Keleti Ujság, 1940. július (23. évfolyam, 147-172. szám)

1940-07-16 / 159. szám

19­4­6. J­U­C­I­V­S 16 g) ETmKmrs'M^MISt Az esküvődön én is ott leszek, Híad e­ hogy semmi rosszat nem teszek, Sőt kapsz tőlem Su­famyl púdert s krémet, hogy örökre őrizd meg szépséged Ironside a nagy feladat előtt... Anglia már régen kereste azt a táborno­kot, akit az egységesített brit szárazföldi és légi­erő főparancsnokává nevezhetett volna ki- Sir William Edmund Ironside az, aki most azt a magas lisztet betölti. Kérdés az a Dák­, háty várjon meg fog-e felelni a ke­­res­tyezett bizalomnak? A középkorban ez a hat, láb és négy hüvelyk magas katona való­ban kitűnő harcos lehetett volna. Termete és az általa véghezvitt különböző szolgálatok igen népszerűvé tettek őt az agnol nép előtt. Az a buldogg, amely őt a világháborúban kü­lönböző utain elkísérte és amelyet kétszeri sebesülése miatt ki is tüntettek, szintén hoz­zájárult az Ironside-legenda kiterjesztéséhez. Úgy emlegetik, mint Cromwell Olivér híres „vasas lovagját­*, aki az angol szívében an­nak idején oly nagy bámulatot és csodálatot keltett. Ironside tábornokot hazája eddigi pálya­futása alatt katonai szolgálatán kívül diplo­máciai teendőkkel is megbízta. A tábornok öt nyelven beszél tökéletesen és egyike volt azoknak, akik a világháború alatt a nagyon­­tánt szövetségeseivel tolmács nélkül tudtak értekezni. Ez a tevékenysége fokozta hírné­­vét és ma is meg van mindenki győződve ar­ról, hogy Kronside a legnehezebb helyzetek­ben is feltalálja magát, ő volt az például, aki a világháború után egy vegyes dandár élén Archangelskben akart partraszállaiá, innen­­vezényelték. Sok helyen te­vékenykedett ,részben rangrejtve is. A múlt évben Varsóban tün­t fel és ő volt az, aki az angol—lengyel szövetséget katonai formá­ban is megkötötte. Szeretetreméltósággal és udvariassággal azonban nem lehet eredményeket elérni. trón.­sídó tábornok Lengyelország esetében sem arathatott — a bekövetkezett eredményt te­kintve — különösebb babérokat. Azt mond­ják, hogy amikor Varsóból hazautazott, meg­lehetősen csalódottan nyilatkozott a lengyel hadseregről és a lengyel politika önfejűségé­ről. Ha ez valóban igaz, akkor a lengyelor­szági kudarcért nem lehet őt vádolni, ellen­kezőleg, inkább Anglia politikusai voltak azok, akik leghíresebb, élő katonájuk figyel­­meztetéssét nem vették tekintetbe. Ironside mindig igen nagy tekintélye volt az utóbbi időkben az angol nagyvezérkar előtt. Sok kudarcért kétségtelenül nem ő a felelős. Norvégiában harcolt, Flandriában szintén. E két harctéren nem volt főparancs­nok, mert alárendelték lord G­ortnak, aki fiatalabb, mint ő és aki talán nem is olyan jó katona, mint ő. Igaz, hogy Gort maga is alá volt rendelve a francia főparancsnokság­nak és lehet, hogy Ironside ezt nem tartotta volna magához méltónak. Talán arra gon­dolt, hogy Franciaország csak egy mellék­­hadszinter és mint ilyen epizódszereplője annak a háborúnak, amelyben tulajdonkép­pen Anglia akart újabb nagy győzelmet arat­­ni és­ megfelelő zsákmányt szerezni. Talán azt is gondolta Kronside, hogy rá még ma­gasabb feladatok vannak, mert azt mondják, hogy képességeiről a legjobban ő maga van meggyőződve, anélkül azonban, hogy ezt hangoztatná. A legutóbbi időkig Anglia had­erőinek főparancsnokságát nem helyezték egyetlen személy kezébe. Here Belisha had­­ügyminisztersége alatt ugyanis igen nagy változások történtek az angol tábornoki karban. Belisha azt az elvet érvényesítette, hogy az idősebb tábornokokat tetterősebb és fiatalabb tisztekkel kell kicserélni. Ironside viszont ugyanakkor állította, hogy An­glia éppen azért van előnyösebb helyzetben, mert tábornokai tapasztaltabbak és időseb­bek, mint a fiatal németországi hadvezérek. Sir Williamot jó szónoknak is tartják. Egyik legtöbbet idézett mondása a követke­ző: „Reszkettem attól a gondolattól, hogy Németország már a háború első pillanataiban megtámadja Angliát." Ő volt az is, aki a norvégiai és a k­andriai visszavonulást nagy szónoki készséggel „győzelemmé" változtatta át. Elemfesei Németországban, amint a róla írt cikkekből kiderül, Ironside-ot nem tart­ják annak a hadvezérnek, aki a csata sorsát meg tudná fordítani. Hogy mennyiben van igazuk, azt majd a jövő fogja bizonyítani. A tábornok ugyanis egyenes típusa annak az „Old Englandnak", amelynek a nehéz órák­ban — legalább is eddig — majdnem négy­száz éven keresztül mindig akadtak szeren­­cseekezű honmentő vezetői. (ny­­r.) A miniszterelnök rádióbeszédében kijelentette, hogy a kormány gon­doskodik a mezőgazdasági termé­kek kedvező áráról BU­CURESTI. (Rador.) Ion Gigart­­altaszterelnök, a Nemzet Pártja ve­zérkari főnöke vasárnap este két óra­kor rádióbeszédet intézett az ország földműves és mezőgazda lakosságához. — Kormányomnak — kezdte beszé­dét a miniszterelnök — két feladata van: a határok megvédése s a földmű­vesek, általában a mezőgazdaság szá­mára olyan fejlődés biztosítása, amely nélkül az ország nem haladhat előre. Mindig ez volt Őfelsége gondolata is, de nem lehetett teljesedésbe vinni. Most már semmi sem áll az útjában.­­ A kormányt áthatja az a meggyő­ződés, hogy a mezőgazdák alkotják az állam alapját, tehát minél erősebbé kell őket tenni. Mit kérünk mi? Bizal­mat jóakaratunkban s abban az elha­tározásunkban, hogy előbbre visszük az országot. A munka Isten ajándéka s nem szégyen, amint az izgatók mond­ják. Mindenki munkája megérdemelt és igazságos fizetésben részesül. A ne­mzeti kormány visszahely­ezi jogai­ba a munkát. — Érthető a mezőgazdaság fejlesz­tésének feladata s ugyanilyen világos, hogy szükség van népünk munkájára A dologtalan népet legyőzik a többi nemzetek s olyan rabbá lesz, aki má­sok­ért dolgozik. A román pa­asit, aki tizenhét évszázadon keresztül helyét maradt, megküzdve a barbár hordák­kal , megőrizte nyelvét, m­i­vel más lett a hivatalos nyelv, Tryton római légióinak ez a büszke származéka meg­érdemli, hogy méltó és szép élete le­gyen. A munkának hasznos kedvtelés­nek kell lennie, amelyet graddal vé­geznek. A legkisebb kárt is ki kell ke­rülni, mert bajt jelent az ország szá­ja,ara.­tt egy asszony például eltör öt tojást. Ha négymillió házban eltörné­nek öt-öt tojást, az összesen húszmil­lió tört tojást jelentene. Két vigyázat-­lanságból megölt csirke nyolcmilli­ós jident az egész országban s kétszázmi] fényi kárt, öt megölt csirk* ötszázmi] 1 'b kárt jelent. Három méter kender vagy lenvászon minden egyes házban tizenkétmillió métert tesz ki, n­ einek e.évmilliárd lej az érték­e. Azok a szá­mok mutatják, hogy az ország gazdag­sága az okos munkától függ. A nem­zeti kormány feladata, elérni, hogy a mezőgazdák láthassák munkájuk gyü­mölcsét.­­ Elsősorban becsületes közigazga­tásra van szükség, amelynek a faluból kell kiindulnia. Ennek a közigazgatás­nak meg kell értenie s meg kell értet­ni vele a jelen idők szavát. A kormány gondoskodik arról, hogy kapcsolatot létesítsen a falu s a környező városok és állomások között olyan utak fenn­tartásával, amelyeket egész évben le­het használni. A miniszterelnök a továbbiakban rá­mutatott arra, hogy a kormány gon­doskodni fog arról, hogy kedvező ára­kat biztosítson a mezőgazdasági ter­mékek számára s olcsó mezőgazdasági gépek részletfizetés ellenében való rendelkezésre bocsátásáról. Gépek nél­kül nem fokozhatjuk a termelést, — mondotta. — Ha a hektáronkénti ter­mést csak száz kiló búzával vagy ku­koricával fokozzuk, ez tizenkétmillió kilót s hétmilliárd lejt jelent az állam számára. Kétszáz kiló fokozás tizen­­négymilliárd lej, háromszázkilós hu­szonegymilliárd lejt jelent. Szántóföld­jeink termőerejét a szükséges munká­latokkal és felszerelésekkel megkettőz­hetjük. — Egy nagy és erős népnek jól fel­szerelt, jól élelmezett, s jól felruházott hadseregre van szüksége. Az ország azért dolgozik, hogy biztosítsa a had­sereg számára a hadieszközöket, de elő­ször mezőgazdasági gépekre van szük­ség, amelyek nagy számban érkeznek külföldről s munkánkkal fizetjük meg őket.­­ Szentesítették a mezőgazdasági mozgósításról szóló törvényt, ezt a köz­hasznú törvényt, amelynek célja, hogy idejében learassák bevetett szántóföld­jeinket. Gyermekeitek minden áldozat­ra készen állanak a határon, dolgozza­tok értük. A legnagyobb igazságtalan­ság volna, hogy miközben egyesek meghalnak, mások ellustuljanak. Hi­szem, hogy nem is lesz szükség a me­zőgazdasági mozgósításról szóló tör­vény végrehajtására. — őfelsége magas vezetése alatt a Nemzet Pártja, amelynek vezérkari fő­nöke vagyok, állandó kapcsolatot akar fenntartani népünk kívánságaival és szükségeivel. Meg lesznek az eszkö­zeink ezeknek a párt programjába be­írt kívánságoknak a megvalósítására Mindenki dolgozzék tehát a közjóért, mindannyiunk előbbreviteléért, amint azt őfelsége az ország első szántóvető­je kívánja. Éljen őfelsége! Éljen Mi­hály nagyvajda! Éljen a Nemzet Párt­ja! Egészséget­­lyiségének azonnali megnyitására. Ezután dr. Soós István képviselő a Magyar Népközösség nagyváradi ta­gozatának elnöke jelent meg a királyi helytartónál. Dr. Soós ismertette a ma­gyar lakosság helyzetét, kívánságait és panaszait- főleg az aratási munká­latokkal kapcsolatban. Dr. Tataru ki­jelentette, hogy az aratási munkálatok zavartalan lefolyása érdekében már in­tézkedett s a többi kérdésben is azon­nal­ el fog járni. A királyi helytartó ezután az újság­írókat fogadta, akiknek az alábbi nyi­latkozatot adta: — Egy hete járom a határmenti vi­déket — kezdte nyilatkozatát Tataru dr. — Bejártam Máramaros,­­ Szatmár és most Bihar megyét, megvizsgáltam a gazdasági helyzetet s igyekeztem megismerni a lakosság hangulatát. Megfigyeléseim szerint a hangulat mindenütt nyugodt s a lakosság arra törekszik, hogy minél zavartalanabbul elvégezhesse a mezőgazdasági munkát. Örömmel állapítom meg, hogy Nagy­váradon példás rend uralkodik, amire szükség is van. Szükség van arra is, hogy a sajtó feladata magaslatán áll­jon s helyes magatartásával megfékez­ze a riasztó híreket. Tataru királyi helytartó Nagyváradon (Nagyvárad, július 15.) Mint jelen­tettük, Tataru Coriolan­di­ Szamos tar­­tomány királyi helytartója pénteken, Nagyváradra érkezett. Péntek délután és szombat délelőtt Todorus tábornok megyei prefektussal, Chirila polgár­­mesterrel és Gritta r­endőrkvesztorral értekezett a kiályi helyfotó. Ugyan­csak szombat délelőtt fogadta Schus­­ter ezredes német konzult, majd dr. Gyöngyössy Istvánt, a Katolikus Kör elnökét, aki a Kör érdekéban terjesz­tett elő kérést. Tataru helytartó ezután elrendelte a Katolikus Kör lejárt ker RHEIMA ISIAS ANGOLKÓR SKROFULA NŐI BETEGSÉGEK CSONT-TUBER­KULÓZIS DERÉK­­FÁJDALMAK ÁLTALÁNOS GYENGESÉG­­ben szenvedők biztos gyógyulást kapnak Carmen Iylián Nyugati mintájú, tökéletes szelvényrendszerünkkel 20 nap 14 meleg iszapfürdővel, összes taxákkal Lei 7,000*­ és 8, E«»‘­Felvilágosítás, prospektusok és jegyfüzetek kaphatók kiadóhivatalunkban. Kolozsvár, Str. Báron­y Pop 5 sz. Telefon: 15—08. LÍZ. VIGYÁZZ MIT ÉS HOL BESZÉLSZ. * RITKÁN ÉR BAJ, HA KEVESET BESZÉLÜNK, ANNÁL GYAKRAB­BAN, HA SOKAT. LELKESEN ÜNNEPELTE A NÉMET FŐVÁROS LAKOSSÁGA A BERLIN­BE VISSZATÉRŐ VEZÉRT ÉS KAN­CELLÁRT. Képünkön: Hitler az an­halti pályaudvaron a fogadtatására meg­­jelent katonai előkelőségekkel beszélget. Előfizetőinkhez! Több helyről érkezett kérdésre vála­szolva, tisztelettel közöljük azokkal az i. t. előfizetőkkel, akik lapunkat posta útján kapják, hogy a heti folytatások­ban megjelenő UZ BENCE című re­gény füzeteit készséggel vagyunk haj­­landók címükre posta útján eljuttatni. A teljes regény 13 füzetből fog ál­­lani. Mivel egy füzet ára 4 lej, az egész regény ára tehát 52 lej lenne. Ehhez azonban hozzá kell számíta­nunk a posta és expedíció önköltségét, úgy, hogy i. t. előfizetőinknek a teljes regény 55 lejbe fog kerülni. Az UZ BENCE füzetek fentirt árá­­nak az előfizetési díjjal egyidejűleg való rendezését nem vállalhatjuk, mert ez olyan adminisztrációs munkát igényelne, melynek költségeit a füze­tek alacsony ára nem bízná meg. Ezért arra kérjük it­t. előfizetőinket, akik megrendelni óhajtják a füzeteket, hogy megrendelésükkel egyidejűleg postautalványon, vagy bélyegben küldjék be az 55 lejt, melynek kézhez vétele után, azonnal elküldjük az UZ BENCE eddig megjelent füzeteit és azután folytatólagosan a hetenkint megjelenő füzeteket.

Next