Keleti Ujság, 1941. július (24. évfolyam, 147-173. szám)

1941-07-01 / 147. szám

19­4­1. J­U­C­I­D­S 1 "'"bz ETrUrsixa Nyaraljon HÉVÍZEN és reumájától megszabadul Hím GYÓGYF­­RDŐ­­i tulajdonos Hg. Festetics házikezelésében, a csuz, köszvény, íahüvely gyulladás, idegzsába, ideggyul­­ladás, izzadmányok, sérülések, merevedések és női bajok legbiztosabb gyógyfürdője. — Felvilágositás­­sal készséggel szolgál. fürdőigazgatóság Hévíz, Zala­ megye: az Egyesült Államok hadba lépjenek és így támogassák a szovjetet. Amerika azonban igyekszik ama is, hogy a szovjet, mutatkozó gyengeség®S5l hasznot fűz­zön. A Newyork Herald Tribun washingtoni jelentése szerint befolyásos katonai szakértők sürgetik, hogy a szovjettől az Egyesült Álla­mok szerezzen repülő támaszpontokat az Alaszkával szemben lévő szibériai mezőkön.­­ Japánban szüntelenül tartanak a twimosco­­zások. A japán kormány s a nemzetvédelmi szolgálat vezetői hétfőn újabb megbeszélésre gyűltek össze. A szovjet hazudik Budapest, június 30. A moszkvai rádió a Magyarország és Szovjetoroszoraág között be­állt hadiállapot regisztrálásával azt az állítást kockáztatta meg, hogy a szovjet gépek­ ma­­gyar terület ellen semmiféle támadást nem in­téztek. Illetékes helyen kijelentették a MTI tudó­sítójának, hogy a Szovjet valótlan állításai­val, amelyeknek popagandisztikus peszrda nyilvánvaló, méltatlan volna polémiát kezdeni. Egyébként­ a szovjet repülők támadásai ms okozott­ halálesetek, pusztító rombolások és a Magyarország feletti légi űrben lelőtt szovjet gépek elegendő és kézzel fogható bizonyítékai annak az ismételten, végrehajtott népjogelle­nes támadásnak, amelyet a Szovjet Magyar­­ország ellen intézett. A szlovákiai ma­­yarságm­nd­gy lelkesedésssel vesz résszt a szovje elleni háborúban Pozsony, június 30. (MTI) Esterhási Já­nos gróf a szlovákiai magyar párt vezére Szlovákia hadbalépésével kapcsolatban az „Esti Lap“ vasárnapi számában szózatot in­tézett a szlovákiai magyarsághoz. Ebben egyebek között a következőket mondja:­­• A szovjet ellen felvonult hadakban ott látjuk magyarországi testvéreinket és részt­­vesznek a háborúban a szlovákiai magyarok is. A szlovákiai magyarok mindenkor híven teljesítették állampolgári kötelességeiket A magyar kötelességtudás be fog válni most is, amikor a világtörténelem legnagyobb csa­táját vívja meg a Német Birodalom szövet­ségeseivel. Felednünk kell ma minden ke­serűségét, csak egy célunk lehet, hogy egye­sült erővel a legteljesebb egyetértésben, fog­junk össze mindannyian a végső győzelem leggyorsabb és legteljesebb kivívásáért. Mindjárt az önálló szlovák állam megala­kulásakor a magyarság jelentkezett kon­struktív munkára. Erre a konstruktív mun­kára való készségnek és az állampolgári kö­telességek hiánytalan vállalásának mi sem lehet hathatósabb bizonyítéka és igazolása, mint ez, hogy a szlovák állam vezetői által elhatározott és megindított háborúban ma­gyarok­is fegyvert fognak és véráldozatot­­hoztak. Vállaljuk az új­abb terheket és az újabb áldozatokat, mert megdönthetetlen a hitünk az igazság győzelmében. A szovjet vadászok nem mertek megütközni a magyar repülőkkel Budapest, június 30. A szovjet repülők Katssa ellen intézett kétszeres orvtámadásra és a borkúti gyorsvonat megtámadására a magyar légierő súlyos megtorló támadással válaszolt. A Szovjet ellen intézett első ma­gyar légitámadás lefolyását a támadásban résztve­tt egyik repülőtiszt így mondotta el: — 3000—4000 méter magasságban köröz­tek bomba­vető gépeink a Kárpátok felett, hogy bőségesen visszafizessék az ellenség által okozott pusztításokat. A felderítés megállapította, hogy a magyar határtól nagy távolságban levő egyik szovjet városban a bolseviki hadsereg erősen felkészült, a küz­­delemre. Feladatunk az volt, hogy az össze­vont erőket és a­ hadianyagot elpusztítsuk. Földi elhárítás csodálatosképen hosszú ideig újru volt. A bolsevi­ciek nyilván nem hitték, hogy ilyen hamar visszaütünk. Mire maguk­hoz tértek, már a kijelölt város felett vol­tunk és bombázó rajaink egymásután repül­tek rá, egyre hevesebben csökkentve a ma­gasságot a kijelölt célpontokra. A bolsevista vadászok most ébredtek fel. Egymásután jöttek fel a Ráták s mi készen vártuk őket. Nagy volt a meglepődésünk, amikor azt kel­lett látnunk, hogy a bolsevista vadászokban semmi hajlandóság nem mutatkozik arra, hogy megtámadjanak bennünket és hogy fel­vegyék a légiharcot. 3—400 méternyi távol­­ságban röpködtek mellettünk a Babák. Ha valamelyiknek nekitámadtunk, a szovjet pi­lóta felrántotta gépét és éles fordulóval tá­volodott el tőlünk. Egyetlen egy Rátát, sike­rült olyan közel kapnunk, hogy eredménye­sen lőhettünk rája. A szovjet csillagos gép pontosan a géppuskák célzókészülékének fo­nálkeresztjében ült. A gép közepe valóság­gal nyelte a géppuskánkból kilövelő fosz­­forcsíkot. Pár pillanatig tartott az egész. Egyszercsak azt látjuk, hogy a gép hirtelen fejreállott, vad dugóhúzóba kezdett s egyre nagyobb sebességgel zuhant lefelé. Kétség­­telenül eltaláltuk, mert egy másik megfigye­lő szerint a szovjet pilóta kiugrott a gépből. Füst és lángoszlopok csaptak fel odalent, találataink biztosan ültek. (MTI) Háromnapos kongresszust ren­dezett Kolozsvárott a fül-, orr- és gégeorvosok­ ország­os egyesülete Kolozsvár, június 30. A magyarországi fül­­orr és gégeorvosok országos egyesülete az idén Kolozsvárott Gyergyay Árpád dr. kolozs­vári egyetemi tanár elnökletével rendezte meg nagygyűléséig amelyen a magyar szak­gyógyászat tö­bb kiválóságán kívül Urban­­tschitsch E. udvari tanácsos (Bécs) és Herr­­man A. (Greifswald) német tanárok is részt­vettek. Eredetileg szó volt arról is, hogy von Eicken, a hírneves berlini tanár szintén Ko­lozsvárra érkezik, a háborús körülmények miatt azonban útjáról le k­ellett mondania. Az anyaországbeli magyar szaktekintélyek közül Krepuska István, Rejtő Sándor, Tát­­ranyay-Wein Zoltán, Germán Tibor buda­pesti, Verzár Gyula debreceni, Szekér Jenő pécsi, Treer József szegedi tanárok, Kassay Dezső nagyváradi főorvos egyetemi magán­­tanár, Hamayer Károly, az OTBA buda­pesti fül-, orr- és gége-osztályának főorvosa jelen­tek meg az ország egyéb helyeiről érkezett, szakorvosok kíséretében. Hozzájuk az itteni orvosi kar tagjai csatlakoztak, akik az érke­zők családtagjait is beleszámítva mintegy hatvan személyt fogadtak őszinte szeretettel. A nagygyűlésen több értékes tudományos előadás han­gzott el, közülök hetet kolozsvári orvosok tartottak, így Gyergyay Árpád tanár, az orrgarat-mandula eltávolításának a sízem közvetlen ellenőrzése mellett való uj mód­szeréről, va­lamint az érzéstelenítés szájfelöli eljárásának uj rendszeréről. Rednik Tamás ")Az erdélyi természetes gyógytényezőknek a fül-, orr- és gégeorvosi szempontjaiból való előnyeiről" adott elő. Kivülök Marinescu Jó­zsef, Magyary Bertalan és Vendég Vince ta­nársegédek értekeztek időszerű orvostudomá­nyi kérdésekről. Nagy érdeklődést keltett Germán Tibor tanárnak az Otovolerozis nevű süketséget okozó fülbetegség megszüntetésé­ről tartott előadása. A nagygyűlés referátum­­tárgya a nyelőcső heges szűkületeinek gyó­gyítása volt a gég­eorvosi, gyermekorvosi és sebészeti szempontból. E kérdéshez Kolozs­várott vitéz Novák Ernő orvos is hozzászólt. A nagygyűlés csütörtökön kezdődött és a ven­dégek vasárnap hagyták el Kolozsvárt. Tar­tózkodásuk ideje alatt többizben a fehér asz­tal mellett is találkoztak. Egy alkalommal Gyergyay Árpád tanárhoz volt hivatalos ebédre a nagygyűlés mintegy negyven részt­vevője. A város és az egyetem pénteken este karöltve látta vendégül a Diákház Korvin­­termében a nagygyűlés valamennyi vendégét. A legközelebbi nagygyűlés elnökének kijelö­lése is megtörtént. Krepuska Istvánt válasz­tották mt­:, • nagygyűlés hölgyvendégeinek fogadását és ti­tolását Gyergyay Árpád Jen­i* 1 végezte.’» Jtó Arm és jó hirdetés*^» »lapja a Jó tűleíroenerael. XII. Pius pápa rádióbeszédében a Gondviselésbe vetett bizalomra hívta fel a világ népeit Róma. junius 30. (MTI) XII. Pina napa az isteni gondviselésnek az emberi esemé­nyekre való hatásáról Szent Péter és Pál napján mondott rádióbeszédében lobbi közt ezeket mondotta: — A Mi szívünk, akárcsak a mi szigetek is, — szeretett híveim — összeszorul a baj, a szenvedések és az aggodalmak irtózatos örvényének láttára. A hívek sokaságában vannak ugyan vigasztaló jelenségek is, így például a kereszténység bátor védelmezése, az igaz hazaszeretet, az áldozatkészség, a hitélet feléledése. A másik oldalon ott van­nak azok a bajok és bűnök, amelyek beha­tolnak az egyéni életbe, a családi életbe, a társadalmi szervezetbe, nemcsak mint meg­tűrt jelenségek, hanem mint a felmagaszta­­lás tárgyai. Itt van továbbá az igazságérzet és a szeretet hanyatlása, a szerencsétlenség­be döntött családok, holttestek, amelyek bombák, gépfegyverek golyói szaggattak szét, sebesültek, rokkantak, menekültek, fog­lyok és sok, sok baj, amely nemcsak a har­­­­cosokat, hanem a polgári lakosságot is sújt­ja. Itt van a blokád és az ellenblokád, mely egyes népeknek már-már éhinséget okoz. Eh­hez járul a sok üldöztetés, amelyet az egy­ház papjainak hitük miatt a világ egyes ré­szein el kell szenvedniük. A pap­ ezután rámutatott, arra, hogy igen sok baj és bűn láttára­ sok emberben kétely támad az isteni gondviselés tekintetében és felmerül a kérdés, hogyan engedheti meg mindezt az Isten. Ezekre a kételyekre vála­szol a Szentatya, amikor azt mondja, hogy amikor az emberek években gondolkoznak, addig a Mindenható évezredekben, sőt az örökkévalóságban. Látja a világot s ha meg­engedi időlegesen a hal­ és a bűn, az isten­­telenség és kegyetlenkedés fölülkerekedését, végeredményben azt is a népek és egyének javára teszi, hogy ezekkel a m­­­unkáltatá­sokkal annál biztosabban vezesse vissza őket az isteni igazságosság útjáb­a. A rossz csak időlegesen győze­delme­sk­e­d­he­ti­k ezen a föl­dön és el fog jönni a felszabadulás napja, amikor a Mindenható Isten emberi ésszel előre nem látható utakon vissz­aadja az em­beriségnek a nyugalmat és a békét. A Sze­ntatya beszéde utolsó részében az isteni gondviselésbe vetett rendkívüli biza­lomra hívja fel a híveket, majd áldását adja rájuk. Az egész országban meggyorsították a vas- és fémhulladékra illést Kolozsvár, június 30. A Fémgyű­jtő, tekin­tettel a változott viszonyokra, még fokozot­tabban folytatja a vas- és fémhulladék gyűj­tését. Miután az iparnak egyre nagyobb mennyiségben, van szüksége nyersanyagra, hogy a tartalékot növeljék, meggyorsított ütemben, tartsák meg az ország nagyobb vá­rosaiban a vasnapokat. A gyorsabb lebonyo­lítás érdekében egyidőben több nagy városban is tartanak vasnapot, így Szászrégenben jú­nius 30-án és július 1-én, Egerben július 7-én, Szegeden július 3—9, Szombathelyen július 1—6 és Debrecenben július 3-án rendezik meg a vasnapokat. Elsősorban a városokban foly­tatják a gyűjtést és csak az aratási munká­latok bevégzése után kezdik meg a kisebb vá­rosokban és azok vidékén a sorozatos vas­napokat. ­Kétharoomezer pengős államsegélyt kap az Erdélyi M Egyesület Ugrón Istvánt egyhangúlag diszelnöknek választották.­­ Továbbra is tökéletesen önállóan működik a nagymulta egyesület Kolozsvár, június 30. Az Erdélyi Múzeum Egyesület hétfőn délután 4 órakor tartotta meg évi rendes közgyűlését, az unitárius kol­légium dísztermében. Az elnöki asztalnál báró ■Jósika János Szilágy­ vármegye főispánja, az EME t elnöke és Kántor Lajos dr. titkár fog­laltak helyet. A megjelentek sorában ott lát­tuk Ugrón Istvánt, Vékás Lajos dr. királyi ítélőtáblás elnököt, Kelemen Lajos egyetemi levéltári főigazgatót, Herepey János dr. igazgatót, Szász Ferenc dr. vármegyei fő­jegyzőt, Szabó T. Attila egyetemi tanárt, Balogh Arthur dr. felsőházi tagot, Balogh Ernő dr. egyetemi tanárt, Roska Márton dr. egyetemi tanárt, Török Bálint igazgatót és még számos közéleti vezetőt.­­ A közgyűlést báró Jósika János elnök nyi­totta meg. Megnyitó beszédében méltatta azt a na­p és felelősségteljes munkát, amelyet az EME immár egy félszázad óta betölt. Emlékeztetett arra, hogy a Ferenc József tudományegyetem Kolozsvárott való elhelye­zése is jórészt az EME különböző gazdag tárainak köszönhető, amelyek évtizedekkel ez­előtt jóval gazdagabb gyűjteménnyel dicse­kedtek s amelyeket a 22 éves román meg­­g­szállás annyira megcsonkított. — A szék­em azonban — mondotta —­, amelynek képviseletére és művelésére az EME alakult, még az idegen uralom alatt sem csorbult meg, sőt még fokozottabban igyeke­zett a kényszerhelyzetben hivatását betölteni. Az elnöki megnyitó után Kántor Lajos dr. titkár tette meg évi jelentését az EME múlt­­évi működéséről­. Mindenekelőtt rámutatott azokra a nehéz akadályokra, amelyeket a ro­mán hatóságok az EME működése elé gör­dítettek. Beszámolt a különböző szakosztályok gyűléseiről, kiadványairól­, amelyek mind­ az egyetemen kív­üli oktatás népszerűsítését és továbbfejlesztését szolgálták. Csak az elmúlt évben 60 népszerűsítő előadást tartott, ha­bár a szokásos vándorgyűléseit már meg sem rendezhette. — Aki megírja majd érmék a küzdelmek­kel tele kornak a történetét, bizonnyal méltó helyet szolgáltat az EME érdemeinek felsoro­lására. Mi csak annyit mondhatunk most, hogy nem kell szemlesütve államunk a múlt számbavételénél, mert megtettünk mindent, ami emberileg megtehető volt az EME cél­kitűzéseinek megvalósítására. A titkár ezután Ugrán István diszektökké való megválasztását javasolta. A javaslatot a közgyűlés egyhangú közfelkiáltással elfo­­gadta és megerőltette. Ugron István, aki az impérium­változás utáni időben betöltötte már az FMB elnöki tisztségét, a román kor­mány nyomására lemondott, most­ újból elfo­gadta a dí­szelnöki tisztséget és megköszönte az iránta megnyilvánuló bizalmait. A különböző jelentések során Kántor La­jos ismertette a magyar állammal való tár­gyalásainak eredményét az EME jövőbeni sorsáról. Amint Hóman Bálint dr. kultusz­­miniszter is megígérte, az EME az erdélyi költségve­tésben szereplő 30.000 pengőn kívül még 100 000 pengőt kap államsegély címén. Rendezni fogják az egyetemmel és az Erdélyi Tudományos Intézett­el való viszonyát is, de az eddigi tervek szerint az EME fent kívánja tartani tökéletes önulóságát. Különb­­ő érem, ásvány és egyéb tárait gyarapítani, illetve pótolni kívánja a lehető legrövidebb idő alatt Nagy srnyt helyez az Egyesület a különböző szakosztályok működésére, az EME folyóiratának az „Erdélyi Múzeum“­­nak rendszeres megjelenésére, tudományos pályázatok kiírására, illetőleg díjazására is. Kántor Lajos dr. bejelentette, hogy nagy el­foglaltsága miatt lemond a tátikán teendők ellátásáról, de mindaddig, amíg a választ­­mány új titkárt jelöl ki, helyén marad. Ugyancsak lemondását jelentette be Róth Hugó dr. is, aki az alelnöki tisztséget töl­­tötte be s bejelentette, hogy 1000 pengős alapítványt tesz az EME javára. A közgyűlés köszönetet szavazott meg Róth Hugó dr. önzetlen munkájáért és anya­gi támogatásáért s helyére közfelkiáltásé®­ gróf Bánffy Miklóst ajánlotta. Az EME közgyűlése elhatározta, hogy 8 nagymultu egyesület 50 évi működéséről még ebben az évben díszes albumot ad ki. A közgyűlés­­ 6 órakor ért végett. A magyar-olasz kamara üdvözlete a hadbalépés alkalmából Budapest, június 30. (MTI.) A marsról magyar—olasz kereskedel­mi kamarától adott é­­lő távirat érkezett Bárdossy László miniszter­­elnökhöz a hadiállapot alkalmából.

Next