Keleti Ujság, 1942. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-18 / 14. szám

1SmmMnISiisMCk 194 2mJAJSlJ AU 28 A partraszállás mesterei kontárai es • • • A. kikibehuritolt történet leptetetett Időkiben. Ki­éta tokra, a tenger Misináitól körülnyal­­dozott szig­e­tünkön olyan biztonságiban érez­te:: ' Inngnscat,' • begy szárazföldi­­ hadsereg szervezését vagy partvédő erőditményesé épí­tését teljesen feleslegienne­k tartották. A hí­res , krétai kultúra pampás palotáit­­ még csak egyszeri­ faj sem vette körül. Hogy ha­landó ember a tenger hullámaiin keresztül intézhessen a meredek szikvapartok ellen, támadást. Krétai őslakói nyilván tökéletese­n lehetetlennek gondolták. Könnyelmű biza­kodásukban évszázadokon át nem csalódtak, mígnem egyszer mégis csak megtörtént a hi­hetetlen. Idegen hódítók jelentek meg a gazdaság és pompa élvezetébe merült szi­geten — hogy kik és mikor, a történelemtu­domány teljes biztonságára­ még nem tudtak kideríteni — és a megt­ámadhatatlanság le­gendájával együtt a krétai kultúra is mind­örökre elpusztult. Az ókori partraszállások Bármennyire annak lássák is ma, a krétai­ak hite, mégsem volt alaptalan. A fegyveres partraszállás a hajóépítési és fegyvergyár­tási technika minden előrehaladottsága el­lenére mind a mai napig nehéz, vállalkozás maradt és nagyobb tömegű katonaságnak messze fekvő kiindulási pontról való át­szállításai nem túlságosan sokszor sikerült. Nem egyszer már a nyílt tengeren beteljese­dett a csapatszállító flotta végzete, vagy pedig a védők egyszerűen a tengerbe kerget­ték a partraszállott csapatokat. Még gyako­ribb az az eset, hogy a megszálló csapatok kezdeti sikerek után előbb vagy utóbb mégis csak kénytelent voltak újból hajóra szállni, mert támadó lendületüket nem tudta kellő utánpótlás tovább táplálni. Ennek a nehézségnek tudatában a­ görög világ meghódítására induló perzsák sokkal szívesebben választották a nagy kerülővel és még több fáradalommal járó szárazföldi utat. Egyetlen nagyobb szabású partraszál­lási vállalkozásuk a marathoni csatával vég­ződő attikai partraszállás kudarcba fulladt, mert a fogadásukra jól felkészült görögök­kel szemben tengeri utón nem tudtak meg­felelő erőt felvonultatni. Ám a hajózásból és tengeri kereskedelem­ből élő görög nép történelme sem tud példát felmutatni nagyobbszabású sikeres partra­­,szálasra. A peloponnespei partok végigpusz­­títása, egyes felkészületlen városok megle­­petésszerű­ megrohanása sikerült ugyan At­hénnek, az ötvenéves háború keretében vég­rehajtott szicíliai vállalkozás azonban egy­­ csapásra véget vetett nagyhatalmi állású­­f­nak. Az athéni ifjúság szinevirága pusztult­­ el nyomorultan Szicília kőbányáiban és a­ vakmerő terv bukásával a görög történelem fénykora is bezáródott. A történelem hajósnépei közül először a normannok érdemelték ki a partra­szállás mestereinek nevét. Izland meghódítása, Nyugatt-Franciaország megszállása és Paris ostroma, majd Szicília kézrekerítése csak olyan harcratermett nép­től telhetett ki, mely nemcsak a tengeren, hanem a szárazföldi csatatereken is egyfor­mán meg tudta állni helyét. Tengeri fölény és fölény a szárazföldi hadviselés terén, ez a sikeres partraszál­lási hadműveletek titka. Partraszállások az újkorban Az angolok tengeri fölénye miatt kellett Napóleon le nem­ győzött, de utánpótlás nél­kül maradt hadseregének az egyiptomi had­színteret vesztesként elhagynia és a száraz­földi egyenrangúság hiánya magyarázza, hogy a tengerek korlátlan uralmával büsz­kélkedő Anglia történelme miért nem tud nagyobbszabású sikeres partraszállási had­műveletet felmutatni. Ahol múzeumba való fegyverekkel felszerelt bennszülöttekkel szem­ben kellett hatalmát megmutatni,­­si­kert­ sikerre halmozott ugyan, első nagyobb­­méretű kísérlete azonban, amikor korszerű­en felszerelt ellenféllel találta magát szem­ben, a gallipoli vállalkozás, kevésbbé dicső­ségesen végződött. Hónapokon át tartó ma­kacs kísérletezés után a százezres expedíciós hadsereg tömérdek emberanyag és hajótér­­veszteséggel kénytelen volt ejnek idején ti­tokban elhagyni a maga választott csatateret. Ami ugyancsak Churchill kezde­ményezé­­sére épp«n egy negyedszázaddal később Nor­végiában lejátszódott, méltóképpen csatla­kozik a gallipoli kudarchoz A­nd­ahmaes, Nbabbos és Narvik annál szomorúbb nevek az angol hadtörténetemben, mert Anglia ez alkalommal a megszállandó ország barátsá­gával is számolhatott. Távolkelet Normanjai A partraszállás újkori mesterei, a nyugat­­-trépai normannok művészetének távolke­leti örökösei a japánok. A fiatal japán haderő fennállásának rö­vid félszázada alatt három nagy partra­szállási hadműveletet hajtott végre. Az 1894­­­95 évi kínai háborúban a koreai, k­atungi és samtungi partraszállással Japán már megmutatta, hogy haditengerészetét és szárazföldi radseregét mintaszerűen kiké­pezte az együttműködésre. A mintaszerűen végrehajtott, főpróba után a tíz év múlva ki­tört orosz-japán háborúban Japán az oro­szokkal szemben is kivívta a korlátlan ten­geri fölényt és ennek birtokában milliókat szállított partra minden veszteség nélkül Mandzsúriában­­ látott el a szükséges után­pótlással. A Csan­gb­e Csek -teonmiány és Japán között immár négy esztendeje folyó konfliktusban a japán haderő a szerencsés kimenetelű partraszállások egész sorát hajtotta végre. A japánok egyenesen szakértői a partraszál­lási hadműveleteknek — írja a legújabb tá­volkeleti események kapcsán a londoni ,,Manchester Guardian“ — és például 1937- ben, amikor sikerült tíz nap­ alatt 75.000 embert partraszállítaniuk Sanghajnál, az egész világ bámulatát váltották ki, mert a katonai szakértők addig lehetetlennek tar­tottak ilyen teljesítményt. Nos, a partraszállffei fedművetetek terén­­szerzett bőséges tapasztalataikat a japánok most Angliával és Amerikával szemben ka­matoztatják. Guam és Wake szigetén, a Ma­láj-félszigeten, a Fülöp-szigetek legnagyobb szigetein, Borneón és Szumátrán és bizo­nyára még számos kevésbbé ismert délten­geri szigeten ma már mindenütt ott lengeti a szél a felkelő nap lobogóját. Fraser, a lon­doni rádió katonai szakértője mean nagyított, amikor Amerikára célozva keserűen felpa­naszolta, hogy a japánok pillanatnyilag ott és akkor szállíthatnak partra, csapatokat, ahol és amikor csak akarnak. Ám ez a megnyugtatás a szándékból hang­súlyozott pillanat előre láthatólag nagyon hosszúnak bizonyul majd. Az am­­rikai hadi­flottának a baváji rajtaütés alkalmával tör­tént megbénítássá­vall és a két angol csataha­jónak elsü­lyyesztésével Japán vitat­hatatlanul hosszú időre macának biztosította a tengeri fölényt, szárazföldi és légi hadereje pedig szintén bebi­zom­yította már, hogy modern felszerelés és harckészség tekintetében a világ bármelyik haderejével legalább is egyenrangú. A folyamatban lévő és már befejezés­hez közeledő hadműveletek lezárása után Japánnak előreláthatólag továbbra is lesz alkalma művészetének gyakor­lására. (dr . 1.) Hit I 250.-á»* gái. D ái Ic §*«&•*§­**« Kolozsvári Filharmónia­ Társaság második bérleti hangversenye. Vezényel: VASZY VIKTOR. Küzreműködik: Dohnányi Műsoron: Borodin, Debussy, Dohnányi, Respighi. Jegyek elővételben az Ellenzék könyvesboltjában. — Telefon: 11—99. A kormány gondoskodott az ország vetőmagszükségletének ellátásáról Budapest, jan. 17. A földművelésügyi mi­nisztérium a termelés minőségi és mennyiség, fokozása érdekében tavaszi minőségi vető­magakciót hirdetett és ennek keretében ki­váló­ vetőmagokat biztosít itt a haladó gaz­dák részére, azoknak is, akiknek az el­m­últ gazdasági évben egyébként tennésfik volt Az eddigi jelentkezésekkel a minőség: vető­magakció már lezárult Szamoson vannak az országban olyan gazdák, akiknek a rendkívüli időjárás miatt term­ié­sük nem volt.­­Ezeket az ínséges ed­es­magakció keretében látja a kormány meg­felelő tavaszi vetőmaggal. Hogy ezeket a méltányos igénylés­eket ki lehessen elégin­i.: a földművelésügyi minisztérium figyelmeztet mindenkit, hogy csak azok jelentkezhetnek erre az akcióra, akik elemi károm folytán saját­ termésükből, vagy másképpen vetőmag­ról gondoskodni egyáltalában nem tudtak Az inségvetőmagakció során árpa- és zib­­vetőmag kerül kiosztásra. Már most felhívja a földművelésügyi mi­nisztérium a gazdák figyelmét arra, hogy gondoskodjanak kukoricán- tőmagról. A gaz­dák sa­ját termésükből la­­­ukoricamagot elő­ír­tesen feltétlenül csíráztassák. A földműve­lésügyi minisztérium csak azok részére ad kukoricavetőmagot, akiknek az elmúlt gaz­dasági évben kukoricájuk egyáltalán nem volt." (MTI.) Nagyszabású fürdőügyi és idegen­forgalmi kongresszust rendez az Erdélyrészi Fürdők Szövetsége A Magyar Tudósító jelenti: A Keletma­gyarországi és Erdélyrészi Fürdők Szövet­sége január 31-én, február 1-én, 2-án és 3-án rendezi meg Marosvásárhelyen nagy­szabású fürdőügyi és idegenforgalmi kon­gresszusát. A kongresszuson képviselteti magát a kormány is. A kongresszus első napján Biró István dr. országgyűlési kép­viselő, a Keletmagyarországi és Erdélyrészi Fürdők Szövetségének elnöke tart bevehető előadást, majd utána az orvosi, szakirodal­mi, fürdőépítészeti és sajtóügyi szakosztá­lyok üléseznek. Bányai János főgeológus el­nökletével a borvízkutató intézet is megtart­ja közgyűlését. Ugyanazon a napon Mi­­leckher Rezső egyetemi tanár „Keletmagyar­­ország és Erdély vonalai“ címen vetítettké­­pes előadás keretében mutatja be Erdély és Keletmagyarország idegenforgalmi vidékeit. A bever­dő előadást Anghy István ország­­gyűlési képviselő tartja. Este ismerkedési estély lesz. Február 1-én, vasárnap délelőtt vitéz Jó­zsef Ferenc dr. királyi herceg ünnepélyesen megnyitja a kongresszust, majd Föltzer Je­­nő belügyminiszteri tanácsos a fürdőügyi törvényt és kiegészítő rendeleteit ismerteti. Dr. Gál László miniszteri tanácsos az ide­genforgalmi szervezetek külföldi munkájáról beszél. Délután dr. gróf Bethlen László or­szággyűlési képviselő a közhasznú szövetke­zetek fürdőügyi feladataiból, Philippovich Károly igazgató „A sport feladatáról az idegenforgalomban“ címen tart előadást. Dr.­­ Mohi Károly főorvos, az Országos Balneo­­­lógiai Egyesület főtitkára, Bányai János fő­­i geológus, Koós Károly és dr. Bodnár János ,­­ egyetemi tanár tartanak még előadásokat.­­ Hétfőn, február 2-án Ormánczy Jeromos elnöklésével tartandó üléseken Sebestyén Vigyázat • A Darmol hashajtót utánoz­zák. Ügyeljen, mert minden tablettán a „DARMOL" szónak és T alakú bevágás­nak kell lenni. Kimondottan eredeti csomagban kérte CELTER Gyula, dr. Szövérffy Pál és Hefty Gyula Andor előadásaival ér véget a kongresszus. Február 3-án, kedden a kormány kikül­döttei zártkörű értekezleten beszélik meg az erdélyi idegenforgalom és fürdőügy kiépí­tésének teendőit. Az értekezleten László Géza mirrism­­eri osztályfőnök elnököi és azon résztveszznek a MÁV kiküldöttei, a MÁV­­ART megbízottai,­­az erdélyi gyógyvizekkel foglalkozó üzemek vezetői, a posta vezérigaz-­­ gatóság képviselői, úgyszintén Mikó László­­ főispán, a székely vármegyék közélelmezési­­ kormánybiztosa és Erdély idegenforgalmi bi­­­­zottságrai csak delegátusai. I Borbáth féle Frekkenező uj vezetés alatt. »Hideg­, meleg ételek, menü rendszer. Legjobb italokról gondoskodik az uj vendéglős Szilágyi János Komár­alja­ utca, Erzsé­bet-út sarok. Telefon 37­—73. Spanyolországban leszereltek három korosztályt MADRID, január 17. (Bud. Tud.) A la­pok egyszerű hír formájában közlik, hogy a kormány csütörtökön elrendelte a 33, 34 és 35-ös korosztályok, valamint az egyéb fegyverben levő korosztályok leszerelését. Az említett korosztályok tartalékba kerül­nek. (MTI) Kiírt­ák a külföldi és belföldi ösztöndíjak pályázatot Bak­ay Lajos dr. az Országos ösztöndíjta­nács elnöke meghirdette a pályázatot az 1942/43. évi külföldi és belföldi tudományos, művészeti és szakképzést szolgáló ösztöndí­jakra. A külföldi magyar intézeteknél a bécsi, berlini és római Collegium Hungaricumban, a bécsi gróf Klebelsberg Kunó Magyar Tör­ténetkutató Intézetben, a római Fraknói Vil­mos Magyar Történeti Intézetben és a ró­mai Pápai Magyar Egyházi Intézetben áll­nak rendelkezésre teljes díjú és ösztöndíjas tagsági helyek. A teljesült Bécsben és Ber­linben havi 150 márka, Rómában havi 1000 líra. Az intézetekhez nem kötött ösztöndíjak a következők: Genfben végzendő tanulmá­nyokra szóló állami ösztöndíjas helyek évi 3000 pengő ösztöndíjjal, Bulgáriában tanul­mányokra szóló ösztöndíjak havi 200 pengő­vel, azonkívül csereösztöndíjas helyek hart 4000 léva ösztöndíjjal. Az olasz állam részéről hirdetett hat cse­reösztöndíjas hely főképpen olasz nyelvi és irodalmi tanulmányokkal foglalkozók részére évi 6500 lírával. A páviai Collegio Borromovóban egy csereösztöndíjas hely. Finországi tanulmányokra elsősorban finnn­ugor nyelvészek részére 2500 pengő ösztön­díjjal. Svédország valamely egyetemén, vagy kutatóintézetében végzendő tanulmá­nyokra 1000 svéd korona ösztöndíjjal. Németországban hét cserediákhely, ame­lyeket az Akademischer Ausstauschdienst ajánlott fel. Ugyancsak Németországban a Mitteleuropäischer Wirtschafstag Deutsche Gruppe által felajánlott 20, az Alexander von Humboldt-Stiftung által szellemi kuta­tási tudományokra felajánlott három ösz­töndíjas hely, valamint a báró Thyssen- Bornemissza alapítvány két ösztöndíjas he­lye a hannoveri műegyetemen, Japánban csereösztöndíjas hely. Egyidejűleg a főváros is betölt egy-egy ösztöndíjas helyet a bécsi, berlini és római kollégiumokban. Franciaországban 2200 pengős, továbbá a francia köztársaság ré­széről hirdetett 12 darab ösztöndíjas hely kerül betöltésre elsősorban a francia nyelv­szakosok részére. Ezek az ösztöndíjak egyenként 10.000 frankot jelentenek. Görögországban görög óhstű teológusok részére van fenntartva egy 4000 pengős ösztöndíjas hely. Végül Horvátországban és Szlovákiában végzendő tanulmányokra ír­tak ki állami ösztöndíjakat. A pályázók kérvényeiket február 14-ig terjeszthetik elő a megfelelő okmányokkal felszerelve az illetékes dékáni hivataloknál, illetve az igazgatóságoknál. Ezenkívül kiírták az 1942/43. évi belföldi tudományos kutató ösztöndíjakat, amelyeknek évi összege 800 pengő, de félösztöndíj is adományozható. Pályázhatnak a tudományegyetem, a mű­egyetem és a főiskolák oly végzett hallga­tói 35 éves korig, akik tudományos pályá­ra készülnek. A kérvények ugyancsak feb­r­uár 14-ig nyújthatók be. (Magy. Tud.)

Next