Keleti Ujság, 1941. március (24. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-01 / 50. szám

£ Zezmr BÍS’fsy£ri i­y 4 /. M­K­t­i­t­r­i‘ Az amerikai katonai szakértő­k a beavatkozás ellen Anglia már látja, hogy egyedül nem tud megállani a hatalmas és a maga igazi életjogaiért küzdő ellenféllel szemben. Bullát volt párisi angol nagykövet már említett­e kétségtelenül a­ Fehér Ház részéről sugalmazott rá­dióbeszédében, amellyel Anglia érdekei mellett Hooseveltet is támogatni igye­kezett, az angol-szász népek elsőbbsé­gének és összefogásának szükségességét hangoztatta. Minden tovább nélkül ki­jelentette, hogy lehetetlen a megegye­zéses béke és a teljes döntés kierősza­kolásáig kell folytatni a háborút. Az­zal rémítgette az amerikaiakat, hogy az angol hajóhad megsemmisülése ese­tén nagyon is valószínű lenne, a nyu­gati félgömb ellenséges elözönlése. Egészen másképpen beszélnek azon­ban az amerikai katonai szakértők. Csikágóban egy ünnepi ebéden a­ bank­világ száznegyven előkelő személyisége jelentt meg s a szövetséges tartalékban- I kok eledik képviselője nagy beszédet­­ mondott a fegyverkezési terv következ­­t­­ében az Egyesült Államokra váró gaz-­­­dasági kötelezettségekről. Hirtelen szó­lásra emelkedett Dawet tábornok és emelt hangon kijelentette, hogy jobb lenne, ha Washington annak a kérdés­nek szentelne több figyelmet, — ami valamennyi között a legfontosabb — hogy hogyan tartsa távol az Egyesült Államokat a háborútól. Csodálatos, hogy ezt a nagy kérdést milyen közö­nyösen szemlélik a fővárosban-Az amerikai szenátus már tizedik napja tárgyalja a segítség-törvényt. Csütörtökön Tafft köztársasági szená­tor azzal vádolta meg Hooseveltet, hogy nyomást gyakorol a házra a javaslat megszavazása érdekében. Közben a képviselőház másfélmilliárd dolláros külön költségvetést szavazott meg az amerikai hadsereg felszerelé­sére. Az Egyesült Államok fokozódó gyor­sasággal erősíti meg Grönlandot és Alaszkát. Grönlandon légi támaszpon­tokat létesítenek, mivel ezen az úton északi kerülővel akarják eljuttatni Angliába az amerikai repülőgépeket. Négyórás beszédben k­am­St­ozof­­ Wh­eeler a segítségrőlvény­esen Ne­wyork, február 28. (DNB­) Wheeler szenátor a demokráciáknak és Anglia megsegítését célzó törvényjavas­lat ellenfeleinek vezetője pénteken 1 órás beszédet mondott. Mint előbbi nyilatkozataiban, ebben a beszédben is azt állította Wheeler, hogy a törvényjavaslat károsan befo­lyásolja az Egyesült Államok fegyver­kezését. Rooseveltet felhatalmazza arra, hogy az Egyesült Államokat bevigye a háborúba és diktátori hatalmat ad az elnök kezébe. Wheeler szerint a tör­vényjavaslat ellenzői az amerikai nép túlnyomó többségének nevében beszél­nek. Ha a törvényjavaslatot elfogadják, az Egyesült Államok kongresszusát tra­gikus bábszínházzá alacsonyítják le. Wheeler állítása szerint az amerikai közönség hozzáintézett leveleiben túl­nyomó részükben a törvényjavaslat el­len foglal állást. Az Isten sem követel­hetne nagyobb hatalmat az emberiség felett, mint amilyent a törvény ad Rooseveltnek — mondotta. Wilkievel kapcsolatban Wheeler kijelentette, hogy Wilkie a köztársasági pártban a trójai faló szerepét tolta be. (MTI.) Amerika nagy hajó­eret von össze a Csendes-ó­c­bánon Eye republikánus szenátor emlékiratot tett közzé, amely szerint az Egyesült Állámok csendestengeri kikötőjében állítólag meglehe­tősen sok csapatszállító hajót vontak össze. Az lenne a feladatuk, hogy amerikai katona­ságot szállítanak a távolkeleti harctérre. Több capatszállítmánynak eredetileg állítólag már február 28-án el kellett volna indulnia. A hadsereg nemrég nyolc vagy héz tengeralatt­járó hajót vásárolt erre a célra. E hajók most valószínűleg útban vannak a csendestmg­n kikötők felé. Nye kijelentette, hogy nem ne­vezheti meg ennek a f­elem­­éstkeltő emlékirat­nak a szerzőjét, azonban véleménye szerint teljesen szavahihető az értesülés. A hadügyminisztériumban kijelentették, hogy az emlékirat adatai nem felelnek meg a valóságnak. A legutóbbi hónapokban nagy tömeg hadianyagot halmoztak fel, hogy Alaszkába vigyék. A csendestengeri kikötők­ben történt hajóösszevonás csupán azt a célt szolgálja, hogy lehetővé tegye e hadianyag szállítását. (MTI.) Sok gondot okoznak az amerikai kormány­nak az egyre erősebb sztrájkmozgalmak. A bu­­fallói Betlehem acélgyárban csütörtökön ko­molyabb összeütközés volt a rendőrség és a sztrájkoltak között. Többen megsebes­ü­ltek. Több hajógyár munkása is abbahagyta a munkát !­­ , 146 CCO fenne egy nap a hetf BERLIN, február 28. (Német Távirati Iroda ) Német harci repülőgépek csütörtö­kön 28, összesen 146.000 tonnát kitevő ellen­séges hajót sülyesztettek el illetve rongál­ak meg. A már említett 10 000 tonnás, 4000 ton­­nás, 4500 tonnás és 2000—3000 tonnás gő­zösökön kívül egy 1000 tonnás kereskedelmi hajót Skócia partjai közelében, egy 4000 tonnás gőzöst pedig Ismichtől keletre sül­ljesztettek el. Az utóbbit repülőink igen ala­csonyan szállva támadták meg és három biz­tos találattal küldték a tenger fenekére. Harvich közelében egy 3000 tonnás hajót fel­gyújtottak és South and On Sheatól keletre egy hajókaraván ellen in­gzett támadás so­rán két 2000—2000 tonnás gőzöst, szintén súlyos találattal értek. Ezeken kívül egy 5000 tonnás nagy kereskedelmi hajót oly súlyosan megrongál­ak, hogy elsülyedésével számolni kell. (MTI ) Ellenfél Japán és Vech­y között A távol Keleten bonyolódik a helyzet. A német távirati iroda jelentése szerint, hogy a Japán részről Sziám és francia Indokína vi­szályában előterjesztett japán javaslat fölött az érdekelt feleknek záros határidőn belül dönteiök kell. A francia-indokínai békekül­­döttség felkereste a japán külügyminisztériu­mot és tájékoztatta a vichy-i kormány felfo­gása felől. Ez a felfogás azonban egyáltalá­ban nem egyezik meg a japán közvetítő ja­vaslattal, sőt olyan nagy különbségek vajósak, hogy Japán nem fogadhatja el a franc­ia ál­láspontot. Épen ezért Japán intézkedéseket tett francia-Indokínában lévő állampolgárai elszállítására és utasította a bangkogi és a saigoni kikötőben horgonyzó hajóit, hogy áll­janak készen a japánok elszállítására. Ugyanakkor az Egyesült Államok azokat a tisztjeit, akiknek vissza kellett volna térniük a távol Keletről az Egyesült Államokba, uta­sította, hogy a fenyegető távolkeleti helyzet miatt maradjanak a Fülöp-szigeteken. Kilióra lak­nak románok K­olossvaron­ ? Kelemen lajos eőadása a Szociális Tanfolyamon Kolozsvár, február 28. A Magyar Vörös Kereszt és Kolozsvár város szociális tanfo­lyamán pénteken délután Kelemen Lajos, a kiváló történész tartott hatalmas érdeklődés­­sel kísért, előadást Kolozsvár történetéről. A hatalmas felkészültségű tudós előadá­sában ismertette Kolozsvár történetét, kul­­turális és szociális fontosságát a magyar ha­zában, amelynek a város nagy veszedelmek idején sokszor végvára volt. Kolozsvár már a prehistorikus korban emberi település volt. Az első biztos nyomok azonban csak a rómaiak után maradtak. Mu­­nicipiuma, középpontja volt az egész északi Erdélynek. A római város a mai Óvár terü­letén épült és lett a város középpontja is. A római városnak azonban épp római lako­sa nem volt. Csupán néhány római főtiszt, viselő telepedett itt meg, a katonaság a Hispániai, macedón és más provinciákból ke­rült ide. A népvándorláskor a római fő­­tisztviselők az elhagyott provinciából és ter­mészetesen Napoca castrurából is kivándorol­tak. A continuitas elvét tehát semmiféle eszközzel, még ásatással sem lehet bizonyí­­tani — csupán a 16-ik századtól. A rómaiak kivonulása után Erdélyben először a magya­rok alkotnak államot. Nyugatról vonulnak Kolozsvár felé honfoglaló őseink s a város területére Szent István előtt értek. A IX. század tájékán a Kövespadnak nevezett vá­­rosrészen alkotnak első telepet. Ezek már keresztények, amit sírjaik bizonyítottak: hiányoznak a lovak a sírokból. A magyarság első foglalásai nem húzódtak sokkal mé­lyebbre Kolozsvártól . Anonymus csak ezt a részt nevezi Erdélynek. A város mai ne­vét valószínűleg első várispánjáról kapta, akit valamilyen Kolozsnak nevezhettek. Más elmélet szerint a zárt római várról, ilus­ttó nevezhették el szlávból eredő változattal Ko­­lozs-vá­rnak. Sokkal valószínűbb, hogy a szlávok változtatták el a magyar várispán nevét Colm-nak, amit a románok használtak azután Cluj-ként. A telep hamarosan fej­­lődni kezdett , a Szent László sírjánál tör­ténő istenítéleteknél már szerepelnek a ko­lozsvári jobbágyok. A tatárjárás elpusztította a várost s csak hosszabb idő után kezd ismét fejlődni. A város lakosságát ezidőtájt a hospesek­ és a szászok alkotják. A hospesek magyar föld­művesek, akik a v­áros szélén telepedtek le, a szászok iparosok lévén, a központba köl­tőiek. 1316-ban Károly Róbert városi kiváltsá­gokat adományoz a telepnek. A vásár­artás joga és a vámmentesség kifejleszti az ipari életet és Erdély központjává teszi. Hálából a királytól kapott kiváltságokért a város ha­talmas templom építését veszi tervbe. Mint­hogy a templomot közmunkával építették és az ilyen munka nem hárított senkire külö­­nösebb terheket, a templom nagysága azt bizonyítja, hogy a városnak nagyszámú la­kossága volt. 1349-ben a Szent Mihály -tem­plom már annyira készen állott, hogy búcsút indítottak a berendezés anyagi fedezésére. A Szent Mihály-templomi mellett azelőtt meg­­volt a Szent Jakab-templom s az a kuruc háborúk végén, 1095-ben pusztult el. Nagy Lajos király 1377.ben a mai címert ajándé­kozza a városnak. Mivel a város kereskedelmi és ipari kö­zéppont volt, a rablók igen sokszor kifosz­tották a közeli telepekre és városokba árut vivő kereskedőket. Az út védelmére Nagy Lajos király 20 román családot telepített. Ezek voltak az első Kolozsvár­ környéki ro­mánok. Zsigmond király egyrészt, hogy a városok­ban leljen erős segítőtársat az elhatalmaso­dott nemességgel szemben, másrészt mivel ■mér közeledett a török, 1405-ben fenti­ létben kötelezte a városokat s ezek között­ Kolozs­­várt is, hogy a várost vegye körül fallal. Ezek a megerősítést kötelező okmányok meg­voltak a város levéltárában mult év szeptem­beréig. Akkor a románok minden más ok­mányokkal együtt ezeket magukkal hurcolták. A 2000 méter hosszú falak megépítése ter­mészetesen hosszabb időt vett igénybe. A mai Farkas­ utca felőli rész sokára készült el s­ nevét arról kapta, hogy hideg telek idején olt farkasok jöttek a városba. A vár körfa­­lait a megmaradt falrészekről mindenki kö­vetkeztetheti. Négy kaputornya, 20-nál több bástyája volt a hatalmas várfalnak. A XV. és a XVI. század első felében az iparosodással megindul a gazdasági feji idős. Több mint 50 céh van és ontja a mestermun­kákat. A kolozsvári ötvösök egész Európában híresek. A XV­. század folyamán a magya­­rok és szászok egyenlő számarányban lakják a várost, ezután pedig a magyarok m­ort na­gyobb és nagyobb tért hódítanak. A refor­mációkor a város lakosságának nagyobb ré­sze Luthert követi, miutá­t pedig Dávd Fe­renc, a népszerű plébános református hitre, tér, a lakosság is követi. 1568-tól a város át­tér az unitárius hitre és a Szent Mihály tem­plom unitárius templommá lesz. Később a re­formátus fejedelmek a reformátusokat segí­tik, majd a katolikus fejedelmek a katholi­­kusoknak biztosítják a többséget. Apafi Mihály idejében a város­ban­tallás­nak indult. Mind magyarabb, de egyre sze­gényebb lett. A török szintén kivette részét a pusztításból. Következik a Habsburg ura­lom. Azt két szóval lehet jellemezni: kizsák­mányolás és beszállásolás. Rákóczi szabad­ságharcában az egyébbként labanc Kol­­zsvár háromszor cserél gazdát. Az 1718- 18-as években a pestis elpusztítja a lakosság felét A szegénységet hozó Mária Terézia uralko­dása után megerősödik gazdaságilag a város, folyton fejlődik egészen a világháború«». Az ezután következő 22 esztendőről felesleges be­szélni. A tudós professzor ezután statisztikai táb­lázatot adott Kolozsvár különböző évekbeli lakosságának a számáról. 1720-ban 5--6000, 1790-ben 11,000, 1855-ben 16,000, 1891 ben 32,000, 1910-ben 60,808, 1930-ban 98,555 la­kossa vált Kolozsvárnak. Ma, bár körülbelül 12,000 román távozott el, mégis 100,000 la­kosa lehet. Befejezésül a kiváló történész ismertette a „Kis Athén“-nek nevezett Kolozsvár kultur­­viszonyait. Kolozsvár már a középkortóll fog­va iskolaváros. A kitűnő, tanulságos, hatalmas felkészült­­ségre való élvezetes előadást a nagy­közön­ség hálás tapssal köszönte. Mi A KOLVi­zsony hatása perce'? alatt jelentkezi­t, bármilyen fdzadtság, kimszikttség, e­­versség eseteihez Ingben prospe­ttus és minta „EH­­E" tragíria, Kolozsvár Hat iparfelügyelői kerületet szerveznek Erdélyben Budapestről jelentik: Erdély visszacsatolá­sával a gazdasági és szociálpolitikai feladatok ezen a területen az iparfelügyelői hálózatuk kibővítését tették szükségessé. A kormányzat hat új ipar­felügyelői kerületet szervez meg Nagyváradon, Szatmárnémetiben, Máramaros­­szigeten, Marosvásárhelyt, Csíkszeredán és Kolozsvárott. A kolozsvári ipari fel­ügyel­őség székhelye Kolozsvár és területe: Kolozs, Besz­terce Naszód és Szolnok-Doboka vármegyék. E szerint a visszacsatolt országrészen a világ­háború előtti helyzettel szemben csak Désén nem létesítettek most iparfel­ügyelőséget. Vi­szont Csíkszeredán a háború előtt nem vet iparfelügyelőség. A Csíkszeredai ipar­felügye­lőség létesítése azért vált szükségessé, mert a város, illetve a megye az új határame­onák következtében különleges szerepet nyert, s gyakorlati szempontból nem nélkülözheti ez iparügyi szerv központi beállítását. Az emlí­tett új kerületekben az illetékes hivatalok megszervezésének munkálatait már befejez­ték. Ezekkel a megnagyobbodott országban most 23 ipari felügyelőség keretében végzik az iparügyi felügyelők sokirányú tevékenysé­güket. Az­ifuseci esim­éje cyfini fog Garmisch-Partenkirchen, febr. 29. (DNB.) Hess Rudolf, a Führer helyettese beszédet intézett az európai ifjúsághoz. Beszéde ele­jén örömének it­ott kifejezést, hogy ilyen sok nemzet válogatott ifjúságát üdvözölheti. Rámutatott arra, hogy az 1936. évi olimpiai bajnokságon bebizonyosodott, hogy a népek belső erejét kifejezésre lehet juttatni a békés játékokban is. Hangoztatta, hogy meg van győződve arról, hogy a most folyó háború erős, hosszú békére vezet. E béke nemcsak Németországnak és a baráti Olaszországnak szabja meg hosszú időre a sorsát, hanem a sok szomszédos, baráti népeknek is. A most folyó háborúban — mondotta, — nemcsak a tengelyhatalmak érdekeiről van szó. A győ­zelem, amit kivívunk, a megújhodó, bizto­sabb, igazságosabb alapokra helyezett Euró­pa egyesített érdekeit fogja szolgálni. évi börtönre ítélte a honvéd­­törvényszék K Kowarcz Emilt Budapest, február 28.­ (MTI.) A m. kir. legfelsőbb honvéd törvényszék az 1941. évi február hó 27-én hozott ítéletében Kowarcz Emil nyugállományú őrnagyot, országgyűlési képviselőt bűnösnek mondotta ki az 1921. évi III. t.-c. 1. §-ának 2. bekezdés­ébe és a 2. §. 2. bekezdésének első tétele szerint mi­nősülő, az állami és társadalmi rend erő­szakos felforgatására irányuló bűntettben és ezért őt 2 évi börtönre, mint feltü­nte­és­­re és 6 évi hivatalvesztésre és politikai jo­gai gyakorlásának ugyanilyen tartamú fel­függesztésére, valamint lefokozására, mint mellékbüntetésre ítélte. Kovarcz Emil e bűntettet az által követte el, hogy mint a nemzeti szocialista magyar párt — Hungarista mozgalom — elnevezésű politikai párt szervezkedésének és mozgal­mának tevékeny résztvevője, e mozgalommal összefüggően és annak céljára Budapesten 1939. évi február hó 3-án a Dohány­ utcai zsinagógából távozó emberek ellen Kenye­res Jenő és társai által véghezvitt és 12 egyén sérülését okozó kézigránát mörénylet elkövetéséről előzetesen tudott.

Next