Keleti Ujság, 1941. május (24. évfolyam, 98-123. szám)
1941-05-04 / 101. szám
1941. MAJV 54 Magyar vásár A magyar élet Budapesten most nyílt meg ünnepélyes keretek között. Kormányzó Urunk jelenlétében a Nemzetközi Vásár. A háborús Európa szikiben, a lángba borult Balkán tőszomszédságában a békének és az alkotó munkának boldog oázisa e pillanatban a magyar főváros. Az élet értelmét és tartalmát jelentő munka úli ünnepét ezen a hatalmas seregszemlén, szomszédos államok s a magyar nemzet nagy barátai hozták el alkotó erejüknek diadalmas bizonyítékait és Budapest, a magyar vendégszeretet hagyományos központja, ezúttal is nagy örömmel, meleg szívélyességgel tárja ki kapuit a világ tisztes ipara nagyszabású seregszemléjére érkező vendégek előtt. Háború pusztít Európa földjén, a két, évtizeddel ezelőtt eltiport és két évtizeden át kifosztott népek igazsága küzd a maga életjogáért, az észszerű európai elrendezésért és a megélhetés legelemibb feltételeiért. Boldog lehet az a nép, amelynek vezetői idejében felismerték az egyedül járható utat s boldog lehet, az a nemzet, amely a világtörténelem legnagyobb háborújában kivül maradt a hadak utján. Áldanunk kell a népek sorsát is igazgató legfelsőbb akaratot, mely megmentette Magyarországot és a magyar nemzetet a háború irtózatos pusztításaitól, szenvedéseitől s megadta számára azt a lehetőséget, hogy a távoli világrészek javaitól, nyersanyagforrásaitól tökéletesen elszigetelve, folytathassa az alkotó és termelő munkát s annak minden mozzanatával kiszolgálhassa a jelen pillanatok szükségleteit és szolgálhassa nemcsak a maga, hanem az újjászülető Európa jövendőjét is. Nehéz időket élünk s a történelmi idők nehézségeivel tisztában vagyunk. Ezeket a nehézségeket a magyar ipar is magától értetődően megérzi. A magyar iparnak rengeteg olyan nyersanyagról kell lemondania, amely nélkül a béke éveiben — úgy vélték — megáll az alkotó munka. Sem a nagyipar, sem a kisipar nem állította le üzemeit, sőt inkább azt kell tapasztalnunk, hogy a magyar ipar nemcsak, hogy nincs foglalkozás híjján, hanem inkább többet dolgozik, mint ezelőtt. A három évvel ezelőtt megindított hadseregfejlesztési és beruházási program az eredeti, hatalmas tervekhez képest is kiszélesített keretek között biztosítja az ipar foglalkoztatását. A hazatért országrészek nemcsak új piacokat jelentenek az anyaország iparának, hanem értékes gyarapodását jelentik az egyetemes magyar ipari életnek is, jóllehet épp ennek a tényezőnek termelési és értékesítési problémáit e pillanatban még nem oldhatták meg a valóság követelményeinek megfelelően-Mégis, békés és virágzó oázisként a háborús Európa szívében, Magyarország fontos hivatásának legteljesebb átérzésével és e hivatásból fakadó kötelességeinek áldozatkész teljesítésével délibábok kergetése és kalandpolitika helyett megmaradt a munka és termelés országútján: a pusztulás politikája helyett az élet politikáját vallotta és cselekedte. S hogy magatartása mennyire helyes volt, ez országgyarapodás történelmi fejezetei után és mellett most a magyar szellem és a magyar kéz hétköznapi erőfeszítéséből született magyar ipar ünnepe is bizonyítja. S ez az ünnep nem csak azért ünnep, mert a mai ipar teljesítőképességének, korszerű felkészültségének versenyképességét bizonyítja. Ünnep azért is mert a mai magyar ipar gyökerei messze visszanyúlnak a múltba s a tisztes céhrendszer és kézműipar korszakát követő gyáripari termelés ma már nemcsakaz ország határain belül, dle a nagy termelő államok versengésében is megállja a helyét. A háború elzárta előlünk a távoli világrészeket,, le kell mondanunk azok fontos természeti kincseiről de a szerencsétlenségben is van áldás: megtaláltuk e csonka haza földjében a magunk nyersanyagkincseit és a nyersanyagpótló matériákat s az Európát sújtó, zárlat gyűrűjén belül sem állanak az üzemek gépóriásai s a műhelyekben is folyik a mindennapok kicsi gondja a segítő ipar munkássága. És ünnepünk a Budapesten most kaput nyitott Nemzetközi Vásár azért is, mert ezen a nemzetközi seregszemlén két évtizeden keresztül csak vendégek lehettünk s most ismét a magyar sorsközösség szerves alkotó elemeiként jelentkezhetünk a vásár kapuin belül. A hazatért erdélyi részek hatalmas felkészültséggel lépték át a vásár küszöbét. A gyáripar, a kézműipar és a háziipar mind elküldte a maga remekeit nemcsak a dicsőség és haszon kedvéért, hanem elsősorban azért, hogy az a sok érték és szépség, ami a Nemzetközi Vásár valóban nemzetközi rangjelzést biztosító megnyilatkozásán kitárul, a két évtizedes idegen uralom alatt is . A Szovjet fegyverszállítás tilalma érinti a hármas egyezmény érdekeit Berlin, május 3. (Bud. Tud.) A szovjet kormánynak azzal a tilalmával kapcsolatban, amely megtiltja, hogy Szovjetoroszország területén fegyvereket és lőszert szállítsanak keresztül, a német külügyminisztériumban megjegyezték, hogy ez az átmenő forgalmi tilalom nincs befolyással a háromhatalmi egyezményben fennálló katonai együttműködésre. Romániában kisajátítják a zsildó üzemek nagy részét BUKAREST, május 3. (MTI) Romániában törvényrendelettel kisajátítják a zsidótulajdonban levő ipari- és bőrszeszgyárakat, szeszfeldolgozó üzemeket, pálinkafőzőket, gyógyszergyárakat, bányákat, faipari vállalatokat, a kisajátított, vagy zsidó tulajdonban lévő erdők faanyagát tekintet nélkül arra, hogy a fa még lábon áll, vagy pedig kitermelt EGYETEM MOZI O Mélóságos hisassszony mulatságos magyar film, főszerepekben: Szeleczky Zita, Hály Gerő, Csortos állapotban, vagy szállítás alatt van. Az 1940 november 17-én hozott első kisajátítási törvény útján létrejött adásvételi szerződések érvénytelenek. A román miniszterelnökség mellett úgynevezett nemzeti románosító központot állítottak fel, amelynek feladata a gazdasági élet romanizálásának elősegítése. .....................................——B'OTIZI ! '1 Robbanás következtében tűz keletkezett a kolozsvári „Unirea“ olajlerakatban A tűzoltság gyors beavatkozása hamarosan megfékezte a lángokat Kolozsvár, május 3. Szombaton délután 4 óra tájban jelentették a tűzoltóknak, hogy a Nagyboldogasszony utca 3. szám alatti „Unirea“ olajlerakatban tűz keletkezett. A tűzoltók vitéz Zombory József tűzoltófőparancsnok és Tar Ernő felügyelő vezetésével pillanatok alatt a helyszínre robogtak és megkezdték az oltási munkálatokat. Az olajlerakat udvarán egy kisebb raktárhelyiség ekkor már teljesen lángokban állott az olaj és benzin felrobbanása következtében és csak a tűzoltók megfeszített lelkiismeretes munkájának köszönhető, hogy a tűz nem terjedt tovább. Eddigi vizsgálat szerint a robbanást rövidzárlat okozta s a kár nem haladja túl a 300 pengőt. Az oltási munkaletek folytán Karaky János csővezető, aki a raktár ablakát kezével betörte, hogy azon keresztül bevezesse a vízcsövet, karján súlyosan megsebesült Áthelyezések a kolozsvári rendőrkapitányságra Kolozsvár, május 3. A hazatért erdélyi varosokban létesített magyar királyi államrendőrségi kirendeltségek a katonai közigazgatás megszűntével rendőrkapitányságokká minősültek át és a rendőrség kötelékébe tartozó főtisztviselők, rendőrtisztek, mint „kivezényeltek“ működtek, mig május elsejével, szolgálati érdekből egy most kelt belügyminiszteri rendelet, a kivezényléseket ,,áthelyezések“ - ké minősítette át. A belügyminiszteri rendelet értelmében a kolozsvári rendőrkaritatívságra helyezték át: Dr. Borbola Jenő rendőrfőtanácsost Szegedről, dr. Csutak Béla főtanácsost Budapestről, dr. oldolai Zsögön Géza rendőrtanácsost Pécsről, dr. Deák Viktor rendőrtanácsost Szegedről, dr. Székely György rendőrkapitányt Pécsről, dr. Papp Zsioond rendőrkapitányt Lökösiaázáról, dr. Ujvárossy Miklós rendőrkapitányt Szegedről, dr. Juhász József rendőrfogalmazót Turkevéről, dr. Perzsényi Pál rendőrfogalmazót Csongrádról, dr. Hajdú Géza rendőrkapitányt Biharkeresztesről, dr. Tóth Jenő rendőrkapitányt Komjátről és Görög István rendőrfogalmazót Budapestről. A felügyelőkarban a következő rendőrtiszteket helyezték át Kolozsvárra: Vitéz Radnóti István rendőr főfelügyelőt Balassagyarmatról, dr. Tipross Andor rendőrfőfelügyelőt Kassáról, dr. Bazáth Lajos rendőrfelügyelőt Budapestről, Kovács István felügyelőgyakornokot Szombathelyről és dr. Donén Gyula flügyelőgyakornokot Budapestről. Áthelyezték továbbá Kolozsvárra a detektív testület élére Eürdögh Zoltán detektivcsoportvezetőt s vele egy út 27 detektívet. Végül a kezelői karból Kolozsvárra helyezték Jóth Ferenc, Lévy Endre és Gátszeghi János segédhivatali főtiszteket. Az áthelyezett rendőrtisztek és rendőrtisztviselők egyébként már Erdély visszacsatolása óta Kolozsváron működnek s igy a mostani belügyminiszteri áthelyezés voltaképpen csak megerősítette eddigi munkakörükben. Itt említjük meg azt is, hogy dr. Góbi Ferenc segédfogalmazót, a rendőrség közlekedési ügyosztályának vezetőjét Kolozsvárról Máramarosszigetre helyezték át. Továbbá dr. Kolozsy Rectoris Gyula rendőrfogalmaztógyakornok, az idegen ellenőrző osztály vezetője, május elsejével megvált a rendőrségtől és bírósági joggyakornokká neveztek ki Kecskemétre. A SÉTATÉR VIGADÓ (KIOSZK) ÉS IKORCSOLYACSARNOK (PAVILLON) ÉPÜLETÉBEN, VALAMINT ANYÁRI FÜRDŐ (STRAND) TERÜLETÉN LEVŐ ÉTKEZŐ, ILLETVE FALATOZÓ HELYISÉGEK (BÜFÉK) ÉS FODRÁSZÜZLET BÉRBEADÁSRA Kolozsvár thr. se. kir. város a sétatéri kioszkot nyári vendéglő céljaira, a hozzátartozó u. n. korcsőny a csatlaok étkezőhelyiségeit pedig a kohol mentes tejivó céljaira 6 évre, a strandfürdő büfféjét és fodrászüzletét pedig a f. évi nyári idényre nyilvános árverésen bérbeadja. A nyilvános árverés időpontja május 16-én d. c. 11 óra, helye a polgármesteri háztartási ügyosztály (Városháza, 32. sz. szoba.) A zárt írásbeli ajánlatok, melyekhez az árverési és szerződési feltételeknek egy tanuk előtt aláirt példánya is csatolandó, f. évi május 10-én d. e. 10 óráig adandók be a polgármesteri iktatóba. (A feltételek példányai a Városháza 32. számú szobájában kaphatók.) Kolozsvár, 1941. május 3. A polgármester megbízásából: Dr. SEGESVÁRY s . tanácsnok magyarnak megmaradt földünk leleményes szelleme, szépséget varázsoló szíve és alkotni tudó ősereje mellett tesz erőteljes hitvallást. Erdély, egyelőre csak a hazatért részekkel, ezúton is bizonyítja az élethez való jogát, a munkában és a kötelességteljesítéshez való lelkes odaadását. Vártuk már ezt a pillanatot, amely nemzetközi ítélőszék előtt is bizonyítja, hogy az erdélyi üzemek, az erdélyi műhelyek és a háziipari munkában szorgoskodó erdélyi otthonok a legszebb célért, a mindnyájunk legnagyobb álmáért, a szebb magyar jövendőért dolgoznak minden nehézség közepette is derekasan, tisztesen, becsülettel... És azért is nagy ünnepe a magyar alkotó, akaratnak az idei Nemzetközi Vásár, mert azon a napokkal ezelőtt, fegyverrel és vérrel visszavett délvidék magyar ipara is már életjelt adhatott magáról. Ez a gyorsaság csak életerős és élni akaró közösség jellemző adottsága. Vessük össze a már felsorolt tényezőket, a magyar ipari termelés mai helyzetét ranghatározó elemeket. És mert ez a számbavétel nem az alkotó és termelő munkának leginkább kedvező békenapjaiban történik, az eredmény annál szebb, annál biztatóbb. Tudunk dolgozni és akarunk dolgozni! Magunkért és az új európai rendért. A szebb magyar jövendő eljöveteléért... URANIA MOZGO Vadrózsa vígjáték, főszerepekben: Dajka, Simor, Rózsahegyi, Vízvári FEGYVER PaSWfimÖVES. 10SZERSPQ» én * Bárdossy miniszterelnök köszönete Kolozs vármegye törvényhatóságának üdvözlőtáviratáért Kolozsvár, május 3. Inczédy-Joksman Ödön Kolozsvár és Kolozs vármegye főispánja Bárdossy Lászlót miniszterelnökké történt kinevezése alkalmából táviratilag üdvözölte. A kormányfő most az alábbi levelet intézte a főispánhoz: .Méltóságos Főispán Tért Magyar királyi miniszterelnökké történt kinevezésem alkalmából Kolozsvár, megye törvényhatósági bizottsága nevében hozzám intézett üdvözlésért őszinte köszönetet mondok. Kérem Méltóságodat, hogy köszönetemet a törvényhatósági bizottság előtt is tolmácsolni szíveskedjék. Budapest, 1941 április hó 24-én. BÁRDOSSY s. k. A kolozsvári rendőrbíróság legutóbbi ítéletei az ipartörvény ellen elkövetett kihágások ügyében Kolozsvár, május 3. A kolozsvári ipartestelet több ízben felhívta az iparjogosítvány nélkül dolgozó úgynevezett kontár iparosokat, hogy váltsák ki a törvény által előírt igazolványokat. A felhívásnak igen sokan nem tettek eleget, mert a rendőrbíróság több esetben ezért is szigorú büntetést szabott ki. A kolozsvári elsőfokú rendőrbíróság kontár ügyekben s általában az ipartörvény ellen elkövetett kihágások ügyében az utóbbi napokban megtartott tárgyalások alkalmával a következő ítéleteket hozta: Prokop Antal kályhás 30 pengő pénzbüntetés alkalmazását egy évre felfüggesztették, Stein Sámuel férfiszabó 150 pengő pénzbüntetés vagy 30 napi elzárás s a munka azonnali beszüntetése. Lőrincz Mihály férfiszabó 30 pengő vagy 5 napi elzárás. László Dénes cipész 50 pengő pénzbüntetés vagy 10 napi elzárás. Pollák József fodrász 150 pengő pénzbüntetés vagy 30 napi elzárás, ami ellen fellebbezést nyújtott be. Rikler János szobafestő 10 pengő pénzbüntetés vagy 10 napi elzárás, büntetését azonban egy évre felfüggesztették. Maneac János reszelővágó 50 pengő pénzbüntetés vagy 10 napi elzárás. Creta Gergely szűcs 60 pengő pénzbüntetés vagy 10 napi elzárás. Creta Lajos szűcs 40 pengő pénzbüntetés vagy 10 napi elzárás. Bücklich Leó és Horváth-Tholdy István autószerelő üzem egyenként 200—200 pengő pénzbüntetés vagy 10—10 napi elzárás Az ítélet ellen fellebbezést nyújtottak be. Szilágyi Lajos parketteze 40 pengő pénzbüntetés vagy 20 napi elzárás, azonban büntetését felfüggesztették. Hunyadi , Lajos nyomdász 50 pengő pénzbüntetés vagy 2 napi elzárás, sis végül Kovács Ferenc befekötőmestert 100 pengő pénzbüntetésre ítélték azért, mert a túlórázást az illetékes hatóságoknál előzetesen nem jelentette be. Kolozsvár és Vidéke Ipartestülete az elsőfokú iparhatósággal karöltve — amint a fentiekből is láthatjuk — erélyes harcot folytat a kontárok ellen Éppen ezért felhívja mindazokat, akiknek tudomása szerint iparjogosítvány nélkül dolgozó kézműiparosok működnek, hogy ezt az ipartestületnél írásban jelentsék a pontos cím megjelölésével vagy pedig a városháza I. emeleti 9. számú irodájában működő elsőfokú iparhatóságnál Felhívja ezzel kapcsolatban a nagyközönség figyelmét arra, hogy a magyar ipartörvény szerint súlyos büntetés alá esnek azok is, akik tudatosan kontárokkal dolgoztatnak.