Keleti Ujság, 1940. augusztus (23. évfolyam, 173-199. szám)
1940-08-28 / 196. szám
ELŐFIZETÉSI ÁRAK: 1 évre 900 , évre 480, 0m 240, 1 hóra 50 lej. Magyarországom egy évre 50, fél évre 25, 1 évre 12.50, egy hóra 4.50 pengő. Egyes szám: hétköznap 10, vasárnap 26 fillér. XXIII.-IK ÉVFOLYAM 19 6-1 K SZÁM. KIADÓTULAJDONOS: LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASAG Törvényszéki lajstromozási szám: 47. (Dosar No. 805. Trib Cluj) Fel Igazgató: Dr. SOMODI ANDRÁS. Fel. szerkesztő: NYEBJÓ JÓZSEF Szerk mn ■■ tíV&Le lei 1940• augusztus 28 KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: dnj, Bárony Pop u. 5. szám. Telefon 15.08. Postafiók: 101 . szám .— Taxa postaik plátka In camera'r: No 24256/1937. A lengyel állam végleges megszűnése Németország az elfoglalt lengyel területeket véglegesen bekebelezte a birodalomba. Lengyelország ezzel, mint politikai egység, megszűnt létezni s csupán földrajzi fogalommá változott. Mint a ,,Popolo di Roma" megállapítja, a végleges bekebelezéssel kapcsolatban, semmi lehetőség sincs a lengyel állam újjászületésére. Az olasz lap a valóságok és tények ismeretében szögezte le ezt, s bármennyire fájdalmas is ez a lengyelekre nézve, a megállapítás helyességével nem lehet vitába szállani. A lengyel állam Versailles annyi elhibázott intézkedésének egyike volt. Azért teremtették meg hogy Keleten is állandóan kéznél legyen egy sakkfigura, amelyet szükség esetén fel lehet használni Németország ellen. Gondoskodtak arról, hogy a jövőre nézve is lehetetlenné tegyék a tartós és őszinte megegyezést a két ország között s ennek érdekében megteremtették a hírhedt danzigi folyosót, amely mint ék fúródott bele Németország testébe s választotta el a birodalom törzsétől Keletporoszországot. A versaillesi „alkotó" munka elsietett s kizárólag önző érdekektől vezetett voltának egyik örök időkre kirívó bizonyítéka marad ez a lengyel állam. Keleteurópai hatalom született Versailles után Németország és Oroszország között s a lengyelek szinte elszédülve saját nagyságuktól, politikájukban is nagyhatalomnak képzelték magukat. Szövetségeket kötöttek, vezető szerepet töltöttek be Genfben nagyvonalú külpolitikát folytattak s közben éppen csak belső kérdéseik megoldásával nem törődtek, amelyek pedig már magukban hordták szomorú jövendőjüket. A legerőszakosabb, sokszor kegyetlen eszközökkel kényszerítették hallgatásra hatmilliónyi ukránjukat s kemény intézkedésekkel igyekeztek a többmilliónyi német kisebbséget mind politikailag, mind gazdaságilag tehetetlenné tenni.. A nemzeti szocialista Németország megszületése után kitűzött céljainak megfelelően a lengyelországi németek nehéz sorsának jobb ráfordítását is első feladatának tekintette. A barátság jelszavával közeledtek Lengyelországhoz s bár az elvakult nacionalista lengyelek élesen ellenezték, sikerült a német— lengyel megnemtámadási szerződést megkötni. A szerződés ára természetesen az volt hogy a lengyeleknek emberies bánásmódot kell biztosítaniok a német kisebbség számára, beszüntetni a gazdasági intézkedéseket s helyrehozni az addigi károkat. A lengyelek mindezt nem tették meg, bár vállalkoztak reá. A felelős kormányférfiak őszinteségüket és jóakaratukat hangoztatták, de arra hivatkoztak, hogy a lengyel közvélemény németellenes magatartásával szemben, amely az állam felségjogának megcsorbítását látja abban, ha engedményekre hajlandók a német kisebbséggel szemben, semmit sem tudnak tenni. A lengyel kormány tehát gyengének bizonyult ebben a kérdésben, amint gyengének bizonyult mindazokban az ügyekben, amelyek később országa összeomlását eredményezték. Németország többször tett konkrét ajánlatot a lengyel kormánynak az égető kérdések megoldására, a kísérletek azonban megbuktak a lengyelek makacsságán s hajthatatlanságuk különösen akkor kapott erőre, amikor Anglia és Franciaország feltétel nélküli kölcsönös segélynyújtási szerződést kötött velük. Az események azóta bebizonyították, hogy ez a szerződés okozta vesztüket. Az angol és francia segélynyújtásra támaszkodva, a kardcsörtetés lett vezető szólama a lengyel politikának. Mindannyian láttuk, hogy milyen gyenge alapjai voltak ennek a harciaskodó és hősieskedő politikának. Tizennyolc nap kellett ahhoz, hogy a lengyel hadsereg megsemmisüljön, miközben semmi nyoma sem volt az ígért angol és francia segítségnek azonkívül, hogy mindkét ország hadiállapotban levőnek jó A budapesti olasz követ Rómába, a német követ Salzburgba utazott Berlinben várják a román magyar tárgyalások közelebbi újrakezdését. — Pop Valér meghatalmazott miniszter tanácskozott Gigurtu miniszterelnökkel — A külügyminisztériumban huszonöt erdélyi szakember bevonásával készül a további tárgyalások anyaga A turnuszeverin a román—magyar tárgyalások megszakadása után, — amint már jelentettük — a küldöttségek visszautaztak Bucurestibe, illetve Budapestre s jelentést tettek kormányaiknak. Gigurtu miniszterelnök hoszszabb kihallgatáson fogadta Pop Valért, a román küldöttség vezetőjét. Hétfőn a bucuresti külügyminisztériumban Pop Valér elnökletével huszonöt erdélyi szakember ült össze a további tárgyalások anyagának, alapos előkészítésére __ A tárgyalások megszakadásának berlini visszhangjáról az Universal című lap azt jelenti, hogy a német fővárosban megelégedést keltett, a hivatalos közlemény utolsó mondata, amely a tanácskozások közeli újrafelvételéről szólt. Berlinben hangoztatják, remélhető, hogy jóakarattal mégis létrejön a megegyezés A helyzet legújabb fejleménye az, hogy a budapesti olasz követ Rómába, a német követ pedig Salzburgba utazott. Útjuk összefüggésben van a román-magyar tárgyalásokkal. Részletes jelentéseink a következők: Berlini hivatalos körök bíznak a megegyezésben BUDAPEST, augusztus 27. (Rador.) A Stefani olasz távirati ügynökség jelentése szerint, Olaszország budapesti követe kedden reggel Rómába utazott. Kevéssel ezután a budapesti német követ is elutazott repülőgépen Salzburgba. A német hivatalos körök, — amint a Capitala Berlinből jelenti — a Turnu-Severinben lefolyt román-magyar tárgyalásokhoz nem fűznek különösebb megjegyzéseket, mindössze annak kijelentésére szorítkoznak, hogy véleményük szerint a kiadott hivatalos közlemény legfontosabb része az utolsó mondat, mivel ez kilátásba helyezi a tárgyalások rövid időn belül való újrafelvételét. Ez a mondat Berlinben megelégedést keltett. A német fővárosban tudják, hogy a román magyar tárgyalásokkal kapcsolatban nehézségek merültek és merülnek fel, véleményük szerint azonban jóakarattal mégis megegyezésre lehet jutni. Huszonöt nagú erdélyi bizottság dolgozik a román-magyar tárgyalási anyag előkészítésén BUCURESTI, augusztus 27. (Rador.) Tegnap délután 25 erdélyi vezető férfin ült össze a külügyminisztériumban, hogy előkészítsék azokat a technikai munkálatokat, melyre a román delegációnak van szüksége. Pop Valér dr. meghatalmazott miniszter, a magyarokkal való tárgyalásokra kiküldött delegáció vezetője, néhány lelkes szóval az erdélyi vezető férfiaknak kipróbált hazaszeretetére hivatkozott, akiket azért hívtak össze, hogy a román bizottság részére szükséges hatalmas anyagot előkészítsék. A következő ülést augusztus 28-án délután 5 órakor tartják meg a külügyminisztériumban. BUCURESTI. (Rador.) Gigurtu miniszterelnök hétfőn reggel hosszas megbeszélést folytatott Pop Valér dr. meghatalmazott miniszterrel a Magyarországgal tárgyaló román bizottság vezetőjével. A „Seara“ című lap az európai területi és politikai átalakulással kapcsolatban a következőket írja: — Az Európában jelen pillanatban végbemenő politikai és területi átalakulások tartós béke teremtésére irányulnak, mely nyugodtabb életet és normális fejlődést biztosíthat az európai népek számára. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a nemzetiségi elv maradéktalanul érvényesüljön. Csak így lehet, kiküszöbölni az esetleges ellentéteket. A jövő Európában az országhatárok reális és nem fiktív határok kell legyenek, melyeket az etnikai, történelmi és földrajzi adatokból folyó jog alapján vontak meg minden nemzeti csoport részére. Más szóval nem a diplomácia mesterséges műve kell legyen a határ, de reális politika terméke. Amikor most 25 év után, új európai rendet kell teremteni, ezt elsősorban azon tévedéseknek kell tulajdonítani, melyeket a nagy népek vezetői a versaillesi béke megkötésekor elkövettek. Azért nem adtak tartós békét Európának, mert figyelmen kívül hagyták a nemzetiségi elv maradéktalan alkalmazását és nem oldották meg a kisebbségi problémát. Emiatt most olyan politikai lépésre van szükség, mely abban az időben könnyebben lett volna megtehető, anélkül hogy veszélybe került volna a béke ebben a térségben. Amikor tehát most a trianoni béke hiányait kipótoljuk, csupán építő pacifista munkán dolgozunk. Ugyanakkor azonban az európai népek közösségét is meg kell teremteni, azaz olyan feltételeket kell teremteni, melyek gyümölcsözők lesznek. Nem szabad újabb európai agitációkra alkalmat nyújtani, hogy ismét háborúra kerüljön a sor 10, vagy 20 év múlva. Ezért van szükség az európai népek közösségére. Minden nép be kell lássa, hogy nem jelent elvont egységet, de annak a nagy valóságnak egy töredéke, amit Európának neveznek. Nagy felelősség hárul Európa vezetőire, akik a jelenlegi alapvető változások mellett döntöttek. Meg kell védjék az európai népek nemzeti szabadságát, főleg azon népekét, melyek bármikor váratlan és nem kívánt támadások áldozatai lehetnek. A totalitárius nacionalizmuson alapuló holnap új európai rend csak a népek együttműködése jegyében érvényesülhet, mely együttműködés nemcsak kulturális, vagy gazdasági, de politikailg főleg katonai kell legyen. Abból a célból, hogy ezt elérjük, szükség van ennek megértésére, ami már nem késhet. Bulgária területi kérdései elintézetteknek tekinthetők SZÓFIA. (Rador.) A Stefani iroda jelentése szerint bolgár politikai körök megelégedésnél állapítják meg, hogy a Romániával folyó tárgyalások érezhető módon haladnak előre- A két küldöttség a megértés őszinte akaratával dolgozik. A területi kérdéseket máris megoldottnak lehet tekinteni. CRAIOVA, augusztus 27. (Radov Cretianu, a Craiovában tárgyaló román bizottság vezetője kedden délelőtt megbeszélést folytatott a bolgár küldöttség vezetőjével. A két küldöttség jogi és pénzügyi szakértő tagjai együttes értekezletet tartottak. lentette ki magát Németországgal. A hadüzenet megtörtént, az angolok várakozásához híven megkezdődött a háború, Lengyelország elpusztult s területét felosztotta egymás között Németország és Oroszország. A politikai érettség hiánya, délibábok hajszolása, a valóság fel nem ismerése, kihívó s a nemzet érdekeivel ellentétes politika ásta meg Lengyelország sírját. A friss rögökre most a német birodalomba való végleges bekebelezéssel az utolsó hantot is reá fordították. A lengyelek önmagukat okolhatják államuknak a feltámadás reménye nélküli eltűnéséért. (’)