Keleti Ujság, 1941. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-23 / 45. szám

M­­i vétek­ a Magyar költő Az egyik neves erdélyi költő­től kaptuk az alábbi sorokat: A magyar szellemi élet fájdalmasan jellem­ző tüneteként a nyilvánosság ítélőszéke elé terjesztünk egy rövid, mindössze hat gép­­írásos sorból álló­ levelet. Feladó: az egyik nagy budapesti könyvkiadóvállalat. Címzett: e sorok írója. íme a levél: Igen tisztelt Uram! Szives volt... verseit hozzánk juttatni kiadás végett. őszinte sajnálatunkra, verses kötetét ki­adói programunkba ez idő szerint beillesz­teni nem tudjuk, mivel verses kötetek ki­adása tervezetünkben nem szerepel. Kéz­iratát ezért, kívánságának megfelelően Visszaküldjük, Budapest, 1941 január 30. Pecsét, aláírás. Mindennapos, szabványos üzleti levél. Meg­diktálták, lekopogták, postára tették. Rövid. :fWeg_ Fellebbezésnek helye nincs , , Ez a levél nem csak a címzett magánügye. Mert­ megfellebbezhetetlen tartalmában nem csupán az foglaltatik, hogy a levelet küldő könyvki­adó vállal­at a címzett verseire nem reflektál, hanem inkább az van benne, hogy a nagy magyar könyvkiadóvállalat egy­­általában nem foglalkozik a magyar lélek és a magyar szellem megnyilatkozásainak egé­széhez szervesen hozzátartozó és attól a ma­­gyar tudatban semmiféleképpen el nem vá­lasztó magyar verssel. A szóbanforgó vál­lalat kiadói terveiben ,,verskötetek kiadása nem szerepel“, ami magyarán mondva azt jelenti, hogy a magyar vers nem „cikk“ a vállalat üzleti kalkulációjában . Talán nem is illenék szóvá tenni az ügyet, ha csak egy könyvkiadóvállalat üzleti terve, Régi sors, tarsolyában ott szerénykedik e két évtizedes nagy út hamisbasu­lt pogácsája, egy marék vers, megannyi vallomástétel en­nek a keserű útnak, ennek a történelmi kál­váriának egyes állomásairól. Az embertelen­ségbe juttatott ember szava sikoltott fel az erdélyi magyar versben huszonkét hosszú esztendőn keresztül s ha a versen keresztül szolgálni lehetett, ha a verssel jót lehetett tenni a törzséről letört magyar ágnak, sze­­rényen, de tudatosan meg kell jegyezni, hogy a kiadói tervezetekbe be nem illeszthető fenti verskötet anyaga is csak szolgálat, szerény és alázatos szolgálat volt a sorsközösség és szellemi egység oltárán. Könnyű volna hivatkozni arra a rengeteg értékelésre, áradozó dicséretre, amelyet az erdélyi irodalom s benne az erdélyi líra is kapott az elmúlt fél emberöltő alatt. Könnyű volna hivatkozni arra, hogy az anyaország,­tól leszakított Erdély magyarságának m­it jelentettek az eszmélkedés első időiben ép­pen a­­ versek. A mt verseink. És arra is hivatkozni lehetne hogy a nemzet életének sorsdöntő korszakaihoz a nyitányt mindig a költők szolgáltatták s a vers nemcsak múzsa, fiúk játszadozása volt, hanem a mélységből a magasabb szintre emelkedni akaró nemzet legelső lépése a szebb jövendő felé. Mindezen azonban végzettben túl vagyunk. „Temetni jöttünk Cézárt és nem dicsérni“. A magyar költő ma kényelmetlen jelenséggé változott, nem kell senkinek s elsősorban azoknak neki kell, akik a szellem javaival sáfárkodnak. A magyar költő a kiadók tuda­tos és megszervezett ellenállásában bibliai Lázár lett s meg kell elégednie a gazdagok terített asztaláról lehulló morzsákkal. S ha életjogára mer hivatkozni, a jól párnázott kiadói szentélyek küszöbéről leprásként za­­varják el: ,,A tervezetben nem szerepel“ .. . Miért irtani és miért írunk, m­i magyar jl­öltök . Miért is mertem jó húsz esztendővel ezelőtt a vers virágnyelvén feírni és ki is nyomtattatni: ,,Poklos börtönöm Héttorony, Lelkem almában szetomolsz!“ .Miért is próbáltam szavakba rögzíteni olyan érzéseket, olyan fájdalmakat, pana­­szokat, amelyek kívül estek egyéni sorsom határain, miért is adtam hangot annak a sok gyötrelemnek, ami nem engem ért személy szerint és miért kerestem a szépnek örök s talán soha el nem érhető formáit, amelyek — ha csak másodpercekre is — elmuzsikál­ták a gondok redőit néhány ember homlo­káról? Miért? Cseppet sem a magam gyönyörűségére, így rendelte el azt egy íratlan parancs. Annak engedelmeskedtem én és velem együtt an­nak engedelmeskedik minden magyar költő. És e parancs szolgálattevő katonáit, napszá­mosait közösíti ki most a magyar szellem életfolyamatából a kiadói érdekszövetség. Ennek a nagy életfolyamatnak épsége, tisz­­tasága érdekében kell az elmondottakat egyetlen újabb kérdésbe összesük­tetni: * Vájjon helyes-e, okos-e a magyar szellem szabad áradásának útját a legridegebb üzleti érdekek gátjai közé szorítani? Vájjon a nem­zet szellemi javaival sáfárkodó publikánu­­soknak csak a hasznot szabad vállalniok, ami­kor a kockázat és az esetleges áldozat meg­hozatala nemzeti kötelességük volna? A magam verskötetének ügye magánügy. A magyar verssel való ellenséges bánásmód azonban, föléje nő az egyén kis érdekeinek. S ezt végre szóvá kellett már tenni .. . Olcsó, megbízható MAG viszonteladóknak, fogyasztóknak KAZÁR IRAQ, Budapest, Váci­ utca 84_ zete és egyetlen verskötet sorsa forogna itt szőnyegen. De itt nem csak erről van szó. Az egész magyar líra kérdése kerül ezzel a levéllel napirendre és rá kell mutatnunk arra a tudatos, igen alaposan megszervezett, ellenállásra, amelyet a magyar­ könyvkiadás legújabban tanúsít a magyar verssel szem­­ben A budapesti könyvkiadóvállalatok arra az elhatározásra jutottak, hogy verskötetet egyáltalán nem vagy nagyon kivételes eset­ben adnak ki. Az indok ismeretlen. Való­színű, hogy tisztán üzleti elgondolások ve­zetik a kiadókat. Lehet, hogy üzleti szem­­pontból igazuk is van s mindazok a v­erskö­­tetek amelyeknek kiadását eddig vállalták, valóban nem jelentettek busás nyereséget. Itthon, Erdélyben sem rózsásabb a helyzet. Az egyetlen könyvkiadói vállalkozás, a szó­­ban forgó verskötetet már éppen egy éve he­­verteti s ez az esztendő a jelek szerint rövid volt arra, hogy akár szóban, akár írásban közölték volna a szerzővel, mi is lesz a ki­adói verdikt. Ebben az ellenséges légkörben a magyar vers és különösképpen az erdélyi ma­gyar vers sorsa ebek harmincadjára jutott. Eljutottunk oda, hogy a magyar írát csak egy,két kiválasztott név képviselheti a könyv­piacon s eljutottunk oda, hogy a magyar költő, ha minden szellemi megnyilatkozások éltető levegőjéhez, a nyilvánossághoz akar jutni, kénytelen maga kiadni verskötetét és vállalni a kinyomtatással és terjesztéssel já­ró házalás, kilincselés vesszőfutását. Piruló arcával és keserűségtől reszkető to­­­­rokkal kérdezem a magam és minden ma­gyar , elsősorban az erdélyi költő nevében: — Mit vétettünk? Micsoda jusson rekeszt ki bennünket a magyar szellem oszthatatlan közösségéből a kiadók rideg magatartása? Hát bűn lesz már a magyar vers, a magyar szellem legtündördőbb megnyilatkozása? A szégyenkezés és a keserves megadázott­­ság érzete annál nagyobb mert éppen erdé­­lyi költőnek kell kérdeznie És éppen ő az, aki joggal várja is rá a feleletet. Lelkében ott ég a két évtized nagy élménye, a kisebb. Amíg­­Oh alszik a Yarmol dolgozik. Nem zavarja az álmot és mégis estétől reggeli biztosan hat Fájdalom nélkül ha könnyű és teljes ürülést idéz el KftllamAC flm/ha W ■ ■ Kellemes, enyhe­­ YQ­I is jó hashajtó, a A GYOSz kolozsvári csoportja összefoglaló jelentést terjeszt a kormánytényezők elé Kolozsvár, február 22. Az Erdélyi Gyár­iparosok Szövetségének kolozsvári helyi cso­portja pénteken délután Andor Endre , ta­­nácsos, az Iris ideiglenes gondnokának el­nöklete alatt népes ülés tartott. Az ülés dr. Böszörményi Sándornak, a Szövetség ügyvezető igazgatójának előter­jesztése alapján örömmel vette tudomásul Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter­nek a képviselőháziban tett ama bejelentését, mely szerint az erdélyi ipar továbbfejlesz­tésére részleges tervezeteket dolgoznak ki. Kifejezte azt a reményét, hogy ezek a ter­vezetek végleges formába öntése előtt az Er­délyi Gyáriparosok Szövetségének, mint az erdélyi gyáriparosság egyetlen törvényes érdekképviseleti szerveinek a vezetői ismé­telten meg fogják hallgatni. Az ülés a szövetség központi ü­gyvezető­ségének a jelentései alapján magáévá tette még a szövetség által az illetékes kormány­­hatóságokhoz beadandó iparügyi, munka­ügyi, adóügyi előterjesztéseket és felkérte az ügy­vezetőséget, hogy ezeknek a részletes előterjesztéseknek összefoglalásával és a kormányh­a­tóságok minden jóakarata ellené­re m­ég minidig megoldatlanul maradt átme­neti nehézségeknek ismertetésével készítsen összefoglaló jelentéseket egyrészt Teleki Pál gróf miniszterelnök, másrészt a pénzügymi­niszter és az iparügyi miniszter részére is. A helyi bizottságok által elintézhető ipar­­ügyi kérdések előterjesztése céljából küldött­séget delegált Inczédy-Joksman Ödön főis­pánhoz. Kalotaszeg nagyasszonya és a kolozsvári farsang Az erdélyi rög nagy szerelmesének, a kalotaszegi népművészet apostolának emlékét idézte fel Kolozsváron, a tűnő farsang legkedvesebb báli éjszakája. Gyarmathy Zsigáné Háry Etelka éle­tének és munkásságának áldozott Ko­lozsvár asszonytársadalma a Mária Va­léria Leánynevelő Otthon tegnap esti táncmulatságán, amikor arra kérte fel a meghívott hölgyeket, hogy az elfelejtett és a mai nemzedéktől már nem is ismert Gyarmathy Zsigáné pompázatos szép­ségű kalotaszegi ruhájának mintájára készült viseletben táncolják és mulassák át a báli éjszakát. Ez alkalomal idézzük fel mi is Kalota­szeg nagyasszonyának emlékét, életét és munkáját. Annál is inkább, mert éle­te minden vonatkozásban a legszorosab­ban összeforrott az ősi származás emlé­két máig is a leghívebben őriző Kalota­szeg földjével és népével. Két területen is szolgálta ezt a gyönyörű földet és Kalotaszeg gyönyörű népét. Könyvei­ben Kalotaszeg természeti szépségeit, úri osztályának és drága magyar népé­nek életét irta meg. Tizenöt év alatt tizennyolc kötete jelent meg. Munkássá­gának az lett a koronája, hogy a Petőfi Társaság tagjai közé választotta. Élete főműve azonban mégis más volt. Feltámasztotta halottaiból a rég elfelejtett kalotaszegi varrottast. Falu­­ról-falura, házról-házra járt, kutatott és boldog volt, ha egy tenyérnyi avult rongyon régi mustrát talált. Öreg né­niktől, akik még emlékeztek rá, megta­nulta ősi nevüket. Feljegyezte azokat és lerajzolta. Egész légió szövőszéket állí­tott fel és újra szövetni kezdte a híres fodorvásznat. Vén asszonyok recipéje szerint gyűjtötte az erdő, mező füveit, hogy abból főzzenek színálló festékeket, amelyek titka már tatár örökség. Egy új, színes, bűvös világ éledt fel újra. Nagy segítségére volt ebben egy másik erdélyi nagyasszony: Cserey Já­nosáé, Zathureczky Emilia, aki már hosszú esztendők óta gyűjtötte a nép­művészet remekeit és megteremtette a Marosvásárhelyi Múzeumot. Ami a fő, munkássága révén az asszonynép annyi ltönp el, folyóiratot pontosan szállít az erdélyi Studium Könyvesbolt Felvllásosításokkal Budapest, IV., Kecskeméti­ u. 8. készséggel szolgál 1941. Fennvan 23 Ziegler HÁG eredeti Erfurti kapható nagy­ban és kicsinkben Bpest, III., Fővám­ tér3 és­ 7I., Rákócsi-út . pénzt keresett, amennyiről soha álmod­ni sem mert. A varrottasok piacrabo­­csájtását maga vette kezébe. Hihetetlen, hogy a költönő, az ő népe érdekében milyen nagyszerű üzletemberré vált. Bá­mulatos energiával kalmárkodott. Né­hány esztendő alatt megcsinosodtak a kalotaszegi házak, sokasodott az udva­rok baromfiállománya és újra meg újra néhány hold föld gyarapította a tagot. Nagy eredményt ért el azzal a babra­­munkával, amit a férfinép addig lené­zett. Itthon, Magyarországon valóságos konzulátusai nyíltak Gyarmathyné házi­ipari birodalmának, külföldön pedig nagykövetségei. Parisban Munkácsyék, Justh Zsigmond, Tűrr Istvánék és a magyarbarát Madame Adam szalonjai­ban rendeztek kiállításokat. Minden da­rab elkelt és szakadatlanul jöttek az újabb és újabb megrendelések. Páris grófjának felesége, Polignac hercegné, Bonaparte Matild vásárolt többek kö­zött kalotaszegi varrottast. Sarah Bern­hardt egész stafirungra valót szerzett. Párisban járt magyarok, akiket szeren­csés sorsuk a világhírű tragika közvet­len közelébe sodort, megcsodálhatták a kék hímes, makkos mintával ékes fodor­vászon terítéket. Londonban Korbay Ferencnek, a hírneves zongoraművész­nek termeiben folyt a ,,Kalotaszegi Vá­sár". Hihetetlen árakkal licitáltak egy­másra az angol arisztokrácia hölgyei. Amerikában Ravasz Ilonka, Liszt Fe­renc kiváló tanítványa csinált propa­gandát a kalotaszegi varrottasnak. A magyar fővárosban Klotild főher­­cegasszony hozta divatba. Egyik al­­csuthi fogadószbájában a bútorokat a hires kakasos hímzéssel huzatta be s s aból készültek a függönyök is. Ami­kor leányai férjhez mentek, kelengyéjük jelentékeny része kalotaszegi tündéruj­­jak remeke volt. Dorottya, Albert or­­léansi herceg felesége egy kékkel hím­zett szalont kapott, Margit főhercegnő, Thurn-Taxis hercegné, rózsaszínt. Ste­fánia trónörökösné és a Cumberlandi hercegné egész vagyont jelentő megren­delést tettek. Telepy Károly­né, Egressy­ Etelka a fővárosi művészkörökben ter­jesztette, így támadt fel halottaiból ősi szárma­zásunk legpompásabb öröksége: a kalo­taszegi népviselet és népművészet. És most, a Mária Valéria második farsangi táncmulatságának alkalmából idézzük fel Gyarmathy Zsigáné nagy munkáját, a magyar úriasszonynak a népéért vállalt gyönyörű kötelességtelje­­sítését. A meghívott hölgyek az ő gyönyörű­séges ruhája után készített viseletben táncoltak, mulattak. A kegyeletadásnak ebből a gyöngéd és finom, csak asszony lelkében megfogant formájából utalást érzünk a farsangot követő szürke hét­köznapokra is. Úgy kell szolgálnia népét minden úr­asszonynak, mint Gyarmathy Zsigáné, Kalotaszeg elfelejtett s mégis elfelejthe­­tetlen nagyasszonya. MOZMOTOROK CAPITOL.mozgó: Udvari Bál, Deanna Dur­bin és Szőke Szakáll. Előtte Magyar és Ufa híradók. Előadások kezdete: 3, 5, 7 és 9 óra 20 perckor. Vasárnap d. e. 11 órakor is vetítve lesz. EDISON-mozgó: Repülő ördögök. A két leg­­nagyobb komikus, Stan és Pan a levegő­­ben. Kiegészítésképpen Falu végén kurta kocsma. EGYETEM.mozgó: Egy életen át... Fősz.: Paula Wessely. Műsoron kívül hangos hír­adók. Előadások kezdete: 3, 5, 7, 9 órakor. RIO-mozgó: A sárga csikó. Fősz.: Csortos Gyula, Kiss Ferenc, Komár Julia, Makláry és Cselényi József. Műsor előtt: Legújabb híradók. Előadások kezdete: 3, 5, 7 és 9 órakor. ROYAL.mozgó: Schubert Szerenád. (Dalol a szív.) Fősz.: Lilian Harvey, Luis Jou­­vet. Kezdete: 3, 5, 7, 9 órakor. URANIA.mozgó: Te vagy a dal. Fősz.: Sár­­dy János, Vaszary Piri, Sennyei Vera. Mű­soron kívül híradó. Előadások kezdete: 3, 5, 7 és 9 órakor

Next