Keleti Ujság, 1941. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1941-05-31 / 123. szám

'vi 'ojKi.t-' PAR­LAM Sít T ELŐFIZETÉSI ÁRAK: 1 HÓRA 3.70, NE­GYED ÉVRE 8, FEL EVRE 16, EGESZ EVRE 82 PENGŐ. — POSTAT AKAROK. PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA SZAMA: 72148. BUDAPEST V­EJGTSAM HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM 123. S­Z­A »I KIADJA A LAPKIADÓ RESZVENYTARSASAG Felelős kiadó:­­ Felelős szerkesztő: D r. SOMODI ANDRÁS " Szombat M*­I TELJES HETI RÁDIÓ-MŰSOR 1941. május 91 SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR BRASSAI­ U. 5. SZ. TELEFON: 15-08 — POSTAFIÓK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA A NÉMET FŐPARANCSNOKSÁG BEJELENTETTE ■«■■■■■■■MMIMnWIirWMWI» 8 • »MHilMI '■!Iitf1 IM..1I..IMMRM1AMIMMWUIIWWS A KRÉTAI DÖNTŐ GYŐZELMET Halálos repülőszerencsétlenség érte a krétai angol erők főparancsnokát . Sok hadi­fogoly és mérhetetlen hadizsákmány jutott a német és az olasz csapatok kezébe Angiia nem feleinti többé semleges államnak Franciaországot A német csapatok villámgyors kré­tai győzelme, ez a hallatlan eredmé­nyű „főpróba“, amelyben a német ejtő­ernyősök legyőzték a krétai angol had­erőt, meg nagyobb események jeleit hordozza magában. Berlini politikai körökben — amint a Magyar Távirati Iroda jelenti— óriási figyelemmel kí­sérik a nemzetközi helyzet alakulását. Berlini sajtókörök véleménye szerint a közeli napok meghozzák azokat a dön­téseket, amelyekre már hetek óta vár az európai közvélemény. Mindenkinek az a meggyőződése, hogy Németország i­smét olyan akciót indít el, amely hosszú előkészületek után villámgyors lépéssel valósítja meg a kitűzött ter­veket. Kréta a tengelyhatalmak okában Kréta sorsa­­eldőlt, sokkal hamarább, mint ahogyan a­ nemzetközi katonai szakértők jó­solták. Nemrégiben még ezek a szakértők úgy látták, hogy a krétai harcok Legközelebb jú­nius közepére fejeződnek be és azután indul­hat meg a tengelyhatalmak további akciója a közel Kelet felé.­­ Ideg csak Május vége felé járunk és a Né­met Távirati Iroda máris hírül adhatta, hogy a német és olasz csapatoknak sikerült telje­sen megverniük a krétai angol és görög csa­patokat, az angol főparancsnok elmenekült s a felbomló angol és görög kötelékek teljes visszavonulásban vannak, úgy, hogy a feladat most már csak a sziget végleges megtisztítása. A győztes német csa­patok többezer angol és görög katonát ejtettek foglyul és hwfcailmae hadianyag jutott birtokukba. Fryberg angol főparancsnok, Gabry tábor­nok kíséretében repülőgépen Alexandriába akart menekülni, gépe azonban lezuhant és az angol főtisztek életüket vesztették. A német haderő Kréta, elfoglalásának té­nyével a mostani háború talán legnehezebb had,testét hajtotta végre és bebizonyította, hogy egy jól berendezkedett, több támasz­ponttal bíró és hatalmidó hajóhad segítségére ■ámaszkodo haderőt is le tud gyúrni légi uton szállított, fölényes harci eszközökkel remdel­­kező csapataival. A krétai események intő jelül szolgálhatnak az angoloknak és újból nagyszerűen mutatták meg a német hadigé­pezet fölényét. Már a csütörtöki jelentések sejteni enged­ték, hogy Krétán a végkifejlődés felé köze­ledik a­ helyzet. A kairói­ jelentések közölték, hogy az angol csapatok vissza­vonulóban van­nak s az újzélandi és görög haderők elkese­redett harcban államaik a német csapatokkal. Az angolok tehát ismét elmenekültek a ko­­rzV küzdelemből és másokra hínták a súlyos harcot. Sorsukat azonban így sem kerülhetik el. A német re plaez lega haderő gyűrűt vont a sziget köré és az angol hajónak nemigen lesz alkalma ara, hogy elszállítsák a csapato­­kat, úgy, hogy előreláthatólag az egész an­gol és görög haderő fogságba kerül. Stockholmi értesülés szerint Kréta szige­tén harmincezernél több német harcolt és ehhez hozzájárult a csütörtököm partra szál­­üzött ohm kódcsoport is. Bánitól tűdok, hogy a krétai olasz csapatok jelentékeny erőt képviselnek. Az olasz partraszállási hadműveletet a haditengerészet és a légi haderő támogatásá­val teljes sikerrel hajtották­­végre. Egy Alexandriából jövő angol hajóraj meg akar­ta akadályozni a partraszállást, az­ olasz bombázó és torpedó repülőgépek azonban azonnal közbeléptek és több bombatalálattal komolyan megrongáltak egy nagy cirkálót, mire az egész hajóraj visszafordult. Olasz légi torpedóvetők üldözőbe vették a hajókat és három másik cirkálót is eltaláltak. Az egyik féloldalra dőlt és azonnal megszün­tette a tüzelést. A „Messagero“ című­ lap is közöl részlete­ket az olasz partraszállásról. Megállapítja, hogy az olasz hajóhadnak sikerült áttörnie­­ a Krétát védelmező angol hajóraj zárógyű­­rűjét. Az angolok nemrégen még azt állí­tották, hogy a tengelyhatalmak tengeri uton egyetlen katonát sem tudnak a szigetre szál­lítani. Állításukat a tények rövidesen meg­cáfolták. Heraklionnak, a Kréta északkeleti partján kiépített erős angol támaszpontnak bevételét a német légi haderő megsemmisítő csapásai vezették be. A német repülők heves bomba­­záport zúdítottak alá a város repülőterére, valamint a gyülekező csoportokra és a tüzér­ség állásaira. A német repülők támadása oly hitelen volt, hogy az angoloknak nem volt már ide­jük felszálni, s így sok repülőgépet a földön pusztítottak el. A támadás második hullámával a német harci és zuhanó repülők legnagyobb méretű bombáikat dobták le a repülőgépszínekre, sátrakra, lőszer- és ben­­zinkutakra. A hatalmas pusztítást óriási füst­felhő és a robbanás nyomán támadt lán­gok jelezték. Ugyanakkor német hegyi csa­patok nyomultak be a város külső kerületei­be és megtörték az ellenség utolsó ellenállá­sát is. Többszáz foglyot ejtettek. (MTI.) Wavel megjósolta a balkáni kudarcot A francia sajtó amerikai források alapján eredeti angol okmányokat ismertet, amelyek az angol kormány és az angol vezérkar kö­zött a balkáni háború megindítása kérdésében felmerült ellentéteket ismerteti. Az okmányok szerint Wavel tábornok már­cius második felében a bengáli szakaszon el­ért sikerek hatása alatt azt a véleményét fejezte ki, hogy ezen a szakaszon nagy eréllyel tovább kell folytatni az előnyomu­lást. Közben Londonban tanácskozások foly­tak, amelyeken az angol hadügyminiszter amellett kardoskodott, hogy az afrikai of­­fenzíva sikere 90 százalékban valószínű. Eden külügyminiszter azonban a balk­áni offenzíva megindítása mellett tört lándzsát. Churchill miniszterelnök először habozott, de azután Eden mellé állott. A határozat alap­ján a tripoliszi offenzívát beszüntették és a csapatokat Kréta-szigete felé elszállítot­ták Wavel tábornok a balkáni hadművelete­ket öngyilkosságnak tartotta és táviratban benyújtotta, lemondását. Churchill Wavel le­mondását nem fogadta el, de teljes erejével Eden mellé állott, a­ki kierőszakolta a bal­káni háború megindítását. (MTI.) Cyprus és Szíria következik? A balkáni háború valóban a legcsúfosabb kudarcba fulladt. A tengelyhatalmak, né­hány hét, alatt megszállották Jugoszláviát és Görögországot és ma má­r Kréta szigetei, a Földközi tengernek ez a mélyen előrenyo­muló bástyája is a német és olasz haderő kezében van. Krétáról Alexandria már jóval könnyeb­ben hozzáférhető. Hogy mi lesz a hadműve­letek folytatása, természetesen nem lehet megjósolni. A háborús szakértők Cyprus szigetének megszállását emlegetik, hogy így a tengelyhatalmak közvetlen kapcsolatot ta­láljanak a közel Kelettel Szírián keresztül-Éppen ezekre a lehetőségekre számítva, az angol sajtó egyre hevesebben követeli, hogy a brit csapatok szállják meg Szíriát. A Daily Telegraph azzal indokolja meg a követelést, hogy az angoloknak látható, je­lentős sikerre van szükségük. Amíg Német­országot a krétai harc foglalja le, Nagy­­britannia számára rendkívül kedvező alka­lom kínálkozik Szíria megszállására. A kré­tai vereség azonban hamarább következett be, mint ahogy az angolok gondolták és így nagy kérdés, hogy az angol had­vezet­ős­égnek lesz-e ideje tervei megvalósításához. Szíria megszállásánál Angliáinak számolnia kell azzal is, hogy ez a terület francia vé­delem alatt, áll és hogy mögötte ott van a teljes sikerrel harcoló Irak, körülötte pedig az egyre nyugtalanabb arab világ. Az iraki főhadiszállás továbbra is sikeres har­cokról számol be. A nyugati arc­vonalon az iraki csapatok­­megtámadták az angolokat, elkeseredett harc után visszavonulásra kény­­szerítették őket. Az angolok háromszáz em­bert vesztettek. Hasid Ali iraki miniszterelnök felhívást tett közzé, amelyben megállapítja, hogy az iraki haderőnek repülőgépekre van szüksé­ge. Felszólítja a lakosságot, hogy az iraki leld flotta számára adakozzék. Berlini jelentés szerint Németországnak Irakhoz való viszonya, tekintetében a hely­zet az, hogy a német sajtó természetszerűen rokonszenvvel kíséri Irak angolellenes moz­galmát. A közös érdeklődés ellenére a ro­­konszenv még nem nyert hivatalos kifeje­zést valamilyen szövetség, vagy szerződés formájában. Még a diplomáciai kapcsolato­kat sem állították helyre. Ezzel szemben utalnak arra, hogy Bagdad és Róma között a diplomáciai kapcsolatok fennállanak. Franciaország tiltakozott Londonban Madrid, május 30. (DNB) Madridba ér­kezett jelentés szerint a Sfax tuniszi kikö­tőváros ellen intézett brit bombatámadás egész Marokkóban, Algírban és Tuniszban a legnagyobb felháborodást keltette. A­ ha­tóságok szigorú légoltalmi intézkedéseket léptettek életbe. (MTI) Parisból jelentik, hogy a vichyi kormány csütörtökön rendkívül éleshangú tiltakozó jegyzéket juttatott el az angol kormányhoz Sfax kikötő bombázása miatt. A francia tilakozójegyzékre Eden angol külügyminiszter azt a választ adta, hogy az angol kormánynak nem ár többé módjában Franciaországot semleges államnak tekinteni. Hivatkozik arra is, hogy Franciaország a tuniszi vizeket a tengelyhatalmak rendelke­zésére bocsájtotta. (MTI) „Roosevelt beszéde csak növelte a zűrzavart“ Az Egyesült Államokban meglehetősen nagyok a nézeteltérések a helyzet várható alakulása tekintetében. A Newy­ork World Telegraf megállapítja, hogy Roosevelt, be­széde csak növelte a már meglevő zavart. Az elnök beszéde elmondása után visszavo­nult a Fehér Házba, pénteken reggel pedig a Hyde parkba utazott. Újságírók, akik lát­ták a Washingtonból visszaérkező elnököt, azt mondják, hogy Roosevelt nagyon fáradt és olyan ember benyomását kelti, aki több éjszaka nem­ aludt. Állapotát azzal az óriási felelősséggel magyarázzák, amely politikája és az országra annak következtében háruló veszedelmek miatt ránehezedik. A háborús beavatkozás ellenfelei tovább folytatják munkájukat. Lindbergh ezredes Philadelphiában egy tömeggyűlésen kijelentette, hogy ha Ameri­ka követi a Roosevelt, által javasolt politi­­kát, háborút idéz elő a keleti és nyugati fél­gömb között és ez esetleg nemzedékekre ter­jed ki. Lindbergh különösen Rooseveltnek azt az állítását bírálta, hogy Amerika biz­tonsága feltételezi a Zöld-foki szigetek el­lenőrzését és újból óva intette az amerikai népet az európai háborúba való beavatko­­zástól. Ha az Egyesült Államok belemegy ebbe a kalandba, tartsa szem előtt a be­avatkozási politika eddigi mérlegét. Ismét állást foglalt a megegyezéses béke mellett, amely nem pusztítaná el Angliát. Ilyen béke lehetséges volt a lengyel háború befe­jezése után, a beavatkozási politika hívei azonban készakarva meghiúsították ezt a lehetőséget. A nép most már tisztán akar látni és meg akarja tudni a­ kormánytól az igazságot, hogy mik r­ szándékai. (MTI) Washingtonban csütörtökön illetékes he­lyen közölték a­­ sajtó képviselőivel, hogy az Egyesült Államok haditengerészete fokozta az Atlanti óceánon tevékenységét. A foko­zott tevékenység célja az Angliába irányuló hadianyagszál­­tások biztosítása. Hadijelentések Róma, május 30. (Stefani.) Az olasz főha­diszállás 359 számú közleménye: A május 30-ra virradó éjjel olasz légiala­­kulatok bombázták Málta szigetén La Va­letta kikötőberendezéseit. Északafrikában Tobruk szakaszán tüzér, légi ás felderítő tevékenység folyt. Olasz légi alakulatok bombázták a tobruki kikötőben horgonyzó ellenséges hajókat és a kikötő be­rendezéseit. Két segéd hadihajót és egy 2000 tonnás gőzöst elsüllyesztettek, egy üzem­anyag raktárt elpusztítottak Más légi kö­telékek gépjárműveket és lőszerraktárakat bombáztak. Olasz vadászgépek megakadá­­lyozták angol repülőgépek Benghazi ellen irá

Next