Keleti Ujság, 1941. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-28 / 22. szám

1­S 4­1. J­A JU V­A­R 28 og. m­ilarius püspök 1855 1941 1 ­Dr. boros györgy! A „Szivemet Hozzád emelem“ anakönyv, amely ma is legkedveltebb lelki vigasza egyszerű falusi híveinek. Apróbb tanulmányai egy­másután láttak napvilágot. Különösem val­lási és bölcseleti téren tűnt ki szakszerű tu­dásával és világos, könnyen érthető írásmód­jával. Évtizedeken keresztül szerkesztette a Keresztény Magvetőt , az Unitárius Köz­­lönyt, de szívesen írt a napilapok ünnepi számaiba is. Irodalmi­ érdemei elismeréséül az Erdélyi Irodalmi Társaság díszelnökének választotta. Keller Helénnek, az amerikai vált leánynak csodálatos élettörténetét is le­fordította, amely a ,,Pászortűz“-ben hű­­tt meg élvezetes fordításban. Aki élete végéig dolgozott... Boros György dr. úgyszólván az utol­só napokig dolgozott. Az elmúlt hét elején fejezte be eseményekben gazdag életének emlékiratait. Egy héttel ez­előtt kiadó is jelentkezett nála s úgy számította, hogy a teljesen kész anya­got júniusra sajtó alá rendezheti. Min­dennap felkelt a kora délelőtti órákban és kevés­­megszakításokkal a késő esti órákig dolgozott. A téli munka mellett egyedüli szórakozása a madarak eteté­se volt. Még szerdán is megtöltötte maggal a kerti madáretetőt , utána pe­dig az ablakon keresztül nagy örömmel szemlélte kedvenc madarait örökké madarak énekeltek, csicseregtek az ab­laknál elhelyezett íróasztalával szem­ben lévő ablakpárkányon is. Vasárnap reggel leszakadva találták megszokott helyéről a kerti madáretetőt... Mint­egy jelképeként annak, hogy aki na­ponként magot helyezett el rajta, ugyancsak leszakadt az élet fájáról Csupán az ablakpárkányon csicsereg­tek tovább az éhes madarak, de a rava­talán nyugvó főpásztor már nem hall­hatta a számára annyira kedves han­gokat. Élete és pályafutása Boros György dr. 1855-ben született Tor­­dátfalván. Egyszerű székely szülők gyerme­ke volt. Éles esze, nagy szorgalmai hamar feltűnt a tordátfalvi zsupfedeles iskola rek­torának s nem is nyugodott addig, m­ig a kis székely fiút be nem juttatta a tordai gim­náziumba. Az alsóbb osztályok elvégzése után került a kolozsvári unitárius kollé­giumba, ahol Brassai Sámuel, a nagy poli­hisztor vette át szellemi irányítását. Húsz éves korában került a teológiára. Teológiai tanulmányait kitüntetéssel végezte s ezért egyháza tanulmányai továbbfolytatására Angliába küldte. Hires professzorokat hall­gatott s élményét nem egy tanulmányban meg is irta. Angliában ismerkedett meg Em­­merson szellemével s ez nagy kihatással volt további gondolkodására is. Angliai ta­nulmányut­járól hazatérve 1880-ban teológiai tanárrá választották. Keze alól egész sereg képzett papi nemzedék került ki az unitárius székely falvakra. Ferencz József néhai uni­tárius püspök hamar felfedezte a fiatal pap­tanár kitűnő szervezőképességét és rábízta az egyetemes unitárius ifjúság megszervezé­sét. Erre a célra alakította Boros György dr. 1888-ban a Dávid Ferenc Egyletet, amely magába tömörítette és magába tömöríti ma is a falusi és a városi unitárius ifjúságot. Ferencz József püspöksége alatt évtizedeken keresztül püspökhelyettese és főjegyzője az unitárius egyháznak. Ferenc­ József örökében Ferencz József félszázados püspökségének a végén, előre haladott kora miatt az egy­ház vezetése egyedül Boros György dr. vál­­laira szakad. Méltó fegyver­társa volt Maj­­lát Gusztáv Károly és Nagy Károly püspö­köknek, akikkel együtt küzdött egyháza fel­virágoztatásán. Ferencz József püspök ha­lála után 1928 május 1­5-én választották püs­­pökké a tordai zsinaton. A már akkor ősz főpásztor 10 évig vezette nyáját a kisebbségi sors útjain. A dicstelen emlékű román agrár­reform az egyház majd minden földi vagyo­nát és alapítványát kisajátította s az egyház a legnagyobb nyomorúságba jutott. Papokat, tanítókat kellett, javadalmazni s legalább a­ betevő falatot kellett biztosítani számukra. Iskolákat és templomokat kell újból építeni a romokból és ő mindent elvégzett és elvé­geztetett. Püspöksége alatt tíz új unitárius egyházközséget szervezett az egyetemes uni­árius egyház. Nem volt olyan egyházközsé­ge, amelyet személyesen fel ne keresett vol­na. Télben fagyban elment a legeldugottabb egyházközségbe, hogy hitet s bizodalmat vi­­gyen elcsüggedt hívei számára. Mint egyház­fő, tagja volt a román parlamentnek i­­s nem egyszer elszánt harcot vívott, egyháza­­ ügyében különösen a folytonosan váltakozó kultuszminiszterekkel. A keserű emlékű erő­szakos áttérítések idején személyesen ment le a Székeyfödre angol és amerikai barátai­val és menteni igyekezett, ami még menthe­tő volt. Hívei tán­tor­ óhatatlanul ragaszkod­tak személyéhez. De legendásan nagy szemé­lyi varázsa is volt. Ahol megjelent minden­kinél egy fejjel magasabb, szikár palástos alakja, a tiszteletet nem parancsolta, ha­nem önkénytelenül megnyerte. Nála a püs­pöki méltóság nem ráruházott külső dísz volt, ő adott annak igazi, lélekkel tele mél­tóságot. ..Most már boldogan halok meg. ." Fanatikusam magyar érzelmű volt. A trianoni átok ránkszakadása után újból bejárta­ Angliát és Amerikát és fennen hirdette a nagy igaz­ságtalanságot, amelynek hazája és népe ál­dozatává lett. De azért pillanatig sem csüg­gedt. Töretlen hittel bízott abban, hogy Ma­­gyarország újból fel fog támadni. És ezt nem félt hangoztatni m­ég templomi és gyü­lekezeti szónoklataiban sem. Allegorikusan bár, de magát ezer kellemetlenségnek kitéve hirdette már a legelején s mindvégig: Itt maradni, hinni és hízni! Élete csaknem há­rom emberöltőt­ ölelt fel, de a magyar hon­védek Kolozsvárra való bevonulásakor, amelyet a Hintz-Mz erkélyéről nézett, végig­ könnyező boldogsággal azt mondta: — A próféta szavaival mondom, most már boldogan halok meg. 60 év az egyház szolgálatában Boros György dr. 80 évet élt, melyben 60 évet teljes odaadással egyházának szentelt. A nehéz kisebbségi küzdelem megviselte ugyan, de nem törte meg. Egyháza kormány­zásába belefáradt, így történt aztán, hogy 1938-ban betegszabadságot kért. Hosszú be­tegségi szabadságából már nem is tért többé vissza a püspöki székbe, hanem nyugdíjazta­tását kérte. 1938 április 1-én vonult nyuga­lomba. Ekkor vonult át hűséges élettárával a püspöki házból Erzsébet-úti villájába. Az egykori püspöki ház mindig nagy nevezetes­sége volt Kolozsvár­­társadalmi életének, mert a téli hónapok alatt itt rendezte a Nagyasszony eseményszámba menő kultúrdél­­utánjait, ahol a város legjobb művészet és társadalmi köre­ találkozott. Az Erzsébet-úti villában nagy csapás érte a nyugalomba vo­nult ősz főpásztort. Alig rendez­ik be az új fészket, egy hónapra rá örökre elköltö­zött az élők sorából a Nagyasszony, a püspök jóban, rosszban hűséges élettársa. A csapás megviselte, de csakhamar újra visszanyerte munkakedvét. Hozzákezdett emlékiratai ,megírásához. Szerzetesi­­egyszerűségben irt és irt, mint régi Corvinákat másoló barátok­ Az életét másolta és megörökített a gazdag életből mindent, amit mások számára okulá­sul szánt. Sokszáz fehér ívpapíron pedig ott állanak már a bevetett tintabarázdák s az isteni kegyelem jóvoltából nemsokára nyil­vánosságra is kerül a nagy püspök élete. Hi­szen­­a megkezdett munkát, mint mindent, amihez hozzákezdett, be is fejezte. Halála előtti napokon csupán sajtó alá rendezte. Emlékiratai megírása, mellett nyárom maga ültette gyümölcsfáit és szőlőtőkéit gondozta. Munkaköpenyben, jellegzetes szoknikalapjá­ban a nyári napfelkelte még élete legutolsó nyarán is kedvenc fái között találta, amint gyomlált és nyesegetett. Jelmondata volt: „Szüntelenül munkálkodni.“ Irodalmi munkássága Élete két nagy irodalmi műve: „I. Sámuel­ élete“ című nagy tanulmánya és a Az egyház halottja Az egyetemes egyház saját halottjzé is­­kinti és intézkedik díszes temetéséről. Ked­den délelőtt 10 óráig az Erzsébet-úti villá­ban áll egyszerű ravatala. Itt fogadják a részvétnyilvánítókat a Hintz, Veress és Paksi családok, akik leányai révén legköze­lebbi hozzátartozói az elhunyt főpásztornak. Ők vették körül az utóbbi időben is a leg­aprólékosabb gondoskodással és szeretettel. Élete utolsó hónapjait bearanyozta, hogy a családban egymásután három unokája tar­totta esküvőjét és mindhárom frigyet­­ ál­dotta meg. Kedden délelőtt 10 órakor rövid bucsú-szertartás után a nagy halottat átszál­lítják az ősi unitárius templomban felállított ravatalra. Itt díszőrség áll a szerda délelőtt 11 órakor megtörténő gyászszertartásig. Kedden délelőtt fél 12 órakor Kiss Elek dr. püspökhelyettes fogadja az egyház vezetősé­gével a tezvétnyilvánításokat. A szerdai temetés részletes tájékoztatója a következő: Orgona-élőének: Ütő Mária ta­­nárnő, imát mond a ravatalnál Hadndgyi János marosvásárhelyi esperes, búcsúbeszé­det pedig Vári Albert teológiai tanár. Az egyetemes egyház nevében Kiss Elek dr. püspökhelyettes búcsúztatja a nagy halottat. A Dávid Ferenc Egylet nevéb­en Benczédi Pál vallástanár beszél, az Unitárius Irodal­mi Társaság nevében pedig Szentmártoni Kálmán tanár búcsúzik. Gyászdalokat énekel az unitárius kollégium énekkara. A templomi gyász­szertartást a Himnusz zárja be, míg a sírnál Józan Miklós budapesti püspöki viká­rius mond utolsó istenhozzádot. Amint a bu­dapesti unitárius egyházközség a vasárnapi rendkívüli egyházi képviselő­tanács vezetősé­gét értesítette, nagyszámú küldöttséggel szán­dékszik résztvenni az elhunyt főpásztor te­metésén. Az egyházi képviselőtanács elren­delte, hogy a temetés napján az összes uni­tárius iskolákban szüneteljen a tanítás és a temetés időtartama alatt Magyarország ösz­­szes unitárius templomaiban szólaltassák meg a gyász jeléül a harangokat. A gyászülésen Kiss Elek dr. méltatta az elhunyt, főpásztor elévülhetetlen érdemeit. Az unitárius egyház nagy halottjának te­metésén, mint a vármegyei és a városi veze­tőségnél értesültünk, mind a vármegye, mind Kolozsvár város vezetősége testületileg vesz­nek­ részt. * Berete György dr. halálával nagy idők ta­núja tűnt el örökre az élők sorából. Élete csaknem három emberöltőt ölelt fel s ebből két emberöltőt — 60 évet — szakadatlan munkában töltött. Ez a munka nem csak unitárius egyházáért és rábízott éveiért volt, hanem az egyetemes magyarságért is. Halála éppen ezért­ nemcsak hozzátartozói­nak és egyházának gyásza, hanem az egyete­mes magyarságé. Emléket saját maga állított magának szakadatlan áldozatos munkásságá­val a ha valakiről el lehet mondani, hogy nem élt hiába, az Boros György dr., az igaz ember volt. — A NÉMET KÜLÜGYMINISZTER KÉPVISELŐJE BORIS BOLGÁR KI­­RÁLYNÁL. Szófiából jelentik: Boris király vasárnap délelőtt fogadta Twardowsky köve­tet, aki a német építőművészeti kiállítás megnyitásán a­­német birodalmi külügyminisz­ter képviselőjeként tartózkodik Szófiában. (MTI.) — A jugoszláviai Bánságban nagy összegeket fordítanak az árvízvesze­­delem elhárítására. Belgrádiul jelen­tik. (Avala) Újvidékén vasárnap dél­előtt volt a vizi társulatok országos közgyűlése- öt millió dinárt fordíta­nak a közvetíten vizszabályozásra, amelynek célja az árvizveszedelmek elhárítása. (MTI) PH OF. Dr. VERESS FERENC haza tért és rendel bőrbetegeknek, nemi- és kozmetikai betegeknek Jókai utca 5. szám alatt 11—1 és 5—7. Ifj. dr. Veress Ferenc bőrgyógyászati klinikai első tanársegéd. Mussolini (Monosteri)­ut 9. szám alá költözött és render d. u. 2— 5-ig. Tel. 31-39. — KÉMKEDÁS MIATT ELÍTÉLTEK NÉGY DAD KATONATISZTET. Kopen­­hágából jelenti a Stefani. A bíróság vasár­nap ítélkezett egy légi fegyvernemben ezre­des, egy hadnagy és két másik tiszt ügyében, akiket kémkedéssel vádoltak. Az ezredest életfogytiglani, a hadnagyot 14 évi, a másik hét vádlottat pedig 8 évi fogházra ítélték. (MTI.)­­— Súlyos károkat okoz az áradás Spanyolországban, Madridból jelen­tik. A rossz időjárás tovább tart. Az áradás egész Spanyolországban sú­lyos kárt o­koz. A közlekedés több he­lyen szünetel.­­ Valenciában beomlott egy épülő iskola. Valenciából jelentik (DNB) Szombaton Valenciában eddig kiderí­tetlen okból beomlott a Szent János­ról elnevezett most épülő négyemele­tes iskola. A romok sok munkást el­temettek- Négy ember meghalt, tíz pedig megsebesült. A nagy építmény­ből csak romhalmaz maradt. SZÁLLODÁK! PENZIÓK! A jan. 1. B. M. rendelet szerint új szállodai nyil­vántartó könyvek: 50 lapos 6.50 p., 100 lapos 10 p., 200 lapos 15 p. (egy lapon 20 vendég) áron Lepagenál Kolozsvár, már most előre megrendelhetők........ — A „„ZS­OLT­ÁROSKERT“ TEMPLOMI HANGVERSENYE, Vasárnap rendezte első templomi hangversenyét a „Zsoltároskert“ folyóirat. Mindjárt elöljáróban állapitsul meg, hogy a hidelvei ref. templom akuszti­kája páratlan s ha kezdetleges orgonáját még két regszterrel kiegészítik, Kolozsvár legal­kalmasabb temploma, lesz a vallásos ka­mara­zene művészetének ápolására. A hang­verseny így is szerencsésen indította el a „Zsoltároskert“ hangverseny sorozatát. Bíró Mózes lelkész-szerkesztő rövid bevezetője pompásan foglalta össze a „Zsoltároskert“ eseménydús élettörténetét, az erőszakos betil­tás okozta fájdalmakat s az ujjáébredés örö­mét. Kemény János báró művészi visszaem­lékezése Marosvécs felszabadulásának nap­jaira s fogadalma a helikoni hagyományok folytatására mély hatást tett a közönségre. Szegő Jutta énekművészete kitűnően érvé­nyesült Bach és Schütz vallásos dalaiban és áriáiban. Zsizsmann Rezső orgonakisérete vonzó keretbe foglalta az előadott dalokat, fölényes tudása pompásam hangsúlyozta ki a művek szépségeit és segítette elő megértésü­ket a kevésbé zeneértő számára is. — Érte­sülésünk szerint a Zsoltároskert­ legköze­lebbi templomi hangversenyét Rományik Sántdor költészetének szentelik s azon a költő is részt vesz. Ez a hangverseny február 6-án, csütörtökön lesz. KOLOZSVÁR, 3 k th. 27. Vasárnap reggel fekete gyászlobogót tűztek fel az unitárius közintézmények és templomok homlokzatára. Pillanatok alatt elter­jedt a szomorú hír, hogy meghalt Boros György dr., az unitáriusok nyuga­lomba vonult ősz főpásztora. A főpásztor a múlt hét szerda estéjén hirtelen rosszul lett. Éppen íróasz­talánál ült emlékiratain dolgozva, amikor szédület fogta el. Hűséges házveze­tőnője azonnal értesítette a szomszédos villában lakó Hintz-családot, a püspök közvetlen hozzátartozóit. Az orvos agyhártyagyulladást állapított meg s az agg főpásztor előrehaladott korára való tekintettel azt is közölte a családdal, hogy a beteg minden valószínűség szerint menthetetlen. Még azon az éjjel eszmélet­len állapotba esett és többé pillanatra se tért magához. Vasárnap hajnalban pedig 4 óra után néhány perccel egyetlen jájszó nélkül örök álomra hunyta szemét. LEIPZIG' BIRODALMI VÁSÁR 1941 jmszmsARjjÁRCiuíjM^ meglátogatása jól gyümölcsöző vállalkozás. — Vizum« kedvezmények. — Jelentkezési határidő: február 4. minden felvilágosítást ad a Leipzig! Vásár magyarországi kirendelt­sége, Budapest, IV., Vám-utca 1/3. félem. 6.­­Bejárat Türr István­ u. 8) Tel.: 330-540. és a Leipzigi Vásár tiszteletbeli képviselője: Dr. Ern­st Beer Igazgató Kolozsvár, mátyás kárály-tér 31 szám. Telefon : 27-1

Next