Keleti Ujság, 1940. október (23. évfolyam, 225-251. szám)

1940-10-13 / 236. szám

IMO^OKTOBE^n ­ Bolyaiak iskolája Lehet-e úgy megírni ennek a kollégiumnak a múltját hogy pillanatra is elfelejtkezhet­nék arról a református magyar kultúráról, mint ennek a kollégiumnak áldásaként meg­szabja a Maros, Nyárád és Küküllő völgyei­­ben élő magyarság minden életnyilvánulását? Lehet-e pillanatra elfelejteni, hogy erdélyi magyar életünk annyi sok, már csendesen pihenő, vagy férfias bátorsággal küzdő ve­zető férfia ezt az intézetet tekintheti alma maternek, ide járt be a diákokat ontó fal­­vakból és innen vitte magával az életbe a kollégium szellemét? Amikor a kolozsvári országgyűlés 1556-ban a XXIII. cikkelyben a székelyvásárhelyi schola particulát megala­­pítá", fundamentumot vetett az egész kör­nyék jellegét adó kultúrának is. Valóban, ez az ősi kollégium egészen máig megőrizte a krónikás adta büszke elmet: ,,az Maros, Nyárád, Küküllő völgye református magyar­ságának erős vára". A küzde­lmes múlt Az alatt a 161 év alatt, amíg a ,,schola partikulából“ kollégium lett, kimagaslik a tanárok közül Laskói Csókás Péter, akit bár teológus volt, a göttingeni egyetem a világ leghíresebb orvosainak sorában emleget, mert, amint ez egyetem tudós professzora mondja: ,,ebből a tisztességes helyből az or­­vosok sorából, nem akarta kihagyni azt, áld az embert phyeb­e is elég tudományosan le­­irta", és Baranyai Bécsi Czimor János, aki a XVI. sz. egyik legműveltebb írója volt. Ez alatt az idő alatt költözött át a vártemplom tornyának északi oldalához épített régi kiás­­tromból a Gecse Dániel utcában levő telekre, amelyen ma a modern, gyönyörű homlokzatú új kollégium áll.­­ Nem lehet azonban a vásárhelyi kollégium történetét megírni anélkül sem, hogy ne fog­ helyre. Ez gr. Teleki József a gyulafehér­vári kollégium gondnoka és gr. Toldalagi János, a­skóla gondnoka megegyezése folytán a két iskola egyesül és 1718. április 30. óta a kolozsvári és nagyenyedi testvérkollégiu­­mok rangjára emelkedett, azaz theológiát és bölcsészeti tanszéket tartván fenn, főiskolai rangja lett, sőt 1794-ben a jogi tanszéket is megszervezhette. A theologia 1854-ben, a jogi tanfolyam 1870-ben szűnt meg, 1883-tól kezd­ve nyolc osztályos a fiú főgimnázium. Ez a küzdelmes múlt a fenntartás gondjaival is párosul, hiszen a kollégium úgyszólván ön­erejére van utalva. Annál értékesebb és an­­nál nemesebb az az akarat, amely fennállá­­sát mind a mai napig kivívta, akármilyen idősodrásban is. Kiváló tanárok sora Szathmári Paksi Mihály, Kovásznál Tóth Sándor, — utóbbi korában a Szentírás leg­kiválóbb magyarázója volt az erdélyi földön — nyomában emeljük ki a Fogarasi Pap József tudós professzor nevét, aki tudomá­nyos mérkőzésre hívta ki diákkorában pro­­fesszorát, Zabolai Kovács Józsefet Jellemző, hogy ekkoriban a legfelsőbb református kon­­szotárium természetesnek tartott egy ilyen ,,mérkőzést", mondván, hogy ,­az iskolák az­ért fundáltatódtak, hogy azokban minden virtusok (erények) gyakoroltatásának műhe­lyei ott legyenek" és gróf Bethlen Pál főins­­pektor-kurátor uram nem átallotta odaülni elnökölni ehhez a ,,mérkőzéshez", amelyen ,,Fogarasi deák minden feltett kérdésre cum laude megfelelt, csupán egy kút mélységének megmérésénél adott nála is kielégítőbb fele­­letet professzor versenytársa." Ezt a deákot hívta meg ,,mester"-éül a marosvásárhelyi kollégium és 12 esztendőig tartó tanárkodása alatt 11 külföldi, hollan­dus, német, francia, tudós társaság tüntette ki, összesen 234 darab aranyéremmel. (Má­­solatait ma is őrzi a kollégium.) Még I. Jó­zsef császár is felfigyelt univerzális képessé­geire és 1784-ben a budai egyetemre nevezte ki 1000 forint(!) fizetéssel a logika, metafi­zika és erkölcstan professzorának. Mielőtt azonban útrakelhetett volna, 41 éves korában váratlanul meghalt. Ugyancsak kimagaslik a sóiból, tanszékének későbbi utóda, Köteles Sámuel, aki szakítva a hagyományokkal elsőnek adta elő magyar nyelven a politikai tudományokat. Igen sok műve jelent meg magyar és latin nyelven. Itt tanított a ké­sőbbi püspök: Bodola Sámuel és a hires költő, később kolozsvári egyetemi tanár: Szász Béla. Itt tanított az elmúlt évtizedek­ben a kollégium történetének megírója: Koncz János Bedeházi János, akit képvise­lővé választottak, dr. Dékáni Kálmán, híres történettudós, egyetemi m. tanár. Itt mun­­kálkodott Makfalvi Dósa Elek, kiváló jo­gász, akinek 1867-ben államtitkári méltósá­got ajánlottak fel. Ezt visszautasította s mint a képviselőház alelnöke halt meg. Ek­­kor mondotta Deák Ferenc emlékezetes egy soros nekrológját róla: ,,Magyarországnak volt a Deákja", Erdélynek volt „Professzora", Péteri­ Károly, kinek most adta ki dr. Kris­tóf egyetemi tanár ,,Izléstudományát“ az „Erdélyi ritkaságok" sorozatban. Itt tanított Borosnyai Lukács János versben természet­rajzot­ tanuljuk meg tőle: „Igaz-e, hogy a balhék porból lesznek? Zugalékba tojnak a nyestények, kikből két hét múlva lesznek jó balha legé­ig nyék." 52 év óta minden HANGSZER rádió­drá­mát­on l­egjobb, legolcsóbb Reményi hangszertelepén, Buda­pest, Király utca 58 sz. Kérjen 108 sz. in­g­y­e­n a­r­j­e­g­yzéket!­ lalkozzunk a sárospataki református kollé­gium menekülésével, mert kollégiumi rang­ját tulajdonképen ennek a menekülésnek kö­szönheti. A sárospataki kollégiumot ugyanis II. Rákóczy György katolizáló özvegye, Báthory Zsófia és fia I. Rákóczy Ferenc erőszakosan elfoglalta, tanárait, tanulóit el­üldözte. A kiűzött tanulók Buzinka Mihály és Félaházi János professzorok vezetésével Debrecenen keresztül Erdélybe menekültek, ahol a gyulafehérvári ősi kollégiumban nyer­tek menedéket. De a vendégjog csak addig tart, amíg az Erdélyi Fejedelemség, mert mihelyt Leopold vasas németjei és a jezsui­­ták veszik át az uralmat, kitessékelik a re­formátus fejedelem alapította ősi, úgyneve­­zett ,,kis kollégiumból" a diákokat. „Ti negyven deákokkal akartok ellenünk állani — fenyegette meg a megszállás első hírére nyugtalankodó ifjúságot György páter — de mi nektek két annyi katonával is, ha szük­­ség leen, még többel fogunk ellenállani." S az Enyedről kivezényelt 50 főnyi katona­ság fedezete mellett a páterek ácsokkal és kőművesekkel „látnak neki" a kis hajléknak s a bontás zaja még jóformán el sem csen­­desedett. Leopold erdélyi generálisa a hír­hedt Steinville, a ,,nagy“ kollégiumból is ki­­tessékeli a református professzorokat és diá­kokat és — Bányai Székely György szemta­­nú elbeszélése szerint ,,1716. március 26-án az egész juventus ki­szállt a karjára zászlók­kal, egyiknek foszlányait ma is őrzi a kollé­­gium, dobokkal, amik fekete posztóval vol­tak bevonva. Kiindulván elől mentek páron,­ként a szolgák (szolgadiákok), utána a neut­­rálisták ugyan páronként; a juventus circiter 70, hasonlókép. Ezek után kocsiban a két professzor — Zilahi Sebess András és Szat­mári Paksi Mihály — kiindulván nagy vá­rosi frequentiának comb­iájával utaztunk ki a városból. Első énekünk volt a 42. zsoltár. A kisérő városi sokaság sirassa!, kesergéssel követett bennünket a fehérvári határ szélé­­ig... És így alternatim énekelvén és dobol­ván, mentünk egyenesen Krakkóba (Boros, Krakkó), a gr. Teleki László kastélyába." Miután az iskola széniora Marosvásárhely­­ről kedvező választ hozott: a két professzor ötven diákkal november 27-én útrakelt Krak­­kóból és december 2-án érkezett Marosvásár. A biztató jelen­ és hosszú évtizedeken itt munkálkodott a kollégium nemrég nyugalomba vonult kiváló igazgatója, erdélyi tanügyi életünk egyik elő­­harcosa, Nagy Endre, akinek működése a megpróbáltatások idején is egyensúlyban tudta tartani a kollégiumot, amely felett ma is, mint gazdasági felügyelő őrködik. Külö­nös érdeme, hogy buzgó gyűjtésével olyan bútorzattal szerelte fel a dísztermet, amely az összes erdélyi iskoláink között kiemelke­dik. Itt tanít az erdélyi irodalmi életünk ki­­magasló egyénisége: Molter Károly, aki el­bűvölően kedves dolgokat mond pipája mel­lől és akinek személyisége nélkül a vásárhe­­lyi irodalmi élet elképzelhetetlen. Szigyártó Gábor a város alpolgármestere és az intézet igazgatója, Szabó József a magyar és latin grammatikának kiváló professzora, akivel a kollégium életéről a beiratkozók ostromában alig néhány szót beszélhetek. De így is na­gyon sokat tudok meg. Elsősorban azt, hogy a Kollégium diákjainak a száma folytonosan növekszik, úgyhogy egyik legnagyobb gondja az igazgatónak, mikép végezze a legigazsá­gosabb válogatást a számon felüli jelentke­­zők között. Már az elmúlt iskolai évben is 377 volt a beírt tanulók száma, akik közül javító vizs­gálatra 80 diák, tehát 21.21% elutasíttatott, míg teljesen 4.56%, azaz 17 diák bukott meg. Az érettségi eredmény: húsz jelentkező kö­zül az írásbeli 17, a szóbeli is 13 fiúnak si­­került. A bennlakásban 140 tanuló talált ott­honra. — Igen sok nehézséget jelentett az elmúlt évben az, hogy intézetünk 13 tanára telje­sített 14-től 207 napig terjedő katonai szol­gálatot. — mondja Szabó igazgató — Ez ter­mészetszerűleg folytonos változást jelentett az órarendben, de hála tanártársaim óratöbb­lett vállalásának, az évet szerencsésen lezár­­­­hattuk. A jövő évre vonatkozólag egyelőre­­ csak azt közölhetem, hogy a VIII. osztályba­­ eddig már 38 fiú kéri felvételét, úgyhogy­­ intézetünknek feltétlenül lesz nyolcadik osz­­­­tálya. Néhány szót válthatok még az igazgatói irodában tartózkodó Kónya Imre tanár úr­ral a kollégium elemi iskolájának vezetőjé­vel, akitől megtudom, hogy a négy tanerős elemi iskolában 140 kisgyerek­ tanult az el­mult évben is, akik a kollégium egyre sza­porodó utánpótlását jelentik. Búcsúzom és Kovács Benedek vallástanár­ral, a könyvtár őrével a könyvtár­múzeumba megyek, ahol a hungaricumok, incunábulák, egyes példányok ritka tárháza fogad. Ebben a történelmi környezetben a Bólyai Farkas székébe ültet, az egyéni rendszerű Bólyai­­kályha és az öreg Bólyai vitrinben őrzött koponyája közé, hogy megtanuljam ennek az ősi kollégiumnak is a történetét... Majd végigjárjuk ebben a kollégiumi mú­zeumban a vitrineket, amelyek régi nagy ta­nítványokról tesznek bizonyságot. Itt van mindjárt elől Báró Szentkereszti András, volt tanítvány a toszkániai ezred generálisának kardja, aki Couché de ville­ nél 1794-ben a 15. angol dragonyos ezred élén 10 ezer főből álló francia sereget vert meg. Ez volt az első komoly angol győzelem a franciák felett és a korabeli levél szerint az angol világiroda­lom egyik pillérét jelentette. Itt van Mátyus Imre dr. és Szotyori József, Gecse Dániel volt tanítványok orvosi diplomája; ezek mind az Intézet kiváló tanulói voltak. Itt tanult Bor­sos Tamás, aki a várat építtette, Ráth Gábor, Bethlen Gábor és I. Rákóczy fejedelem por­tai követe, Kapronczai Nyerges Ádám, a kol­légiumi nyomda betűöntője az 1700-as évek derekán; Jakab Elek, a kiváló költő; Hints Elek dr, egyetemi m. tanár, a budapesti bá­baképző intézet kiváló igazgatója, akinek most jelent meg ,,Az orvostudomány fejlődé­se az emberiség művelődésében" című, négy lexikális kötetű, nagy tanulmánya; Csináti Jenő dr. szegedi, Bari Zsigmond pécsi egye­temi tanárok és itt végzett az erdélyi refor­mátus egyház sok kiváló vezető férfija, itt tanult jelenlegi püspöke Vásárhelyi János. Magyaros ruhák gombolóit és mindent, ami zsinór, szalag és paszomány Reich Adolf Fiai paszomántgyára készít. Budapest, V. Erzsébet­ tér 7, A 0 oltva : 1899 Telefon : *181 95'­. püspökhelyettese dr. Tavaszy Sándor, itt dr. Nagy Géza theol. professzor, Farkas Jenő és Kiss Lajos esperesek itt az intézet jóltevői: gr. Toldalagi Mihály és gr. Toldalagi József, a jelenlegi kollégiumi főgondnok, Teleki Ádám gr., Teleky Domokos gr., a barokkor kiváló történésze itt tanult Marosvásárhely újjáépítője dr. Bernády György, Tövis­ Géza, a Hangya vezérigazgatója, de ki tudná őket mind elsorolni! A kollégiumnak legidősebb élő tanulója — mondja Kovács Benedek — Gagyi Sámuel, kilencvenhárom éves, a fogarasi ele­­mi iskola nyugalombavonult igazgatója, aki agg kora dacára sem átallotta Udvarhelyről ideszekerezni, hogy értékes könyvtárát behoz­za a kollégiumunknak. Hatalmas páncélszekrényt nyit fel Kovács nagytiszteletű úr, amiből egymásután vehe­­tem kezembe — szinte áhítattal teszem — a kollégium könyvtárának legértékesebb darab­jait a XIV. századból való kéziratos bibliá­kat a® 1477-ből való velencei ősnyomtatványt — Apipianus históriáját —, Temesvárt Pelbert öt kötet prédikációját, amit 1498—1500 között nyomtattak Hágában, egy 1498-ból való pá­risi ősnyomtatványt, Bejthe István későbbi püspök 1582-ből való Cathechizmus­t és Agea dáckönyve­t, a vaskos Calepinus szótárt, amely azért igen nevezetes, mert a Hátin szók- Lord­ing az ingeklordia férfifehérnemük méret után LORD fehérneműűipar Budapest, IV. Haris-köz 2. nak megfelelő szavak ebben a sorrendben kö­vetkeznek: 1 francia, 2. olasz, 3. német, 4. spanyol, 5. lengyel, 6. magyar és csak a 7. al angol amely igazolja, hogy 1590-ben, amikor ezt a szótárt Bázelban kiadták, az úgyneve­zett ,,angol világ" nyelv anyanyelvünk mö­gött sorakozott fel, tehát még ebben az idő­­ben fontosabb nyelv volt a magyar, mint az angol! És kezembe veszem Apáczai Cseri Já­nos híres ,,Logikátskáját“, a könyvtár két­szeres unikumát, mert úgyis, mint hungari­­cum, úgy is mint az első kiadás egyetlen lé­­tező példánya, mely 1654-ben (Gyula) Fejér­várt jelent meg. Ebből a könyvből szól az ol­vasóhoz Erdély leghősibb nevelőszemélyisége. Ebből — Molter Károly szavaival élve — ,,a Nyugatról ide szakadt Rába-kőből, a kultúra egy meteordarabkájából, ebből erdélyi műve­lődési program­munknak a lelket adó jelképé­ből... Külön fejezet: a két Bolyai Nemcsak a kollégium történetében, a mate­matika történetében is külön fejezetet jelent a két Bolyai munkálkodása. Az ő lángeszük­nek köszönheti a kollégium, hogy legtöbbször emlegetik Erdély összes tanintézetei közül az egész világon mindenütt, ahol az Abszolút Geometria szóba kerül. Ez az az ,vaj ég sem­miből teremtett más világ" — olvasom Bó­lyai János írását,, az uj rendszerű geometria ,,alapitó levelét", — ahol az egymással egyfe­­lől soha nem és másfelől az egymással a vé­­v­­etlen térben mégiscsak találkozó egyenes körüli harc folyik, amelynek végső eredmé­nyét ma vonja le és gyümölcsözteti a tudo­mányos világ az Einstein elmélet igazolására végzett számításoknál. A két zseninek, Far­­kasnak, az apának és Jánosnak, a fiúnak éle­te, tudományos párbaja it folyik a kollégiuma életében, mert Bolyai Farkas a kollégium leg­zseniálisabb tanára, Bolyai János legzseniá­lisabb tanítványa volt János. „Eminenter cen­­zurájának" emléke ma is ott van a főtéri kultúrpalota domborművében, ahol tanárai­nak felel. Az apa tíz éves kisdiákkorában száz szám­ra idéz Homéros verseket több klasszikus és modern nyelven beszél, és 14 jegyű számokból fejből von négyzet- és köbgyököt! Gaussnak, a világhírűvé lett német matematikusnak ta­­nulótársa, ha Németországban marad, még korában arathatta volna matematikai lángel­méjének gyümölcsét. A ,,jövendő" -t azon beug „PANNÓNIA SZÁLLÓ" BUDAPEST VII­., RÁKÓCZI III 5. ». Elsőrangú csal szálló a város kö­zpontjában iEgyágyas szobák 5* — P—fő! 12* — P.-ig­­ Kétágyas szobák 9*— P.-től 18*— P.-ig A visszacsatolt területen lakó kedves vendé­geinknek 20 százalékos kedvezmény szoba­árainkból. — Panzió-rendszer. — Polgári árak.

Next