Keleti Ujság, 1941. március (24. évfolyam, 50-73. szám)
1941-03-01 / 50. szám
£ Zezmr BÍS’fsy£ri iy 4 /. MKtitri‘ Az amerikai katonai szakértők a beavatkozás ellen Anglia már látja, hogy egyedül nem tud megállani a hatalmas és a maga igazi életjogaiért küzdő ellenféllel szemben. Bullát volt párisi angol nagykövet már említette kétségtelenül a Fehér Ház részéről sugalmazott rádióbeszédében, amellyel Anglia érdekei mellett Hooseveltet is támogatni igyekezett, az angol-szász népek elsőbbségének és összefogásának szükségességét hangoztatta. Minden tovább nélkül kijelentette, hogy lehetetlen a megegyezéses béke és a teljes döntés kierőszakolásáig kell folytatni a háborút. Azzal rémítgette az amerikaiakat, hogy az angol hajóhad megsemmisülése esetén nagyon is valószínű lenne, a nyugati félgömb ellenséges elözönlése. Egészen másképpen beszélnek azonban az amerikai katonai szakértők. Csikágóban egy ünnepi ebéden a bankvilág száznegyven előkelő személyisége jelentt meg s a szövetséges tartalékban- I kok eledik képviselője nagy beszédet mondott a fegyverkezési terv következtében az Egyesült Államokra váró gaz-dasági kötelezettségekről. Hirtelen szólásra emelkedett Dawet tábornok és emelt hangon kijelentette, hogy jobb lenne, ha Washington annak a kérdésnek szentelne több figyelmet, — ami valamennyi között a legfontosabb — hogy hogyan tartsa távol az Egyesült Államokat a háborútól. Csodálatos, hogy ezt a nagy kérdést milyen közönyösen szemlélik a fővárosban-Az amerikai szenátus már tizedik napja tárgyalja a segítség-törvényt. Csütörtökön Tafft köztársasági szenátor azzal vádolta meg Hooseveltet, hogy nyomást gyakorol a házra a javaslat megszavazása érdekében. Közben a képviselőház másfélmilliárd dolláros külön költségvetést szavazott meg az amerikai hadsereg felszerelésére. Az Egyesült Államok fokozódó gyorsasággal erősíti meg Grönlandot és Alaszkát. Grönlandon légi támaszpontokat létesítenek, mivel ezen az úton északi kerülővel akarják eljuttatni Angliába az amerikai repülőgépeket. Négyórás beszédben kamStozof Wheeler a segítségrőlvényesen Newyork, február 28. (DNB) Wheeler szenátor a demokráciáknak és Anglia megsegítését célzó törvényjavaslat ellenfeleinek vezetője pénteken 1 órás beszédet mondott. Mint előbbi nyilatkozataiban, ebben a beszédben is azt állította Wheeler, hogy a törvényjavaslat károsan befolyásolja az Egyesült Államok fegyverkezését. Rooseveltet felhatalmazza arra, hogy az Egyesült Államokat bevigye a háborúba és diktátori hatalmat ad az elnök kezébe. Wheeler szerint a törvényjavaslat ellenzői az amerikai nép túlnyomó többségének nevében beszélnek. Ha a törvényjavaslatot elfogadják, az Egyesült Államok kongresszusát tragikus bábszínházzá alacsonyítják le. Wheeler állítása szerint az amerikai közönség hozzáintézett leveleiben túlnyomó részükben a törvényjavaslat ellen foglal állást. Az Isten sem követelhetne nagyobb hatalmat az emberiség felett, mint amilyent a törvény ad Rooseveltnek — mondotta. Wilkievel kapcsolatban Wheeler kijelentette, hogy Wilkie a köztársasági pártban a trójai faló szerepét tolta be. (MTI.) Amerika nagy hajóeret von össze a Csendes-ócbánon Eye republikánus szenátor emlékiratot tett közzé, amely szerint az Egyesült Állámok csendestengeri kikötőjében állítólag meglehetősen sok csapatszállító hajót vontak össze. Az lenne a feladatuk, hogy amerikai katonaságot szállítanak a távolkeleti harctérre. Több capatszállítmánynak eredetileg állítólag már február 28-án el kellett volna indulnia. A hadsereg nemrég nyolc vagy héz tengeralattjáró hajót vásárolt erre a célra. E hajók most valószínűleg útban vannak a csendestmgn kikötők felé. Nye kijelentette, hogy nem nevezheti meg ennek a feleméstkeltő emlékiratnak a szerzőjét, azonban véleménye szerint teljesen szavahihető az értesülés. A hadügyminisztériumban kijelentették, hogy az emlékirat adatai nem felelnek meg a valóságnak. A legutóbbi hónapokban nagy tömeg hadianyagot halmoztak fel, hogy Alaszkába vigyék. A csendestengeri kikötőkben történt hajóösszevonás csupán azt a célt szolgálja, hogy lehetővé tegye e hadianyag szállítását. (MTI.) Sok gondot okoznak az amerikai kormánynak az egyre erősebb sztrájkmozgalmak. A bufallói Betlehem acélgyárban csütörtökön komolyabb összeütközés volt a rendőrség és a sztrájkoltak között. Többen megsebesültek. Több hajógyár munkása is abbahagyta a munkát ! , 146 CCO fenne egy nap a hetf BERLIN, február 28. (Német Távirati Iroda ) Német harci repülőgépek csütörtökön 28, összesen 146.000 tonnát kitevő ellenséges hajót sülyesztettek el illetve rongálak meg. A már említett 10 000 tonnás, 4000 tonnás, 4500 tonnás és 2000—3000 tonnás gőzösökön kívül egy 1000 tonnás kereskedelmi hajót Skócia partjai közelében, egy 4000 tonnás gőzöst pedig Ismichtől keletre sülljesztettek el. Az utóbbit repülőink igen alacsonyan szállva támadták meg és három biztos találattal küldték a tenger fenekére. Harvich közelében egy 3000 tonnás hajót felgyújtottak és South and On Sheatól keletre egy hajókaraván ellen ingzett támadás során két 2000—2000 tonnás gőzöst, szintén súlyos találattal értek. Ezeken kívül egy 5000 tonnás nagy kereskedelmi hajót oly súlyosan megrongálak, hogy elsülyedésével számolni kell. (MTI ) Ellenfél Japán és Vechy között A távol Keleten bonyolódik a helyzet. A német távirati iroda jelentése szerint, hogy a Japán részről Sziám és francia Indokína viszályában előterjesztett japán javaslat fölött az érdekelt feleknek záros határidőn belül dönteiök kell. A francia-indokínai békeküldöttség felkereste a japán külügyminisztériumot és tájékoztatta a vichy-i kormány felfogása felől. Ez a felfogás azonban egyáltalában nem egyezik meg a japán közvetítő javaslattal, sőt olyan nagy különbségek vajósak, hogy Japán nem fogadhatja el a francia álláspontot. Épen ezért Japán intézkedéseket tett francia-Indokínában lévő állampolgárai elszállítására és utasította a bangkogi és a saigoni kikötőben horgonyzó hajóit, hogy álljanak készen a japánok elszállítására. Ugyanakkor az Egyesült Államok azokat a tisztjeit, akiknek vissza kellett volna térniük a távol Keletről az Egyesült Államokba, utasította, hogy a fenyegető távolkeleti helyzet miatt maradjanak a Fülöp-szigeteken. Kilióra laknak románok Kolossvaron ? Kelemen lajos eőadása a Szociális Tanfolyamon Kolozsvár, február 28. A Magyar Vörös Kereszt és Kolozsvár város szociális tanfolyamán pénteken délután Kelemen Lajos, a kiváló történész tartott hatalmas érdeklődéssel kísért, előadást Kolozsvár történetéről. A hatalmas felkészültségű tudós előadásában ismertette Kolozsvár történetét, kulturális és szociális fontosságát a magyar hazában, amelynek a város nagy veszedelmek idején sokszor végvára volt. Kolozsvár már a prehistorikus korban emberi település volt. Az első biztos nyomok azonban csak a rómaiak után maradtak. Municipiuma, középpontja volt az egész északi Erdélynek. A római város a mai Óvár területén épült és lett a város középpontja is. A római városnak azonban épp római lakosa nem volt. Csupán néhány római főtiszt, viselő telepedett itt meg, a katonaság a Hispániai, macedón és más provinciákból került ide. A népvándorláskor a római főtisztviselők az elhagyott provinciából és természetesen Napoca castrurából is kivándoroltak. A continuitas elvét tehát semmiféle eszközzel, még ásatással sem lehet bizonyítani — csupán a 16-ik századtól. A rómaiak kivonulása után Erdélyben először a magyarok alkotnak államot. Nyugatról vonulnak Kolozsvár felé honfoglaló őseink s a város területére Szent István előtt értek. A IX. század tájékán a Kövespadnak nevezett városrészen alkotnak első telepet. Ezek már keresztények, amit sírjaik bizonyítottak: hiányoznak a lovak a sírokból. A magyarság első foglalásai nem húzódtak sokkal mélyebbre Kolozsvártól . Anonymus csak ezt a részt nevezi Erdélynek. A város mai nevét valószínűleg első várispánjáról kapta, akit valamilyen Kolozsnak nevezhettek. Más elmélet szerint a zárt római várról, ilusttó nevezhették el szlávból eredő változattal Kolozs-várnak. Sokkal valószínűbb, hogy a szlávok változtatták el a magyar várispán nevét Colm-nak, amit a románok használtak azután Cluj-ként. A telep hamarosan fejlődni kezdett , a Szent László sírjánál történő istenítéleteknél már szerepelnek a kolozsvári jobbágyok. A tatárjárás elpusztította a várost s csak hosszabb idő után kezd ismét fejlődni. A város lakosságát ezidőtájt a hospesek és a szászok alkotják. A hospesek magyar földművesek, akik a város szélén telepedtek le, a szászok iparosok lévén, a központba költőiek. 1316-ban Károly Róbert városi kiváltságokat adományoz a telepnek. A vásárartás joga és a vámmentesség kifejleszti az ipari életet és Erdély központjává teszi. Hálából a királytól kapott kiváltságokért a város hatalmas templom építését veszi tervbe. Minthogy a templomot közmunkával építették és az ilyen munka nem hárított senkire különösebb terheket, a templom nagysága azt bizonyítja, hogy a városnak nagyszámú lakossága volt. 1349-ben a Szent Mihály -templom már annyira készen állott, hogy búcsút indítottak a berendezés anyagi fedezésére. A Szent Mihály-templomi mellett azelőtt megvolt a Szent Jakab-templom s az a kuruc háborúk végén, 1095-ben pusztult el. Nagy Lajos király 1377.ben a mai címert ajándékozza a városnak. Mivel a város kereskedelmi és ipari középpont volt, a rablók igen sokszor kifosztották a közeli telepekre és városokba árut vivő kereskedőket. Az út védelmére Nagy Lajos király 20 román családot telepített. Ezek voltak az első Kolozsvár környéki románok. Zsigmond király egyrészt, hogy a városokban leljen erős segítőtársat az elhatalmasodott nemességgel szemben, másrészt mivel ■mér közeledett a török, 1405-ben fenti létben kötelezte a városokat s ezek között Kolozsvárt is, hogy a várost vegye körül fallal. Ezek a megerősítést kötelező okmányok megvoltak a város levéltárában mult év szeptemberéig. Akkor a románok minden más okmányokkal együtt ezeket magukkal hurcolták. A 2000 méter hosszú falak megépítése természetesen hosszabb időt vett igénybe. A mai Farkas utca felőli rész sokára készült el s nevét arról kapta, hogy hideg telek idején olt farkasok jöttek a városba. A vár körfalait a megmaradt falrészekről mindenki következtetheti. Négy kaputornya, 20-nál több bástyája volt a hatalmas várfalnak. A XV. és a XVI. század első felében az iparosodással megindul a gazdasági feji idős. Több mint 50 céh van és ontja a mestermunkákat. A kolozsvári ötvösök egész Európában híresek. A XV. század folyamán a magyarok és szászok egyenlő számarányban lakják a várost, ezután pedig a magyarok mort nagyobb és nagyobb tért hódítanak. A reformációkor a város lakosságának nagyobb része Luthert követi, miutát pedig Dávd Ferenc, a népszerű plébános református hitre, tér, a lakosság is követi. 1568-tól a város áttér az unitárius hitre és a Szent Mihály templom unitárius templommá lesz. Később a református fejedelmek a reformátusokat segítik, majd a katolikus fejedelmek a katholikusoknak biztosítják a többséget. Apafi Mihály idejében a városbantallásnak indult. Mind magyarabb, de egyre szegényebb lett. A török szintén kivette részét a pusztításból. Következik a Habsburg uralom. Azt két szóval lehet jellemezni: kizsákmányolás és beszállásolás. Rákóczi szabadságharcában az egyébbként labanc Kolzsvár háromszor cserél gazdát. Az 1718- 18-as években a pestis elpusztítja a lakosság felét A szegénységet hozó Mária Terézia uralkodása után megerősödik gazdaságilag a város, folyton fejlődik egészen a világháború«». Az ezután következő 22 esztendőről felesleges beszélni. A tudós professzor ezután statisztikai táblázatot adott Kolozsvár különböző évekbeli lakosságának a számáról. 1720-ban 5--6000, 1790-ben 11,000, 1855-ben 16,000, 1891 ben 32,000, 1910-ben 60,808, 1930-ban 98,555 lakossa vált Kolozsvárnak. Ma, bár körülbelül 12,000 román távozott el, mégis 100,000 lakosa lehet. Befejezésül a kiváló történész ismertette a „Kis Athén“-nek nevezett Kolozsvár kulturviszonyait. Kolozsvár már a középkortóll fogva iskolaváros. A kitűnő, tanulságos, hatalmas felkészültségre való élvezetes előadást a nagyközönség hálás tapssal köszönte. Mi A KOLVizsony hatása perce'? alatt jelentkezit, bármilyen fdzadtság, kimszikttség, eversség eseteihez Ingben prospettus és minta „EHE" tragíria, Kolozsvár Hat iparfelügyelői kerületet szerveznek Erdélyben Budapestről jelentik: Erdély visszacsatolásával a gazdasági és szociálpolitikai feladatok ezen a területen az iparfelügyelői hálózatuk kibővítését tették szükségessé. A kormányzat hat új iparfelügyelői kerületet szervez meg Nagyváradon, Szatmárnémetiben, Máramarosszigeten, Marosvásárhelyt, Csíkszeredán és Kolozsvárott. A kolozsvári ipari felügyelőség székhelye Kolozsvár és területe: Kolozs, Beszterce Naszód és Szolnok-Doboka vármegyék. E szerint a visszacsatolt országrészen a világháború előtti helyzettel szemben csak Désén nem létesítettek most iparfelügyelőséget. Viszont Csíkszeredán a háború előtt nem vet iparfelügyelőség. A Csíkszeredai iparfelügyelőség létesítése azért vált szükségessé, mert a város, illetve a megye az új határameonák következtében különleges szerepet nyert, s gyakorlati szempontból nem nélkülözheti ez iparügyi szerv központi beállítását. Az említett új kerületekben az illetékes hivatalok megszervezésének munkálatait már befejezték. Ezekkel a megnagyobbodott országban most 23 ipari felügyelőség keretében végzik az iparügyi felügyelők sokirányú tevékenységüket. Azifuseci esiméje cyfini fog Garmisch-Partenkirchen, febr. 29. (DNB.) Hess Rudolf, a Führer helyettese beszédet intézett az európai ifjúsághoz. Beszéde elején örömének itott kifejezést, hogy ilyen sok nemzet válogatott ifjúságát üdvözölheti. Rámutatott arra, hogy az 1936. évi olimpiai bajnokságon bebizonyosodott, hogy a népek belső erejét kifejezésre lehet juttatni a békés játékokban is. Hangoztatta, hogy meg van győződve arról, hogy a most folyó háború erős, hosszú békére vezet. E béke nemcsak Németországnak és a baráti Olaszországnak szabja meg hosszú időre a sorsát, hanem a sok szomszédos, baráti népeknek is. A most folyó háborúban — mondotta, — nemcsak a tengelyhatalmak érdekeiről van szó. A győzelem, amit kivívunk, a megújhodó, biztosabb, igazságosabb alapokra helyezett Európa egyesített érdekeit fogja szolgálni. évi börtönre ítélte a honvédtörvényszék K Kowarcz Emilt Budapest, február 28. (MTI.) A m. kir. legfelsőbb honvéd törvényszék az 1941. évi február hó 27-én hozott ítéletében Kowarcz Emil nyugállományú őrnagyot, országgyűlési képviselőt bűnösnek mondotta ki az 1921. évi III. t.-c. 1. §-ának 2. bekezdésébe és a 2. §. 2. bekezdésének első tétele szerint minősülő, az állami és társadalmi rend erőszakos felforgatására irányuló bűntettben és ezért őt 2 évi börtönre, mint feltünteésre és 6 évi hivatalvesztésre és politikai jogai gyakorlásának ugyanilyen tartamú felfüggesztésére, valamint lefokozására, mint mellékbüntetésre ítélte. Kovarcz Emil e bűntettet az által követte el, hogy mint a nemzeti szocialista magyar párt — Hungarista mozgalom — elnevezésű politikai párt szervezkedésének és mozgalmának tevékeny résztvevője, e mozgalommal összefüggően és annak céljára Budapesten 1939. évi február hó 3-án a Dohány utcai zsinagógából távozó emberek ellen Kenyeres Jenő és társai által véghezvitt és 12 egyén sérülését okozó kézigránát mörénylet elkövetéséről előzetesen tudott.