Keleti Ujság, 1940. szeptember (23. évfolyam, 200-224. szám)

1940-09-01 / 200. szám

Krezetm­arsi­a 4. A Romániának 1919-ben átadott területeken maradt magyar etnikai román állampolgárok a fentebbi pont­nak megfelelő feltételek között optál­hatnak a magyar állampolgárságra­ 5. A magyar királyi és a román ki­rályi kormány kölcsönösen kötelezi magát, hogy a területeken maradt nemzetiségeknek ugyanzokat a jogo­kat adják meg, mint a román, illetve a magyar uagároknak. A­z új határvonal A határ Kötvegyánnál kezdődik. Szalenta alatt megy észak­kelet felé, Szalonta Magyar­­országhoz tartozik. Váradlestől kissé keletre Hajó alatt, Telegd alatt vonul, onnan kissé, délkelet felé kanyarodik. Remetelórév alatt, innen kelet felé megy Zentelke és Nagykalota közt. Innen tovább keletre Gyalu alatt, Kolozsvár alatt, Kolozs alatt, majd északkelet felé fordul. Szentgothárd alatt kanyarodik ismét keletre. Közvetlenül Kecsed alatt vonulva, Köbölkút mellett egyenesen délnek kanyarodik. Mezőbándot, mely Magyarországhoz tartozik, megkerüli. Innen ismét délkeletre halad, Maroskeresztur alatt, Nyárádtő alatt, Bajavásár és Marostő közt megy Nagykend alatt. Innen egye­nesen északra, Székelykeresztur alá megy közvetlenül. Ugyancsak közvetlenül Kányád alá, Dálya, Derzs, Zsombor és Felsőrákos alatt haladva, eléri az Olt folyót. A folyó mentén dél felé fordulva Bölönnél fordul ismét délkeletnek. Előpatak, Lizon, Nagypatak, Zágon alatt egyenesen keleti irányba fut a történelmi határig. Innen északnak fordulva a mai magyar-orosz határ sarkáig, a régi történelmi határ mentén halad. A bécsi események a koronatanács előtt BUCURESTI, augusztus 31. A bucurestii rádió szombat déli adásában közölte a királyi ház marsalli hivatalának nyolcvannyolcadik számú közle­ményét. A közlemény szövege a következő: Őfelsége, a király személyes el­nökletével augusztus 30-ikán este a királyi palotában koronatanács volt. 1. Románia berlini követe ismertette a bécsi tanácskozások és a döntő­­bíráskodás lefolyásának módját. 2. Jon Gigurtn miniszterelnök közölte, hogy Olaszország és Németország szavatosságot vállalt Románia határaiért, az ország területi sérthetetlen­­ ségéért. A koronatanácson résztvet­tek Jon Gigurtu miniszterelnök, Nicodim Mun­­teanu pátriárka, királyi tanácsos, A. Vaitoianu­ tábornok, királyi tanácsos, Vaida-Voevod királyi tanácsos, G. G. Mironescu királyi tanácsos, Iorga professzor királyi tanácsos, Dr. C. An­­ghelescu királyi tanácsos, G. T­do­­pescu királyi tanácsos, C. Argetoianu királyi­ tanácsos, Ernest Baliff adju­táns tábornok, királyi tanácsos, A. C. Cuza professzor, királyi tanácsos, Vic­­tor Antonescu királyi tanácsos, ,Nico­­lae Balan királyi tanácsos, Al. Nicu­­lescu mitropolita királyi tanácsos, Stan Ghitescu munkaügyi miniszter. A Hadar távirati iroda, amint a bucu­­resti rádió jelenti, a következő közle­ményt adta ki a koronatanáccsal kapcso­latban: A koronatanácsnak augusztus 29-ikéről 30-ikára virradó éjjel hozott határozata, amellyel a tengelyhatalmak Jon Macovei közlekedésügyi minisz­ter, David Popescu tábornok, belügy­miniszter, Nicolae Pais ellentenger­nagy, légügyi és tengerészetü­gyi mi­niszter, V. Gomoiu egészségügyi mi­niszter, Nichifor Crainic propaganda­ügyi miniszter, D. Caxacostea nem­zetnevelésügyi miniszter, V. Gruia igazságügyminiszter, V. Noveanu nemzeti leltárügyi miniszter, M. Pri­­boianu hadfelszerelésügyi miniszter, Radu Budisteanu kultuszügyi, és szép­­révvérezeti miniszter. Iuliu Maniu Gh. Mihail adjutáns tábornok, a vízügyve­­zérkar főnöke, Gh. Bratianu profesz­­szor, döntőbírósági ítéletét elfogadta, súlyos körülmények között hozatott meg. A bécsi értekezlet a délkeleteurópai béke fenntartására irányuló olasz—német kez­deményezés volt és körülményei nagy­­fontosságúak voltak az érdekelt államok léte szempontjából. Románia a fennálló körülmények között a legrövidebb hasz­nos időn belül határozott. Annak ellen­értékeképpen, hogy Románia a kérdés megoldását a tengelyhatalmak döntőbí­ráskodásának engedte át, a tengelyha­­almak szavatolták Románia határainak biztonságát bármely szomszédjával szem­ben. A koronatanács megvizsgálta az összes lehetőségeket és arra az egyetlen lehetséges elhatározásra jutott, hogy a dötőbíráskodást elfogadja, mivel el van szigetelve ellenfelei között. A demokrá­ciák politikai rendszere teljesen össze­omlott. Ilyen körülmények között az egyetlen bölcs magatartás az volt, hogy Románia csatlakozott a tengelypolitiká­hoz, elfogadta azt összes következmé­nyeivel együtt és az adott körülmények között ennél kedvezőbbet nem tehetett. Nagyon fájdalmas a Romániát ért vesz­teség, de a tengelyhatalmak szavatolása életjelentőségű az állam léte szempont­jából. Az olyan időkben, amikor más államok léte eltűnt, ez a politika a he­lyes. Ennek a szavatosságnak birtoká­ban Románia nyugodtan folytatja belső életét és leszerelheti hadseregét. Bármi­lyen fájdalmas is a döntőbírósági hatá­rozat, figyelembe kell venni annak meg­ítélésénél a történelmi pillanatot és az egész ország lakosságának csoportosul­nia kell a trón körül, amely a jelen pil­lanatban még fokozottabb jelentőségű és ami nélkül a holnap reménységei nem válhatnak valóra. Hetorozat „súlyos körülmények között" ­ döntés története BBCS, augusztus 31. A Stefani távirati iroda, amint a bucuresti rádió közli a következőket jelenti: A bécsi értekez­let folyamán hullámzó volt a helyzet. Csütörtökön még úgy látszott, hogy az egyetlen lehetőség az lesz, hogy elha­lasztják a döntést és nyitva hagyják a kaput későbbi tárgyalásokra. Csütörtök este a magyar kormány hivatalosan közölte, hogy minden további nélkül elfo­gadja a maga részéről a tengelyhatalmak döntését. Ilyen módon a megbeszélé­sek túljutottak a holtponton és a kérdést nagy részében már megoldottnak lehe­tett tekinteni. Azt, hogy Románia is elfogadja a döntőbírósági határozatot, pénteken reg­gel három óra tájban közölték Béccsel. Ciano gróf és Ribbentrop külügymi­niszterek, akik alaposan tanulmányozták az érde­k­ést mindenféle szempont­ból, a két közvetlenül érdekelt kormány közlései alapján meghozhatták határo­zatukat. Az aláírás pénteken délután történt a Belvedere palota aranyszalon­jában, ugyanazon az asztalon, amelyen a Magyarország és Csehszlovákia kö­zötti döntőbírósági határozatot is aláír­ták Az esemény a tengelyhatalmak nagy sikerét jelenti. A szerződések meggyor­sításának szükségességét Olaszország vetette fel és ez volt a doce és az olasz politika egyik politikai célja. Római kö­rök azt óhajtották, hogy megszüntessék a román—magyar viszályt. Hitler kan­cellár és a német diplomácia ugyancsak ebben az irányban tevékenykedett. Az előkészítés hosszú munkáját siker koronázta. A szerencsés eredményt nagyrészben Ciano gróf és Ribbentrop munkája sikerének lehet tulajdonítani. A két külügyminiszter az igazság és a való gyakorlati szellemében eredményre tudta vezetni a világháborút követő idők egyik legbonyolultabb kérdését, még pe­dig olyan nehézségek között, amelyek szinte legyőzhetetlennek látszottak. Ma­gyarország jelentékeny területet kapott vissza s ennek egy jórészén kompakt tö­megben élnek a székelyek, Románia ré­szére pedig a tengelyhatalmak szavatos­ságot vállaltak területi sérthetetlenségé­ért. A szerencsés döntőbírósági ítélet tehát nagy sikert jelent a tengelyhatal­maknak, fontos politikai eredményt Ro­mániának és nagy területi engedményt Magyarországnak. Ezeket az eredményeket azért lehetett elérni, mert az angol­-francia befolyás mindörökre eltűnt a Duna-vidékről, ez a káros befolyás, amely hosszú ideig lehe­tetlenné tette a megbékülést az itteni ál­lamok között. Románia most már összes határkérdéseit véglegesen rendezte Szov­jetroszországgal és Magyarországgal, a Bulgáriával szembeni kérdés megoldását pedig közelinek lehet tekinteni. A német­olasz szavatosság teljes mértékben meg­erősítette és biztosította Románia hely­zetét. A német kormány kisebbségi szerződést kötött a román és magyar kormánnyal BÉCS. (Rador.) A tárgyalások alkalmával a német, birodalmi kormány külön megállapodásokat kötött a magyar és román kormány képviselőivel, amelyben szabályozzák a két országban élő német kisebbség helyzetét. Bécs, augusztus 31. A romániai né­met kisebbségre vonatkozó kérdésben Németország és Románia között létre­­t­t egyezmény értelmében Románia teljes jogegyenlőséget biztosít a német­ajkú román állampolgároknak s kötelez­te magát, hogy elősegíti a romániai né­metek sajátos német jellegű életét és fejlődését. Hasonló egyezmény jött létre Németország és Magyarország kö­zött is. A magyar államférfiak visszaérkeztek Budapestre BUDAPEST. Teleki Pál gróf ma­gyar miniszterelnök és Csáky István külügyminiszter szombatra virradó éj­­szaka 12 óra 35 perckor érkeztek viga­sza Bécsből Budapestre. A keleti pá­lyaudvaron a magyar kormány tagjai számos előkelőség és hatalmas tömeg fogadta a visszatérő államférfiakat. 10 40. ZEITEMBE!? ! OH volt az állomáson Erdmanssdorf német és Talano márki olasz követ ve­zetésével a két tengelyhatalom buda­­pesti követségének teljes személyzete. A magyar miniszterelnököt és külügymi­nisztert Keresztes-Fischer belügymi­niszter üdvözölte. Ezután Teleki Pál gróf, majd Csáky István gróf beszélt a mikrofonba. A tömeg lelkes tüntető fel­vonulásokat rendezett a német és olasz követségek előtt. A jövő hét szerdájára össz­ehívták a magyar képviselői h­ázat BUDAPEST, augusztus 31. A Ma­gyar Távirati Iroda közli, hogy a ma­gyar képviselőház szeptember 4-ikén a jövő hét szerdáján déli tizenkét órakor ülést tart. A képviselőház külügyi bi­zottsága ezt megelőzően szeptember 3-ikán, kedden délután öt órakor tart ülést. Szombaton is B­écsben maradt Ciano prof BECo viador.) Ciano gróf olasz külügyminiszter szombaton is Bécs­­ben maradt Ribbentrop külügyminisz­ter vendégeként. Illetékes római körökben határozot­tan cáfolják azt a hírt, h­ogy Ciano Tiranába utazna és beszédet mondana az albán kép­viselőházban. BECS. A német távirati iroda jelen­­ti: A bécsi közönség a Belvedere-pa­­lota előtt nagy tüntetést rendezett a tengelyhatalmak képviselőinek tiszte­­letére. A tüntetésen tízezres tömegek vettek részt, amelyek lelkesen éltették Hitler kancellárt és Mussolini minisz­terelnököt. Az esti lapok hasábos cik­kekben foglalkoznak a tengelyhatal­mak döntésének eredményével és ki­emelik, hogy Berlin és Róma ismét ha­talmas politikai sikert arattak, mert megszüntették Délkeleteurópa legége­tőbb és legsürgősebben rendezésre vá­ró problémáját. Az olasz sajtó méltatja a bécsi elöntés nagy jelentőségét A Corriera del a Sera című olasz lap, amint a Stefani-ügynökség nyo­mán a bucurestii rádió jelenti, a bé­csi döntőbírósági határozatot a ten­gelyhatalmak nagy sikereként mél­tatja, mivel a megoldás harc nélkül és az érdekelt felek általános hozzá­járulásával történt. Az eredmény an­nál fontosabb, mert egyúttal az új módszerek sikerét is jelenti. Ez a módszer a kisebb államok közvetlen megegyezése békés úton a nagyhatal­mak segítségével, a tengelyhatalmak módszere, Európa új és jobb megszer­vezésében. A Giornale del Popolo megjegyzi, hogy a román-magyar kérdés rendezése teljesen meghiúsítja Churchill és munkatársainak játékát, amellyel zavart igyekeztek előidézni ezen a vidéken. A Popolo di Roma vezércikkben foglalkozik a bécsi eseményekkel. A döntés — írja az olasz lap — újra bi­zonysága annak, hogy az olasz-német szövetség békében és háborúban egy­aránt tökéletesen működik. Különö­sen ki kell emelni azt a rendkívüli gyorsaságot, amellyel a tengelyha­talmak ezt a rendkívül bonyolult kér­dést megoldot­ták. Az erdélyi problé­ma megoldása egész Európát egy olyan nehézségtől szabadította meg, amely állandó zavarokra adhatott volna alkalmat. Belgrád, augusztus 31. A bucuresti rádió az Avala jugoszláv ügynökség nyomán közli, hogy a jugoszláv lapok szombati számaikban első oldalon ismer­tetik a bécsi döntőbíróság határozatát, amely szabályozza a területi kérdéseket Románia és Magyarország között. A lapok ismertetik Ribbentrop és Ciano külügyminiszterek nyilatkozatainak több részeit. A Vreme kiemeli Ribbentrop külügyminiszter nyilatkozatának azt a mondatát, amelyben hangoztatta, hogy a rendezéssel Délkeleteurópában megol­dódott az utolsó még nyitva álló terü­leti kérdés.

Next