Keleti Ujság, 1940. augusztus (23. évfolyam, 173-199. szám)

1940-08-28 / 196. szám

ELŐFIZETÉSI ÁRAK: 1 évre 900 , évre 480, 0­­m 240, 1 hóra 50 lej. Magyarországom egy évre 50, fél évre 25, 1 évre 12.50, egy hóra 4.50 pengő. Egyes szám: hétköznap 10, vasárnap 26 fillér. XXIII.-IK ÉVFOLYAM 1­9 6-1 K SZÁM. KIADÓTULAJDONOS: LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASAG Törvényszéki lajstromozási szám: 47. (Dosar No. 805. Trib Cluj) Fel Igazgató: Dr. SOMODI ANDRÁS. Fel. szerkesztő: NYEBJÓ JÓZSEF S­z­e­r­k m­n ■■ tíV&L­e lei 1940• augusztus 28 KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: dnj, Báron­y Pop u. 5. szám. Telefon 15.08. Postafiók: 101 . szám .— Taxa postaik plátk­a In camera'r: No 24256/1937. A lengyel állam végleges megszűnése Németország az elfoglalt lengyel területe­ket véglegesen bekebelezte a birodalomba. Lengyelország ezzel, mint politikai egység, megszűnt létezni s csupán földrajzi foga­lommá változott. Mint a ,,Popolo di Roma" megállapítja, a végleges bekebelezéssel kap­csolatban, semmi lehetőség sincs a lengyel állam újjászületésére. Az olasz lap a való­ságok és tények ismeretében szögezte le ezt, s bármennyire fájdalmas is ez a lengyelekre nézve, a megállapítás helyességével nem lehet vitába szállani. A lengyel állam Ver­sailles annyi elhibázott intézkedésének egyike volt. Azért teremtették meg hogy Keleten is állandóan kéznél legyen egy sakkfigura, amelyet szükség esetén fel le­het használni Németország ellen. Gondoskod­tak arról, hogy a jövőre nézve is lehetetlen­né tegyék a tartós és őszinte megegyezést a két ország között s ennek érdekében megte­remtették a hírhedt danzigi folyosót, amely mint ék fúródott bele Németország testébe s választotta el a birodalom törzsétől Kelet­­poroszországot. A versaillesi „alkotó" munka elsietett s kizárólag önző érdekektől veze­tett voltának egyik örök időkre kirívó bizo­nyítéka marad ez a lengyel állam. Keleteurópai hatalom született Versailles után Németország és Oroszország között s a lengyelek szinte elszédülve saját nagyságuk­tól, politikájukban is nagyhatalomnak kép­zelték magukat. Szövetségeket kötöttek, ve­zető szerepet töltöttek be Genfben nagy­vonalú külpolitikát folytattak s közben ép­pen csak belső kérdéseik megoldásával nem törődtek, amelyek pedig már magukban hord­ták szomorú jövendőjüket. A legerőszako­­sabb, sokszor kegyetlen eszközökkel kénysze­­rítették hallgatásra hatmilliónyi ukránjukat s kemény intézkedésekkel igyekeztek a több­milliónyi német kisebbséget mind politikai­lag, mind gazdaságilag tehetetlenné tenni.. A nemzeti szocialista Németország megszü­letése után kitűzött céljainak megfelelően a lengyelországi németek nehéz sorsának jobb ráfordítását is első feladatának tekintette. A barátság jelszavával közeledtek Lengyel­­országhoz s bár az elvakult nacionalista len­gyelek élesen ellenezték, sikerült a n­émet— lengyel megnemtámadási szerződést meg­kötni. A szerződés ára természetesen az volt hogy a lengyeleknek emberies bánásmódot kell biztosítaniok a német kisebbség számá­ra, beszüntetni a gazdasági intézkedéseket s helyrehozni az addigi károkat. A lengyelek mindezt nem tették meg, bár vállalkoztak reá. A felelős kormányférfiak őszinteségü­ket és jóakaratukat hangoztatták, de arra hivatkoztak, hogy a lengyel közvélemény németellenes magatartásával szemben, amely az állam felségjogának megcsorbítását látja abban, ha engedményekre hajlandók a német kisebbséggel szemben, semmit sem tudnak tenni. A lengyel kormány tehát gyengének bizonyult ebben a kérdésben, amint gyengé­nek bizonyult mindazokban az ügyekben, amelyek később országa összeomlását ered­ményezték. Németország többször tett kon­krét ajánlatot a lengyel kormánynak az égető kérdések megoldására, a kísérletek azonban megbuktak a lengyelek makacssá­gán s hajthatatlanságuk különösen akkor ka­pott erőre, amikor Anglia és Franciaország feltétel nélküli kölcsönös segélynyújtási szerződést kötött velük. Az események azóta bebizonyították, hogy ez a szerződés okozta vesztüket. Az angol és francia segélynyúj­tásra támaszkodva, a kardcsörtetés lett ve­zető szólama a lengyel politikának. Mind­annyian láttuk, hogy milyen gyenge alapjai voltak ennek a harciaskodó és hősieskedő politikának. Tizennyolc nap kellett ahhoz, hogy a lengyel hadsereg megsemmisüljön, miközben semmi nyoma sem volt az ígért angol és francia segítségnek azonkívül, hogy mindkét ország hadiállapotban levőnek jó­ A budapesti olasz követ Rómába, a német követ Salzburgba utazott Berlinben várják a román magyar tárgyalások közelebbi újrakezdé­sét. — Pop Valér meghatalmazott miniszter tanácskozott Gigurtu miniszterelnökkel — A külügyminisztériumban huszonöt erdélyi szakember bevonásával készül a további tárgya­lások anyaga A turnuszeverin a román—magyar tárgyalások megszakadása után, — amint már jelentettük­ — a küldöttségek visszautaztak Bucurestibe, illetve Budapestre s jelentést tettek kormányaiknak. Gigurtu miniszterelnök hosz­­szabb kihallgatáson fogadta Pop Valért, a román küldöttség vezetőjét. Hét­főn a bucuresti külügyminisztériumban Pop Valér elnökletével huszonöt erdélyi szakember ült össze a további tárgyalások anyagának, alapos előké­szítésére __ A tárgyalások megszakadásának berlini visszhangjáról az Universal cí­mű lap azt jelenti, hogy a német fővárosban megelégedést keltett, a hivata­los közlemény utolsó mondata, amely a­ tanácskozások közeli újrafelvételéről szólt. Berlinben hangoztatják, remélhető, hogy jóakarattal mégis létrejön a megegyezés A helyzet legújabb fejleménye az, hogy a budapesti olasz követ Rómá­ba, a német követ pedig Salzburgba utazott. Útjuk összefüggésben van a ro­mán-magyar tárgyalásokkal. Részletes jelentéseink a következők: Berlini hivatalos körök bíznak a megegyezésben BUDAPEST, augusztus 27. (Rador.) A Stefani olasz távirati ügynökség jelentése szerint, Olaszország budapesti követe kedden reggel Rómába uta­zott. Kevéssel ezután a budapesti német követ is elutazott repülőgépen Salzburgba. A német hivatalos körök, — amint a Capitala Berlinből jelenti — a Tur­­nu-Severinben lefolyt román-magyar tárgyalásokhoz nem fűznek különö­sebb megjegyzéseket, mindössze annak kijelentésére szorítkoznak, hogy vé­leményük szerint a kiadott hivatalos közlemény legfontosabb része az utolsó mondat, mivel ez kilátásba helyezi a tárgyalások rövid időn belül való újrafelvételét. Ez a mondat Berlinben megelégedést keltett. A német fővárosban tudják, hogy a román magyar tárgyalásokkal kapcsolatban ne­hézségek merültek és merülnek fel, véleményük szerint azonban jóaka­rattal mégis megegyezésre lehet jutni. Huszonöt nagú erdélyi bizottság dolgozik a román-magyar tárgyalási anyag előkészítésén BUCURESTI, augusztus 27. (Rador.) Tegnap délután 25 erdélyi vezető férfin ült össze a külügyminisztériumban, hogy előkészítsék azokat a tech­nikai munkálatokat, melyre a román delegációnak van szüksége. Pop Va­lér dr. meghatalmazott miniszter, a magyarokkal való tárgyalásokra ki­küldött delegáció vezetője, néhány lelkes szóval az erdélyi vezető férfiak­nak kipróbált hazaszeretetére hivatkozott, akiket azért hívtak össze, hogy a román bizottság részére szükséges hatalmas anyagot előkészítsék. A következő ülést augusztus 28-án délután 5 órakor tartják meg a kül­ügyminisztériumban. BUCURESTI. (Rador.) Gigurtu miniszterelnök hétfőn reggel hosszas megbeszélést folytatott Pop Valér dr. meghatalmazott miniszterrel a Ma­gyarországgal tárgyaló román bizottság vezetőjével. A „Seara“ című lap az európai terü­leti és politikai átalakulással kapcso­latban a következőket írja: — Az Európában jelen pillanatban végbemenő politikai és területi átala­kulások tartós béke teremtésére irá­nyulnak, mely nyugodtabb életet és normális fejlődést biztosíthat az eu­rópai népek számára. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a nemzetiségi elv maradéktalanul érvényesüljön. Csak így lehet, kiküszöbölni az esetleges el­lentéteket. A jövő Európában az or­szághatárok reális és nem fiktív hatá­rok kell legyenek, melyeket az etnikai, történelmi és földrajzi adatokból folyó jog alapján vontak meg minden nem­zeti csoport részére. Más szóval nem a diplomácia mesterséges műve kell le­gyen a határ, de reális politika ter­méke. Amikor most­ 25 év után, új eu­­rópai rendet kell teremteni, ezt első­sorban azon tévedéseknek kell tulaj­donítani, melyeket a nagy népek veze­tői a versaillesi béke megkötésekor el­követtek. Azért nem adtak tartós békét Európának, mert figyelmen kívül hagyták a nemzetiségi elv maradékta­lan alkalmazását és nem oldották meg a kisebbségi problémát. Emiatt most olyan politikai lépésre van szükség, mely abban az időben könnyebben lett volna megtehető, anélkül hogy ve­szélybe került volna a béke ebben a térségben. Amikor tehát most a tria­noni béke hiányait kipótoljuk, csupán építő pacifista munkán dolgozunk. Ugyanakkor azonban az európai né­pek közösségét is meg kell teremteni, azaz olyan feltételeket kell teremteni, melyek gyümölcsözők lesznek. Nem szabad újabb európai agitációkra al­kalmat nyújtani, hogy ismét háború­ra kerüljön a sor 10, vagy 20 év múl­va. Ezért van szükség az európai né­pek közösségére. Minden nép be kell lássa, hogy nem jelent elvont egysé­get, de annak a nagy valóságnak egy töredéke, amit Európának neveznek. Nagy felelősség hárul Európa veze­tőire, akik a jelenlegi alapvető válto­zások mellett döntöttek. Meg kell véd­jék az európai népek nemzeti szabad­ságát, főleg azon népekét, melyek bár­mikor váratlan és nem kívánt táma­dások áldozatai lehetnek. A totalitá­rius nacionalizmuson alapuló holnap­ új európai rend csak a népek együtt­működése jegyében érvényesülhet, mely együttműködés nemcsak kultu­rális, vagy gazdasági, de politikai­lg főleg katonai kell legyen. Abból a cél­ból, hogy ezt elérjük, szükség van en­nek megértésére, ami már nem késhet. Bulgária területi kérdései elintézetteknek tekinthetők SZÓFIA. (Rador.) A Stefani iroda jelentése szerint bolgár politikai kö­rök megelégedésnél állapítják meg, hogy a Romániával folyó tárgyalások érezhető módon haladnak előre- A két küldöttség a megértés őszinte akara­tával dolgozik. A területi kérdéseket máris megoldottnak lehet tekinteni. CRAIOVA, augusztus 27. (Radov­­ Cretianu, a Craiovában tárgyaló ro­mán bizottság vezetője kedden délelőtt megbeszélést folytatott a bolgár küldöttség vezetőjével. A két küldöttség jogi és pénzügyi szakértő tagjai együttes értekezletet tartottak. lentette ki magát Németországgal. A had­üzenet megtörtént, az angolok várakozásához híven megkezdődött a háború, Lengyelország elpusztult s területét felosztotta egymás kö­zött Németország és Oroszország. A politikai érettség hiánya, délibábok haj­szolása, a valóság fel nem ismerése, kihívó s a nemzet érdekeivel ellentétes politika ás­ta meg Lengyelország sírját. A friss rö­gökre most a német birodalomba való vég­leges bekebelezéssel az utolsó hantot is reá fordították. A lengyelek önmagukat okolhat­ják államuknak a feltámadás reménye nél­küli eltűnéséért. (’)

Next