Keleti Ujság, 1942. május (25. évfolyam, 98-122. szám)
1942-05-01 / 98. szám
1 Mill 94 2. MAJ V S 1 Keleti Ursita A pártok vezérszónokai elfogadták a közélet tisztaságát biztosító törvényjavaslatot Radoczay László igazságügy miniszter válaszolt a pártok vezérszónokainak felszólalásaira Budapest, április 30. (MTI.) A képviselőház csütörtöki ülésén folytatta az igazságügyminiszternek a közélet törvényességét és tisztaságát biztosító egyes büntetőrendelkezésekről benyújtott törvényjavaslat tárgyalását. Az ülést 10 óra után nyitotta meg Tasnády Nagy András elnök. Felolvasták az állandó összeférhetetlenségi bizottság jelentését, amely szerint a bizottság megszüntette Jurtsek Bélának önmaga ellen bejelentett összeférhetetlenségi ügyét. Ezután tértek át a törvényjavaslat tárgyalására. Biró István, az Erdélyi Párt vezérszónoka hangoztatta, hogy a háborúban kevés dolog lehet annyira fontos,mint a közélet tisztasága. A harctéren küzdő honvédek abban a tudatban harcolhatnak hazájukért, hogy itthon a közélet tisztasága felett a magyar igazságszolgáltatás őrködik. Szerinte" fontos a javaslatnak az a része, amely az egyházi választások és a hivatáskori választások tisztaságát biztosítja. Elítélően szólt a protekció és a straluman-rendszerről. Erdélyi szempontból különösen örömmel üdvözli a javaslatot, mert látja, hogy gátat vett a korrupció minden, kísérletének. A javaslatot, elfogadja. Mosonyi Kálmán, az Imrédy-párt vezérszónoka pártja nevében a javaslatot elfogadja, mert pártja támogat minden olyan lépést, amely a közélet tisztaságát célozza. Közy-Horváth József, a Keresztény Párt vezérszónoka megemlékezett a magyar köztisztviselők áldozatos munkájáról. Kérte a közigazgatás decentralizációjának előkészítését, majd két határozati javaslatot nyújtott be. Az első azt kéri, hogy a Ház utasítsa a kormányt, záros határidőn belül vizsgálja felül azoknak a közalkalmazottaknak az egészségi állapotát, akik betegség miatt nyugdíjba mentek. Az egészségeseket hívják vissza a közszolgálatba, azoktól pedig, akik erre nem hajlandók, vonják meg a nyugdíjat. Másik határozati javaslatában olyan intézkedéseket kért, amelyek lehetetlenné teszik, hogy a közalkalmazottak nyugdíjazásuk után olyan állásokat foglaljanak el, amelyek bármiképpen kapcsolatban állnak azzal a hivatallal, ahol a közalkalmazott azelőtt dolgozott. Határozati javaslatai elfogadása reményében maga és pártja nevében a javaslatot elfogadja. Mezei Lajos, a Magyar Élet Pártja másik vezérszónoka a javaslatot rendkívül időszerűnek tartja. Hangsúlyozza, hogy több jogalkotás még a liberalizmus idejében készült. Ezeknek is szükséges volna a revíziója, de a kormány éppen a legidőszerűbb kérdést hozta most szőnyegre. A közéleti tisztaság elsősorban felelősség. A köztisztviselő felelős a nép, a felsőbbség és a rábízott erkölcsi és anyagi értékek irányában. Történeti példákkal igazolta, hogy a magyar törvényhozást ezek a kérdések évszázadok óta foglalkoztatják. A magyar köztisztviselői osztály kitűnő nemzeti érzésű, de úgy tölti be hivatalát, ha nem külön osztálynak, hanem a néppel egynek tekinti magát. Részletesen beszélt a szakkérdés fontosságáról a közigazgatás terén és különböző külföldi példákat hozott fel — így elsősorban a finnek közigazgatásában, amelyet a világon a legkülönbnek nevezett — arra, hogy mennyire fontos a köztisztviselő szakképzettsége és tapasztalata. A mai időkben rendkívül fontosnak tartja az állam jogrendjébe vetett bizalmat, aminek érdekében mindent meg kell tenni. Javasolta, vegyék fel a javaslatba a törvényhozók és a törvényhatósági bizottsági tagok védettségét is. A javaslatot örömmel elfogadja. Ezzel a vezérszónok sora lezárult és a szónokok közül Szabó Zoltán (MÉP) emelkedett szólásra. Szabó Zoltán előnyösnek mondotta a törvényjavaslatban, hogy a közügyet a javaslat előtérbe helyezi. Nagyon kívánatos lettne megszüntetni a ciminflációt és a cím csupán a tekintély szolgálatában álljon. Kérte a bürokratikus bajok orvoslását. A javaslatot elfogadja. Nagy László (Imedysta) határozati javaslatban azt kérte, hogy a miniszter egy hónapon belüli terjessze be a valuta- és árdrágítási ítéletek név- és ügyszámjegyzékét és ebben részletesen tüntesse fel, milyen összegek folytak be az államkincstárba és milyen öszszegek nem folytak be és mi volt ennek az oka. A javaslatot elfogadja. Kadocsay igazságügyminiszter: „A javaslat preventív jellegű“ Ezután Kadocsay László igazságügyminiszter szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy itt valóban nem arról van szó, hogy a köztisztviselőket akarják a javaslattal vegzálásnak alávetni, vagy hogy a köztisztviselői kar hozzáférhetetlenségében kételkedés lett volna, hanem a javaslat preventív jellegű. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy háborúban élünk és ennek minden vonalon le kell vonni a konzekvenciáit. Kétségtelen, hogy a halornak gazdasági és szociális kihatásai vannak, amelynek következtében a háborús idők alatt a moralitás bizonyos veszélyeknek van kitéve, általában az erkölcsiség egy kissé csökkenőben van. Ennek megelőzésére természetesen minden szükséges intézkedést meg kell tenni. A kormány éppen úgy meg van győződve a magyar köztisztviselői kar hazafias, áldozatos, puritán, korrekt működéséről, mint a közvélemény. A javaslat célja az is másrészről, hogy ezt a nagyon érdemes magyar köztisztviselői kart megóvják olyan gyanúsításoktól, amelyekre okot nem is szolgáltatott. Nem célja a javaslatnak, hogy az ügyvédet megakadályozzák rendes hivatásában, hanem a javaslat azt kívánja biztosítani, hogy az ügyvéd ne érvényesíthesse befolyását ott, ahol annak nincs helye, például ügyvédkinevezés ügyében ne járhasson el és ezért honoráriumot ne fogadhasson el. Az igazságügyminiszter végül az egyes felszólalók részletkérdéseire válaszolt. Rámutatott arra, hogy a strohmann-kérdést nem lehet büntetőjogi szabályozással rendezni, mert ha erre vállalkozna a törvényhozás, akkor egész évben mást sem tárgyalhatna, mint a gazdasági élet igen bonyolult szerkezetére vonatkozó kérdéseket. A miniszter elfogadásra ajánlotta Közi-Horváth Józsefnek azt a határozati javaslatát, hogy a Ház utasítsa a kormányt olyan törvényes intézkedés előkészítésére, amely megtiltja, hogy nyugdíjba menő közalkalmazottak olyan vállalatnál vállalhassanak állást, amely vállalat korábban felügyeleti hatáskörükbe tartozott. Miután a tanácskozási idő letelt, az elnök napirendi indítványára úgy határoztak, hogy a legközelebbi ülést pénteken délelőtt tartják és napirendjére tűzik a csütörtökön tárgyalt javaslat feletti határozást. Továbbá az üzleti záróráról, a mérlegekről, ezek használatáról és ellenőrzéséről, az izraelita vallásfelekezet jogállásának szabályozásáról és a magyar-német konzuli egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatok részletekben való megszavazását. Az ülés negyed 3 órakor ért véget. Három magyar hős A m. kir. honvédség hősies Dnyeper-menti védelmi harcaiban tűnt ki személyes bátorságával Kardos Károly karpaszományos őrmester, Susánszky Pál őrmester és Ambrus György tizedes. Kardos Károly karpaszományos őrmester 1911 november 9-én kora hajnalban, az őrszemek ellenőrzésekor, a ködből váratlanul felbukkanó ellenséges csónakot pillantott meg, amelyen hat szovjet katona kuporgott. A part bokraiba húzódott és megvárta, míg a felfegyverzett ellenséges járőr csónakja a nehezen védhető helyen partra ér. Akkor mind a hat emberrel egyedül szállt küzdelembe. Gyors elhatározással a csónakba hajította a kézigránátot, majd pisztolylyal kezében vakmerően nekiment a túlerőben lévő ellenségnek. A rövid küzdelemben a szovjet járőr négy tagja elesett, az életben maradt másik kettő megrettent a honvéd hősiességétől és megadta magát. Kihallgatásukkor a zászlóaljparancsnok értékes adatokat tudott meg, amelyeket felhasználhatott a szovjet állások megsemmisítésére, sőt a Hortic-sziget ellen tervezett vállalkozás végrehajtására is. Susánszky Pál őrmester árkász szakasz- I parancsnokhelyettes a legveszélyesebb átkelőhelyeken, vaksötét éjszakában, állandó heves tüzérségi tűzben olyan aknazárat telepített, amellyel az ellenség szeptember 13—16-i támadásai véglegesen összeomlottak. Példaadó, nemes bátorságával hozzájárult ahhoz, hogy a 9 kilométer hosszú partszakasz védelmében a honvédség a szovjet támadásokat mind visszaverhette. Ugyancsak az említett zászlóalj partbiztosító harcaiban vette ki hősiesen részét Ambrus György tizedes, aki katonáival a Hortic-szigeten az ellenség átkelő kísérleteit verte vissza. Szeptember 16-án hajnalban, példátlanul heves tüzérségi előkészület után, kísérelte meg az ellenség az átkelést. Ambrus György géppuskás vakmerő alkalmazásával meghiúsította a támadást, majd rohammal akadályozta meg, hogy a tőle távolabb partot ért ellenséges szakasz a honvédcsapat szárnyai mögé férkőzzék és zavart idézzen elő. A közelharcban egymaga három szovjet katonát tett ártalmatlanná, a többit pedig bátor magatartásától fellelkesült és vakmerő harckészségét példázó honvédjárőre kézitusában semmisítette meg. Jöjjenek magyar népünk tudományszomjas fiai, hozzanak új alkotókedvet a magyar értelmiségi réteg szervezetébe — mondotta Hóman miniszter a budapesti tanári továbbképző tanfolyamon Budapest, április 30. (MTI.) Csütörtökön délelőtt nyitotta meg Hóman Bálint kultuszminiszter azt a háromnapos tanári továbbképző tanfolyamot, amelyet a kormány a falusi tehetségmentéssel kapcsolatos versenyvizsgák módszerének elsajátítása céljából a vidéki gimnáziumi tanárok részére rendezett. Az ország minden részéből 152 gimnáziumi tanár gyűlt össze. A tanfolyamon gyakorlati és elméleti képzésben részesülnek a tanárok s a gyakorlati bemutatás falusi és tanyai elemi iskolai tanulók megvizsgálása útján történik, akiket tanítóik Örkényről és Lajosmizse tanyáiról hoznak be erre az alkalomra. Hóman miniszter a tanfolyam megnyitásán nagy beszédet mondott a tehetségek kiválasztásáról. — A magyar jövőnek múlthoz méltó minden alakulásában csak akkor bízhatunk, — mondotta egyebek között — ha népünk minden fia a nemzeti munkaközösség hasznos tagjának fogja érezni magát. A társadalomnak ezért komoly és céltudatos nevelő munkával az erkölcsiség fejlesztésével és az értelmi műveltség gyarapításával a legmagasabb fokra kell emelnie az egyéni kötelességérzést, a népi közösségtudatot, a nemzeti hivatásérzetet. De éppoly fontos kötelesség a tehetségek megfontolt kiválasztása, hogy a nép minden fia hozzájusson a maga hajlamának és képességeinek megfelelő munkához s a nemzeti élet minden őrhelyére a maguk hivatásának betöltésére alkalmas személyek kerüljenek. A középiskolában és az egyetemen a kiválasztás hanyag gyakorlása miatt keresztülvergődő s végül minden komoly készültség nélkül oklevélhez jutott személyek képességüknek és műveltségüknek meg nem felelő pályákon törtetnek érvényesülésre, elzárva az utat az erre való tehetségek elől. A gazdasági és szellemi életnek munkahelyükön jól bevált munkásai pedig idegen hivatáskörben keresnek boldogulást. A maguk hivatásában emberül helytálló, de a nagy összefüggéseket nem ismerő szakemberek a politikai életben próbálják tehetségüket gyümölcsöztetni. A közszolgálatban, avagy a magángazdasági életben hasznos munkát végző emberek a hivatali, gazdasági, kulturális életben oly vezető szerepre vágynak, aminnek betöltésére tehetségük iránya, képességeik terjedelme és műveltségük minősége miatt teljességgel alkalmatlanok. Másfelől pedig nagyképességű, alkalmas műveltségű, vezetésre hivatott kiváló egyéniségek kényelmi szempontból, avagy anyagi okokból elhárítják maguktól a hozzájuk ülő feladatokat és megbízásokat, a köz közvetlen szolgálata helyett magánéletük biztos falai közé húzódva fosztják meg a nemzeti közösséget szellemiségük gyümölcseitől. Ez a jelenség a szervezetek bomlását, a népi erők elforgácsolódását, a nemzeti élet elsekélyesedését idézi elő. Az államnak és társadalomnak tervszerűen kell a magyar nép minden rétegében feltalálható jeles tehetségeket kiválasztania és felemelnie és a nép minden fiát tehetsége irányához, képességei terjedelméhez, műveltsége színvonalához illő hivatás felé terelniük. A magyar értelmiségi rétegből kirekesztett zsidók és az eddig hamis szempontok szerint helytelenül kedvezésben részesített hanyag és tehetségtelen tanulók helyébe lépő életerős népi gyermekek tanulmányainak biztosítása által meggyorsítjuk a társadalom folytonos megújulásának egészséges folyamatát. Korunk állami és társadalmi életének bonyolult szer- vezetében ma sokkalta nagyobb értelmiségi rétegre van szükség, mint a múltban volt , az értelmiségi pályákról legutóbb kizárt zsidó intellektuelek pótlásáról is gondoskodnunk kell. Jöjjenek hát magyar népünk tudomány szomjas, egészséges fiai, mind többen és többen, a középiskolába és az egyetemekre hozzanak friss vért és új, életvidám vállalkozókedvet és komoly alkotókészséget a magyar értelmiségi réteg szervezetébe. De ne anyagi érvényesülést, elhelyezkedést, állást, jövedelmet, vagy hivalkodó szerepet és külső elismerést keressenek a nekik új világban, hanem erkölcsi gyarapodást, szellemi műveltséget és élethivatást, mert a magyar életnek nem szónokló, törtető és önmaguk érvényesülésére, mások elbuktatására megengedhetetlen eszközökkel harcoló fiatalságra, hanem elméletileg és gyakorlatilag egyaránt alaposan képzett, erős felkészültségű, szilárd, keresztény magyar világnézettel felfegyverzett munkás és szociális érzésű magyar fiatalságra van szüksége. Ez az út vezet a nép boldogulásához, a nemzet felemelkedéséhez, az ország megerősödéséhez. Hiszem, hogy a magyar tanárok híven irányítják majd népünk fiait efelé az igaz út felé, ők maguk pedig örömmel fogják azt járni, bár nehéz és göröngyös legyen is — fejezte be szavait Hóman Bálint miniszter. Horthy István kormányzóhelyettes a Johanita Rend lovagja BUDAPEST, április 30. (MTI): Oscar porosz királyi herceg őfensége a Johanita Rend nagymestere vitéz nagybányai Horthy István kormányzóhelyettes Ur öröméltóságát lovaggá nevezte ki. A magyar tagozat küldöttsége ünnepélyesen átadta öröméltóságának a lovagkeresztet. A nagymester Tasnády Nagy Andrást, az országgyűlés képviselőházának elnökét szintén lovaggá nevezte ki. Ma tartja évzáró ünnepélyét a Világiak Teológiája Kolozsvár, április 30. Az 1941—42-ik főiskolai év folyamán Kolozsvár több szellemi kiválóságának kezdeményezésére „Világiak Teológiája“ címmel előadássorozat indult, amelyen az Erdélyi Római Katolikus Hittudományi Főiskola tanárai fejtették ki a Teológia legidőszerűbb és legfontosabb kérdéseit. A tanfolyam május elsején, péntek este fél 7 órakor a szokott helyen tartja meg ünnepélyes évzáró ünnepét. Sándor Imre püspöki helytartó az utolsó előadás után az évi munka eredményeit fogja összegezni. Nem érdektelen megemlíteni, hogy az év folyamán több kitüntető meghívás emelte a Világiak Teológiáját, így többek között a Világiak Teológiája katedrájáról hívták meg Scheffler János dr. egyetemi tanárt szatmári püspöknek és választották meg Baráth Béla dr. teológiai tanárt kolozsvári plébánosnak és kanonoknak. Az előadók két tagját a Pázmány Péter Tudományegyetem kebelezte be az év folyamán doktorai közé. A Világiak Teológiája ma esti befejező előadását Erőss Alfréd dr. teológiai tanár mondja „Krisztus érzelmi és lelki világáról“. Az előadás főképpen azt akarja kidomborítani, miként nyilatkozik meg Krisztus emberi lelkében az isteni élet tökéletessége, hogyan ülteti át emberi alakba az isteni szeretetet s milyen szerepe van az érzésnek a vallásos életben. Az évzáró ünnepség pontosan fél 7 órakor kezdődik a Szent Miihály egyházközség termében (Mátyás király tér 15.) JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK Budapesti bőrgyár keres gyárvezetőt:s nagy gyakorlattal rendelkezik csecsáru előállításánál és főképp műszaki bőr készítésénél. „Csak árja“ jeligéret Patak hirdetőirodába, Budapest, VI. Vilmos császár-út 29. 1 i