Keleti Ujság, 1941. június (24. évfolyam, 124-146. szám)
1941-06-01 / 124. szám
Vasárnap 1941. június 1. X.. PeruÁKZ X? 3”d.\P£C? V z*nhn .... • PÜNKÖSDI FÉNYBEN Írta: NYIRŐ JÓZSEF Egy esztendővel ezelőtt még a ránk fekevő gyűlölet és elnyomatás erőszakától megbénítva a teljes kiszolgáltatottság igazságtalan és megalázó helyzetében az erdélyi magyar életért, fennmaradásunkért, a jövendőnkért aggódás külső és belső kínjai közt a lehetetlent is megkísérlő találékonysággal kerestük a módját, hogyan lehetne a pünkösdben rejlő erőt és biztatást, hitet és magyar reménységet eljuttatni véreinkhez, lelket kölcsönözni a további kitartáshoz és az újabb terhek és szenvedések elviseléséhez. Amikor pedig a cikk elkészült, nem a fenyegető megtorlások, hadbírósági és más eljárások, a folytonosan fenyegető börtönök és kínzások gyötrelmeitől féltünk, hanem azt testük aggódva, ha várjon célt értünk, a szavak, mondatok, képek, idézetek mögé rejtett lélek-küldemény eljutott-e minden magyarhoz. Kérdezni nem kérdezhettünk, szólni nem szólhattunk, de kimentünk az uccákra és az arcokról lestük, vájjon kitüzesedett-e rajtuk a pünkösdi lélek, az újabb elszántságot, a cselekedeteket figyeltük és boldogok voltunk, amikor egy-egy szemvillanásban, vagyi titkos kézszorításban viszont láttuk, megtaláltuk azt, amit írtunk. Huszonkétszer kellett így megírnunk azt a pünkösdi cikket. Huszonkétszer álmodtunk arról a pillanatról, — amelynek el kell jönnie, — amikor végre szabadon, újra magyarul, a kényszerek és erőszak bilincseit ledobva, boldogan, megint emberi mél, jósággal, fennhangon köszönthetjük ezt a napot, a Szentlélek eljövetelét. Hányszor elgondoltuk, hogy mit fogunk majd mi, ha a drága pillanat bekövetkezik! Lelkünk kitárult, agyunkban menyország fénylet, egész valónk dalolt, nyelvünkön tüzes szavak égtek és szellemünk világokat szárnyalt át, s a legnagyobb kin és gyötrelem éppen az volt, hogy ez az énünk nem ölthetett testet máig. Ma pedig? Ma pedig, mikor be kellene váltanunk régi fogadalmunkat és formába, önthetnők mindazt, amire huszonkét esztendőn keresztül vágytunk és a Szentlelket boldogan és büszkén nyújthatnák át az ige kezével egymásnak; — egyszerre meghatottan ismerjük fel a csodát, amely két évtizeden át történt velünk, hogy a szent lélek tulajdonképpen mindig bennünk volt és bennünk van ma is. DH rejtőzött az életünkben, megnyilvánult cselekedeteinkben, fenntartott és megtartott nehéz napjainkban, nem engedte, hogy elessünk és sem a galambkép el nem halványult bennünk, sem a tüzes nyelvek ki nem aludtak. A mai ünnepen csak az a változás, hogy nem kell önmagunkba és házunkba rejtőzve remegnünk, hanem kitárhatjuk ajtóinkat és a tereken is fennhangon hirdethetjük újabb eljövetelét. Hazatérésünk első nagy pünkösdjén azonban nyilvánvalóvá lett annak a felismerése is, hogy erre a nemzetmegmentő lélekre továbbra is pótolhatatlan nagy szüksége van édes hazánknak, további nemzetmegtartó és nemzetépítő feladatainak megoldásánál. Az az új erdélyi magyar és ember, akivé általa lettünk, a maga tisztultságával és keserves áron szerzett világlátásával, tapasztalataival és jövőbe látásával már nem esik az egységes magyar haza fia és erőmégi, hanem felelős hordozója, munkája és lényeges alkotó eleme is a kialakuló új világrendben a tőlünk többé el nem vehető, örök magyar történelmi jogoknak és országépítésnek. Ma tehát, még tisztultabban, még intenzívebben kell sugároznia belőlünk a pünkösdi fénynek és ami eddig bennünk hatása akut hit, bizalom és reménység volt, most a teljesülés szentséges valóságának örömén túl teremtő és alkotó erővé kell válnia, a reánk váró nagy munka és magyar hivatás teljesítésének elvégzésére, mert ne feledjük, hogy ha az erdélyi magyarságnak egy része haza is tért, ezzel nem szűnt meg sem őnálló szerepe, sem az egész Erdélyért való történelmi hivatása és felelőssége. Ha pedig ennek eleget akarunk tenni, az új lehetőségek megnyíltával még jelentősebb és elmulaszthatatlanabb kötelességek várnak ránk, mint eddig■ Ha a múltakban áldozatokat hoztunk, mi még többet vállaljunk az áldozathozatalból, amely minden magyarért való legyen. Mi még csak alig gyógyult, része vagyunk az erőszakosan szétszakított testnek, akinek még a gondolatra is vigyáznunk kell, hogy a még történelmi, igazságszolgáltatásra váró haza és nemzetegység kiharcolásához méltóak és erősek kivessünk. Ez most már a mi feladatunk is és elsősorban a mi feladatunk. Fokozottan kell azért őrködnünk a megtartó lélek tisztasága és igazsága fölött és nem szabad megengednünk, hogy kicsinyes, önző érdekek, egyéni törekvések apró bűnei vagy az élettörtetés vak és csak magát néző szempontjai megbénítsák sorainkat, gyengítsenek és a magunk marcangolja sebeken keresztül egy nemzet vérezzék el. Xij világ vajúdik körülöttünk vérben és tűzben, amely csak az arra méltóakra virrasztja fe napját, áldását, de szigorúan ital a méltatlanok fölött. Ma tehát még mohóbban kell rátapadnunk egész lényünkkel a pünkösdi erőforrásra, még távolabbra, egy egész nemzet jövőjét rejtő titkok fátyla mögé kell belátnunk a pünkösdi fénynél és még tökéletesebb emberré kell lennünk, hogy az így megismert feladatokat és kötelességeket teljesíthessük is. Az apostolok napja tegyen apostollá minden magyart örök igazságunknak és jogainknak, ne csak hirdetésében, hanem mielőbb valósággá tételében is, hogy beteljesedjék az ige, amely huszonkét esztendőn keresztül fenntartott és megtartott bennünket, szegény erdélyi magyarokat. Végre mi is tüzes nyelvekké és erősséggé lehettünk azok számára is, akik súlyos sorsukban életük minden pillanatáért szörnyű árat fizetve várják a tüzes nyelvek csodáját, hitét és erősségét. Rajtunk múlik, hogy ne várjanak hiába. Ára 16 miéi Rómába utazik Bárdoss? miniszterelnök BUDAPEST, májuts 31. (MTI.) VI ■ ért Bárdossy László m.ltr. miniszterelnök és külügyminiszter az olasz királyi kormány látogatására hétfőn, június 2.-án este feleségével együtt Rómába utazik. Kíséretében lesznek Ghitzy Jenő, Bartheldy Tibor és Ullein-Reviczky Antal rendkívüli követ és meghatalmazott miniszterek, továbbá Ujpétery Imre követség titkár. Amint emlékeztes, Bérdéesy Izsusénak miniszterelnökké való kinevezése után első útja Berlinbe vez.. lett. A magyar miniszterelnök ekkor Hitler vezért és kancellárt, Ribbel Strop birodalmi külügyminisztert, valamint a birodalom kormány többi tagját látogatta meg s velük a két baráti államot közvetlenül dakló kérdéseiről tanácskozott. Bárdossy miniszterelnök második külföld Útja most a baráti Olaszország fővárosába, Rómába visz. Római tartózkodása alatt találkozik és tanácskozik a Ducéval, Ciano gróf külügyminiszterrel és az olasz kormány többi tagjával. Ez a látottak újabb bizonyítika a változatlanul szoros és szívélyes kapcsolatoknak és annak a ’jelentős Szerepnek, amelyet a megnagyobodott Magyarország a tengely oldalán és az uj Európában betölt. Az egész magyar nemzet magetegedésnel és rokonszenvvel néz Bárdossy minenteszinek római utánába élés útjára a baráti olasz nemzet iránt érzett mesest szeretettel kíséri. Minden pillanatban várható a krétai angol csapatok fegyverletétele Az angolok újra konobálták Sfax luniori francia kikötőt és romági légialaégjogait sorozatosan megsértették maz angolok Hadiállapotot léptettek életbe egy amerikai erődben A krétai harcok befejezéshez közelednek. A német véderő főparancsnoksága jelenti, hogy az előrenyomuló német és a keleti oldalon partraszállott olasz csapatok egyesülése már csak rövid idő kérdése. A brit és görög katonák halászhajókon menekülnek a tengerre és ott angol hadihajókra várnak. Hogy azok tovább szállítsák őket. Churchill a angol képviselőházban még május 22-én is azt mondotta, hogy a Krétáért fo£p» «suta ,egyike a Weborn legfontosabb küzdelmeinek s kimenetele döntő lesz a fölközitengeri makjja kérdésében. Churchill ma valószínűleg azt kívánja, hogy bár soha se ejtette volna ki ezeket a szavakat. Az angolok Krétán elszenvedték a bábom egyik legérzékenyebb vereségét. Amint Zürichből jelentik, az angol főhadiszállás is elismert hogy a krétai helyzet számukra nagyon válságos. A görög és brit haderők megvert részei aligha kerülhetik el a fegyverletételt. Az utak tele vannak elpusztított tankokkal, összetört motorok, járművek roncsaival. A sziget déli partján az angol, ausztráliai és újzélandi csapatok torlódnak és várják a menekülési lehetőségeket. Az angolok újabb ,biróságos vásasavonülést" készítenek elő és a végső elepálist a görögökre bízzák. Az a tény, hogy az olasok hajókon nagyszámú csapatokat tudtak Krétára szállítani, bizonyítja, hogy a Földközi tenger keleti részében a brit hajóhad nincs túlsúlyban. Az olasz hajók áttörték a Kréta körüli brit hajózárt. Mint a Német Távirati Iroda jelenti, brit katonák a krétai harc során német egyenruhák és felségjelek felhasználásával több ízben a legsúlyosabban megsértették a nemzetközi jogot. A sziget nyugati szakaszán előnyomuló egyik német csapat parancsnoka a következőket jelentette ki: Az előttünk fekvő magaslaton megpillantottunk egy férfit német ejtőernyős egyenruhában. A férfi horogkeresztes zászlóval integetett s igy hitték, hogy a német katonák már megszállták ezt a magaslatid. Felrohantunk a hegyre, hirtelen azonban gyilkos tüzet kaptunk, amely kioltotta legtöbb bajtársam életét. Ekkor gúnyos nevetéssel egy csoport angol katona tűnt fel, köztük a német egyenruhába öltözött is. A ruhát nyilván német fogolytól vette el. Jómagam csak úgy menekültem el, hogy halottnak tetettem magam s mindaddig fekve maradtam, amíg az angolok el nem vonlnak. 104 Anglia Irakon áll bosszút Anglia a krétai vereséget azzal igyekszik ellensúlyozni, hogy fokozza kámadását Irakban Meg nem erőestett hír szerint a brit csapatok Bassorából jövet észak felé nyomulnak előre és megtámadták a Bagdadtól mintegy 30 kilométerre fekvő Khasa Lagutat. Bagdadtól északnyugatra Kadaimian környékén az iraki csapatok nehéz védekező harcban állnak erős angol páncélos erőkkel. Habbaniya brit helyőrségét a Transzjordániából odaszállított nagy csapatok hadianyagszálltmányokkal lényegesen megerősítették. Hasid Al iraki miniszterelnök és vezérkari főnöke Iránba utazott. Eltávozása miatt állambiztonsági bizottságot létesítettek és ez újonnan kinevezett kormányzóval irányítja az ország ügyet. A bizottság felhívást intézett a lakossághoz, hogy őrizze meg nyugalmát. Bagdad város élére katonai kormányzót neveztek ki. Széleskörű intézkedéseket tettek a rend és nyugalom megóvására. A kölönce kormányzó azonnali hatállyal elbocsátotta az iraki posta táviró-vasút és villamosművek minden angol alkalmazottját. Az iraki hivatalos jelentése után hogy a csapatok a bagdadi védelmi vo-