Keleti Ujság, 1940. október (23. évfolyam, 225-251. szám)
1940-10-13 / 236. szám
20 oldalas szám*1* Vasárnap — Ára 20 mi ér 1940 október 18 (6 tej) ELŐFIZETÉSI ÁRAK: 1 hóra 8.70 P, negyedévre 84, félévre 16 P.; egész évre 88 P. Előfizetést elfogad lopunk minden bizományosa és körzeti megbízottja. XXIII.-IK ÉVFOLYAM, 2 3 6-IK SZÁM. KIADÓTULAJDONOS: LAPKIADÓ RE S Z V fi N Y TARSASAG Törvényszéki bejegyzési szám: 47—1938. — Aktaszám: 885. Fel. Igazgató Dr. SOMODI ANDRAS, Fel. szerkesztő: NYIRŐ JÓZSEF KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Kolozsvár, Urassal ucca 5. szám.— Telefonszám: 1508. — Postafiók: 101. szám,1 Fordulópont Október 18-ika könnyen fordulópontja lehet az egész háborúnak. Ezen a napon eldőlhet, hogy a háború megmarad eddigi keretei között, vagy olyan világégéssé válik, amilyenre még nem volt példa az emberiség történetében. Tulajdonképen csak annyi történik ezen a napon, hogy az angolok megnyitják a burmai utat s azon keresztül ismét megindulnak a fegyverszállítmányok Kína felé. Az út három hónapig el volt zárva, az erre vonatkozó angol—japán megegyezés alapján. Akkoriban — mint már annyiszor a távolkeleti háború alatt, — ismét rendkívül feszült volt a viszony a távolkeleti nagyhatalom és az angol birodalom között. Japán azt követelte, hogy az angol kormány zárja le a Burma és Kína közötti határt, gátat vetve ilyenformán a Kínába ezen az úton irányuló jókora fegyverszállítmányoknak. Anglia, akkori helyzetében, nem tehetett mást, mint meghajolni a japán kívánság előtt, illetve tehetett volna, ha elég erősnek érzi magát vállalni a visszautasítás esetén feltétlenül bekövetkező és súlyosnak jósolt japán ellenrendszabályokat. Arigjia tehát, mint annyiszor már a háború folyamán, meghátrált. Az angol kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy három hónapra lezárja a burmai utat. A három hónapi határidő október 18-án jár le. Churchill bejelentette, hogy az utat megnyitják. Természetszerűleg felmerült a a kérdés Churchill bejelentésével kapcsolatban, hogy váljon Anglia ma erősebb-e, mint három hónappal ezelőtt s vállalni tudja azokat a következményeket, amelyektől júliusban visszariadt. Milyen változások történhettek ez alatt az idő alatt Anglia javára, milyen kedvező eseményekben bízik ma Anglia? Elsősorban tudnunk kell, hogy a burmai út elzárása ellen annak idején nemcsak Kína, hanem az Egyesült Államok kormánya is tiltakozott. Az Egyesült Államok nem hajlandó elismerni Japánnak a távolkeleti új rend kialakítására vonatkozó terveit s az angol engedékenység miatt, amely érthetően előmozdította Kínában Japán katonai céljait, formailag is kifejezte rosszulását az angol kormánynak. Ennek az előzménynek ismeretében nyilvánvaló, hogy Anglia a burmai út újramegnyitásával nem annyira Kínának akar kedvezni, hanem inkább Washingtonnak. Annak a Washingtonnak, amelyhez lényeges közeledés jött létre a legutóbbi időkben. Ezelőtt három hónappal Anglia még nem volt biztos abban, hogy az Egyesült Államok milyen mértékben és meddig áll mellette, ma úgy látszik százszázalékosan bízik Amerika közbelépésében, ha nem is európai viszonylatban, de távolkeleti angoljapán viszály esetén. Minden arra mutat, hogy Amerikában a háborúspártiak kerekedtek felül, amiben természetesen jó része van a kiterjedt angol propagandának. Anglia támaszpontokat adott bérbe az Egyesült Államoknak, további támaszpontok átadásáról is folynak a tárgyalások s olyan hírek is kiszivárogtak, hogy titkos szerződés fűzi össze egymással Londont és Washingtont. Wilkie, Roosevelt ellenjelöltje maga tett említést egyik beszédében erről az állítólagos titkos szerződésről.Roosevelt többször is nyíltan kijelentette, hogy a végsőkig akarja Angliát támogatni s választási propaganda beszédeiben Wilkie is ugyanezt hangoztatta. Az amerikai elnökválasztásnak tehát nincs külpolitikai jelentősége, akár Roosevelt marad, akár Wilkie kerül be a Fehér Házba, mert egyaránt Anglia messzemenő támogatása marad az USA külpolitikájának irányvonala. Az megint más kérdés, hogy ez a politika megfelel-e az Egyesült Államok jól felfogott érdekeinek. Az amerikai nép nagy többsége nem óhajtja a háborút, eleget tanult a világháborúba való kiábrándító hatású beavatkozásból. Amerikában azonban éppen úgy, mint Angliában, nem a nagy néptömegek, hanem a tőkés osztály érdeke a döntő s ha a plutokraták jövedelmezőbbnek találják a háborút, mint a nyugalmas békét, háborúnak kell lennie. A hatalom az ő kezükbenvan s mindaddig, amíg a jelenlegi kormányzási rendszer vezeti az állam ügyeit, nem lehet semmit sem tenni ellenük. Anglia tehát az Egyesült Államok erejére alapítja a burmai úttal kapcsolatos elhatározását. Nyilvánvaló, hogy a megnyitás az Egyesült Államok kívánságára történt, ennek ellenére azonban angol részről úgy állítják be a dolgot, mintha annak idején azzal a feltétellel járultak volna hozzá az út három hónapos elzárásához, hogy ezalatt helyreáll a béke Japán és Kína között. Matsuoka japán külügyminiszter kijelentette, hogy Japánnak mindig az volt a szándéka, hogy a lehető leggyorsabban helyreállítsa a békét Kínával. „Ha az angol kormány tényleg azt akarja, — jegyezte meg a külügyminiszter, — hogy Keletázsiában helyreálljon a béke, miért nyúlt, ehhez az intézkedéshez, amely biztatást jelent Kínának a Japán elleni küzdelemben". Anglia békéről beszél s közben ki akarja terjeszteni a háborút. Ezzel az angol politikával már mindenütt tisztában vannak, úgy látszik csak az Egyesült Államok kivétel ebben a tekintetben. A feszültség most már rendkívül kiéleződött Japán és az angolszász hatalmak között. Október 18.-ika után fogjuk majd meglátni, hogy a kirobbanás hogyan fog történni. Mindenesetre számba kell venni az esetleges távolkeleti bonyodalmaknál a berlini hármas szerződést. Ha Amerika tényleg beavatkozik a Távolkeleten, úgy nemcsak Japánnal, hanem Németországgal és Olaszországgal is szemben találja magát s mindazzal az erővel, amelyet a három baráti nagyhatalom képes felvonultatni nagy érdekei a béke helyreállításának szolgálatában. .(*) Az angol sajtó a román kőolajvidék bombázását követeli Semmit sem enyhült a balkáni feszültség. — Pop Valér Berlinbe, Manói lesen Rómába utazik. — Egy német hadosztály szálláscsinálói Bukarestbe érkeztek Elhagyják Romániát az angol alattvalók SZÓFIA, október 12. (MTI). A Magyar Nemzet írja: A balkáni feszültség, amely az utóbbi napok váltakozó hangulatát követte, nem enyhült. Azt híresztelik, hogy bizonyos külföldi követségek előkészületeket tesznek a távozásra, valamint hogy a londoni rádió értesülés szerint a görög határ mentén jelentős bolgár csapatöszszevonások történtek. Ez utóbbival kapcsolatban jólértesült helyen megjegyzik, hogy új és jelentős csapatmozdulatok nem történtek. A megfigyelők azonban megegyeznek abban, hogy ezekben a napokban rendkívül jelentős diplomáciai tevékenység folyik a balkáni semlegesség módosítására vonatkozóan. Kétségtelen, hogy ez a folyamat igen bonyolult és nem egészen zavartalan. A Balkánra érkező hírek szerin Berlinben a Balkán-államok diplomatái előtt kijelentették, hogy nem értik bizonyos balkáni államok izgalmát a Romániával kapcsolatos események miatt. Mértékadó körökben hangsúlyozzák, hogy semmiféle ok sincs az izgalomra. Németország érdekeinek leginkább az felel meg, ha Európának ezen a részén béke és nyugalom van. Az ,,Associated Press" bukarest jelentése.srint a román kormány az állítólagos erdélyi atrocitások hangoztatásával a bécsi döntés revízióját akarja elérni. A lap közli annak a hivatalos közleménynek a szövegét, amelyben Magyarország bejelenti, hogy a Romániának maradt területen élő magyarok sérelmeit a tengelyhatalmak elé viszi és ismerteti azokat a lépéseket, amelyeket a magyar kormány tett a vasúti anyagok visszaszállítására vonatkozó tárgyalások érdekében. BUKAREST, október 12. Az Új Magyarság jelenti, hogy beavatott bukaresti forrásból származó hírek szerint. Pop Valér Berlinbe utazik, Manoilescu pedig Rómába megy, hogy a magyar-román viszony kérdésében kifejtse a román kormány álláspontját. A Magyar Távirati Iroda bukaresti értesülése úgy tudja, hogy Manoilescu volt román külügyminiszter pénteken délelőtt rövid tartózkodásra Rómába utazott. ) Megérkezett Bukarestbe a Tan-hadosztály szálláscsináló parancsnoksága BUKAREST, október 12. (A Budapesti Értesítő jelenti): A ,,Magyarország“ írja: Bukarestibe szombaton délben megérkezett a Tan-hadosztály szálláscsináló parancsnoksága. Hansen lovassági tábornok parancsnokot a pályaudvaron Horia Sima helyettes miniszterelnök, a Vasgárda vezére üdvözölte. Hansen tábornok válaszában közölte, hogy a német hadsereg Antonescu tábornok személyes kívánságának tesz eleget, amikor a román hadsereget kioktatja a modern háború legújabb tapasztalataira. (MTI): Róma, október 12.. (MTI). A Popolo di Roma szófiai jelentése szerint a bolgár sajtó és közvélemény fokozódó figyelemmel kíséri Görögország és Törökország magatartásának alakulását. Szófiában az a meggyőződés uralkodik, hogy ennek a két országnak immár véglegesen meg kell határoznia állásfoglalását a tengelyhatalmak irányában. Mégis ad Románia kőolajat Görögországnak ? Bukarest, október 12. (A Reuter ügynökség jelenti): A román kőolajipar illetékes hatóságai újra megvizsgálták a Görögország irányában elrendelt olajkiviteli tilalmat. Azzal a feltétellel, hogy Görögországban megfelelő ellenőrzést szerveznek a termékek Görögországból való újra kiszállításának megakadályozására. (MTI). Válságos állapotba jutott az angol-román viszony BELGRÁD, október 12. (Bnd. Tud.) A Vreme bukaresti jelentése szerint, Hősze bukaresti angol követ felszólította a Romániában tartózkodó angol állampolgárokat, hogy hagyják el Romániát. A lap londoni jelentése arról számol be, hogy az angol körök nincsenek megelégedve a román kormánynak azzal a válaszával, amelyet a bukaresti követnek a legutóbb tett közbelépésére adott. Londoni politikai körökben úgy tudják, hogy az angol kormány megvárja, amíg az angol állampolgárok elhagyják Romániát és ezután kerül sor a diplomáciai viszony megszakítására. Berlini tudósítás alapján beszámol a lap arról, hogy az angol sajtó a román petróleumvidék bombázását követeli. Német részről ezzel kapcsolatban megállapítják, hogy minden előkészületet megtettek arra, hogy ezek a tervezett bombázások sikertelenek legyenek. A Reuter-ügynökség londoni jelentése megerősíti azt, hogy a bukaresti angol követ pénteken Románia elhagyására utasította az ott élő angolokat. (MTI.) Sir Moore bukaresti angol követ készen áll a román fővárosból való elutazásra. A távozó angol követ ügyvivőt hagy Bukarestben. Jelek szerint a követség több más tagja is, továbbá az angol újságírók és az angol kolónia tagjai részben eltávoztak, részben távozás előtt állanak. Sir Hoarenak Antonescu tábornokkal történt utolsó találkozása nem járt eredménynyel. Antonescu tábornok egy kérdésére e találkozás alkalmával az angol nagykövet rém titkolta bevallani, hogy az adott helyzetben ő is ezt az intézkedést követné. Angol hivatalos jelentés szerint az angol kormány a bukaresti angol követ tudomására hozta, hogy Anglia és Románia között a viszony válságos állapotba jutott. Az angol követ fontos okmányok megsemmisítésére kapott utasítást. (MTI.).