzi múzeumának meg.