Keleti Ujság, 1942. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-01 / 1. szám

Boldog újévet kíván öhíll ottawai beszédének is­ A washing­toni tnnáctóozásoko®, az angolhzássók vezetői Mámba vették lehetőségeiket és a jövő kilátásait. Minden hangoskodá­­suk mellett is a pillanatnyi helyzetet kénytelenek voltak sötétnek és vigasz­­talannak elismer­ni.. Ezután végigjárat­ták szemüket azokon a készleteken, gyárakon, üzemeken, amelyek rendel­kezésükre állanak és kissé megnyugod­tak. A jelen vigasztalan, mondották maguknak, de majd jön az előkészület, azután a­­ felkészültség állapota és a­­jövő. Nem számoltak azonban azzal, hogy az alatt as idő alatt,­ amíg ők a fálre­ssültség állapotába jutnak, a­ most már velük egyenlően erős, de már felkészült és napról-napra erősödő ten­gelyhatalmak és Japán sem fognak tét­lenül ülni. Azok a területek, amelyeket a német és a szövetséges hadsereg elra­gadott Szovjetoroszországtól és azok, amelyeket most a japán haderő a távol -Keletem birtokába vesz, mérhetetlen imgeresödést jelentenek , minden­­ilyen erő egyúttal az ellenzék gyengülését jelenti- Áss angol és amerikai hadi­t.ter­mékkel szemben ott állanak a tengely­­hatedmák és Japán hiaciüsemeit ember­anyagukkal szemben még nagyobb és a Betegek többnyire Rákreleóőkban­­ szokták maiadat. Vigyázzunk ilyenkor a rendes emésíténrt. Betegségbefl szífeége® holbbrnra sokkért jobban felkészült em­beranyag, s nem hagyható számitáson kivü­l, hogy a világ népeinek hatalmas tömegei egyáltalában st­em az angol­szászoktól, ellenkezőleg a tengelyhatal­mak győzelmétől várják boldogulásu­kat. Az ázsiai népek és az arab világ csak a kedvező pillanatot lesi arra, hogy lerázhassa, magáról a gyűlölt angol­szász igát. Délamerika és Középameri­­ka egyes, államai pillanatnyilag még a dollár igézete adott állónak, de nem két­séges, hogy a függeten és nyugodtabb gazdasági rend gondolata az ő számuk­ra is kedvezőbb, mint az északemerikai gazdasági és pénzügyi trösztöktől való folytonos függés. Ezekről azonban Churchill nem be­szélt Ottawában. Kanada kormánya és népe úgyis tisztában van­ azzal, hogy az angol miniszterelnök segítséget kér­ni járt Washingtonban, ugyanakkor, amikor Eklen Moszkvában alázkodott meg Sztálinék előtt Kanada már eléggé kifejezte véleményét azzal, hogy jogo­san évek óta inkább az Egyesült Álla­mokra támaszkodik, mint az egyre job­ban gyengülő brit birodalomra. Ch­ar­­chill bátorítani akarta önmagát és a kanadaiakat, de valószínűleg nem szer­kedves vevőinek és megrendelőinek tett volna számára nagy örömet, ha módjában lett volna elolvasni a kana­dai törvényhozók egy részének gondo­latait. Angliát utolérte megérdemelt sorsa A német távirati iroda diplomáciai le­velezője az egész angolszász tervková­csolással kapcsolatban megállapítja, hogy a washingtoni megbeszélések a legélesebben rávilágították a brit biro­dalom több mint kínos helyzetére­ Ang­liát utolérte -megérdemelt sorsa, — mon­dotta egy magas állású német politikai személyiség —­ történelmében most első ízben angolszász szövetségest kapott. Sari,« és kalapács a londoni pályaudvara« Nem irigylendő Anglia másik szövet­ségeséért, a szovjetért sem­. Az angol sajtó az utóbbi napokban olyan cikke­­ket közöl, amelyek mélyen megalázóak az angol önérzetre. A Times nap-nap után kalaplevéve hajlong Moszkva előtt s legutóbb is az angol és a­ bolsevista eszmények növekvő közösségéről beszélt s arról a nagy szerepről, amelyet­ Ang­lia a szovjetnek tart fenn az európai újjárendezésben. A konzervatív Anglia tehát eszmei közösségbe akar kerülni a bolsevismussal és ez eléggé mutatja Anglia végzetesen szorult helyzetét. Olyan ölelkezés vez, amely a bolsevizmus győzelme esetén halálossá válna nem­csak Európává, hanem az angol szövet­ségesre is. Edém Moszkvából való haza­érkezésekor­­ már hatalmas bolsevista tüntetés volt­ a londoni pályaudvaron és valószínű, hogy a józanabbul gon­dolkozó angolok megborzongtak a sar­lós és kalapácsos zászló láttára- A munk* tovább Myrk Churchillék hangos­kod­á­s­á­v­al kiáltó el­lentétbe áll a tengelyhatalmak és Japán csöndes, de annál eredményesebb mun­kája a harctereken és a harcterek mö­gött egyaránt. Fank német birodalmi gazdasági minister a Deutsche Allge­meine Zeitungban foglalkozott a jövő gazdasági alakulásával. Az 1941. év — írja — hatalmas átalakulást hozott gaz­dasági téren és a jövő évtől talán még ennél is nagyobb átalakulások várha­tók. Németország most már nemcsak a nagy német feladatokkal áll szemben, de a legnagyobb mértékben reáhárul Európa újjászervezésének feladata is. Bizonyos azonban, hogy a tengelyha­talmak és szövetségeseik egyesült erő­vel úgy katonai, mint politikai és gaz­dasági téren el fogják érni céljukat és ez a cél a világ egészséges gazdasági életének megteremtése. TA+h m­­­iá! drezdai műszabászati akadémiát ’ UUI vtíí N­UC! végzett m­issabómester Volgo j­apáin fin­ Ifu­ryi­in­isz­ter újévi üzenete TOKIÓ, december 31. (DNR) Nem fog sokáig tartani, míg Anglia és az Egyesült Államok kizsákmányoló kelet-ázsiai befolyását ezekről a területekről kiküszöböljük — jelentette ki Togo külügyminiszter újévi üzenetében. A külügyminiszter ezután emlékeztetett arra, hogy tíz évvel ezelőtt alapítot­ták meg Mandzsukuot, amely most a keletázsiai béke biztonságának egyik fontos tényezője. Csangkajsek az összeomlás előtt áll, miután a hadianyag szállítás út­vonalait mind elvágták Angliától és az Egyesült Államoktól. Egyidejűleg a nan­­hingi nemzeti kormány munkája mindinkább látható gyümölcsöt hoz, így ragyogó kilátások nyíltak Kína újjászületésére. Németország és Olasz­ország a japán hadüzenet után a legteljesebb mértékben teljesítette a kötelessé­gét a háromhatalmi szerződés értelmében a közös ellenség ellen. (MTI) A­ japánok fix is­i * oméff­erre 'raratialfc: Manilától Ât£ mumtrMimitnk. hftre méffc&i fodiráhmic SANGHAJ, december 31. (DNB) Manilából érkezett jelentések szerint a japán csapatok kihasználva páncélo­saik és páncélos gépkocsijaik gyorsa­ságát, észak és dél felől törnek Manila felé. Már csak 10 kilométernyire van­nak a fővárostól. Az északi arcvonalon az Egyesült Államok fülöp-szigeti had­serege Mac Arthur tábornok vezetésé­vel tovább vonul visszafelé. A japán légihaderő, a legszorosabb együttmű­ködésben a földi csapatokkal és ige® alacsonyan szállva eredméyesen bom­bázta az ellenséges arcvonalakat. (M. T. I.) STOCKHOLM, december 31, (Bad. Tud.) Manilából jelenti a brit hír­iroda. Hivatalosan közli: Az ellenség mind északi, mind déli Irányból erős egységekkel nyomul előre. Ellenséges zuhanóbombázók a levegőből gyakor­latilag ellenőrzik az utakat. A fokozó­dó japán nyomás a védőket visszaszo­rítja. TOKIO, december 31. (DNB) A ma­­layai angol hadosztályok maradvá­­nyainak összeomlása és egy ausztráliai sereg harc nélkül való meghátrálása artán a japán csapatok gyorsan nyo­mulnak előre Perak tartomány déli síkságán. Mint Iportót jelentik, az ellenség most azon fáradozik, hogy összeszedje Tokió, derembe? 31. (DNB) A malájföldi haro­król érkező jelentések szerint Ipohtól délre ismét makacs harcok folynak. Minden jel arra mutat, hogy a visszervomoló brit erők a dél felől érkezett megerősítések védelmi vonalaiba husódnak. A Tokio Nisi-Nisi sze­­rinte japán réssről mégis azt hiszik, hogy Szingpurból Isztambulba érkezett hír sze­rint a mélákkal brit haderő bennszülöttekből álló ezredeit angol osztagokkal ,,erősítették meg", mert a bennszülött ezredekben japán­­barát lumpidat tapasztalható. Az angol koló­g menekülő csapatait és eîieaâ,«^w, ián­g. _ a tartalékok megérkeznek. (MTI) az ellenség itt nem tudja, sokáig tartani ma­gát, mert időközben a japánok is jelentős erősítéseket kaptak és az erőviszonyok tekin­tetében negyvenszeres túlerőben vannak az angolokkal szemben. A japán előnyomulás ezért rettenetre súlyai folyik (MTI) m­a asszonyait és gyermekeit Ausztráliáta szállítják, ahonnan nagy csapatengerésizere­ket kaptak. Hir szerint Szingapúrt minden eszközzel védeni fogják. I Ufesryvensaser©.« Japán t­ieró A I»©I1S*ÍÍ1«HI©Íe §€»|$£»«l!»£ll»ââYol£ Osfromáliapot Szingapúr, december 31. ( OJT) :Szinga­púrban kihirdették az ostromállapotot. (MTI) Tokió, december 31. (OFI) A japán fő­hadiszállás tengernezeti osztályának jelen­tése szerint, a japán tengerészeti repülők a december 31-re virradó éjszaka hevesen bom­bázták Szingapúrt. A japán légi megfigyel Tokió, dec. 31. (DNB.) A császári főha­diszállás tengerészeti osztálya közli: A japán hajóhad ismét támadást intézett Maui Johnston és Palmyra csendes-óceáni szigetek ellen. Katonai célpontokat, repülő­tereket, hangárok­at, és szikratávíró állomá­sokat pusztítottak el. A japán haditengeré­Tokió, flee. 31. (OFI.) A császári főha­diszállás összefoglaló közleményt adott ki, amely a háború kitörésétől dere­mber 26-ig tért háború.­.. eredményekről számol be. Eszerint a japán hadsereg repülői elpusz­títottak, illetőleg légiharcban lelőttek 135 el­lenséges bombázót és 406 ellenséges vadász­gépet. A japánok vesztesége 49 repülőgép, 16 el­lenséges gépet zsákmányoltak. Összesen 34 nagy és 4 kisebb ellenséges Tokió, dec. 31. (DNB.)­ A Dömei iroda szerint erős japán haderők, amelyek az Ipohi környék­éről visszavonuló brit haderőket ül­dözik, Perak fővárosától délre körülzárták az ausztráliai csapatok egyik kötelékét. A Szlograpmrban­­ ­ök megállapították, hogy a bombázások eredményeként sikerült lángba borítani a ka­tonai berendezések­­egy részét, többek között a szingapúri repülőterekét. Valamennyi ja­pán repülőgép sértetlenül járt vissza kiin­dulópontjára, bár az ellenséges légelhárító tüzérség igen hevesen tüzelt. (MTI) . A­szet légiereje szorosan együttműködve a hadsereggel, december 29-én támadást inté­zett a Maxis Jr­-öbölben lévő Corregidor erőd ellen és elpusztított egy rombolót, két kis őr­­naszádot és három nagy ellenséges héját. (MTI.) hajót süllyesztettek el, vagy rongáltak meg. A harcokban 76 harckocsit és páncélos gépkocsit, 1309 gépkocsit, 301 vasúti kocsit, 106 különböző típusú ágyút,­­se­m számítva a hongkongi erőd ágyúit, ezenkívül 223 gép­puskát zsákmányoltak. A japán veszteségek a következők: 734 halott és 1769 sebesült. Az ellenség 4 japán csapatszállító hajót elsüllyesztett, 12-őt pedig megrongált. (MTI.A japánok most azzal foglalkoznak, hogy meg­­semmisítsék ezeket az ausztráliai haderőket, amelyeket nem régen küldtek Malaya nyu­gati partjára. (MTI.) A japánnak saevinjelenlli I«t*i«*€l§aifc s® cis^nfdl­fo^óceán­fii s*ff|eielk©f Harmincnyolc hajót süllyesztettek­ el eddig a japánok A japá­iok körülzárták az ausztráliai csapatokat a Malaya-félszigeten Nanking hadat üzen az angolszász államoknak Tokió, december 31. (DNB) Mint a Tokio Nisi-Nisi sanghaji levelezője a kínai nemzeti kormány köreiből tudni véli, Nanking rövide­sen hadat üzen Angliának és az Egyesült Államoknak. (MTI) A japán gazdaság felkészült sí hosszú háborúja Nanking, december 31. (DNB) A srinai nemzeti kormány japán gazdasági tanácsadó­ja kijelentette, Japán gazdaságilag megállja a helyét még ha el is húzódik a keletázsiai háború. Hangoztatta, hogy ez a harc az ázsiai népei­ szép és szabad jövőjéért folyik. Reméli, hogy a Száborit idejére minden kelet­ázsiai nép gazdasági támogatást nyújt Ja­pánnak. (MTI) A burmai utón megakadt a forgalom Bangkok, december 31. (OFI) Bangkokba, érkezett hírek szerint a b­urmai utón úgyszól­ván teljesen megakadt a forgalom. Ennek oka főként abban keresendő, hogy a japá­nok légitámadásai következtében a rangoméi kikötő igen súlyos károkat szenvedett és a munkások tömegesen hagyták el a kikötőt. (MTI) Ch­urch­ill beszédesnek Berlin nem tulajdonít b­artoságot Berlin, december 3. Illetékes német rész­ről közült: Német körök felfogása szerint Churc­llnek a kanadai parlamentben elmon­dott beszéde lényegében csupán ismétlése mindannak, amit Churchill az utóbbi időben bizonyos alkalmakkor elmondott. Éppen ezért kijelentései, mint itteni körökben megjegyzik, nem érdemelnek különösebb figyelmet, ha­csak annyiban nem, hogy több, általa nem érintett kérdést érdekesnek kell tartani, így például azt, hogy Ausztráliában észrevehető elkedvetlenedés mutatkozik az ausztráliai csapatoknak tervszerűtlen, a­ világ minden harcterén való bevetése miatt. Amit Churchill francia nyelven Francia­­ország címére kívánt üzenni, német felfogás szerint azzal az emlékeztetéssel intézhető el, hogy Anglia vonta bele a háborúba Francia­­országot, Düntcirchennél viszont cserben­hagyta, később pedig Dakarnál szabálysze­rűen rárontott, végül pedig éhségzárlattal akarta megfojtani. Churchill alapjában véve szemére vetette a tms-dakaiak, ahogy nem en­gedik meg, hogy hasájukban sáraavas ural­kodjék. (MTI) Churchill elismeri, hogy ellenfelei ereje mérhetetlen Roma, dec. II. (Stefani.) A hivatatos daca körök megjegyzéseit Churchill ottawai bsenső­­dére a következőkben lehet összefoglalni: 1. Churchill nem állítja, hogy Anglia, nem akarta ezt a háborút. Ezt os SRi­tet negefc­­folia, az a gondosság, amellyel Anglia nekilát­tatt, hogy állandó jellegű szövetségeket ééte­­sítsen a tengelyhatalmak ellen, még aem a német—lengyel viszály kipattant volna. Churchill azt is megjegyezte, hogy T­imicoe kitört a háború, Anglia nem volt eléggé fel­fegyverkezve Eta a megállapítsa sem felső­­nyitók erre — jegyzik meg Rómában. Tény­leg nem volt eléggé felfegyverkezve Anglia, de csak azért, mert csak arra számított, hogy a háborút úgy is megnyerheti hogy szövet­ségesei harcalnak, Anglia pedig mindenütt a párlat hatékonyságáról grososkodik.

Next