Keleti Ujság, 1940. május (23. évfolyam, 98-122. szám)

1940-05-01 / 98. szám

19­4­0. MÁJUS 1 Meghalt Bangha páter, a keresztény gondolat élharcosa Csak hatvanéves volt, amikor elragad­ta a halál. Mélyzengésű hangja elné­mult és harcos tolla kihullott kezétől. Jóhszmrt, általánosan tisztelt alakja el­tűnt a valóságtól és ezután már csak az emlékezet fogja­­megőrizni. Ezt azon­ban nagyon sokáig, mert egy rövid em­beröltőn át folytatott munkássága, ne­­mes kereszténysége, emberszeretete, testi és lelki tisztasága, szóval igazi értelem­ben vehető lükipásztorkodása felejthe­tetlenné teszik őt azok előtt, akik a ke­resztény szellemet, mint az emberi lelki felsőbbrendűség egyik alapelemét egy életen át magukban hordozzák. A Gond­viselés akkor állította sorompóba őt, amikor a világháborút követő általános felfordulás elsöpréssel fenyegeti le a ma­gyar katolicizmust és a Gondviselés út­jai, ha kiszámíthatatlanok is, de rende­sen helyesek. Nagy időkhöz nagy emberek valók és Brigha Béla jezsuitarendi lelkipásztor valóban nagy volt.. Nagyságát nem a korszerű propaganda fejlesztette felsőbb régiókig, hanem az a tevékenység, amelyet kifejtett és azok az eredmények, amelyek munkásságát már életében is igazolták. A sors megjutalmazta őt azzal, hogy még életében megérhette sikereit és bár végtelen szerény volt, mégis azzal a tu­dattal járhatott-kelhetett az emberek között, hogy céljait megvalósít­h­a­tta. Nemeseik a magyar katolikus egyház, ha­nem az általános kereszténység is rend­kívül sokat köszönhet neki és ,,Hangba páter", ahogy általánosan nevezték, emlélt fővel és tiszta lélekkel nézhetett a csillagok felé, ah,ová lelkipásztor­kodá­sa folyamán mindig törekedett. A példás életű lelkiatya, akit — szer­zetes lévén — nem díszített magasabb egyházi méltóság a keresztény világnak és a ■magyar katolikus egyháznak az utóbbi időkben, Prohászka Ottokár, Tóth Tihamér dr. és gróf Mailáth Gusztáv Károly püspökök után a legnagyobb vesztesége. 1880-ban született Nyitrán. Iskolái el­végzése után a jezsuita­ rendbe lépett, ahol rendkívül nagy képzettsége, irodal­mi készsége is az általános műveltséget jóval meghaladó tudása miatt vezető helyre állították Tökéletesen beszélt és itt több nyelven is és mint szónok is ki­emelkedett az elsők közül. Nagy érdeme volt, hogy önmagában az egyházi dog­mákat nemcsak hozz­áidomít­ott­a a mai szellemhez, hanem egyenesen alapelemévé tette a hitéletnek a korszerű gondolko­zást. Apologeia volt, harcos hittudós, aki már sokszor forradalmasításszerű meg­győződését, a szó és tett fegyverével hir­dette, nemtörődve az őt eleinte meg nem érték táborának gáncsaival. Egész élete szakadatlan munk­a volt, amelyből ki­vette a mega részét. Akik ismerték, el­mondhatják, hogy úgyszólván soha nem pihent. Szinte csodálatos, hogy sokol­dalú elfoglaltságához hogyan csoportosí­tott újabb és újabb munkakört és meny­nyire megállotta helyét mindenütt. Közvetlen a világháború után meg­alakult a budapesti „Központi Sajtó­vállalat“ azzal a céllal, hogy a túlzot­tan liberális irányzatnak gátat szab­jon és megteremtse a keresztény saj­tót. Ez a törekvése a forradalmi idők­ben és a kommün alatt természetesen meghiúsult. A kommün után azonban Bangha Béla újra munkába lépett. Amerikai propagandaútra indult és sorozatos előadásainak jövedelmét a „Központi Sajtóvállalat“ céljaim for­dította. A vállalkozás ma már terebé­lyes fává nőtte ki magát. Amerikai útjáról nagy műben számolt be egyre növekvő olvasótábora előtt. Később Rómába utazott, ahol több módszer­tani könyvet irt a lelkipásztorkodás h­itékonnyá tétele céljából. Római tar­tózkodását „Római útikalauz" című könyvében örökítette meg. Később új­ra Budapestre jött, ahol élete végéig dolgozott. Az volt az elve, hogy min­den korszerű eszközt a keresztény gon­dolat szolgálatába kell állítani. Eze­ket az eszközöket: a sajtót, könyvet, filmet, a keresztény egyesületi életet, a rádiót, a népszerűvé vált férfi kon­ferenciákat, a szószéket mind felhasz­nálta arra, hogy meggyőződését hir­desse és új keresztény társadalmat te­remtsen az omladozó romok újra fel­épített, köveiből. Számos könyvet irt. Legnevezeteseb­bek: „Jellemrajzok a katolikus egy­ház életéből", „A­ modern Krisztus­­probléma", „Jézus istenségének bizo­ny­ítékai". ..A Jezsuita rend története „Encharisztia", „Világnézeti válaszok", „A négyszázéves jezsuita rend".­­A katolikus egyház isteni eredetei", „Ma­­gyar­ország Ú­jjá­építése és a keresz­ténység", „Az örökélet idéi", „Kläryn­­gen der Judenfragest”­ Szerkesztője volt a „Katolikus Le­xikonnak", továbbá a „Magyar Kul­túra“ című világnézeti és társadalmi lapnak- amely elérte már a 27 évfo­lyamot. Bámulatraméltóan nagy irodalmi tevékenysége mellett állandó szónoka volt az ünnepnapoknak és szentbeszé­deit, amelyeket más vallási­ és világ­nézetű emberek is végighallgattak, a­ budapesti rádióállomás is állandóan közvetítette. Gyakran utazott ki a vi­dékre, ahol Prohászka püspök hasonló tevékenységével párhumarosan több napon át tartó vallás bölcseleti férfi­­konferenciákat tartott. Kolozsváron 1912-ben járt utoljára, amikor az it­teni egyetemi hallgatók előtt tartott előadást. Szombaton temetik. A katolikus egyház elbúcsúztatja majd nagy ha­lottját,­­akinek­ szónoki hangját nem követiti többé a rádió és akinek kezé­ből örökre kihullott a toll... (d­r.) Hogyan ünnepük meg Clujon a május elsejét? — CLUJ (Kolozsvár), április 30. Má­jus 1-ét, a munka ünnepét Kolozsváron bensőséges módon ülik meg. A város ösz­­szes templomaiban hálaadó is­tantiszt­ele­tek lesznek, amelyeken hatósági küldött­ségek vesznek részt. A város köztisztvi­selői kara a görögkeleti katedrálisban hallgat istentiszteletet. Ez alkalommal a tisztviselők a N.TJ.F. szolgálati egyenru­háját viselik. Akinek egyenruhája nin­csen, annak sötét öltönyben kell megje­lennie. MÁJUS ELSEJÉN MINDEN MUN­KA SZÜNETEL (BUCURESTI, április 30.) (Bodor.) Május elsején egész napon keresztül teljes munkaszünet van. A hatóságok május másodikán délután lépnek ismét­­munkába. ­ május elseje új jelentősége Bucurestiből jelentik. A Nemzeti Újjászü­letés Arcvonalának egyik pillérét a munka elősegítése és nemzetiesítése képezi. Ennek a célkitűzésnek az elérése érdekében az utóbbi években változások mentek keresztül a munkatörvények, a radikális újításokat azért hozták, hogy megvédelmezzék azokat, akiknek minden vagyonát munkabírásuk ké­pezi. Ennél azonban sokkal többet tettek a munkásság érdekében. A munkásságot a kormányban és a parlamentben is képviselik és ezekkel a megbízottakkal állandó és szo­ros kapcsolatokat tart fenn a munkásság. Az újjászületett országnak ez a munkásság iránti érdeklődése a fősúlyt a nemzetiesítés­­re fekteti és olyan helyzetbe juttatja a munkást, hogy az valóban dolgozhassék. A múltban ilyesmire sohasem fektettek nagy súlyt, most azonban ezek az eszmék meg­változtatták Románia munkásviszonyait. Ebben a légkörben a május elsejét a mun­ka ünnepévé avatták és így mintegy megko­ronázása egy politikai törekvésnek és prog­ramnak. Ezen a napon, tekintet nélkül az Itt vá­rT&Ic­ere, h­ogy bőrét megedz­em ! NIVEA Eucerit tartalmú, a bőr erő­sítő szere. Erre van az ön bőrének szüksége, hogy egészséges marad­jon. Csak egészséges bőr szép é­s szép is marad. Tehát ne feledje legalább naponta kétszer bőrét NIVEA-val ellenállóvá fennk időjárási viszonyokra, műhelyekben, iro­dákban, iskolákban leáll a munka, de ugyanakkor a munkások részére e­gy új mun­kaév kezdődik. A munkások tömeges kirán­dulásokon vesznek részt, gyönyörködnek a természet szépségeiben, ahol egyaránt fel­frissítik lelküket és testüket. Ez az ünnep ma más jelentőséggel bír, mint annakelőtte, amidőn csupán szociális jellege volt. Ma a május elsejének nemzeti, monarchikus és dinasztikus értelme van. Május elsején a munka diadalát ünnepeljük amikor eltűnnek mindazok az okok, amelyek testvért a test­vértől elválasztottak. Ma mindannyian egy­ségesen tömörülnek Románia uralkodója köré és aköré a rend köré, amelyet a mai nehéz időkben Románia képvisel. Mit nyújt Magyarország a turistáknak? Irta: Karafiáth Jenő dr. budapesti főpolgármester Ma kevés ország van Európában, mely az idegenforgalmat zavartala­nul fenntarthatja. Ezek közé tartoz­nak a délkeleteurópai államok, köz­tük Magyarország is­ Románia és Ma­gyarország között az utóbbi években az idegenforgalmi kapcsolatok igen élénkek voltak. Sok magyar látogatta az erdélyi hegyvidéket és Románia gyógyfürdőit és viszont örvendetesen megnövekedett azoknak a romániai turistáknak a száma, akik főképen Budapestet látogatták meg és itt kú­rát is tartottak. Románia természeti szépségekben és gyógyfürdőkben rendkívül gazdag or­szág és így a közönség nyaralási igé­nyeit otthon is teljesen kielégítheti. Van azonban két, valóban nagy és nemzetközi értéke Magyarországnak: ez Budapest, a gyógyfürdők városa és a Baladon, Középeurópa)iak legna­gyobb édesvizű tava, amelyek első­sorban alkalmasak arra, hogy a szom­széd országok közönségének érdeklő­dését is nagyobb mértékben felkelt­sék. Budapestet nem kell külön is bemu­tatni, mert hiszen Budapestet eddige­­lé is számos külföldi kereste fel­, de mégis fel kívánom hívni a figyelmet Budapest gyógyfürdői jellegére és azokra, a nagyszabású kutatási lehe­tőségekre, amelyet­ ez a szép metropo­lisz vendégeinek világvárosi viszony­latban nyújtani képes. Budapest való­ságos geológiai csoda: egy hatalmas thermátis vízmedence fölött épült vá­ros, amelynek hőforrásai kiapadhatat­lan mennyiségben áll­nak rendelke­zésére a gyógyulást­­kereső emberiség­nek. Naponta 55 millió liter thermátis hévvíz fakad a forrásokból 30°—80° C. között mindenféle változatban. 16 ki­épített gyógyfürdőjében és kitűnően felszerelt gyógyszállóiban a legszeré­nyebb viszonyok között élő vendégek is megtalálhatják a nekik megfelelő elhelyezkedést- Budapest azonkívül a magyar kultúra, művészet, tudomány központja. Múzeumai, képtárai és egyéb gyűjteményei világhírűek és az idegen részese lehet a legváltozato­sabb szórakozási lehetőségeknek is, mert Budapest művészi és zenei élete igen fejlett. A gyógyfürdők mellett kitűnően felszerelt klinikák és kutató intézetek, valamint világhírű orvosok is rendelkezésére állanak a gyógyu­lást keresőknek úgy, hogy Budapest nyugodtan állíthatja magáról, hogy gyógytényezőit olyan keretben tudja a gyógyulást keresők szolgálatába ál­lítani, mint amit egyetlen más világ­fürdő sem tud nyújtani. Budapest für­dővárosnak azonkívül még egy nagy előnye van, hogy télen és nyáron egy­formán adva van a gyógyulás lehető­sége. Az idegenek érdeklődése az utóbbi esztendőkben Budapest gyógy­fürdői iránt növekvőben volt és re­méljük, hogy ez az érdeklődés a jövő­ben tovább fokozódik. Fel szeretném itt hívni a figyelmet a Balatonra is, amely az elmúlt 20 esztendő alatt nagy arányokban fejlő­dött, pompás szállodák, penziók és nyaralóhelyek épültek ennek a nagy­szerű tónak a partjain. A Balatonnak megvan más tavakkal szemben az az előnye, hogy vize kellemesen langyos és igy a hegyi tavaktól igen előnyösen különbözik. Partja enyhén lejtős és bársonyos homokstrandja a gyerme­kek valóságos paradicsoma. Az ide­genforgalom ma fennálló lehetőségei között a Balaton Európának talán egyetlen nagyszabású tóparti fürdője, ahol zavartalanul, nyugodtan, békebeli árak mellett töltheti el idejét még a legkényesebb ízlésű külföldi is. Magyarország mindent elkövet, hogy a külföldi vendégek jól érezzék ma­­­gukat mi nálunk, ennek biztosítéka a hagyományos vendégszeretet, mely a magyar ember szívét boldoggá teszi. Hitler üdvözletét tolmá­csolta a k­óburg­fjóthai herceg a japán császárnak Tokió, április 30. (Rador.) A ném­et távirti iroda jelenti, hogy a kóburg­­gothai herceget, a német Vöröskereszt elnökét a japán császár kihallgatásért fogadta. A herceg átadta a japán csá­szárnak Hitler vezér üdvözletét és sze­­rencsekivállatait a japán birodalom fenn­állásának 2600-ik évfordulója alkalmából. A császár köszötéletét küldte Hitler ve­zérnek a jókívánságokért, majd ebédre tartotta vissza a német vendéget. A her­ceg megbeszélést folytatott Arita kül­­ügyminiszte­l is.

Next