Keleti Ujság, 1941. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1941-05-01 / 98. szám

„Székelyföldi tengely vasút” kezdeményezte Székelykeresztur Az emlékirat szerint a Székelyföld mostoha vasúti összeköttetésének minden hiányosságát megoldaná a Sepsiszentgyörgy— Bárót-Székelyudvarhely—Székelykeresztur—Erdőszentgyörgy — Marosvásárhely közti új vasútvonal Székelykeresiítv, április 30. Néhány héttel ezelőtt a Keleti Újság riportsorozatban mutatta, be a hazatért erdélyrészi városokat s éretüket feltárva, foglalkozott sürgős megoldásra váró kérdéseikkel. A hazatért erdélyrész, s különösképpen a hazatért székelyföldi városok gondjainak első vonalában mindenhol megláttuk azt a súlyos helyzetet, amelyet, a bécsi döntésben megvont határvonal révén keletkezett, közlekedési és forgalmi nehézségek okoztak. A Székelyföld forgalmi nehézségein, legvadsorban pedig a vasúti összeköttetés fogyatékosságain a legsürgősebben segíteni kell! — •■szögezte le a tételt már a visszacsatolás teg■lső napjaiban a® Erdély fővársába érkezett Teleki Pál gróf miniszterelnök. Az összeköttetés magja,vitájára a leggyorsaban meg is történtek az intézkedések s még a tél közepére kiépítették és megnyitották a koloas—nagy idai feeskenyvágányu vasutat s megkezdődött már a Szeretfalva— dédai összekötő vonal építése is. Kétségtelen, hogy ezek a vonalak rendkívül sokat jelentenek a hazatért országrész és az anyaország vasúti összeköttetésének megjavulásában. A Székelyföld különleges földrajzi helyzetét és a bécsi döntés aotán előállott forgalmi igényeit ezek az új vasúti munkálatok nem oldják meg, és így érthető meg, ha az utóbbi hetekben egyre gyakrabban jelentkeznek a sajtóban egyes székelyföldi vidékek vasútvonalak építésének szükségességéről elterjedt hírek. Most egy újabb s jelentőségében az egész Székelyföld helyzetében sorsdöntő fontosságúnak látszó megmozdulásrólszámolhatunk be. A kezdeményezés Székelykeresztúrról indult ki. A község elöljárósága emlékiratot dolgozott ki s abban egy egészen új terv gondolatát, veti fel és terjeszti az illetékes tényezők elé. A terv érrevalóságát az ará hivatott szakértők minden bizonnyal lelkiismeretes vizsgálttal és az összes szempontok gondos mérlegelésével eldöntik. Ennek a döntésnekbenmiiképpen sem akarunk elébe vágni, de a vasúti összeköttetést teljesen nélkülöző és az ország vérkeringésétől elvágott országrész lakosságának jó útvonal után vele ösztönös sóvárgásának adunk hangot, amikor a Székelykeresztúron kidolgozott tervezet lényegét ismertetjük. Az érdekes tervezet vezető gondolata a következő: Az erdélyi Kolozsvár—Segesvár—Brassó-i fővonal és az ebbe belekapcsolódó székély körvasút által bezárt vasúti körteídó irányában egy ujolmm megépített Sepsiszentgyörgy — Bárót — Oklánd — Székelyudvarhely — Székelykeresztur — Erdőszentgyörgy — Marosvásárhely fontosabb pontokon áthaladó tengely vasútvonallá át kell szelni. Ennek a szakmzokben megépítendő vonalnak legfontosabb kiépítésre váró része— mivel a Sékelyudvarhely—Székelykeresztur közötti szakasz megvan — a Barát—Székelyudvarhely és Székelykeresztur—Marosvásárhely közötti szakasz. Székelykeresztur emlékirata rendkívül érdekes fejtegetéssel indokolja a Sepsiszentgyörgy — Barót — Oklénd — Székelyudvarhely — Székelykeresztur — Erdőszentgyörgy — Marosvásárhely közti vasútvonal megépítésének szüseségességét. A GÖRGÉNY— HARGITA—BARÓTI VÍZVÁLASZTÓ JELENTŐSÉGE A visszatért erdélyi részt sor említett vasúti körön ben a Görgény—Hargita—baróti hegyvontolat vízválasztója két különálló jellegzetes vidékre osztja. A hegyvonultól keletre eső vidék, a Maros és Ot felső folyásának vidéke külön gazdasági egységet képvisel. A hosszanti medanceszerkezet következtében a települések elhelyeskedése közlekedési szempontból nagyon előnyös, mert ezek úgy kapcsolódnak a mefencesorozaton áthaladó székely körvasúthoz, mint gyöngyszermek az összefogó huijjoz. Ennek a viccnek gazdasági jellegét, fakitemrvelése, fürdői, gyönyörű természeti szépségei,.*alaimert feltáratlan kincsei adják meg. Küönállósa lévén a* erdélyi medence lakói, még a «apollaédos udvaarbeilgroegwiek is, mint, külö álló ,,orsz ág“-os ismerik (Csik pereaág!) Másként áll a helyzet azonban a Görgény— Murgi''i—baráti hegyvonulattól nyugatra, az erdélyi medence keleti peremén. Más itt a terepi' ’ Maág. A hullámos hegyvidéknek nincsen egységes irányban felfejlődött útiránya, s mivel a folyóvölgyek sugarasan nyugat, délnyugat és déli irányban bakidnak (Nyárád-, Kis- , Nagyküköllő-, Homoród-, Vargyasvölgye). A két Küklő völgyén kiépített vasútvonal csak a medence közepével köti össze ezeket a vidékeket és a nyárádvölgyi keskeny vonallal is csak közvetlenül helyi érdekeket szolgálnak. Ezeknek a vonalaknak azonban — a Görgény—Hargita—Baróti hegyvonulattól nyugatra eső és az erdélyi vasúti fővonal között fekvő termetén — nincs az egész vidék gazdasági érdekeit egységbe foglaló összekötő jellege. Pedig ez a vidék is külön gazdasági egységet képvisel, de éppen az átfogó tengelyvasút hiányában különálló szigetekké forgácsolódott, amelyek éppen ezért ne az, tudnak egységes terv szerint fejlődni. Nagyon fontos nemzeti érdek fűződik tehát ahhoz, hogy ennek a szigetekké tagolódott, de egységes jelleget mutató gazdasági területnek központjait az említett vasút közt álló irányában átszelő és újonnan megépítendő székely tengelyvasút kapcsolja össze. Igaz, hogy a megépítendő vonalnak elég nagy terepakadályokat kell leküzdenie, mivel négy vízválasztót kellene alagúttal átfúrni, de ez a magyar technika fejlettsége mellett nem képezhet akadályt. A vasútépítéssel járó kiadás, valamint az alagútépítés következtében felmerülő többletkiadás átmenetileg segítene a vidék lakosságán, annak anyagi meerősödését. Klefeztavoltainak emelését jelenteni, vásárló erejét fokozná, 4% így végeredményben a magyar gazdasági életnek szolgálna előnyére. A megépítendő székely tengelyvasoknak központi magja volna a Székelyudvarhely— Székelykeresztur közötti 22 litrü-es vonalisokosz. Ebbe belekapcsolódhatik az Udvarhelyről Erdővidék felé irányuló szakasz és Székelykersztúrról a Mákroevseárhely felé irányuló szakasz. MIÉRT SZÉKELYKERESZTÚRON KERESZTÜL?! A Székelykeresztúr—Marosvásárhely-i szakasz létjogosultságának esetleges vitájánál felvetődhető: az a kérdés, hogy miért vigyék Székelykeresztúron át a fővonalat, amikor azt Székelyudvarhely—Parajd vonalon is átvihetik. Ha a vonalat Parajd felé vezetnék, a vasútépítés csak egy néhány községnek jelentene hasznot és nem szolgálná ettől a vonaltól délnyugatra eső és a Nyikó — Gagy — Küsmöd — Nagy-Kürcüllő völgyeinek nagyobb területet felölelő egységes gazdasági érdekét. Második fontos ok a Marosvásárhelyről Székelykeresztúr felé irányuló vonal kiépítésénél az, hogy Marosvásárhely, a székely főváros megrövidített után dél felé is közvetlen, összeköttetésbe kerüljön a fővonallal.XAz emlékirat a továbbiakban nemcsak gazdasági, hanem svadászati szempontok figyelembevételével is megindokolja a „székelyföldi tengelyresut“ megépítésének szükségességét, Székelykeresztúr s az égést. Székelyföld lakosága természetesen nagy érdeklődéssel várja, hogy az érdekes kezdeményezés milyen fogadtatásra talál az arra értékes tényezőknél. A menetkültek is jelentkezhetnek a május havi érettségi vizsgálatra KOLOZSVÁR, április 30. A vallás- és közoktatásügyi minisztériumból a tankerületi királyi főigazgatósághoz április 30-ikán érkezett telefon rendelkezés értelmében a május 5-ikén reggel 8 órakor kezdődő rendkívüli írásbeli érettségi vizsgálatra azok a jelöltek is jelentkezhetnek, akik a VIII., illetőleg VII. osztályt vissza nem csatolt területen végezték. Az érdekeltek haladéktalanul jelentkezzenek irataikkal a kolozsvári magyar királyi állami gimnázium igazgatói irodájában (Farkas utca 11.) Május elején miniszteri bizottság érkezik Kolozsvárra a melyet közúti költségvetés végleges összeállítása végett Kolozsvár, április 30. Kolozs megye állami és megyei útjai nagyon rossz állapotban kerültek a magyar állam birtokába. A hazatérés után a csonka Kolozs megye állami útjai helyreállítására és fenntartására , amelyek hosszúsága 180 kilométer egymillió hatszázezer pengőt utalt ki. Ez az összeg a fenntartást 1941 december végéig biztosítja, annyival is inkább, mert az állami utak valamivel jobb állapotban vannak, mint a megyei utak. Jelenleg nagyobb útépítkezések a következő helyeken folynak: A királyhágói szakaszon hat kilométer hosszúságban folyik a munka. Ezt a románok hagyták befejezettenül. A munka június elejére teljesen elkészül. A nagykapusi vasbeton híd, amely a Kapus-patak felett vezet el s a Kolozsvár-Szilahi jut átépítése és hengerelése mintegy húsz kdlométer hosszban s végül Apahídy s a szobsokdoboki határ között az áttérni utat bitumenes felületű kezeléssel látják el. A vármegyei utak állapota Csonka Kolozs megyének 500 kilométer hosszúságú megyei útja van. Ezek az utak leírhatatlanul elhanyagolt állapotban kerültek vissza. Van például nem egy útszakasz, amely a 22 éves román uralom alatt egy szemernyi kavicsot sem kapott. Emiatt teljes átépítésük szükséges. Ezeknek az utaknak átépítésére eddig a kereskedelemügyi és közlekedésügyi miniszter kétesben összesen 200 000 pengő, öt év alatt visszafizetendő kölcsönt folyósított Kolozs vármegyének. Az állami és megyei utakat ugyanis mind az államépítészeti hivatal kezeli, a vármegye szempontjából a hivatal a vármegyének mellérendelt szakhatósága. A vármegye közúti költségvetését pedig a kereskedelemügyi és közlekedésügyi minisztérium egy szakbi■zottsága mindenkor a helyszínen állapítja meg. Kolozs vámegye közúti költségvetéséue£ elkészítésére ezt. A miniszteri szakbizottság éppen május elejére várják, mert nagyon sürgős, hogy az elhanyagolt megyei utak ranikfilnhithoz azonnal hozzá fogjanak. Az államépítészeti hivatal szakvéleménye szerint ezeknek az utaknak a teljes átépítéséhez legalább öt millió pengőre van szükség. Ekkora összeget előteremteni egyszerre nem lehet s ezért az 1941. évi költségvetésben legalább egymillió pengőt kiván elérni s remélik, hogy a május elején kiesálló bizottság legalább ezt az összeget fogja a megyei utak részére a« Álamépitészeti Hivatalnak biztosítani. A munkáik azonnali elvégzése » pénzen kívül a mérnökhiány miatt sem tehetséges rövid időn belül, így a megyei utek helyreállítása minden valószínűség szerint még 4-6 évet fog igénybe venni a pénz és a mérnökök számától függően. Mindenesetre az a 200.000 pengő, amit az Erdélyrészi Gazdasági Tanács mint kölcsönt juttatott a megyének s a még ezután a most kiutalt 3 millióból a megyére eső rész a legszükségesebbeket biztosította. A nagyobb és a folytonos munkálatokat a költségvetés összeállítása, illetve a pénz folyósítása után fogják megkezdeni. T Társadalmi bojkotot szerveztek Nyíregyházán az angol rádió hallgatása ellen NYÍREGYHÁZA, ápr. 30. Nyíregyházán széleskörű társadalmi mozgalmat indítottak az angol rádió kútmérgező magyarnyelvű hírverése ellen. A nyíregyházai egyesületek vezetői a városi kaszinóban közös értekezletet tartottak s annak eredményeként elhatározták, hogy ezután az egyesületi helyiségekben nem hallgatják a magyar érdekeket sértő londoni híradásokat. A mozgalom szervezői határozatukról a hatóságokat is értesítették. Egyébként minden nyilvános helyiségben kifüggesztették azt a felhívást amelyben a nyíregyházai egyesületek felszólítják a magánosokat is a londoni rádió magyar hírverése elleni bojkottra. Bizonyosra lehet venni, hogy a nyíregyházai példa az ország más várost,van is követésre talál. 19 4 1. M -Q J t í S 1 <BWHiBy6a*aBeeHe*«8*aE«Kiw*t?^Mryb«>wrra!H5MHeBe8s**eE55Wff Évi««9p®sif főiskola« «fiak lefszültsége érkezik pénteken Kolozsvárra Kolozsvár, április 30. A budapesti Pázmány Péter tudományegyetem Magyar Irodalomtörténeti Intézetének tagjai néhol tűzték rá maguknak, hogy az ország többi magyar irodalomtörténeti intézetével minél szorosabb kapcsolat létesüljön az egységes gondolat kialakítására. Ezért azt kezdeményezték, hogy a kolozsvári egyetem Magyar Irodalomtörténeti Intézetének tagjaival is szőre® kapcsolatba lépjenek, sőt azt a óhajukat ie kifejezték, hogy személyesen meg szeretnék látogatni a kolozsvári egyetem Magyar Irodalomtörténeti Intézetét. A kolozsvári intézet igazgatója, Kristóf György dr. egyetemi tanár szíve egész melegével támogatta ezt a törekvést, úgyszintén György Lajos professzor, a Diákjóléti Iroda vezetője is, akinek rákerül az érkező vendégek elátását biztosítania. A budapesti vendégek — huszonhat leány és tizenhárom fia — pénteken reggel érkeznek Kolozsvárra Alszegiig Esett egyetemi ny. r. tanár és Kerecsényi Dezső egyetemi magántanár és felesége vezetésével. A vendégeket a kolozsvári Irodalomtörténeti Intézet nevében küldöttség fogadja a pályaudvaron. Két és fél napot tartózkodnak majd, Kolozsváron, ez alatt az idő alatt megnézik a város nevezetességeit, az egyetemet , annak intézményeit. Szombaton délután 5 órakor bemutatkoznak a Gábor Áron diákotthon olvasótermében kolozsvári kollegáiknak, majd a diákotthon teadélután,náp vesznek rézre. A budapesti egyediem Magyar Irodalomtörténeti Intézetének vendégei vasárnap délben jutsanak vissza a fővárosba. Megalakult a Légoltalmi Liga dési csoportja DBS, április 30. Vasárnap délelőtt 11 órakor a vármegyeház dísztermében mintegy 500 résztvevő jelenlétében tartotta alakuló közgyűlését a Légoltalmi Liga dési csoportja. A közgyűlést Gaál István bankigazgató nyitotta meg. Ismertette a megalikulás célját és szükségességét s megköszönte Schelling János alispán és K. Veres Jenő polgármester megértő támogatását. A választásokat egyhangú lelkesedéssel ejtették meg. Díszelnökök gróf Bethlen Béla főispán, Marschalkó Béla tábornok, Schilling János dr. alispán, K. Veress Jenő polgármester és Hollóssy Béla főszolgabíró lettek. Elnöknek Gaál István bankigazgatót választották meg. Alelnök Balsai Krémer Lajos gyógyszerész, titkár Faragó Béla igazgató, ügyész pedig Pávay Sándor ügyvéd lett. Megválasztották még a tanácstagokat, számvizsgáló és fegyelmi bizottságokat is. A titkári jelentés beszámolt az eddigi munkásságról. örömmel vették tudomásul, hogy eddig már 500 tűzcsoport-parancsnokot és helyettest képeztek ki. Tervbe vették a tűzoltó-őrsök és elsősegélynyújtó őrsök kiképzését is. A közeljövőben mintegy 3000 embert képeznek ki. Kovács László ref. esperes örömmel üdvözölte Gaál Istvánt, mint elnököt. — Személye — mondotta — biztosítéka a komoly munkának. A költségvetés letárgyalása után a tiszti kar teljes ünneplésével a közgyűlés végetért. Május 1 i fizet felárat a Falura a terményeiért Magyar Távirati Iroda jelenti. A most folyó terményigénybevételek során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a gazda közönség több helyen abban a hitben van, hogy a Futura által terményeiért fizetet felárat, akkor is megkapja, ha, amikor azokért a beszerző osztagok a községben megjelennek. Nehogy a jóhiszemű gazdák elessenek az április 30-ig fizetett felártól, a kormány úgy intézkedett, hogy tekintet nélkül a katonai igénybevétel tartamáról, a felárak esetésére április 30-ig megállapított határidőt egy héttel, vagyis május 7-ig bezárólag meghosszabbítja. A tengeri átvételi ára májusban 70 fillérrel magasabb, mint áprilisban volt. Ennek ellenére nemcsak a gabonanemiéknek, hanem a tengerinek az átvétele május-ig ugyanazon az áron fog történni. Grund április havában történt. Május 8-tól, amikor a 70 filléres felár megszűnik, a tengeri ismár kormánybiztos által május hónapra megállapított áron fog átvételre kerülni. Ezek szerint erre a felárra mindazok jogosultak, akik május 7-ig terményeik átvételére a Futurával körlevelet váltanak, vagy ha ennek akadálya volna, a községi elöljáróságnál bejelentik feleslegeiket, amelyeket felárral a Futárénak át akarnak adni.